Heti Műsor, 1955 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-28 / 43. szám
JÓKAI SZIKHÁZ A PETŐFI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA Paulay Ede-u. Sz. T.: 226-059 Pénteken, 2S-án Szombaton, 29-én Vasárnap, 30-án (Hétfőn mines előadás) Kezdete 7 órakor A TANÍTÓNŐ Színmű 3 felvonásban Irta: BRÓDY SÁNDOR Rendezte: Kamarás Gyula Díszlettervező: Neogrády Miklós. Jelmeztervező: Avar Ildikó Tanítónő . . öreg Nagy . Ifj. Nagy . . Nagyasszony Tanító . . • Kántor • •. KántorBánky Zsuzsa Kovács Károly Soós Lajos Peéry Piri Molnár Tibor Váradi Pál kisasszony Főúr . • • Káplán Szolgabiró Járásorvos Törvénybíró . Bérlő . . . Lovászinas . Postás . . . Komornyik . Hray Ida Prímás . . Szolgáló . • Létai Klári Apáthi Imre Agárdy Gábor Palotay István Lázár Tihamér Hajnal Károly Fellegi István Bajka Pál Ledeczky Antal Bárdi Ödön Kemény Gizi Gálcsiky János Szilassi Ibolya * A darab a század első évtizedében, egy alföldi faluban játszódik. Az új tanítónő, Tóth Flóra érkezését éhes férfiszemek várják. A káplán valláserkölcsi, a szolgabíró politikai okokból ajánlja fel »barátságát«. A harmadik ajánlatot Nagy Pista, a falu ifjú földesura teszi. Tóth Flóra mindhármat visszautasítja, de közben beleszeret Nagy Pistába, aki reggel levéllel, délben virággal, éjjel muzsikával ostromolja. A visszautasított káplán és szolgabíró az iskolaszék elé viszi az »erkölcstelen« életre tért tanítónő ügyét. Az ítélet súlyos: felfüggesztik és el akarják távolítani a faluból. Nagy Pista viszont elég ételt ígér és megkéri a kezét. De Flóra ebben a világban nem lehet boldog. Az öreg Nagyék nyíltan a tudomására hozzák, hogy kalandornőnek tartják. Tóth Flóra, az egyszerű kis tanítónő visszautasja az öreg Nagyék aljas ajánlatát és emelt fővel távozik a faluból. Vasárnap, 30-án de. 11-kor Kedden, 1-én du. 4-kor Szerdán, 2-án Csütörtökön, 3-án Kezdete 7 órakor FENN AZ ERNYŐ NINCSEN KAS Vígjáték 3 felvonásban Irta: SZIGLIGETI EDE Rendező: Kamarás Gyula, Díszlettervező: Neogrády Miklós. Jelmeztervező: Avar Ildikó Donáti Klára, a neje Náray Teri Gizella beá Bánky Zsuzsa Etelka jnyai Gordon Zsuzsa Báró Várkövi Halász Géza Rejtei . . . Somogyváry R Borosné, ennek nagyTörténik; Pesten, 1860-ban ügyvéd . . Kovács Károly nénje . . Orsolya Erzsi Donátfiné nagyravágyásában férjét erején felüli kiadásokba sodorja. Várkövi báró egy bálon beleszeret Gizellába , Donátfiék nagyobbik lányába. Várkövi barátját, Rejteit kéri, hogy mutassa De Gizellának. Rejtei teljesíti barátja kérését, annak ellenére, hogy ő is érdeklődik a lány iránt. Elgondolása — hogy ezután Etelkának, a kisebbik lánynak teszi majd a szépet — csődöt mond, mivel Etelka azon a bizonyos bálon Várkövi báróba lett szerelmes. A báró feltűnése még esztelenebb költekezésekre csábítja Donátfinét. Ráveszi férjét különböző fondorlatokkal, hogy fényűző, úri lakásba körözzenek és fogatot tartsanak. Várkövi megijed az esztelen költekezés láttára, különösen akkor, amikor észreveszi, hogy Gizella örökölte anyja nagyravágyó hajlamait és bejelenti, hogy Amerikába utazik. Donátfiék nagy reményei közel állnak a megsemmisüléshez. Csakhogy a báró gyorsan tüzet fogó szíve lángra gyűlt a melankolikus Etelka iránt, akit eszményi feleségnek sejt. Váratlanul visszatér és megbizonyosodva, hogy Etelkánál háziasabb feleséget nem talál, a család és Rejtei legnagyobb meglepetésére megkéri Etelka kezét. PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymező u.22—24. T.: 124-230 Pénteken, 2S-án du. 4 órakor Szombaton, 29-én Vasárnap, 30-án Kezdete 7 órakor Vasárnap, 30-án du. 3-kor is (Hétfőn nincs előadás) SZÉPEK SZÉPE Farsangi verses Játék 3 felvonásban írta: HELTAI JENŐ Zenéjét szerezte : Ránky György. Díszlet- és jelmeztervező: K. Bócz István. A táncokat tervezte és betanította: Gyuricza Ottó. Rendezte: Apáthi Imre Vezényel: Vincze Ottó Hamupipőke Gombos K. Tulipán királyfi . : Dömötör, Abu-Mabu, varázsló Peták báró , Pataky Jenő a csatlósa Szabó Gyula Máriáss József Pethes Sándor Panei iiftányai Leng>’el Erzsi Mandie*nya' Géczy Dorottya Szikora gróf Baracsi Ferenc Szidi ben Juszuf . . . Bartha János Fővadászmester . . Károlyi Béla Költészet, álom és valóság csodálatos harmóniája: Hamupipőke évszázados meséje kel életre Heltai Jenő verseiben. A szegény kis Hamupipőke, akit két gonosz testvére és mostohaapja a kuckóban cselédként tart, Abu Mabu, a bölcs varázsló segítségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből irigyelt hercegnő lesz. Lovagja, az álruhás királyfi, győz a vitézi tornán. De Hamupipőke riadtan menekül, mert csalással nem akar királynő lenni. Azonban Tulipán királyfi szerelme legyőz minden akadályt és megkeresi a kis Hamupipőkét, hogy feleségül vegye és a trónra ültesse.