Pesti Műsor, 1968. október (17. évfolyam, 31-34. szám)
1968-10-04 / 31. szám
4 MAGYAR ÁLLAMI OPERABÁL ESETI SZÁMÉÁTA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap de.6-12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 4-én 10. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 7*11-kor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét 1FJ DUMAS (1824-1895). »A kaméliás hölgy című színműve után írta: Francesco Maria Piave. Fordította: Lányi Viktor ( 1839 —1902) Rendezte: Kékes András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szent Gizella. Az énekkart Németh Amadé tanította be. Táncok: Barkóczy Sándor Szabó Rózsa Svéd Nóra Nagy Klára Korondy György Palócz László Kövecses Béla Galsay Ervin Széki Sándor Mészáros Sándor Erdei Gyula Kövesdy Károly Pethő László Szólót táncol: Rácz Boriska, A táncokat előadják: Éhn Éva, Mák Magda, Kemény Judit, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc, Behumi Ferenc 4 I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta, igaz szerelem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. II. felv.: A két szerelmes elhagyja Párizst. Vidéki otthonában keresi fel Violettát Alfréd apja, alá a szakításra akarja őt rábírni. Családja boldogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva leesűzil a boldogságától. III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi okait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. -IV. felv.: Violetta súlyos betegen fekszik otthonában. Alfréd - atyja felvilágosítására - rádöbben tévedésére, most már nem törődve a társadalmi előítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Vezényel: BORBÉLY GYULA Valery Violetta Bervoix Flóra Annina Germont Alfréd . Germont György Gaston Doupbol báró . D’Obigny márki Grenvil orvos . Inas . . . Küldönc . . . Kedden, 8-án du. Ifjúsági előadás Kezdete 726, vége 729 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSOH PONGRACZ (1873—1924) . Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Kicitál Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszleteket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor, Karigazgató: Németh Amadé. Játékmester: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Kukorica Jancsi • Turpinszky Béla Iluska .....................Hankiss Ilona Bagó..........................Dene József Királykisasszony , Erdész Zsuzsa Francia király . . Rátonyi Róbert Gonosz mostoha • Ladomerszky Margit Strázsamester • • Széki Sándor Csősz . . . • . Veress Gyula 1. gazda .... Kövesdi Károly 2. gazda .... Tóth Sándor Bartoló.....................Balázs István Táncmester . . . Tóth László Szólót táncon: Kékesi Mária * I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtár fiú szerelmes az árva Iluskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez boszszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagygazdák Jancsinak rohannak, áld otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek, Jancsit »János vitéz« névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neld a trónt és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. - III. felv... Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy Öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy puskájával falujába. PM Szombaton, 5-én Fleischer-bérlet 1. és Főiskolai-bérlet, VI. sorozat, 1. előadás Kezdete 7, vége 1210-kor COPPÉLIA Táncjáték 3 felvonásban LEO DELIBES (1836—1891) zenéjét a szerző más műveiből kiegészítette és részben hangszerelte: Kenessey Jenő, Charles Nuitier és Arthur Saint Léon szövegét átdolgozta, rendezte, a koreográfiáját tervezte és betanította: Harangozó Gyula. Asszisztens: Hamala Irén. