Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)

1956-05-04 / 18. szám

*rről a kísértet tehet. Kísér­­tethistória nélkül minden bo­nyolultabban, ostobábban, szennyesebben lenne lebonyo­lítható. Persze azt, hogy kí­sértet nincs, mindenki tudja — de ha azt híresztelik. Ha így illik hinni. Hát tehet ezek után a házmester mást, mint hogy lop a kísértet ürügyén? S tehet mást a megcsalt férj, mint hogy ha az előbbi kísér­teties pénzforrást elhiszi (miért ne higyje el, amíg ez ildomos), akkor elhiszi azt is, hogy a kísértet lop is. Csak az összegek közti különbség dönti el a magatartást. Éles sikoltás töri meg a fiatal cselédlány, Zebra sze­relmi ábrándozásait a millio­mos Szejfulla efendi házá­ban. Ez a sikoly nemcsak a gazdag török halálát, hanem az örökségért folytatott esze­veszett körtánc elindulását is jelzi. Szejfulla efendi első há­zasságából született fia, Sadi, démoni mohósággal tör az apai vagyon megszerzésére; Ajten, a fiatal kislány, akinek letiport ártatlanságán keresz­tül próbál a kincsekhez jutni piperkőc udvarlója, Firuz, a külsőleg és belsőleg nyomo­rék, púpos gyerek, Rusztem, és végül Ferhunde, az özve­gyen maradt asszony, akinél a hirtelen ért gyászt nagyon is hamar felváltja a pénz utáni hajsza dühe —, hogy aztán szenvedélye sodrában mostohafia gyilkosává le­gyen. Ez a gyilkosság juttatja az őrületig: eszelős mosol­­­lyal, két kézzel szórja ma­gára a megtalált drágaköve­ket, az egész társadalom esz­telen céljának jelképeit. A szatirikus leleplező művet a fiatal cselédlány megható lí­­rai szerelme zárja le, amely a pénzszagtól erjedő halottas­ház sötétségéből kivezet az egész Jövendő világosságába. Vasárnap, 6-án Kezdete 7 órakor AZ ÜNNEP ELSŐ NAPJA Tragikomédia két részben írta: NAZIM 111KMET Fordította: Nikodémusz Cili. Zeneszerző: Ránk­ György. Jel­meztervező: Kreibich Margit Díszlettervező: Kerényi Lajos Rendezte: Horvai István és Pártos Géza Ferdande. Szejfulla efendi má­sodik fele­sége . . Lázár Mária Rusztem, a­­ Körmendi J. fia . . .­­ Gyenge Árpád Ajten, a lánya . . Váradi Hédi Sadí, Szej­­fulla efen­­dinek első házasságá­ból szár­mazó fia . Firitz, Aj­ten vőlegénye . Paksze, dajka Sábán, ker­tész . . . Zebra, szol­gáló . . Dzsemál, vil­lanyszerelő Véli efendi, Szejfulla efendi ro­kona . . . Mátray József Kíváncsi . . Jákó Pál Aszim hodzsa Károlyi János Habibe, Sadi anyja Doktor . . Orhán bej. bankigaz­gató . . . Solthy György Rendőrfel­Bardy György Dajbukát Ilona figyelő . . Bagyinszky J. Történik Törökországban 1933- ban, Szejfulla efendi házában, az ünnep első napján. Horváth Jenő Horváth Ferenc Sturcz Edit Zenthe Ferenc ,­­ Vécsey Ilona : Gál Sándor PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymező u. 22—24. T.: 124-230 Pénteken, 4-én Vasárnap, H-án Szerdán, 9-én Csütörtökön, 10-én Kezdete 7*7 órakor DON CARLOS Dráma 3 felvonásban (18 képben). írta: SCHILLER Fordította: Vas István. Ren­dező: Apáthi Imre. A kísérő­zenét szerezte: VIncze Ottó. Díszlet- és jelmeztervező: K. Bócz István. Jelmeztervező asszisztens: Greguss Ildikó Bara Margit II. Fülöp. Spanyolor­szág királya Kovács Károly Valois Erzsébet, a felesége Don Carlos, trónörökös Klára Eugénia infánsnő Olivarez hercegnő, a királynő főudvar­mestere Somogy váry R. . Szilvásy Judit , Sal­lay Kornélia Ebo.lhercegnöj^^a Mondecar márkinő . Tajnay Margit Fuentes grófnő . . Bocskay I. Posa márki,­­Halász Géza máltai lovag­­ Molnár Tibor Párma herce­ge, a király unokaöccse Romos Oszkár Alba herceg , Kamarás Gyula Lerma gróf, a testőrség parancsnoka Bor­aj1 Lajos Fenyő Aladár Feria herceg Don Raymond de Taxis, fő­postamester Lázár Tihamér Domingo, a király gyóntató Fö­nítvízb­ól . Perjel . . . Fiszt . . . Apród . . . Máriáss József Apáthi Imre Lédeczy Antal Szoboszlay S. Gyuricza Ottó Posa márki Spanyolország­ba való­ visszaérkezése után felkérés! Don Carlost, gyerek­kori szeretett barátját, Fülöp király fiát, a trónörököst. Carlos bevallja, hogy végze­tesen szerelmes mostoha­anyjába, apja feleségébe, a francia Valois Erzsébetbe, aki már menyasszonya is volt, mikor Fülöp elvette tőle. Car­los kérésére Posa megígéri, hogy kihallgatást eszközöl a trónörökös számára Erzsébet­nél. Erzsébet arra kéri Car­lost, mondjon le szerelméről és minden erejét fordítsa ha­zája és a leigázott népek bol­­dogítására, a zsarnokság el­leni harcra. Carlos e szavak­tól új erőre kap. Posa már­kival szövetkezve vállalkozik a feladatra. Eboli hercegnő, aki szerelmes Don Carlosba, megsértett szerelmében és hiú­ságában beárulja Fülöpnek Erzsébet és Carlos szerelmét. Alba herceg és Domingo, a király gyónta­tója összeeskü­vést szőnek Erzsébet és Car­los ellen s Ebolit felhasznál­ják céljaikra. Fülöp király szolgálatába fogadja Posát, kéri, legyen segítségére, hogy felesége és fia ügyében­­ az igazságot kiderítsék. Posa terve, hogy Carlos szökjön Brüsszelbe s a flandriaiak se­gítségével csikarja ki apjától az emberi jogokat a népek számára — nem sikerül. Fülöp Posát egy orgyilkossal agyon­­löveti. Alba felfedi a király előtt Carlos szökési tervét.

Next