Pesti Műsor, 1969. január (18. évfolyam, 1-5. szám)

1969-01-03 / 1. szám

4 MIC VAR # ÁLLAMI OPERAf HAZ ERKELSZÍNHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.1 330—540 Jegypénztár nyitás­­-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 3-án 4. bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége */­10-kor AZ ARANYKAKAS Opera 3 felvonásban Szünet az 2. felvonás után Zenéjét szerezte: NYIKOLÄJ ANDREJEVICS RIMSZKIJ-KORSZAKOV (1844—1908) Szövegét PUSKIN költeménye nyomán B. J. Bjelszkij írta. Fordította: Romhányi József. Rendezte: Békés András. A díszle­teket és a jelmezeket Köpeczi Bócz István tervezte. Karigazgató: Németh Amadé. Koreográfus: Seregi László Vezényel : KEREKES JÁNOS Dodon király . . . Melis György Gvidon herceg . . Külkey László Afron herceg . . . Széki Sándor Polkán, hadvezér : Várhelyi Endre Amelia, kulcsárnő Svéd Nóra Az asztrológus . . Korondy György Semaha királynője Marton Éva Az Aranykakas . . Kovács Eszter A II. felvonásban a táncokat előadják: Markó Iván, Mák Magda, Gaál Éva, Dvorszky Erzsébet * I. felv.: A nemtörődöm Dodon király országát ellenség fenyegeti, de fiai sem akarnak csatázni. Egy titokzatos asztro­lógus aranykakast ajándékoz a király­nak: a kakas mindig jelzi majd az igazi veszélyt. Dodon azt ígéri, kérhet érte bármi jutalmat. Egyszercsak megszólal az aranykakas. Dodon királynak, aki épp egy szépséges nőről álmodik, háborúba kell mennie. II. felv.: A király tanácstalanul bo­lyong seregével. Egyszer csak rátalál két halott fiára, akik egymást ölték meg. Bosszút esküszik, mikor hirtelen a csa­tatér közepén gyönyörű sátor emelkedik, benne Semaha keleti királynő és kísére­te. A semahani királynő megbűvöli Do­­dont, aki neki ígéri egész birodalmát. III. felv.: Dodont és a királynét izga­tott tömeg várja otthon. A díszmenetben egyszerre feltűnik az asztrológus, s a ki­rálynét kéri az aranykakasért jutalmul. Dodon haragjában halálra sújtja, mire az aranykakas a csőrével halálra sebzi Do­dont. Minden elsötétül, a távolból a se­mahani királynő kacaja hallatszik. Szombaton, 4-én Bérletszünet. Felemelt helyárak ANNA MOFFO vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után LAMMERMOORI LUCIA Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1797—1848) Szövegét WALTER SCOTT (1771—1832) re­génye nyomán írta: Salvadore Cammara­­no. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: Rékai András. A díszleteket Fülöp Zol­tán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Vezényel : LUKÁCS ERVIN Lord Asthon . . . Jámbor László Edgar ..... . Réti József Lucia, a húga . . Anna Moffo Arthur.....................Szigeti László Bidebent Raimund Antalffy Albert Alisa ...... Svéd Nóra Norman.....................Karizs Béla * I. felv.: A ravenswoodi kastély kör­nyékén titokzatos ember bujkál Lord Asthon, a kastély ura, húgát, Luciát po­litikai érdekből Arthurhoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgár, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Asthon egykor a kastélyt. (Változás) Lu­cia a kertben találkozik Edgárral, aki bú­csúzni jött, mert Franciaországba készül menekülni. A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — II. felv.: Asthon hamisított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgar már nem szereti. Kénysze­ríti, hogy Arthurnak igent mondjon. (Vál­tozás) Arthurt az Asthon párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a há­zassági szerződést. — III. felv.: Az eskü­vői ünnep vendégei megdöbbenve hall­ják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyo­­dott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága ké­peit. (Változás) Edgar nyugalmat keres­ve, meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz _______ hannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak.­­ II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segít­ségére siettek, Jancsit **­János vitéz* név­vel jutalmazza meg hősiességéért, egy­ben felajánlja neki a trónt és leánya ke­zét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát ha­lálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerel­mesét. - III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket út­jukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszor­kány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiá­ba ajánlják fel a tündértrónt, ő vissza­megy Huskájával falujába. VENDÉGÜNK: ANNA MOFFO 1956-ban az olasz tv-ben eljátszotta a Pillangókisasszonyt. Ezzel az adással indult meg világkarrierje. Roha­mosan emelkedő pályafutása során fellé­pett többek között a milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a salzburgi fesztivá­lon, a csikágói operaházban és a Ne­w York-i Metropolitan Operában. Állandó szereplője Anglia, Amerika, az NSZK és Olaszország rádió- és televízióadásainak. Több mint hatvan szerepet énekel öt nyel­ven: olaszul, németül, angolul, franciául és spanyolul. Sikersorozatához nagyszerű énekkultúráján, gyönyörű hangján és színjátszó készségén kívül hozzájárul szépsége is. A nemzetközi kritika szerint Anna Moffo napjainknak nemcsak egyik legjobb, de legszebb Traviátája is. (Fér­je a római tv filmrendezője, Lanfranchi.) PM Vasárnap, 5-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KAL'SCH PONGRACZ (1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bako­nyi Károlynak Petőfi Sándor verses el­beszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszle­teket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé. Játékmes­ter: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Szólót táncol: Pártay Lilla és a tánckar I I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva fluskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bosz­­szúból a tilosba csalja Jancsi nyáját A földühödött nagygazdák Jancsinak ro­Kukorica Jancsi Iluska..................... Bagó.......................... Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz ..................... 1. gazda . . . . 2. gazda . . . . Ba­rtoló..................... Táncmester Turpinszky Béla Szabó Rózsa Nagy Sándor Koltay Valéria Rátonyi Róbert Ladomerszky Margit Széki Sándor Begányi Ferenc Kövesdy Károly Tóth László Balázs István Tauz István Január 3—9-ig Vasárnap, 5-én este 12. bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége 10-kor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét HENRI MURGER (1822-1851) nyomán írta: Giuseppe Giacosa és Luigi Ulica. Fordította: Radó Antal. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Oláh Gusztáv Vezényel : BORBÉLY GYULA * I. kép: Négy bohém, Rodolphe, a köl­tő, Marcel, a festő, Chaunard, a zenész és Colline, a filozófus vidáman, szegény­ségben él a Montmartre-on, Rodolphe megismerkedik Mimivel, a virágárus­lánnyal. Megszeretik egymást. — II. kép: Párizs bohémnegyedében vidám vacsorára készül a négy barát. Rodolphe Mimivel a karján érkezik. Marcel, a fes­tő kibékül csapodár kedvesével, Muset­­te-tel, aki egy gazdag gavallérral jelenik meg.­­ III. kép: Párizs határában a hó­lepte úton közeledik Mimi az útszéli fo­gadóhoz. Itt lakik Marcel Musette-tel. Mimi kihívatja Marcelt, keserves sorsá­ról, Rodolphe kegyetlenségéről panasz­kodik neki. Rodolphe bevallja, hogy a nagybeteg lány gyógyíttatására nincs elég pénze, ezért akarja elidegeníteni magától. De nem tudnak elválni egy­mástól és együtt indulnak el a szállongó hópelyhek közt.­­ IV. kép: A padlás­szobában ismét együtt van a négy bo­hém. Vidámságukat Mimi érkezése za­varja meg. A lány már nagybeteg, ha­lálán van. Orvost kellene hívni. Collíne a kabátját ajánlja fel erre a célra. A fia­talok az első találkozás emlékét idézik. A b­ábok gyógyszert hoznak, de m­ár ké­­g,s ’'"••-ni Rodolphe karjai közt hei ,v,~g. Rodolphe, költő . Chaunard, zenész . Marcel, festő . . . Colline, filozófus . Musette..................... Mimi.......................... Alcindor..................... Benoit . . . . . Parpignol . . . . Fináncőrmester . . Finánc..................... Gyümölcsárus . . Bartha Alfonz Dene József Reményi Sándor Nádas Tibor Birkás Lilián Orosz Júlia Galsay Ervin Katona Lajos Szalma István Bartala István Orbán András Bukucs Károly Hétfőn, 6-án SZÜNNAP Budapest,január 5 De. 10-kor: TÁRLATVEZETÉS A MA­GYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V.. Kos­suth Lajos tér 12.): XX. századi festészet. Vezető: Soós Klára. — Történelmi festészet. Vezető: N. Pénzes Éva. — Medgyessy mű­vészete. Vezető: Kisdéginé Kirimi Irén dr. De. 10-től este 6-ig: PANORÁMA BEMU­TATÓ A MÁRIA MAGDOLNA TORONY­BAN (I., Kapisztrán tér 2). De. 10-tól este 6-ig: KIÁLLÍTÁS A BU­DAI VÁR KÖZÉPKORI ÉLETÉBŐL (Tán­csics Mihály u. 26). De. 10-től este 5-ig: BUDAI VÁRBAR­LANG. Találkozás: I., Úri u. 9.

Next