Pesti Műsor, 1968. május (17. évfolyam, 18-22. szám)
1968-05-03 / 18. szám
Május 3—9-ig Vasárnap, 5-én este Bérletszünet NEYDE THOMAZ a berlini Komische Oper művésznőjének vendégfelléptével Kezdete 7. vége Vikkor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét IFJ. DUMAS (1824-1895), »A kaméliás hölgy« című színműve után írta: Francesco Maria Piave. Fordította: Lányi Viktor (1889—1962). Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Az énekkart Németh Amadé tanította be. Táncok: Barkóczy Sándor Vezényel: BORBÉLY GYULA Neyde Thomaz Svéd Nóra Nagy Klára Korondy György Palócz László Kövecses Béla Nagy Sándor Széki Sándor Domahidy László Gordos Ede Kardos Károly Szólót táncol: Gaál Éva és Nagy Zoltán A táncokat előadják: Éhn Éva, Mák Magda, Kemény Judit, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc, Kiss László * I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta, igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. II. felv.: A két szerelmes elhagyja Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja, aki a szakításra akarja őt rábírni. Családja boldogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva búcsúzik boldogságától. II. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi okait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. — IV. felv.: Violetta súlyos betegen fekszik otthonában. Alfréd - atyja felvilágosítására - rádöbben tévedésére, s most már nem törődve a társadalmi előítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között , hal meg. Vasárnap, 5-én du. 3-kor AZ ÁLLAMI OPERAHÁZ és A KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTESE rendezésében DÍSZELŐADÁS VIETNAM MEGSEGÍTÉSÉRE A tánckar művészeti vezetője: Szirmai Béla. Koreográfus: Vadadi Ágnes. A Rajkó zenekar művészi vezetője: Farkas Gyula. Rendező: Horváth Vince Konferál: Antal Imre MŰSOR: Szirmai—Farkas : BARANYAI TÁNCOK. Előadja: a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara, kísér a Rajkózenekar. ARADSZKY LÁSZLÓ magyarnótákat énekel. FENYVESI GABI magyar népdalokat énekel. Farkas: EMLÉKEZÉS LAVOTTÁRA. Előadja: a Rajkó-zenekar. DOMAHIDY LÁSZLÓ magyarnótákat énekel. GENCSY SÁRI magyarnótákat énekel. Szirmai—Farkas: SARKANTYUS CSARDÁS. Előadja a tánckar. Szünet Vadadi—Farkas: FERGETEGES. Előadja a tánckar. SÁROSI KATALIN magyarnótákat énekel. Dinicu: PACSIRTA. Előadja: a Rajkózenekar. MADARÁSZ KATALIN cigánydalokat énekel. Vadadi—Farkas: CIGÁNYTÁNC. Előadja a tánckar. VELED VAGYUNK VIETNAM! Gazda: VIETNAMI MELÓDIÁK. Nádfuvolán előadja: Bige József. Le Tan Lám: EGYETLEN ÚT. Előadja: Kovács P. József. Szirmai—Gazda : BARBÁROK. Előadja a tánckar. A szólókat Molnár Éva és Nagy F. István táncolja. A zenekar prímásai: Balogh Sándor, Keskeny Ferenc, Lakatos Marian, Lendvai Jenő. Szerdán, 8-án Székely Mihály-bérlet, 7. előadás Kezdete 7. vége gell után NABUCCO Opera 4 felvonásban (7 kép) Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Temistocle Solera. Fordította: Oberfrank Géza. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Seitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Németh Amadé és Oberfrank Géza Vezényel: LUKÁCS ERVIN Nabucco, Babilónia királya Izmáél, a jeruzsá- Melis György lemi király unokaöccse . . Pálos Imre Zakariás, a zsidók főpapja Szalma Ferenc Abigél, Nabucco nevelt lánya . . Déry Gabriella Fenéna, Nabucco lánya . Szabó Anita Baál főpapja . . Nádas Tibor Abdallo, Nabucco bizalmas szolgája Göndöcs József Anna, Zakariás nővére Dobránszky Zsuzsa Történik Jeruzsálemben és Babilonban, i. e. 578-ban * . I. felv.: Salamon templomában Zakariás főpap Fenénát, a Jeruzsálemet ostromló Nabucco leányát Izmáél őrizetére bízza. Izmáél felismeri a lányban megmentőjét, s szabadságot ígér neki. Abigél, Nabucco babiloni király másik lánya is szereti Izmáéit. II. felv.: Abigél megtudja, hogy a babiloni trón jogos örököse Fenéna. A főpap segítségével magának akarja a trónt. 2. kép.: Fenéna a legyőzött izraeliekhez csatlakozik, Nabucco elborult elmével mond le trónjáról, Abigél megszerzi a koronát. III. felv.: Abigél a megtébolyodott Nabucco hozzájárulását is megkapja Fenéna kivégzéséhez. 