Pesti Műsor, 1968. február (17. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-02 / 5. szám

Február 2—8-ig v­asárnap, 4-én este Balett-bérlet, A-sorozat, 4. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt GISELLE Balett 2 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES ADOLPH ADAM (1803—1856) Szövegét írta: THÉOPHILE GAULI­­ER. Koreográfiáját: J. Perrot, J Coralli és M. Petipa után Leonid Lavroszkij ter­vezte és tanította be. Próbavezető balett­mester: Fülsöp Viktor. Díszletek: Fü­löp Zoltán, jelmezek: Márk Tivadar Vezényel* PRÁTER GEDEON Kun Zsuzsa Dózsa Imre Bozsó Árpád Gál Andor Bánki Györgyi Csajkovits Magda Barkóczy Sándor Ugray Klotild I Boross Erzsébet | Menyhárt Jacqueline | Dvorszky Erzsébet­­ Forgách József Giselle barátnői: Nagy Júlia, Kolozsváry Dóra, Boross Erzsébet, Kollár Eszter, Nagy Katalin, Pártay Lilla I. felv.:: Albert gróf szegény erdőke­rülőnek öltözve udvarol Gisellenek, akit Hilarion, az erdőőr szeret. Vadásztársa­ság érkezik, Albert menyasszonya, Ka­tildé hercegkisasszony és kísérete. Kide­rült, hogy Albert nem erdőkerülő, ha­nem a főúr, akinek menyasszonya is van. Giselle megörül és belehal bána­tába II. rerv.: Hilarion éjjel a temetőben bo­lyong. Lelkiismeretim­dalások gyötrik, mert féltékenységében ő okozta Giselle halálát. A sírból kiszálló lidércek halálos táncba sodorják Hilariont és a szaka­dékba taszítják. Ez a sors várná Alber­tet is, de Giselle sírontúli szerelme meg­menti őt. Most már Giselleből is lidérc lett ő is kiemelkedik sírjából, de szem­beszáll Myrthával, a vil­ik királynőjével — Albert életéért. Mire a vil­ik vissza­térnek sírjukba, Albert fehér virágot tart kezében. A tovatűnő Giselle hagyta ott — ma­ga hel­yett _______ ANYEGIN Lírai jelenetek 7 képben Zenéjét szerezte: P.IOTR IL­JICS CSAJKOVSZKIJ (1840—1893) Szövegét írta: A. SZ. PUSKIN­­(1799— 1837). Fordította: Blum Tamás és Jakabfi István. Rendezte: N. Cz. Dombrovszkij. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Koreográfia: V. I. Ponomarjov. Az énekkart betartotta: Pless László Vezényel : KÓRODY ANDRÁS 1. felv.: Latina Tatjana beleszeret Anyeginbe, aki barátjával, Lenszkij köl­tővel vendégként érkezik Larináékhoz. Tatjána húga, a vidám Olga, Lenszkijt szereti. Anyegin Tatjana leveléből meg­tudja, hogy a lány őt szereti, de úgy, véli, hogy nem lenne belőle jó férj, s kéri, hogy feledje el őt. II. felv.: Estély Larináék házában, Anyegin unja a vi­déki környezetet, s haragszik Lenszkij­re és udvarolni kezd Olgának. A két barát között emiatt szóváltás támad, amely­nek folytatása párbaj. Már kibékülné­nek, de félnek a társaság »véleményé­től«. Eldördül a pisztoly: Anyegin meg­ölte Lenszkijt. Hr. felv.: Anyegint az önvád száműzetésbe kergeti. Csak évek múlva tér vissza Szentpétervárra, s itt egy estélyen Tatjánát, mint Gremin her­ceg feleségét látja viszont. Anyeginben most fellobbant a szerelem, de már ké­ső. Tatjana nem hagyja el férjét. Giselle Albert gróf, Batilde vőlegénye Hilarion erdész . . A herceg .... Batilde, a herceg leánya . . . Giselle anyja Albert barátja Myrth­a . . Két vik­i Pas de deux , Anyegin . . . Lenszkij . . . Tatjana , , . Olga .... Larina . . . Filip j e vna . . Gremin herceg Zareckij . . . Triquet . . . Kapitány . . Gulliot . . Sebestyén Sándor Udvardy Tibor Mátyás Mária Svéd Nóra Palánkay Klára Szirma­y Márta Veress Gyula Kerekes Gábor Somogyváry La­jos Bordás György Lux Tibor Hétfőn. 