Pesti Műsor, 1968. október (17. évfolyam, 31-34. szám)

1968-10-04 / 31. szám

4 MAGYAR­­ ÁLLAMI OPERABÁL ESETI SZÁMÉÁTA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap de.­­6-12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 4-én 10. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 7*11-kor TRAVIATA Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét 1FJ DUMAS (1824-1895). »A ka­­méliás hölgy­ című színműve után írta: Francesco Maria Pia­ve. Fordította: Lányi Viktor ( 1839 —1902) Rendezte: Kékes András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szen­t Gizella. Az énekkart Németh Ama­dé tanította be. Táncok: Barkóczy Sándor Szabó Rózsa Svéd Nóra Nagy Klára Korondy György Palócz László Kövecses Béla Galsay Ervin Széki Sándor Mészáros Sándor Erdei Gyula Kövesdy Károly Pethő László Szólót táncol: Rácz Boriska, A táncokat előadják: Éhn Éva, Mák Magda, Kemény Judit, Bozsó Árpád, Molnár Ferenc, Behumi Ferenc 4 I. felv.: Alfréd beleszeret Violettába, a párizsi félvilág felkapott szépségébe. Violettában él a vágy a tiszta, igaz sze­relem iránt és elhatározza, hogy szakít eddigi életével. II. felv.: A két szerelmes elhagyja Párizst. Vidéki otthonában ke­resi fel Violettát Alfréd apja, alá a sza­kításra akarja őt rábírni. Családja bol­dogságának, leánya tisztes házasságának érdekében kéri őt erre. Violetta sírva le­e­sűzil a boldogságától. III. felv.: Alfréd nem ismeri Violetta távozásának igazi okait, azt hiszi a pénz miatt hagyta el őt. Keserűségében durván megbántja. -IV. felv.: Violetta súlyos betegen fek­szik otthonában. Alfréd - atyja felvi­lágosítására - rádöbben tévedésére,­­ most már nem törődve a társadalmi elő­ítéletekkel, feleségül akarja venni a lányt. Hozzásiet, de már későn érkezik, kedvese a karjai között hal meg. Vezényel: BORBÉLY GYULA Valery Violetta Bervoix Flóra Annina Germont Alfréd . Germont György Gaston Doupbol báró . D’Obigny márki Grenvil orvos . Inas . . . Küldönc . . . Kedden, 8-án du. Ifjúsági előadás Kezdete 726, vége 729 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSOH PONGRACZ (1873—1924) . Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Kicitál Jenő írta. Bako­nyi Károlynak Petőfi Sándor verses el­beszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszle­teket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor, Karigazgató: Németh Amadé. Játékmes­ter: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Kukorica Jancsi • Turpinszky Béla Iluska .....................Hankiss Ilona Bagó..........................Dene József Királykisasszony , Erdész Zsuzsa Francia király . . Rátonyi Róbert Gonosz mostoha • Ladomerszky Margit Strázsamester • • Széki Sándor Csősz . . . • . Veress Gyula 1. gazda .... Kövesdi Károly 2. gazda .... Tóth Sándor Bartoló.....................Balázs István Táncmester . . . Tóth László Szólót táncon: Kékesi Mária * I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtár fiú szerelmes az árva Iluskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bosz­­szúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagygazdák Jancsinak ro­hannak, áld otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak.­­ II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segít­ségére siettek, Jancsit »János vitéz« név­vel jutalmazza meg hősiességéért, egy­ben felajánlja neld a trónt és leánya ke­zét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát ha­lálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerel­mesét. - III. felv... Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy Öregasszony el akarja téríteni őket út­jukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszor­kány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiá­ba ajánlják fel a tündértrónt, ő vissza­megy puskájával falujába. PM Szombaton, 5-én Fleischer-bérlet 1. és Főiskolai-bérlet, VI. sorozat, 1. előadás Kezdete 7, vége 1210-kor COPPÉLIA Táncjáték 3 felvonásban LEO DELIBES (1836—1891) zenéjét a szerző más műveiből kiegészí­tette és részben hangszerelte: Kenessey Jenő, Charles Nuitier és Arthur Saint Léon szövegét átdolgozta, rendezte, a ko­reográfiáját tervezte és betanította: Ha­rangozó Gyula. Asszisztens: Hamala Irén. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: FRÁTER GEDEON Pas de six : Nagy Katalin, Boross Erzsébet, Kaszás Ildikó, Fülöp Zoltán, Péter László, Molnár Ferenc * I. felv.: A harangavatási ünnepségre ké­szülő lengyel kisváros legényeinek érdek­lődését felkelti egy szép lány, akit Coppé­lius házának erkélyén látnak. Ferenc any­­nyira bámulja a lányt, hogy Swanilda, a menyasszonya, megneheztel rá. A félté­keny Swanilda barátnőivel belopódzik Coppélius házába, ahová belopódzik Fe­renc is. - II. felv.: Swanilda és barátnői meglepetten látják, hogy a vetélytársnő­­ egy bábu. Coppélius jön, a babák meg­mozdulnak, a lányok elmenekülnek és Swanilda ijedtében magára veszi a bábu­lány ruháját. Coppélius ezt észreveszi s rábírja Swanildát, hogy a bábu maszkjá­ban udvaroltasson magának­­ saját vő­legényével. Ferenc bejutott a házba és szerelmet vall a »bábunak«, mire Swa­nilda felháborodottan leleplezi magát és elrohan. Ferenc mérgében összezúzza a bábukat. - III. felv.: Ferenc a harang­avató ünnepségen Coppélius bábuját viszi táncba, de megbékíti Swanildát is. Az­ őr­­jöngő Coppéliusnak Swanilda apja kifi­zeti kárát, mire az bábujával együtt el­tűnik. A nép vidám táncra kerekedve ünnepel. Harangöntő mester Felesége..................... Swanilda . . . . Ferenc . . . . . Coppélius . . . . Coppélia..................... Polgármester . . . Felesége..................... Táncmester . . . Lengyel leány . . Vőlegénye . . . . Magyar őrmester . Háziszolga . . . . Hirdetésragasztó írnok ....... Éjjeli­őr..................... Tóth László Bartos Irén Lakatos Gabriella Dózsa Imre Harangozó Gyula Erdélyi Alice Saláta Lajos Simon Éva Gál Andor Gaál Éva Zilahi Győző Gessner György Szilágyi Mihály Koren Tamás Zsoldos László Szilágyi Mihály VENDÉGÜNK: MARIO DEL MONACO napjaink, s az elmúlt két évtized operai előadóművé­szetének egyik legnagyobb egyénisége. 1915-ben született Firenzében. Ifjúkorát Pesaróban töltötte, s képzőművészeti ta­nulmányokat is­ folytatott. 1941-ben a mi­lánói Teatro Pucciniben a Pillangókisasz­­szonyban mutatkozott be. A második vi­lágháborúban katona volt, s így nagy nemzetközi karrierje csak a háború után kezdődött. 1943-ban a veronai arénában Radamost énekelte, hatalmas sikerrel. 1948-ban a nápolyi San Carlo Színházzal vett részt egy nemzetközi turnén, ekkor vált világszerte ismertté. 1950-ben Buenos Airesben, San Franciscóban, 1951-ben a New York-i Metropolitanben mutatkozott be. Ebben az időben már a világ nagy színpadainak ünnepelt művésze, az „olasz tenor” eszményi megtestesítője, különö­sen a hősi szerepkörben 1960-ban a Szov­jetunióban vendégszerepelt. Lemezfelvé­telei a világ minden tájára eljutottak,s nálunk is e felvételek alapján vált is­mertté. Budapesten repertoárjának leghí­resebb szerepében mutatkozik be: Mona­co Otellója fogalom lett az elmúlt év­­tizedben. Hatalmas kifejező erejű hang­jához a színészi játék szuggesztív ereje társul. 4—10-kor Vasárnap, 6 án este Bérletszámt Felemelt helyárak Csütörtökön, 10-én Bérletszünet Felemelt helyárak MARIO DEL MONACO vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után OTELLO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1313—1901) Szövegét SHAKESPEARE nyomán írta: Arrigo Boito. Fordította: Blum Tamás, Mészöly Dezső és Kardos István. Rendez­te: Mikó András. A díszleteket Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: LUKÁCS MIKLÓS Otello . . . Jago . . . Cassio . . . Roderigo , Lodovico , Montano , Herold . . Desdemona Emilia Mario Del Monaco Radnay György Bartha Alfonz Kü­lkey László Nádas Tibor Bódy József Pálfy Endre Mold­ován Stefánia Szabó Anita Történik Cyprus szigetén, a XV. század végén * I. felv.: Cyprus előtt vihar tombol. Otelló érkezik a szigetre, ahol neje, Des­demona várja. Jago, Otelló zászlótartója ráveszi Roderigót, hogy kössön bele Cas­sio kapitányba, akinek helyére ő akar ke­rülni. A lármára elősiet Otelló és Cassiót megfosztja rangjától. II. felv.: Jago félté­kennyé akarja tenni Otellót. Azt tanácsol­ja Cassiónak, kérje Desdemona köz­benjárását. Desdemona keszkenője Jago kezébe kerül, aki azt hazudja, hogy kiles­te, amint Cassio álmában Desdemonáról beszélt. Otello bosszút esküszik. III. felv.: Desdemona közbenjár férjénél Cassio ér­dekében. Otello az elveszett kendőt ké­ri tőle, s Desdemona zavara csak megerő­síti gyanújában Velencéből követek ér­keznek a dózse üzenetével : Otellót vissza­rendelik Velencébe, utóda Cassio lesz. IV. felv.*. Desdemona halálsejtelmektől gyö­törve tér éji nyugovóra. Otello féltékeny­ségében megfojtja feleségét. Emilia se­gélykiáltásaira Lodovico, Cassio s még többen a szobába rohannak. Jago hitvese átkozódva mondja el férje aljasságait. Otello kétségbeesésében megöli magát.

Next