Pesti Műsor, 1969. június (18. évfolyam, 23-26. szám)

1969-06-06 / 23. szám

4 HACYAR ^ ilIAMI OPERAHAZ ERKEL SZÍNHÁZA Vill.* Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás­­-kor, ünnepnap de. 10— 12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 6-án Szemere-bérlet, 10. és Főiskolai-bérlet, XI. sorozat, 5^ előadás Felemelt helyárak Kezdete 7. vége V2ll-kor BRUNO PREVEDI vendégfelléptével DON CARLOS Opera 3 felvonásban, 7 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét FRIEDRICH SCHILLER (1759—1805) drámája nyomán Joseph Méry és Camille Du Lode írta. Magyar szöveg: Lányi Viktor (1889—1962). Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. A szobro­kat készítette: Uitz László. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel: KÓRODY ANDRÁS Begányi Ferenc Bruno Prevedi Melis György Faragó András Ütő Endre Moldován Stefánia Szőnyi Olga Laczó Ildikó Szellő Lajos Marton Éva Flamand küldöttek: C. Tóth Pál, Hódy Jenő, Kardos Károly, Kövesdy Károly, Máhr Ottó, Nagy Miklós * I. felv. 1. kép: Don Carlos, a zsarnok II. Fülöp spanyol király fia elárulja barátjá­nak, a nép szabadságát szívén viselő Posa márkinak, hogy szerelmes egykori jegyesébe, Erzsébet királynéba. Posa rá­beszéli Carlost, hogy hagyja el az udvart és mint Flandria kormányzója, álljon az elnyomott nép élére. 2. kép: Posa ké­résére Erzsébet találkozik Carlos-szal, de visszautasítja szerelmi vallomását. A király bizalmába fogadja Posát, aki kéri a királyt, hogy enyhítsen a nép sorsán. I. felv. 1. kép: Eboli udvarhölgy szerelmes Carlosba és bosszút esküszik a királyné ellen. 2. kép: Eretnekek vo­nulnak a vesztőhelyre. Carlos az elnyo­mott flandriai nép panaszait viszi a ki­rály elé, aki el akarja őt fogatni. Az eretnekek alatt kigyullad a máglya­tűz. III. felv. 1. kép: A vak főinkvi­zitor a királytól fia, Carlos életét köve­teli, s a nép jogaiért szót emelő Posát is eretnekséggel vádolja. A királyné eltűnt ékszeres ládikájában a király Carlos ké­pét találja. Eboli udvarhölgy bevallja a királynénak, hogy elárulta Carlos sze­relmét a királynak. Erzsébet megtudja, hogy Eboli a király kedvese volt — el­kergeti az udvartól. 2. kép: A nép szabadságáért harcoló Posát az inkvizí­ció orgyilkos golyója megöli. A király szabadon akarja engedni Carlost, de ő visszautasítja. 3. kép: Carlos elutazása előtt találkozik Erzsébettel. Fülöp tetten­­éri őket, meg akarja öletni fiát, de a ha­lottnak hitt V. Károly megmenti és magá­val viszi a kolostorba. Szombaton, 7-én Székely Mihály-bérlet, 8. előadás Kezdete 7, vége 10-kor A HATTYÚK TAVA Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: V. Bergicsev és V. Geb­er. A koreográfiáját A. Gorszkij, L. Ivanov, M. Petipa nyomán tervezte, betanította és rendezte: ASZAF MESSZERER. Próba­vezető balettmester: Fülöp Viktor. Díszlet: Dömös Lajos. Jelmez: Szeitz Gizella Vezényel : FRÁTER GEDEON Oddia­­Kun Zsuzsa A herceg ..... Dózsa Imre A varázsló .... Koren Tamás A herceg anyja . . Géczy Éva Bohóc..........................Forgách József A herceg nevelője . Tóth László ,Boross Erzsébet Péter Zoltán Kaszás Ildikó Keringő az I. felvonásban: Maros Éva, Mák Magda, Gaál Éva, Némethy Sándor, Perlusz Sándor, Geszler György, Galántay Zsolt Menyasszonyok: Boross Erzsébet, Kaszás Ildikó, Kollár Eszter, Dvorszky Erzsébet. Három hattyú : Som Gizella, Menyhárt Jacqueline, Kékesi Mária. Négy kis hattyú: Dvorszky Erzsébet, Aradi Mária, Kolozs­vári Dóra, Árva Eszter. Táncok a III. fel­vonásban: Spanyol tánc: Pártay Lilla, Bérczes Mária, Fülöp Zoltán, Nagy Zoltán. Nápolyi tánc: Nagy Katalin, Geszler György. Magyar tánc: Erdélyi Aliz, Péter László. Mazurka: Angyássi Erzsébet, Nagy Júlia, Balogh Ágoston, Pethő László * I.felv. 1.kép: Az ifjú herceg születésnap­ján édesanyja közli az ifjúval, hogy meny­asszonyt kell választania. A kastély fe­lett hattyúcsapat repül el és a herceg íjat ragadva, a hattyúk után rohan. 