5-én SZÜNNAP KAMARA• VI.. Lenin kit. Ul. Tel.: 120—430 Jecn/pémtár-nyitás­o-kot Vasárnap, 9-s­or Mindennap 6 és Vifi-kor (Hétfőn szünnap) Vasárnap, 4-én du. 2-kor is HELLO, DOLCSI ! Zenés költekezés 2 részben Irta : FEJÉR ISTVÁN Zenéjét összeállította és verseit írta: G. DÉNES GYÖRGY és HARSÁNY­ BÉLA. Rendezte: Karád­y Béla. Díszlet és jel­mez: Younel Fire. Koreográfia- Bogár Ri­chard­­ RÉSZ ONE G­­­K­L SHOW Játssza: Angyal Já­nos, Bordás Éva, Hetényi Angéla, Ku­rucz Mária, Váraljai Csilla, A ZSEB-LEMEZJÁTSZÓ. — Angyal János magánszáma. TOVÁBBI MŰSOR: 9-én: Falstaff 10- én: Hamupipőke 11- én de.: Háry János, este: Manon Lescaut Rossini: TOLVAJ SZARKA - nyitány. Előadja RALPH HEID (Svájc) xi­lofon-művész MOTOROSOK - tánckép. Előadja: Lisz­­kay Judit és a Revü Tánckar. RODOLFO - bűvész. FILMFESZTIVÁL. Angyal János konfe­­ransza LIMBO DÉL-A­MERIK­Á­BAN. Előadja: RALPH HEID, Unger Pálma és a Revü Tánckar. KOSSUTH RADIO - Angyal János pa­ródiája. BEAT A DIVAT - revükép. Előadja: Ralph Heid. Liszkay Judit és a Revü Tánckar. II. RÉSZ HELLO, DOLCSI! (Szerencsések Klubja) Kísér: Mátrai Ferenc és Heigl Tamás Dollchester . . Ungvári László Piroska . . . . Ló i á n Lenke Buresálc . . . . Kibédi Ervin Teva . . . . . Felföldi Anikó Lantos . . . . . Horváth Gyula Kocsmáros , . Kosaras Vilmos Pincérnő . . . . Pálffy Blanka Kenyereslány , . Kunecz Mária PM Szerdán, 7-én H-bérlet, 6. előadás Kezdete 7, vége V­,11 után 3 MAGYAR­­ ÁLLAMI OPERA ÉIAZ ERKEL SZÍNHÁZA /HI., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás­­-kor (hétfői napon zárva), ünnepnap de. 10-12-ig és du. 5—7-ig­­ Pénteken, 2-án Környey-­bérlet 6. és Főiskolai-bérlet, 5. sorozat, 3. előadás Kezdete 7, vége V­.11-kor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét IFJ. DUMAS (1824-1895).­­A ka­­méliás hölgy­ című színműve után írta: Francesco Maria Pia­ve. Fordította: Lányi Viktor (1889-1962) Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Az énekkart Németh Ama­dé tanította be. Táncok: Barkóczy Sándor Vezényel: OBER FRANK GÉZA Dunszt Mária Szilvássy Margit Divéky Zsuzsa Szigeti László Reményi Sándor Kövecses Béla Galsay Ervin Tóth László Begányi Ferenc Gordos Ede Kardos Károly Szólót táncol: Gaál Éva és Nagy Zoltán A táncokat előadják­ Géczy Éva, Éhn Éva, Nagy Júlia, Hevesi Imre, Molnár Ferenc, Behumi Ferenc Történik a XIX. század közepén Párizsban és környékén * I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta, igaz sze­relem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. II. felv.: A két szerelmes elhagyja Párizst Vidéki otthonában ke­resi fel Violettát Alfréd apja, aki a sza­kításra akarja őt rábírni. Családja bol­dogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva búcsúzik boldogságától III. felv : Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi okait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt keserűségében durván megbántja. - IV. felv.: Violetta súlyos betegen fek­szik otthonában Alfréd - atyja felvi­lágosítására - rádöbben tévedésére, s most már nem törődve a társadalmi elő­ítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. » A TRAVIATA témája, Dumas »Kaméliás hölgy« című regénye iránt Verdi már a kötet megjelenése idején élénken érdek­lődött. A Trubadúr után a mester nyom­ban hozzálátott a mű komponálásához. A bemutató színhelye 1853. március 6-án a velencei La Fenice színház volt. Igen mér­sékelt sikert aratott, s ez ösztönözte Verdit arra, hogy az operát a követ­kező évben átdolgozza. Ez a második változat 1854. májusában már teljesen meggyőző, lelkes fogadtatásra talált. Az operával egyéb­ként Violetta címen is találkozhatunk, különösen olasz színpadokon. A Traviatát »Tévedt nő« címmel 1857. november 10-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. (Az Erkel Színház műsorának folytatása a 4. és 5. oldalon) Valery Violetta Bervoix Flóra Annina Germont Alfréd Germont György Gaston Douphol báró D’Obigny márki Grenvil orvos Inas Küldönc

Next