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: FRÁTER GEDEON Pas de six : Nagy Katalin, Boross Erzsébet, Kaszás Ildikó, Fülöp Zoltán, Péter László, Molnár Ferenc * I. felv.: A harangavatási ünnepségre készülő lengyel kisváros legényeinek érdeklődését felkelti egy szép lány, akit Coppélius házának erkélyén látnak. Ferenc anynyira bámulja a lányt, hogy Swanilda, a menyasszonya, megneheztel rá. A féltékeny Swanilda barátnőivel belopódzik Coppélius házába, ahová belopódzik Ferenc is. - II. felv.: Swanilda és barátnői meglepetten látják, hogy a vetélytársnő egy bábu. Coppélius jön, a babák megmozdulnak, a lányok elmenekülnek és Swanilda ijedtében magára veszi a bábulány ruháját. Coppélius ezt észreveszi s rábírja Swanildát, hogy a bábu maszkjában udvaroltasson magának saját vőlegényével. Ferenc bejutott a házba és szerelmet vall a »bábunak«, mire Swanilda felháborodottan leleplezi magát és elrohan. Ferenc mérgében összezúzza a bábukat. - III. felv.: Ferenc a harangavató ünnepségen Coppélius bábuját viszi táncba, de megbékíti Swanildát is. Az őrjöngő Coppéliusnak Swanilda apja kifizeti kárát, mire az bábujával együtt eltűnik. A nép vidám táncra kerekedve ünnepel. Harangöntő mester Felesége..................... Swanilda . . . . Ferenc . . . . . Coppélius . . . . Coppélia..................... Polgármester . . . Felesége..................... Táncmester . . . Lengyel leány . . Vőlegénye . . . . Magyar őrmester . Háziszolga . . . . Hirdetésragasztó írnok ....... Éjjeliőr..................... Tóth László Bartos Irén Lakatos Gabriella Dózsa Imre Harangozó Gyula Erdélyi Alice Saláta Lajos Simon Éva Gál Andor Gaál Éva Zilahi Győző Gessner György Szilágyi Mihály Koren Tamás Zsoldos László Szilágyi Mihály VENDÉGÜNK: MARIO DEL MONACO napjaink, s az elmúlt két évtized operai előadóművészetének egyik legnagyobb egyénisége. 1915-ben született Firenzében. Ifjúkorát Pesaróban töltötte, s képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. 1941-ben a milánói Teatro Pucciniben a Pillangókisaszszonyban mutatkozott be. A második világháborúban katona volt, s így nagy nemzetközi karrierje csak a háború után kezdődött. 1943-ban a veronai arénában Radamost énekelte, hatalmas sikerrel. 1948-ban a nápolyi San Carlo Színházzal vett részt egy nemzetközi turnén, ekkor vált világszerte ismertté. 1950-ben Buenos Airesben, San Franciscóban, 1951-ben a New York-i Metropolitanben mutatkozott be. Ebben az időben már a világ nagy színpadainak ünnepelt művésze, az „olasz tenor” eszményi megtestesítője, különösen a hősi szerepkörben 1960-ban a Szovjetunióban vendégszerepelt. Lemezfelvételei a világ minden tájára eljutottak,s nálunk is e felvételek alapján vált ismertté. Budapesten repertoárjának leghíresebb szerepében mutatkozik be: Monaco Otellója fogalom lett az elmúlt évtizedben. Hatalmas kifejező erejű hangjához a színészi játék szuggesztív ereje társul. 4—10-kor Vasárnap, 6 án este Bérletszámt Felemelt helyárak Csütörtökön, 10-én Bérletszünet Felemelt helyárak MARIO DEL MONACO vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után OTELLO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1313—1901) Szövegét SHAKESPEARE nyomán írta: Arrigo Boito. Fordította: Blum Tamás, Mészöly Dezső és Kardos István. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: LUKÁCS MIKLÓS Otello . . . Jago . . . Cassio . . . Roderigo , Lodovico , Montano , Herold . . Desdemona Emilia Mario Del Monaco Radnay György Bartha Alfonz Külkey László Nádas Tibor Bódy József Pálfy Endre Moldován Stefánia Szabó Anita Történik Cyprus szigetén, a XV. század végén * I. felv.: Cyprus előtt vihar tombol. Otelló érkezik a szigetre, ahol neje, Desdemona várja. Jago, Otelló zászlótartója ráveszi Roderigót, hogy kössön bele Cassio kapitányba, akinek helyére ő akar kerülni. A lármára elősiet Otelló és Cassiót megfosztja rangjától. II. felv.: Jago féltékennyé akarja tenni Otellót. Azt tanácsolja Cassiónak, kérje Desdemona közbenjárását. Desdemona keszkenője Jago kezébe kerül, aki azt hazudja, hogy kileste, amint Cassio álmában Desdemonáról beszélt. Otello bosszút esküszik. III. felv.: Desdemona közbenjár férjénél Cassio érdekében. Otello az elveszett kendőt kéri tőle, s Desdemona zavara csak megerősíti gyanújában Velencéből követek érkeznek a dózse üzenetével : Otellót visszarendelik Velencébe, utóda Cassio lesz. IV. felv.*. Desdemona halálsejtelmektől gyötörve tér éji nyugovóra. Otello féltékenységében megfojtja feleségét. Emilia segélykiáltásaira Lodovico, Cassio s még többen a szobába rohannak. Jago hitvese átkozódva mondja el férje aljasságait. Otello kétségbeesésében megöli magát.