Pesti Műsor, 1969. március (18. évfolyam, 10-13. szám)
1969-03-07 / 10. szám
4 MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZA Szombaton, 8-án du. Ifjúsági bérlet, C-sorozat, 4. előadás Kezdetei/6. vége Ví9 után RIGOLETTO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét VICTOR HUGO (1802—1885) drámája alapján írta Francesco Maria Piave. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar.Táncok: Nádasy F. I. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, lehér életet él. Udvari bolondja, Rigoletto kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monterone is, aki számonkéri a hercegtől leánya elcsábítását. Monterone a csúfolkodó bohócot megátkozza. II. felv.: A külvárosban — ahol Rigoletto él lányával, Gildával — álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc. Rigoletto elhiszi Marullo meséjét, hogy Ceprano grófnőt akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó. III. felv.: Rigoletto megtudja az igazat, átkutatja a palotát, s megtalálja a leányát. Bosszút esküszik a herceg ellen. IV. felv.: Rigoletto megkísérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Sparafucilet, a bérgyilkost a herceg ellen küldi. De az átok megfogant, Sparafucile áldozata nem a herceg, hanem a férfiruhába öltözött Gilda. Vezényel: A herceg . ; ; ; Rigoletto . i # . Gilda Sparafucile • • • Maddalena . • # • Monterone • • • • Marulio . . ; ; Borsa Ceprano gróf . . . Ceprano grófné . ; Glovanna . . ; « Apród ...... Porkoláb « • ; ; VARGA PÁL Pálos Imre Radnay György Erdész Zsuzsa Bódy József Erese Margit Tóth Lajos Pálfy Endre Karizs Béla Kövesdy Károly Laczó Ildikó Kasza Katalin Várnay Edit Jánosi Péter PM Március 7-13-ig Vasárnap, 9-én de. Középiskolai bérlet, 4. sorozat Kezdete 7, vége dl előtt AZ ÁLARCOSBÁL vmn., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5— Pénteken, 7-én 10. bérlet, 7. előadás Kezdete 7, vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 f elvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831— 1998) drámája nyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Vezényel KEREKES JÁNOS Tosca . . Cavaradossi Scarpia . . Sekrestyés . Angelotti . Spoletta . , Betatrone . Pásztorfiú . Roberti . . Vizsgálóbíró Börtönőr . Tiszt . . . Czanik Zsófia Udvardy Tibor Palócz László Katona Lajos Nádas Tibor Göndöcs József Kövesdy Károly Tordai Éva Szántó Ferenc Kőváry Richárd Tóth László Lux Tibor Történik Rómában. 1866-ban Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nyaralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol. Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, elárulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt életben hagyni. Tosca látszólag enged a kérésnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a kivégzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel íróasztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarnokot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színleg használják majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfalról a mélybe veti magát. Dalma 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét Eugene Seribe ötlete nyomán Francesco Maria Piave és Antonio Somma írta. Zoltán Vilmos és részben Blum Tamás fordította. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A táncokat Horváth Margit tanította be. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁL Richard gróf . . René, a titkára • Amália . . . , Ulrika, jósnő . , Oszkár apród . . Samuel . . . . Tom . . . . . Sylvana . . . . Főbíró . . . . Szolga .... . Szellő Lajos , Széki Sándor , Takács Paula , Barlay Zsuzsa , Gábor Artemisz . Szalma Ferenc , Veress Gyula , Varga András . Rajna András , Bártfay László * I. felv.: Richard gróf, Boston kormányzója szerelmes titkárának, Renének feleségébe, Amáliába, Richard boldogan olvassa nevét a másnapi álarcosbál vendégei között. René lép a szobába, figyelmezteti a grófot, hogy