Heti Műsor, 1955 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-28 / 43. szám

JÓKAI SZIKH­ÁZ A PETŐFI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA Paulay Ede-u. Sz. T.: 226-059 Pénteken, 2S-án Szombaton, 29-én Vasárnap, 30-án (Hétfőn mines előadás) Kezdete 7 órakor A TANÍTÓNŐ Színmű 3 felvonásban Irta: BRÓDY SÁNDOR Rendezte: Kamarás Gyula Díszlettervező: Neogrády Mik­lós. Jelmeztervező: Avar Ildikó Tanítónő . . öreg Nagy . Ifj. Nagy . . Nagyasszony Tanító . . • Kántor • •. Kántor­­Bánky Zsuzsa Kovács Károly Soós Lajos Peéry Piri Molnár Tibor Váradi Pál kisasszony Főúr . • • Káplán Szolgabiró Járásorvos Törvény­bíró . Bérlő . . . Lovászinas . Postás . . . Komornyik . Hray Ida Prímás . . Szolgáló . • Létai Klári Apáthi Imre Agárdy Gábor Palotay István Lázár Tihamér Hajnal Károly Fellegi István Ba­j­ka Pál Ledeczky Antal Bárdi Ödön Kemény Gizi Gálcsiky János Szilassi Ibolya * A darab a század első év­tizedében, egy alföldi faluban játszódik. Az új tanítónő, Tóth Flóra érkezését éhes férfiszemek várják. A káplán valláserkölcsi, a szolgabíró politikai okokból ajánlja fel »barátságát«. A harmadik ajánlatot Nagy Pista, a falu ifjú földesura teszi. Tóth Flóra mindhármat visszauta­sítja, de közben beleszeret Nagy Pistába, aki reggel levéllel, délben virággal, éjjel muzsikával ostromolja. A visszautasított káplán és szolgabíró az iskolaszék elé viszi az »erkölcstelen« életre tért tanítónő ügyét. Az ítélet súlyos: felfüggesztik és el akarják távolítani a faluból. Nagy Pista viszont elég­ ételt ígér és megkéri a kezét. De Flóra ebben a világban nem lehet boldog. Az öreg Nagyék nyíltan a tudomására hozzák, hogy kalandornőnek tartják. Tóth Flóra, az egyszerű kis tanítónő visszautasja az öreg Nagyék aljas ajánlatát és emelt fővel távozik a fa­luból. Vasárnap, 30-án de. 11-kor Kedden, 1-én du. 4-kor Szerdán, 2-án Csütörtökön, 3-án Kezdete 7 órakor FENN AZ ERNYŐ NINCSEN KAS Vígjáték 3 felvonásban Irta: SZIGLIGETI EDE Rendező: Kamarás Gyula, Díszlettervező: Neogrády Miklós. Jelmeztervező: Avar Ildikó Donáti­ Klára, a neje Náray Teri Gizella­­ beá­ Bánky Zsuzsa Etelka jnyai Gordon Zsuzsa Báró Várkövi Halász Géza Rejtei . . . Somogyváry R Borosné, ennek nagy­Történik; Pesten, 1860-ban ügyvéd . . Kovács Károly nénje . . Orsolya Erzsi Donátfiné nagyravágyásában férjét erején felüli kiadásokba sodorja. Várkövi báró egy bálon beleszeret Gizellába , Donátfiék nagyobbik lányába. Várkövi barátját, Rejteit kéri, hogy mutassa De Gizellának. Rejtei teljesíti barátja kéré­sét, annak ellenére, hogy ő is érdeklődik a lány iránt. El­­gondolása — hogy ezután Etelkának, a kisebbik lánynak teszi majd a szépet — csődöt mond, mivel Etelka azon a bizonyos bálon Várkövi báróba lett szerelmes. A báró fel­tűnése még esztelenebb költe­kezésekre csábítja Donátfinét. Ráveszi férjét különböző fon­dorlatokkal, hogy fényűző, úri lakásba körözzenek és fogatot tartsanak. Várkövi megijed az esztelen költeke­zés láttára, különösen akkor, amikor észreveszi, hogy Gi­zella örökölte anyja nagyra­vágyó hajlamait és bejelenti, hogy Amerikába utazik. Do­­nátfiék nagy reményei közel állnak a megsemmisüléshez. Csakhogy a báró gyorsan tüzet­ fogó szíve lángra gyűlt a melankolikus Etelka iránt, akit eszményi feleségnek sejt. Vá­ratlanul visszatér és megbizo­nyosodva, hogy Etelkánál háziasabb feleséget nem talál, a család és Rejtei legnagyobb meglepetésére megkéri Etelka kezét. PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymező u.22—24. T.: 124-230 Pénteken, 2S-án du. 4 órakor Szombaton, 29-én Vasárnap, 30-án Kezdete 7 órakor Vasárnap, 30-án du. 3-kor is (Hétfőn nincs előadás) SZÉPEK SZÉPE Farsangi verses Játék 3 felvonásban írta: HELTAI JENŐ Zenéjét szerezte : Ránky György. Díszlet- és jelmez­tervező: K. Bócz István. A táncokat tervezte és betaní­totta: Gyuricza Ottó. Ren­dezte: Apáthi Imre Vezényel: Vincze Ottó Hamupipőke Gombos K. Tulipán királyfi . : Dömötör, Abu-Mabu, varázsló Peták báró , Pataky Jenő a csatlósa Szabó Gyula Máriáss József Pethes Sándor Panei iiftányai Leng>’el Erzsi Mand­­­ie*nya' Géczy Dorottya Szikora gróf Baracsi Ferenc Szidi ben Ju­­szuf . . . Bartha János Fővadász­mester . . Károlyi Béla Költészet, álom és valóság csodálatos harmóniája: Ha­mupipőke évszázados meséje kel életre Heltai Jenő versei­ben. A szegény kis Hamu­pipőke, akit két gonosz test­vére és mostohaapja a kuc­kóban cselédként tart, Abu Ma­bu, a bölcs varázsló segít­ségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből irigyelt her­cegnő lesz. Lovagja, az ál­ruhás királyfi, győz a vitézi tornán. De Hamupipőke riad­tan menekül, mert csalással nem akar királynő lenni. Azonban Tulipán királyfi sze­relme legyőz minden akadályt és megkeresi a kis Hamu­pipőkét, hogy feleségül vegye és a trónra ültesse.

Next