Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)

1956-06-08 / 23. szám

Krogstad ezzel zsarolja. Krogstad levélben adja tudtul Helmernek a történteket. Nóra mindent elkövet, hogy a levél ne kerüljön férje kezébe, aki azonban végül megkapja és eltaszítja magától Nórát. De mikor Krogstad, emberi érzé­seitől vezetve, visszaküldi a bűnjelet. Helmer »nagylelkűen megbocsát«. Nóra előtt most már lelepleződött Helmer igazi énje. Ezzel az idegen emberrel nem tud többé együtt élni a »babaotthon«-ban. Szerdán, 13-án Kezdete V 28 órakor Csütörtökön, 14-én Kezdete 7 órakor VANNAK MÉG KÍSÉRTETEK Kísértetjárás 3 felvonásban írta: EDUARDO DE FILIPPO Fordította: Debreczeni Ferenc és Mészöly Dezső. Rendezte: Pártos Géza. Díszlettervező: Kerényi Lajos. Jelmeztervező: Mialkovszky Erzsébet A lelkek: Greguss Zoltán Kiss Manyi PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymező­­n. 22—24. T.: 124-230 Pénteken, 8-án Szombaton, 9-én Vasárnap, 10-én Kezdete­k/z7 órakor (Hétfőn nincs előadás) DON CARLOS Dráma 4 felvonásban (18 képben) írta: SCHILLER Fordította: Vas István. Ren­dező: Apáthi Imre. A kísérő­zenét szerezte: Vincze Ottó. Díszlet- és jelmeztervező: K. Bócz István. Jelmeztervező asszisztens: Greguss Ildikó II. Fülöp, Spanyolor­szág királya Kovács Károly Valois Erzsébet, a felesége Don Carlos, trónörökös Klára Eugénia infánsnő Olivarez hercegnő. Somogyváry R. Bara Margit . Szilvásy Judit Sallay Kornélia Fboll hercegnő/Zsuzsa IDou hercegnő^ndrd Judit . Tajnay Margit Mondecar márkinő Fuentes grófnő .­­ Bocskay I. Posa márki,­­Halász Géza máltai lovag (Molnár Tibor Párma herce­Alba herceg , Lerma gróf, Feria herceg Don Raymond de Taxis , Domingo, a király gyóntató atyja . . Főinkvizitor . Perjel . . . Tiszt . . . Apród . . . Romos Oszkár Kamarás Gyula Boray Lajos Fenyő Aladár Posa márki Spanyolország­ba való visszaérkezése után felkeresi Don Carlost, Fülöp király fiát, a trónörököst. Carlos bevallja, hogy végze­tesen szerelmes mostoha­anyjába, apja feleségébe, aki már menyasszonya is volt, mikor Fülöp elvette tőle. Car­los kérésére Posa megígéri, hogy kihallgatást eszközöl a trónörökös számára Erzsébet­nél. Erzsébet arra kéri Car­lost, mondjon le szerelméről és minden erejét fordítsa ha­zája és a leigázott népek bol­­dogítására, a zsarnokság el­leni harcra. Carlos e szavak­tól új erőre kap. Posa már­kival szövetkezve vállalkozik a feladatra. Eboli hercegnő, aki szerelmes Don Carlosba, megsértett szerelmében és hiú­ságában beárulja Fülöpnek Erzsébet és Carlos szerelmét. Alba herceg és Domingo, * a király gyóntatója összeeskü­vést szőnek Erzsébet és Car­los ellen s Ebolit felhasznál­ják céljaikra. Fülöp király szolgálatába fogadja Posát, kéri, legyen segítségére, hogy felesége és fia ügyében az igazságot kiderítsék. Posa terve, hogy Carlos szökjön Brüsszelbe s a flandriaiak se­gítségével csikarja ki apjától az emberi jogokat a népek számára — nem sikerül. Fülöp Posát egy orgyilkossal agyon­löveti. Alba felfedi a király előtt Carlos szökési tervét. Fülöp hivatja a főinkvizítort, aki szemrehányást tesz a királynak az egyháztól való eltérése miatt. Fülöp megtö­rik és fiát átadja az inkvizí­ciónak. Lázár Tihamér Máriáss József Apáthi Imre Lédeczy Antal Szobo­szlay S. Gyuricza Ottó ÖT ELŐADÁSBÓL ÁLLÓ SZABADTÉRI HANGVER­SENYSOROZATOT rendez a Petőfi Sándor Művelődési Ház (Köztársaság tér 3.). A meg­nyitó előadás június 20-án lesz a Művelődési Ház­­ udvarának szabadtéri színpadán. Pasauale Lojacono (vergődő lélek) . Az ária, a felesége lélek) . . Várad! Hédi Alfredo Marigliano (nyugtalan /Darvas Iván lélek) . . (Bozóky István Armida, a felesége f sm­marti lélek­­ I .2í cc Silvia II Raffai Marica I­b? v­ti — Arm­rc) . Bíró József Rafael, portás (gonosz­ lélek) . . Bárdy György Carmela, a h­ú­ga (elkárhozott lélek) . . Psota Irén Gastone CaMfano (szabad /Gábor Miklós lélek) . . . Horváth Jenő Saverio Califano, zenetanár (haszontalan lélek) . . Károlyi János Magdalena, a felesége (haszontalan lélek) . . Lótl­ Ha I. hordár (elítélt lélek) Vándor József II. hordár (elítélt lélek) Róth Richárd Filippq, a jón­evű színész és filmrendező első vígjátéka az emberi fonákságok kigúnyo­lása. Kísértet ürügyén egy asszony csalja a férjét, egy férj pénzt fogad el neje sze­retőjétől, egy gazdag ember elhagyott szegény családja megjelenve nevetséget kelt, a csábító meglép, az asszony csodálkozik. Mindebben nincs semmi tréfa, senki se érzi magát hibásnak,­hiszen mind­erről a kísértet tehet. Kísér­­tethistória nélkül mindez bo­nyolultabban, ostobábban, szennyesebben lenne lebonyo­lítható. Persze azt, hogy kí­sértet nincs, mindenki tudja — de ha azt híresztelik! Ha így illik hinni! Hát tehet ezek után a házmester mást, mint hogy lop a kísértet ürügyén? S tehet mást a megcsalt férj, mint hogy ha az előbbi kísér­teties pénzforrást elhiszi (miért ne higyje el, amíg ez ildomos), akkor elhiszi azt is, hogy a kísértet lop is. Csak az összegek közti különbség dönti el a magatartást.

Next