összeesküvést szőnek ellene (Változás.) Richard Ulrika Javasasszony tanyáján kihallgatja a Jósnő és Amália beszélgetését. A szerelmes asszony szabadulni akar szenvedélyétől, kéri Ulrikát, adjon gyógyfüvet. A varázsszert az akasztófadombon kell keresnie éjfélkor — II. felv.: Richard követi Amáliát éjféli útján. Bevallja szerelmét, de együttlétüket René zavarja meg. A lefátyolozott asszonyban nem ismeri meg feleségét. Az összeesküvők a gróf életére törnek, aki csak René köpenyében, álruhában tud megmenekülni. Az összeesküvőkkel vívott harc közben René ráismer az asszonyban saját feleségére. Bosszút esküszik a gróf ellen. — III. felv.: René lakásán gyűlnek össze az összeesküvők. A sorshúzás Renét jelöli a gróf gyilkosának. (Változás.) Richard elhatározza, hogy lemond Amáliáról, nem csalhatja meg legjobb barátját René gyilkos tőre azonban halálra sebzi az álarcosbálon. A haldokló gróf megbocsát gyilkosának, búcsúzóul az aláírt rendeletet adja át, melyben Renét és feleségét Angliába küldi, bizonyítva ezzel Amália ártatlanságát és szerelmük tisztaságát. TOVÁBBI MŰSOR 14- én: Bahcsiszeráji szökőkút 15- én: Rigoletto 16- án de.: János vitéz, du.: Muzsikáló tájak, este: Tosca Vasárnap, 9-én este Márkus-bérlet, 7. előadás Főiskolai-bérlet, ún. sorozat, 4. előadás Kezdete V28, vége 7*11 után I. PARASZTBECSÜLET Melodráma 1 felvonásban Zenéjét szerezte: PIETRO MASCAGNI (1863-1945) Szövegét Giovanni Verga elbeszélése nyomán írta: Giovanni Targioni-Tozzetti és Guido Menasci. Fordította: Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel: LENDVAY GYÖRGY Santuzza . . . . Dunszt Mária Lola • . . . • . Laczó Ildikó Turiddu.....................Karnausz Tibor Alfio ...... Jámbor László Lucia..........................Palánkay Klára * A parasztok Lucia asszony kocsmája előtt gyülekeznek. Megjön Santuzza és elpanaszolja, hogy Turiddut Lola újra behálózta. Lola férje, Alfio fuvaros feleségét minden asszonyok leghűségesebbjének tartja. A templomból elindul a húsvéti körmenet, megjön Turiddu, akihez Santuzza könyörög, hogy térjen viszsza hozzá. De a férfi anja már. Ekkor pillantja meg a lány a fuvarost s beárulja neki Turiddu és Lola bűnös szerelmét. Mise után a nép a kocsmában gyülekezik. Turiddu - a szicíliai népszokás szerint - megharapja Alfio fülét, ez kihívás, késpárbaj életre-halálra. Turiddu búcsút vesz anyjától, kéri hogy ne hagyja el a magára hagyott Santuzzát. Aztán elrohan és néhány pillanat múlva felhangzik a rémült kiáltás: »Megölték Turiddát«. .. BAJAZZÓK Dráma 2 felvonásban Zenéjét szerezte és szövegét írta: RUGGIERO LEONCAVALLO (1858—1919) Fordította: Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel: LENDVAY GYÖRGY * Egy dél-olaszországi faluba vándorkomédiások érkeznek. A parasztok áldomásra hívják meg a színészeket. Beppo és Canio szívesen tartanak velük, csak Tonio hiányzik. Egy paraszt otrombán tréfálkozik, hogy biztosan azért nincs itt, mert szerelmeskedik Neddával. A férj is nevet a tréfán. Végül a kocsmába mennek. Tonio csak erre várt, hogy bevallhassa szerelmét Neddának, de az asszony kikacagja, sőt ostorral ver végig rajta. Tonio később meglátja, hogy Silvio megy Neddához, akinek csókjait boldogan viszonozza ahűsasszony. Tonio a férj után siet és mindent elmond neki. Canio kést emel nejére, de Beppo kicsavarja a kezéből, mert közeledik az előadás ideje, öltözni kell. Canio egyedül marad. A komédiások egy olyan darabot játszanak, amely pontos mása annak, amit az utolsó órákban éltek végig. Canióból kitör szenvedélye, és megöli feleségét, a szerelmesét, Silviót. Nedda (a színpadon Colombina) komédiásnő . . . Canio (a színpadon Pagliaccio) a társaság feje . . . Tonio, a bamba (a színpadon Taddeo) komédiás . Beppo (a színpadon Arlecchino) komédiás . . . Silvio.......................... Első per..................... Második per . . . Andor Éva Simándy József Nagy Sándor Jagasich Péter Miller Lajos Kövesdy Károly Sikolya István