2. kép: Zakariás főpap megjövendöli Babilon pusztulását. IV. felv.: Nabucco hallja, hogy Fenénát a vérpadra kísérik. Hű katonáival szabadítására siet. 2. kép: Baál oltára előtt Nabucco még megmenti Fenénát a haláltól, s a zsidóknak visszaadja szabadságukat. Abigél öngyilkos lesz, a nép szabadulását ünnepli. Valery Violetta , , Bervoix Flóra . , Annina . . . . , Germont Alfréd . , Germont György Gaston..................... Douphol báró . , D’Obigny márki , Grenvil orvos . . ♦ilnas .......................... Küldönc .... Csütörtökön, 9-én 9. bérlet, 9. előadás Kezdete 7, vége 10 után A CIGÁNYBÁRÓ Daljáték 3 felvonásban (5 kép) Zenéjét szerezte: JOHANN STRAUSS (1825—1899) Szövegét írta: JÓKAI MÓR (1825—1904) novellája után Schnitzler Ignác, átdolgozta Szinetár György, a verseket írta Fischer Sándor. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Táncok: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: VARGA PÁL Zsupán . . . Mirabella . . Cipra . . . , Arzéna . . . Gróf Carnero , Ottolár . . . Szaffi ...» Bavinkay . « Gábor diák Pali i F°erf cigányok Mihály I Kancellár . . . . Hírnök..................... Zsiga .... Első paraszt . . . Második paraszt , Suszter ..... Radnay György Lőrincz Zsuzsa Barlay Zsuzsa Gencsy Sári Karizs Béla Erdei Gyula Házy Erzsébet Palcsó Sándor Reményi Sándor Mally Győző Kirvay Ferenc Szalma István Rajner László Lux Tibor Kövesdy Károly Cser József Lux Géza Berkes János Környey Szilárd A táncokat előadják: Erdélyi Alice, Kiss László, Péter László I. felv.: Barinkay Sándor hazaérkezik külföldről, hogy átvegye apai örökségét, birtokát. A birtokot azonban már Zsupán, a gazdag sertéskereskedő bitorolja, aki kétségbevonja Barinkay öröklési jogát is. Barinkayra csak Cipra, az öreg cigányasszony emlékszik, akinek lánya, Szaffi,beleszeret a hazatért fiatalemberbe. Barinkaynak azonban Zsupán lánya tetszik meg, meg is kéri a kezét, de a gőgös Arzéna kijelenti, hogy csak akkor lesz a felesége, ha legalább bárói rangot szerez. II. felv.: Az öreg cigányasszony elárulja Barinkaynak Kuli basa kincsének rejtekhelyét. Barinkay gazdag ember lenne, de az egész kincset a toborzásra érkező Gábor diáknak ajánlja fel s maga is beáll katonának. Tévedésből Zsupánt és a gyáva Ottokárt is beviszik katonának. Barinkay birtokát a földet megművelő szegényparasztokra bízza, mert nekik van munkájuk jogán legősibb jussuk a földhöz. A cigányok, akik megszerették Barinkayt, vajdájukká választják, in. felv.: A háborúban hősiesen viselkedő Barinkayból Carnero királyhű embert szeretne faragni s ezért úgy intézi, hogy Szaffit udvarhölggyé nevezzék ki. Barinkay és Szaffi azonban nem vágyakoznak az udvari életre. Mindent otthagynak s visszatérnek szülőföldjükre. TOVÁBBI MŰSOR: 10- én: Parasztbecsület, Bajazzók 11- én: Lohengrin 12- én de.: Bánk bán, este: Nabucco PM VENDÉGEINK: SILVERI PAOLO olasz baritonista a legnépszerűbb operaénekesek közé tartozik. Rigoletto és Scarpia alakításairól a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a nemzetközi sajtó. Mint színész is az operaszínpad legjelentősebb művészei közé tartozik. A művész most mindkét nagy szerepét énekli Budapesten; előbb Scarpiát, majd Rigolettót. SILVIA SILVERI, Paolo Silveri leánya, édesapjával mutatkozik be, mint a Rigoletto Gildája, apa és leánya a színpadon; szerepe szerint is »egymásra talál«. Silvia Silveri mint zongoraművésznő, s mint színésznő is jelentős sikereket aratott már a színpadon és a televízióban. 1966- ban szerzett énekművészi oklevelet, kitüntetéssel. VARNAY ASTRID, a nagy Wagnerénekesnő, a bayeruthi Ünnepi Játékok, s a nagy európai operaszínpadok ünnepelt énekesnője Izoldát és Ortrudot énekli ismét Budapesten. Alakításának szuggesztív erejével, hangjának drámai kifejezőkészségével a budapesti közönség is megismerkedhetett: annál nagyobb érdeklődés kíséri újabb magyarországi szereplését. Legközelebbi fellépése: 11-én: Lohengrin, Ortrud, Erkel Színház. 3