Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)
1956-05-04 / 18. szám
*rről a kísértet tehet. Kísértethistória nélkül minden bonyolultabban, ostobábban, szennyesebben lenne lebonyolítható. Persze azt, hogy kísértet nincs, mindenki tudja — de ha azt híresztelik. Ha így illik hinni. Hát tehet ezek után a házmester mást, mint hogy lop a kísértet ürügyén? S tehet mást a megcsalt férj, mint hogy ha az előbbi kísérteties pénzforrást elhiszi (miért ne higyje el, amíg ez ildomos), akkor elhiszi azt is, hogy a kísértet lop is. Csak az összegek közti különbség dönti el a magatartást. Éles sikoltás töri meg a fiatal cselédlány, Zebra szerelmi ábrándozásait a milliomos Szejfulla efendi házában. Ez a sikoly nemcsak a gazdag török halálát, hanem az örökségért folytatott eszeveszett körtánc elindulását is jelzi. Szejfulla efendi első házasságából született fia, Sadi, démoni mohósággal tör az apai vagyon megszerzésére; Ajten, a fiatal kislány, akinek letiport ártatlanságán keresztül próbál a kincsekhez jutni piperkőc udvarlója, Firuz, a külsőleg és belsőleg nyomorék, púpos gyerek, Rusztem, és végül Ferhunde, az özvegyen maradt asszony, akinél a hirtelen ért gyászt nagyon is hamar felváltja a pénz utáni hajsza dühe —, hogy aztán szenvedélye sodrában mostohafia gyilkosává legyen. Ez a gyilkosság juttatja az őrületig: eszelős mosollyal, két kézzel szórja magára a megtalált drágaköveket, az egész társadalom esztelen céljának jelképeit. A szatirikus leleplező művet a fiatal cselédlány megható lírai szerelme zárja le, amely a pénzszagtól erjedő halottasház sötétségéből kivezet az egész Jövendő világosságába. Vasárnap, 6-án Kezdete 7 órakor AZ ÜNNEP ELSŐ NAPJA Tragikomédia két részben írta: NAZIM 111KMET Fordította: Nikodémusz Cili. Zeneszerző: Ránk György. Jelmeztervező: Kreibich Margit Díszlettervező: Kerényi Lajos Rendezte: Horvai István és Pártos Géza Ferdande. Szejfulla efendi második felesége . . Lázár Mária Rusztem, a Körmendi J. fia . . . Gyenge Árpád Ajten, a lánya . . Váradi Hédi Sadí, Szejfulla efendinek első házasságából származó fia . Firitz, Ajten vőlegénye . Paksze, dajka Sábán, kertész . . . Zebra, szolgáló . . Dzsemál, villanyszerelő Véli efendi, Szejfulla efendi rokona . . . Mátray József Kíváncsi . . Jákó Pál Aszim hodzsa Károlyi János Habibe, Sadi anyja Doktor . . Orhán bej. bankigazgató . . . Solthy György RendőrfelBardy György Dajbukát Ilona figyelő . . Bagyinszky J. Történik Törökországban 1933- ban, Szejfulla efendi házában, az ünnep első napján. Horváth Jenő Horváth Ferenc Sturcz Edit Zenthe Ferenc , Vécsey Ilona : Gál Sándor PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymező u. 22—24. T.: 124-230 Pénteken, 4-én Vasárnap, H-án Szerdán, 9-én Csütörtökön, 10-én Kezdete 7*7 órakor DON CARLOS Dráma 3 felvonásban (18 képben). írta: SCHILLER Fordította: Vas István. Rendező: Apáthi Imre. A kísérőzenét szerezte: VIncze Ottó. Díszlet- és jelmeztervező: K. Bócz István. Jelmeztervező asszisztens: Greguss Ildikó Bara Margit II. Fülöp. Spanyolország királya Kovács Károly Valois Erzsébet, a felesége Don Carlos, trónörökös Klára Eugénia infánsnő Olivarez hercegnő, a királynő főudvarmestere Somogy váry R. . Szilvásy Judit , Sallay Kornélia Ebo.lhercegnöj^^a Mondecar márkinő . Tajnay Margit Fuentes grófnő . . Bocskay I. Posa márki,Halász Géza máltai lovag Molnár Tibor Párma hercege, a király unokaöccse Romos Oszkár Alba herceg , Kamarás Gyula Lerma gróf, a testőrség parancsnoka Boraj1 Lajos Fenyő Aladár Feria herceg Don Raymond de Taxis, főpostamester Lázár Tihamér Domingo, a király gyóntató Fönítvízból . Perjel . . . Fiszt . . . Apród . . . Máriáss József Apáthi Imre Lédeczy Antal Szoboszlay S. Gyuricza Ottó Posa márki Spanyolországba való visszaérkezése után felkérés! Don Carlost, gyerekkori szeretett barátját, Fülöp király fiát, a trónörököst. Carlos bevallja, hogy végzetesen szerelmes mostohaanyjába, apja feleségébe, a francia Valois Erzsébetbe, aki már menyasszonya is volt, mikor Fülöp elvette tőle. Carlos kérésére Posa megígéri, hogy kihallgatást eszközöl a trónörökös számára Erzsébetnél. Erzsébet arra kéri Carlost, mondjon le szerelméről és minden erejét fordítsa hazája és a leigázott népek boldogítására, a zsarnokság elleni harcra. Carlos e szavaktól új erőre kap. Posa márkival szövetkezve vállalkozik a feladatra. Eboli hercegnő, aki szerelmes Don Carlosba, megsértett szerelmében és hiúságában beárulja Fülöpnek Erzsébet és Carlos szerelmét. Alba herceg és Domingo, a király gyóntatója összeesküvést szőnek Erzsébet és Carlos ellen s Ebolit felhasználják céljaikra. Fülöp király szolgálatába fogadja Posát, kéri, legyen segítségére, hogy felesége és fia ügyében az igazságot kiderítsék. Posa terve, hogy Carlos szökjön Brüsszelbe s a flandriaiak segítségével csikarja ki apjától az emberi jogokat a népek számára — nem sikerül. Fülöp Posát egy orgyilkossal agyonlöveti. Alba felfedi a király előtt Carlos szökési tervét.