Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)
1956-06-08 / 23. szám
Krogstad ezzel zsarolja. Krogstad levélben adja tudtul Helmernek a történteket. Nóra mindent elkövet, hogy a levél ne kerüljön férje kezébe, aki azonban végül megkapja és eltaszítja magától Nórát. De mikor Krogstad, emberi érzéseitől vezetve, visszaküldi a bűnjelet. Helmer »nagylelkűen megbocsát«. Nóra előtt most már lelepleződött Helmer igazi énje. Ezzel az idegen emberrel nem tud többé együtt élni a »babaotthon«-ban. Szerdán, 13-án Kezdete V 28 órakor Csütörtökön, 14-én Kezdete 7 órakor VANNAK MÉG KÍSÉRTETEK Kísértetjárás 3 felvonásban írta: EDUARDO DE FILIPPO Fordította: Debreczeni Ferenc és Mészöly Dezső. Rendezte: Pártos Géza. Díszlettervező: Kerényi Lajos. Jelmeztervező: Mialkovszky Erzsébet A lelkek: Greguss Zoltán Kiss Manyi PETŐFI SZÍNHÁZ AZ IFJÚSÁG SZÍNHÁZA Nagymezőn. 22—24. T.: 124-230 Pénteken, 8-án Szombaton, 9-én Vasárnap, 10-én Kezdetek/z7 órakor (Hétfőn nincs előadás) DON CARLOS Dráma 4 felvonásban (18 képben) írta: SCHILLER Fordította: Vas István. Rendező: Apáthi Imre. A kísérőzenét szerezte: Vincze Ottó. Díszlet- és jelmeztervező: K. Bócz István. Jelmeztervező asszisztens: Greguss Ildikó II. Fülöp, Spanyolország királya Kovács Károly Valois Erzsébet, a felesége Don Carlos, trónörökös Klára Eugénia infánsnő Olivarez hercegnő. Somogyváry R. Bara Margit . Szilvásy Judit Sallay Kornélia Fboll hercegnő/Zsuzsa IDou hercegnő^ndrd Judit . Tajnay Margit Mondecar márkinő Fuentes grófnő . Bocskay I. Posa márki,Halász Géza máltai lovag (Molnár Tibor Párma herceAlba herceg , Lerma gróf, Feria herceg Don Raymond de Taxis , Domingo, a király gyóntató atyja . . Főinkvizitor . Perjel . . . Tiszt . . . Apród . . . Romos Oszkár Kamarás Gyula Boray Lajos Fenyő Aladár Posa márki Spanyolországba való visszaérkezése után felkeresi Don Carlost, Fülöp király fiát, a trónörököst. Carlos bevallja, hogy végzetesen szerelmes mostohaanyjába, apja feleségébe, aki már menyasszonya is volt, mikor Fülöp elvette tőle. Carlos kérésére Posa megígéri, hogy kihallgatást eszközöl a trónörökös számára Erzsébetnél. Erzsébet arra kéri Carlost, mondjon le szerelméről és minden erejét fordítsa hazája és a leigázott népek boldogítására, a zsarnokság elleni harcra. Carlos e szavaktól új erőre kap. Posa márkival szövetkezve vállalkozik a feladatra. Eboli hercegnő, aki szerelmes Don Carlosba, megsértett szerelmében és hiúságában beárulja Fülöpnek Erzsébet és Carlos szerelmét. Alba herceg és Domingo, * a király gyóntatója összeesküvést szőnek Erzsébet és Carlos ellen s Ebolit felhasználják céljaikra. Fülöp király szolgálatába fogadja Posát, kéri, legyen segítségére, hogy felesége és fia ügyében az igazságot kiderítsék. Posa terve, hogy Carlos szökjön Brüsszelbe s a flandriaiak segítségével csikarja ki apjától az emberi jogokat a népek számára — nem sikerül. Fülöp Posát egy orgyilkossal agyonlöveti. Alba felfedi a király előtt Carlos szökési tervét. Fülöp hivatja a főinkvizítort, aki szemrehányást tesz a királynak az egyháztól való eltérése miatt. Fülöp megtörik és fiát átadja az inkvizíciónak. Lázár Tihamér Máriáss József Apáthi Imre Lédeczy Antal Szoboszlay S. Gyuricza Ottó ÖT ELŐADÁSBÓL ÁLLÓ SZABADTÉRI HANGVERSENYSOROZATOT rendez a Petőfi Sándor Művelődési Ház (Köztársaság tér 3.). A megnyitó előadás június 20-án lesz a Művelődési Ház udvarának szabadtéri színpadán. Pasauale Lojacono (vergődő lélek) . Az ária, a felesége lélek) . . Várad! Hédi Alfredo Marigliano (nyugtalan /Darvas Iván lélek) . . (Bozóky István Armida, a felesége f smmarti lélek I .2í cc Silvia II Raffai Marica Ib? vti — Armrc) . Bíró József Rafael, portás (gonosz lélek) . . Bárdy György Carmela, a húga (elkárhozott lélek) . . Psota Irén Gastone CaMfano (szabad /Gábor Miklós lélek) . . . Horváth Jenő Saverio Califano, zenetanár (haszontalan lélek) . . Károlyi János Magdalena, a felesége (haszontalan lélek) . . Lótl Ha I. hordár (elítélt lélek) Vándor József II. hordár (elítélt lélek) Róth Richárd Filippq, a jónevű színész és filmrendező első vígjátéka az emberi fonákságok kigúnyolása. Kísértet ürügyén egy asszony csalja a férjét, egy férj pénzt fogad el neje szeretőjétől, egy gazdag ember elhagyott szegény családja megjelenve nevetséget kelt, a csábító meglép, az asszony csodálkozik. Mindebben nincs semmi tréfa, senki se érzi magát hibásnak,hiszen minderről a kísértet tehet. Kísértethistória nélkül mindez bonyolultabban, ostobábban, szennyesebben lenne lebonyolítható. Persze azt, hogy kísértet nincs, mindenki tudja — de ha azt híresztelik! Ha így illik hinni! Hát tehet ezek után a házmester mást, mint hogy lop a kísértet ürügyén? S tehet mást a megcsalt férj, mint hogy ha az előbbi kísérteties pénzforrást elhiszi (miért ne higyje el, amíg ez ildomos), akkor elhiszi azt is, hogy a kísértet lop is. Csak az összegek közti különbség dönti el a magatartást.