Pesti Műsor, 1969. február (18. évfolyam, 6-9. szám)
1969-02-07 / 6. szám
4 MAGYAR ÁILAMI ©FEI AMAZ ERKEL SZÍNHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 7-én 4. bérlet, 6. előadás Kezdete 7. vége 10-kor SÁRA KIRÁLYNŐJE Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GOLDMARK KAROLY (1830-1915) Szövegét Salamon Mosenthal írta. Fordította: Kern Aurél. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet és jelmez: Oláh Gusztáv. Az énekkart betanította : Pless László Vezényel: VARGA PÁL Salamon király . Asszád Főpap . Szulamit, leánya Baál Hanan, udvarmester Sába királynője Asztarót Reményi Sándor Kövecses Béla Veress Gyula Dunszt Mária Jánosi Péter Szőnyi Olga Kalmár Magda A táncokat az I. felvonásban előadják: Bánki Györgyi, Ziss Erika, Orosz Klára, Son Gizella, Vidinszky Mária, Szűcs Györgyi. A III. felvonásban : Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Maros Éva, Kaszás Ildikó, Gaál Éva. Szulamit vőlegényét, Asszadot várja, akit Salamon király Sába királynőjének serege elé küldött. Asszád megvallja a királynak, hogy szenvedélyes szerelemre lobbant egy ismeretlen nő iránt. A királynő bevonulásakor a libanoni ismeretlent Sába királynőjében ismerte fel. A királynő visszautasítja a gyanúsítást. Sába királynője rabszolganőjével Asztaróttal magához csalogatja az ábrándozó Asszádot. Újból elbűvöli és eltöínik. Asszádot reggel öntudatlan állapotban találják Szulamit és Asszád esküvőjére készülnek. A királynő megjelenése azonban újból megzavarja Asszádot Mindenki előtt megismétli: a királynő gyújtotta fel benne a szenvedély tüzét. Asszád őrjöngését a démonok rontó varázsának vélik. Hogy lelkét megtisztítsák, megnyitják a szentélyt. Az ifjú káromolva borul -istennője-a lábához. A felháborodott hívők halálra akarják sújtani de a király maga kíván ítélkezni. Salamon ünnepséggel szórakoztatja királyi vendégét A sivatagban kiátkozottan bolyong Asszád. Számum söpör végig a sivatagon. A pálmafa alatt haldokolva talál rá Asszádra Szulamit Szombaton, 8-án Fleischer-bérlet, 6. és Főiskolai-bérlet, VI. sorozat 4. előadás Kezdete 7, vége 10 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KAUSCH PONGRÁCZ (1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át Rendezte és a díszleteket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé Játékmester: Radnai Éva Vezényel: BOLBERITZ TAMÁS* I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva Puskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez boszszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját A földühödött nagygazdák Jancsinak rohannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. II. felv.: a francia király, akinek a magyar huszárok segítségére síeltek. Jancsit ,,János vitéz” névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neki a trónt és leápva kezét Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét — III. felv.:* Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Ott van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Iluskájával falujába. TOVÁBBI MŰSOR 14- én: János vitéz 15- én : Tosca 16- án de.: Coppélia; du.: Farsangi nóták; este: Nabucco Kukorica Jancsi Iluska Bagó Királykisasszony Francia király Gonosz mostoha Strázsa mester Csősz . . 1 gazda 2. gazda . . . Bartoló . . Táncmester Turpinszky Béla Rózsa Katona Lajos Koltay Valéria Kishegyi ALadomerszky Margit Széki Sándor Ferenc Kövesdy Károly Tóth László Kardos Károly Tóth László Szólót táncol: Csarnói Katalin * Vasárnap, 9-én este 12. bérlet, 6. előadás Kezdete 728, vége 1411-kor AZ ARANYKAKAS Opera 3 felvonásban Szünet az 1. felvonás után Zenéjét szerezte: NYIKOLAJ ANDREJEVICS RIMSZKIJ-KORSZAKOV Szövegét PUSKIN költeménye nyomán B. J. Bjelszkij írta. Fordította : Romhányi József. Rendezte: Békés András. A díszleteket és a jelmezeket Köpeczi Bócz István tervezte. Karigazgató: Németh Amadé. Koreográfus: Seregi László Vezényel: KEREKES JÁNOS A II. felvonásban a táncokat előadják: Jurkovits Mátyás, Maros Éva, Nagy Katalin, Aradi Mária I. felv.: a nemtörődöm Dodon király országát