2. kép: Ódon kastély romjainál, mély tó part­ján a herceg figyelmét egy szépséges hattyú ragadja meg. Célbaveszi, de az átváltozik ifjú leánnyá. Odette ő, az esz­ménykép aki megvallja, hogy varázslat rabja. Gonosz szellem bűvölte el őt. A herceg hűséget esküszik Odettenek és hívja: legyen ott másnap az estélyen — őt választja feleségül. Odette óva inti az ifjút, vigyázzon, mert az őt is elvarázsló gonosz szellem álnok és ravasz, kísér­letet tesz majd arra, hogy esküszegésre bírja őt. Hajnalodik, Odette és barátnői ismét hattyúvá változnak. — II. felv.: A kastélyba bevonulnak a leányok, akik közül a hercegnek meny­asszonyt kell választani, de ő csak Odetteről álmo­dozik. Jön a gonosz szellem is. Magával hozza Odiliát, a lányát — aki Odette ha­sonmása. A herceg Odettet látja benne. A gonosz szellem diadalmaskodik: a herceg megszegi Odettenek tett esküjét. III. felv.: Éjszaka, a hattyúk tavának partján Odette elmeséli barátnőinek a herceg hűtlenségét. De az ifjú nem lett hűtlen, mert Odilia alakjában­­ Odettet látta és esküje neki szólt. A gonosz szel­lem viadalra kel a herceggel, aki legyőzi a gonosz szellemet és elnyeri Odettet. Vasárnap, 8-án de. Goldmark-bérlet 10. és Főiskolai­ bérlet XIV. sorozat, 5. előadás Kezdete 11. vége V13 előtt AZ ÁLARCOSBÁL Dalmű 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét Eugene Seribe ötlete nyomán Francesco Maria Piave és Antonio Som­ma írta. Zoltán Vilmos és részben Blum Tamás fordította. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A tán­cokat Horváth Margit tanította be. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel KOMOR VILMOS Richard gróf­­ , Szellő Lajos René, a titkára , Széki Sándor Amália . . . , Dobránszky Zsuzsa Ulrika, Jósnő . , Komlóssy Erzsébet Oszkár apród . , Kalmár Magda Sámuel . . . • Galsay Ervin Tom .... • Antalffy Albert Sylvana . . . . Varga András Főbíró . . . , Pálf­y Endre Szolga . . . . Bártfay László * I. felv.: Richard gróf, Boston kor­mányzója szerelmes titkárának, René­­ne­k feleségébe, Amáliába. Richard bol­dogan olvassa nevét a másnapi álarcos­bál vendégei között. René lép a szobá­ba, figyelmezteti a grófot, hogy összees­küvést szőnek ellene (Változás.) Richard Ulrika javasasszony tanyáján kihallgat­ja a jósnő és Amália beszélgetését. A szerelmes asszony szabadulni akar szen­vedélyétől, kéri Ulrikát, adjon gyógyfü­­vet. A varázsszert az akasztófadombon kell keresnie éjfélkor — I. felv.: Ri­chard követi Amáliát éjféli útján. Bevall­ja szerelmét, de együttlétüket René za­varja meg. A lefátyolozott asszonyban nem ismeri meg feleségét. Az összees­küvők a gróf életére törnek, aki csak René köpenyében, álruhában tud meg­menekülni. Az összeesküvőkkel vívott harc közben René ráismer az asszony­ban saját feleségére. Bosszút esküszik a gróf ellen. — III. felv.: René lakásán gyűlnek össze az összeesküvők. A sors­húzás Renét jelöli a gróf gyilkosának. (Változás.) Richard elhatározza, hogy le­mond Amáliáról, nem csalhatja meg leg­jobb barátját René gyilkos tőre azon­ban halálra sebzi az álarcosbálon. A haldokló gróf megbocsát gyilkosának, bú­csúzóul az aláírt rendeletet adja át, mely­ben Renét és feleségét Angliába küldi, bizonyítva ezzel Amália ártatlanságát s szerelmük tisztaságát. .. Fülöp, spanyol király . Don Carlos, infáns Rodrigo, Posa márki . . . A főinkvizitor . . Egy szerzetes . . . Erzsébet királyné . Eboli hercegnő, udvarhölgy . . Tebaldo, a királynő apródja . . . . Lerma gróf .... Mennyei hang . . további műsor : 13- án: Bánk bán 14- én: Nabucco 15- én : Coppélia PM EGY KIS TÖRTÉNELEM II. Fülöp (1527—1598) a kortársak sze­rint „gyenge testű, nem kellemetlen ar­cú, életkedv nélkül való ifjú” volt, az évek során egyre komorabbá, zárkózottabbá, ridegebbé vált. Első felesége Mária angol királynő volt, nála 11 évvel idősebb, akit atyja, V. Károly parancsára vett el. Négy­szer nősült, negyedik házasságából szüle­tett Carlos, a trónörökös, 1545-ben. II. Fülöp bigott katolikus volt, egész élete a világuralomért folyó és a protes­tantizmus elleni harcban telt el. Ennek a harcnak során hajóhada 1570-ben Lepan­­tonál tönkreverte a török flottát, 1588-ban viszont az angol flotta és a vihar meg­semmisítette a spanyol hajóhadat. A pro­testantizmus elleni fanatizmus vezette a németalföldiek elleni kegyetlen hadjára­tait is, amelyek azonban végül is ellen­felei győzelmével végződtek. Carlos nyomorék, beteges gyermek volt, egész élete botrányok között zajlott le. b­ár 19 éves korában önálló udvartartást kapott, de Eboli herceg, Alba herceg és a főinkvizitor felügyelete alatt. Amikor apja életére tört, II. Fülöp bebörtönözet­­te, ott is halt meg 23 éves korában. Spa­nyol földön már életében legendák keltek körülötte, amelyeket több író feldolgozott. Ez a téma jutott el Schillerhez; az ő drá­májának vajmi kevés köze van tehát a történelmi tényekhez, ez a körülmény azonban mit se von le Don Carlos című drámájának örök értékeiből. Május 6—12-ig VENDÉGÜNK, BRUNO PREVEDI egy olasz opera­­stagione vendégszereplése alkalmából mu­tatkozott be Budapesten, hatalmas siker­rel. Az akkor még jóformán ismeretlen tenorista az évek során világsztár lett, rendszeresen vendége a milánói Scalának, a New York-i Metropolitan operának,­­ Európa legjelentősebb operaházainak.

Next