Pesti Műsor, 1969. március (18. évfolyam, 10-13. szám)

1969-03-07 / 10. szám

4 MAGYAR­­ ÁLLAMI OPERAHÁZ ERKE­L SZÍNHÁZA Szombaton, 8-án du. Ifjúsági­ bérlet, C-sorozat, 4. előadás Kezdete­i/­6. vége Ví9 után RIGOLETTO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét VICTOR HUGO (1802—1885) drá­mája alapján írta Francesco Maria Piave. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar.Táncok: Nádasy F. I. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, lehér életet él. Udvari bolondja, Rigolet­to kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monterone­ is, aki számonkéri a herceg­től leánya elcsábítását. Monterone a csú­­folkodó bohócot megátkozza. II. felv.: A külvárosban — ahol Rigoletto él lányá­val, Gildával — álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc. Rigo­letto elhiszi Marullo meséjét, hogy Cep­rano grófnőt akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó. III. felv.: Rigoletto megtudja az igazat, átkutatja a palotát, s megtalálja a leányát. Bosszút esküszik a herceg ellen. IV. felv.: Rigoletto meg­kísérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Sparafucilet, a bérgyilkost a her­ceg ellen küldi. De az átok megfogant, Sparafucile áldozata nem a herceg, ha­nem a férfiruhába öltözött Gilda. Vezényel: A herceg . ; ; ; Rigoletto . i # . Gilda Sparafucile • • • Maddalena . • # • Monterone • • • • Marulio . . ; ; Borsa Ceprano gróf . . . Ceprano grófné . ; Glovanna . . ; « Apród ...... Porkoláb « • ; ; VARGA PÁL Pálos Imre Radnay György Erdész Zsuzsa Bódy József Erese Margit Tóth Lajos Pálfy Endre Karizs Béla Kövesdy Károly Laczó Ildikó Kasza Katalin Várnay Edit Jánosi Péter PM Március 7-13-ig Vasárnap, 9-én de. Középiskolai­ bérlet, 4. sorozat Kezdete 7, vége dl­ előtt AZ ÁLARCOSBÁL vmn., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5— Pénteken, 7-én 10. bérlet, 7. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 f elvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831— 1998) drámája nyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Vá­­rady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Vezényel KEREKES JÁNOS Tosca . . Cavaradossi Scarpia . . Sekrestyés . Angelotti . Spoletta . , Betatrone . Pásztorfiú . Roberti . . Vizsgálóbíró Börtönőr . Tiszt . . . Czanik Zsófia Udvardy Tibor Palócz László Katona Lajos Nádas Tibor Göndöcs József Kövesdy Károly Tordai Éva Szántó Ferenc Kőváry Richárd Tóth László Lux Tibor Történik Rómában. 1866-ban Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nya­ralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol. Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, el­árulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt élet­ben hagyni. Tosca látszólag enged a ké­résnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a ki­végzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel író­asztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarno­kot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színleg használják majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a való­­ságra és a várfalról a mélybe veti magát. Dalma 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét Eugene Seribe ötlete nyomán Francesco Maria Piave és Antonio Som­ma írta. Zoltán Vilmos és részben Blum Tamás fordította. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A tán­cokat Horváth Margit tanította be. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁL Richard gróf . . René, a titkára • Amália . . . , Ulrika, jósnő . , Oszkár apród . . Samuel . . . . Tom . . . . . Sylvana . . . . Főbíró . . . . Szolga .... . Szellő Lajos , Széki Sándor , Takács Paula , Barlay Zsuzsa , Gábor Artemisz . Szalma Ferenc , Veress Gyula , Varga András . Rajna András , Bártfay László * I. felv.: Richard gróf, Boston kor­­mányzója szerelmes titkárának, René­­ne­k feleségébe, Amáliába, Richard bol­dogan olvassa nevét a másnapi álarcos­­bál vendégei között. René lép a szobá­ba, figyelmezteti a grófot, hogy összees­küvést szőnek ellene (Változás.) Richard Ulrika Javasasszony tanyáján kihallgat­ja a Jósnő és Amália beszélgetését. A szerelmes asszony szabadulni akar szen­vedélyétől, kéri Ulrikát, adjon gyógyfü­­vet. A varázsszert az akasztófadombon kell keresnie éjfélkor — II. felv.: Ri­chard követi Amáliát éjféli útján. Bevall­ja szerelmét, de együttlétüket René za­varja meg. A lefátyolozott asszonyban nem ismeri meg feleségét. Az összees­küvők a gróf életére törnek, aki csak René köpenyében, álruhában tud meg­menekülni. Az összeesküvőkkel vívott harc közben René ráismer az asszony­ban saját feleségére. Bosszút esküszik a gróf ellen. — III. felv.: René lakásán gyűlnek össze az összeesküvők. A sors­húzás Renét jelöli a gróf gyilkosának. (Változás.) Richard elhatározza, hogy le­mond Amáliáról, nem csalhatja meg leg­jobb barátját René gyilkos tőre azon­ban halálra sebzi az álarcosbálon. A haldokló gróf megbocsát gyilkosának, bú­csúzóul az aláírt rendeletet adja át, mely­ben Renét és feleségét Angliába küldi, bizonyítva ezzel Amália ártatlanságát és szerelmük tisztaságát. TOVÁBBI MŰSOR 14- én: Bahcsiszeráji szökőkút 15- én: Rigoletto 16- án de.: János vitéz, du.: Muzsikáló tájak, este: Tosca Vasárnap, 9-én este Márkus-bérlet, 7. előadás Főiskolai-bérlet, ún. sorozat, 4. előadás Kezdete V28, vége 7*11 után I. PARASZTBECSÜLET Melodráma 1 felvonásban Zenéjét szerezte: PIETRO MASCAGNI (1863-1945) Szövegét Giovanni Verga elbeszélése nyo­mán írta: Giovanni Targioni-Tozzetti és Guido Menasci. Fordította: Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigaz­gató: Németh Amadé Vezényel: LENDVAY GYÖRGY Santuzza . . . . Dunszt Mária Lola • . . . • . Laczó Ildikó Turiddu.....................Karnausz Tibor Alfio ...... Jámbor László Lucia..........................Palánkay Klára * A parasztok Lucia asszony kocsmája előtt gyülekeznek. Megjön Santuzza és elpanaszolja, hogy Turiddut Lola újra behálózta. Lola férje, Alfio fuvaros fele­ségét minden asszonyok leghűségesebb­jének tartja. A templomból elindul a húsvéti körmenet, megjön Turiddu, aki­hez Santuzza könyörög, hogy térjen visz­­sza hozzá. De a férfi anja már. Ekkor pillantja meg a lány a fuvarost s be­árulja neki Turiddu és Lola bűnös sze­relmét. Mise után a nép a kocsmában gyülekezik. Turiddu - a szicíliai nép­szokás szerint - megharapja Alfio fülét, ez kihívás, késpárbaj életre-halálra. Tu­riddu búcsút vesz anyjától, kéri hogy ne hagyja el a magára hagyott Santuzzát. Aztán elrohan és néhány pillanat múlva felhangzik a rémült kiáltás: »Megölték Turiddát«. .. BAJAZZÓK Dráma 2 felvonásban Zenéjét szerezte és szövegét írta: RUGGIERO LEONCAVALLO (1858—1919) Fordította: Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel: LENDVAY GYÖRGY * Egy dél-olaszországi faluba vándor­komédiások érkeznek. A parasztok áldo­másra hívják meg a színészeket. Beppo és Canio szívesen tartanak velük, csak Tonio hiányzik. Egy paraszt otrombán tréfálkozik, hogy biztosan azért nincs itt, mert szerelmeskedik Neddával. A férj is nevet a tréfán. Végül a kocsmába men­nek. Tonio csak erre várt, hogy bevall­hassa szerelmét Neddának, de az asszony kikacagja, sőt ostorral ver végig rajta. Tonio később meglátja, hogy Silvio megy Neddához, akinek csókjait boldogan viszo­nozza a­­hűs­asszony. Tonio a férj után siet és mindent elmond neki. Canio kést emel nejére, de Beppo kicsavarja a kezé­ből, mert közeledik az előadás ideje, öl­tözni kell. Canio egyedül marad. A komé­diások egy olyan darabot játszanak, amely pontos mása annak, amit az utolsó órákban éltek végig. Canióból kitör szen­vedélye, és megöli feleségét, a szerelme­sét, Silviót. Nedda (a színpadon Colombina) komédiásnő . . . Canio (a színpadon Pagliaccio) a tár­saság feje . . . Tonio, a bamba (a színpadon Tad­deo) komédiás . Beppo (a színpadon Arlecchino) komédiás . . . Silvio.......................... Első per..................... Második per . . . Andor Éva Simándy József Nagy Sándor Jagasich Péter Miller Lajos Kövesdy Károly Sikolya István

Next