ellenség fenyegeti, de fiai sem akarnak csatázni. Egy titokzatos asztrológus aranykakast ajándékoz a királynak: a kakas mindig jelzi majd az igazi veszélyt. Dodon azt ígéri, kérhet érte bármi jutalmat. Egyszercsak megszólal az aranykakas Dodon királynak, aki épp egy szépséges nőről álmodik, háborúba kell mennie. I. felv.: A király tanácstalanul bolyong seregével. Egyszer csak rátalál két halott fiára, akik egymást ölték meg. Bosszút esküszik, mikor hirtelen a csatatér közepén gyönyörű sátor emelkedik, benne Semaha keleti királynő és kísérete. A semahani királynő megbűvöli Dodont, aki neki ígéri egész birodalmát. III. felv.: Dodont és a királynét izgatott tömeg várja otthon. A díszmenetben egyszerre feltűnik az asztrológus, s a királynét kéri az aranykakasért jutalmul. Dodon haragjában halálra sújtja, mire az aranykakas a csőrével halálra sebzi Dodont. Minden elsötétül, a távolból a semahani királynő kacaja hallatszik. Dodon király . . . Gvidon herceg , Afron herceg . . . Polkán, hadvezér . Amelia, kulcsárnő Az asztrológus . . Semaha királynője Az Aranykakas. . Radnay György Külkey László Széki Sándor Bogányi Ferenc Barlay Zsuzsa Réti József Marton Éva Kovács Eszter PM Február 7—13-ig Vasárnap, 9-én de. Általános iskolai bérlet A-sorozat, 3. előadás Kezdete 11. vége 2 után RIGOLETTO fualmú 4 felvonásban Zenéjét szerezte GIUSEPPE VERDI Szövegét VICTOR HUGO (1802—1885) drámája alapján írta Francesco Maria Piave. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez Márk Tivadar. Táncok Nádasy F. Vezényel: BORBÉLY GYULA Réti Csaba Sebestyén Sándor Erdész Zsuzsa Mészáros Sándor Szabó Anita Tóth Lajos Pálfy Endre Rozsos István fh. Kövesd’ Károly Laczó Ildikó Erese Margit Várnay Edit Jánosi Péter 1. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, ledér életet él Udvari bolondja. Rigoletto kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monteront, is aki számonkéri a hercegtől leánya elcsábítását Monterone a csúfolkodó bohócot megátkozza II. felv.: A külvárosban — ahol Rigoletto él lányával, Gildánaz álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc Rigoletto elhiszi Marullo meséjét, hogy Ceprano grófnői akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó III. felv. Rigoletto megtudja az igazat átkutatja a palotát, s megtalálja a leányát. Bosszút esküszik a herceg élen IV. felv. Rigoletto megkísérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Sparafucilet a bérgyilkost a hereses ellen küldi De az átok megfogant. Sparafucile áldozata nem a herceg, hanem a férfiruhába öltözött Gilda. A herceg Rigoletto . . Gilda . . . Sparafucile Maddalena . . Mont erone,. . Marullo . . Borsa ... Ceprano gróf . Ceprano grófné Giovanna Apród . . Porkoláb Vasárnap, 9-én du. 3-kor FARSANGI NÓTÁR Konferál : Dr. Hegedűs János MŰSOR: Lassú és friss (Járóka-zenekar) Hej búra termett, Zöld erdőben, Kék a kökény (Armos Amália) Repülj madár, Körösfői kertek alatt, Sudár magas (Bodza Klári) Nincsen annyi tenger csillag. Csárdád kis kalapom, Eresz alatt fészkel (Talabér Erzsébet) Erdő nincsen zöld ág nélkül, Ablakomba, ablakomba, Ej, haj, haj (Chrenkó Anna) üveges tánc (Venczel Mária, Demján Lajos) Amott kerekedik. Jaj de széles, Mit búsulok, Utca utca, Ejnye be jó lakodalom (Béres Ferenc) Sír a szemem mind a kettő, Nyolcéves se voltam. Jaj babám, Piros volt a paradicsom, Adjon Isten szekeret, Zsuzsi néni (Kovács Apollónia) Szünet Csárdások (Járóka-zenekar) Hej a mohi hegy borának. Addig iszom, míg az erszény, Már én többet nem iszom, Bor, bor, bor (Bejtor Imre) A Balaton partján. Hosszú lábú gólyamadár, Tagadom, Hull a fa levele (Urban Katalin) Farsangi tánc (Venczel Mária, Demján Lajos) Régi nóta, híres nóta, Selyemkendő, selyemkötény. Szakadozott rongy vonódat, Barna kislány (Boross Jolán) Réten, réten. Nád a házam teteje. Lyuk, lyuk. lyuk, Ég a kunyhó (Sárdy János) Nyitva van a szőke asszony ablaka (Gaál Gabriella) Aj, jaj nem szeretem az uramat (Madarász Katalin) Elindultam hosszú útra. Minden ablak alatt, Valamit súgok magának, Boldizsár (Horváth István)