Pesti Műsor, 1969. november (18. évfolyam, 36-39. szám)

1969-11-07 / 36. szám

November 7—13-ig Szombaton, 8-án este Bérletszünet. Felemelt helyárak RENATO CIONI vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10-kor RIGOLETTO íralmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét VICTOR HUGO (1802—1885) drá­mája alapján írta Francesco Maria Piave. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez Márk Tivadar. Táncok Nádasy F. Vezényel BORBÉLY GYULA . Renato Cioni . Radnay György • László Margit • Bódy József . Szabó Anita . Nagy Sándor . Pálfy Endre . Rozsos István . Kövesdy Károly , Laczó Ildikó , Kasza Katalin , Kalmár Magda , Morandini Egon * A herceg . . Rigoletto . , Gilda . . , Sparafucile • Maddalena . . Monterone . . Marullo . . . Borsa .... Ceprano gróf . Ceprano grófné Giovanna . . Apród .... Porkoláb . . I. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, ledér életet él. Udvari bolondja, Rigolet­­to kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monteronet is, aki számonkéri a herceg­től leánya elcsábítását. Monterone a csú­­folkodó bohócot megátkozza. II. felv.: A külvárosban — ahol Rigoletto él lányá­val, Gildával — álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc. Rigo­letto elhiszi Marullo meséjét, hogy Cep­­rano grófnőt akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó. III. felv.: Rigoletto megtudja az igazat, átkutatja a palotát, s megtalálja a leányát. Bosszút esküszik a herceg ellen IV. felv.: Rigoletto meg­kísérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Sparafucilet, a bérgyilkost a her­ceg ellen küldi. De az átok megfogant. Sparafucile áldozata nem a herceg, ha­nem a férfiruhába öltözött Gilda. Hétfőn, 10-én kezdete 728-kor ORCHESTRA JAZZ SEBASTIAN BACH (Trieszt) Vezényel: GIORGIO GRAVA MŰSOR: I. rész: J. S. BACH: Bourrée a 2. angol szvitből Kiadatlan kánon g-T­oll preludium és fúga az Orgona­­művek­ből C-dúr preludium a Wohltemperiertes Klavier-ból a-moll kisfúga 4 szólamra Op. 10. preludium és f-moll preludium a Wohltemperiertes Klavier-ból A Largo az f-moll zongoraversenyből D-dúr fúga a Wohltemperiertes Kla­vier-ból II. rész: J. S. BACH: h-moll fantázia az Orgona­­művek­ből Bourrée, polonaise és badinerie a h* p moll szvitből Aria a D-dúr szvitből Trilla­gavott a 6. cselló-szvitből A. VIVALDI: Largo a Négy Évszak­ból J. S. BACH: Canzone az Orgonaművek­ből -a-moll invenció­­ Vasárnap, 9-én 6. bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 10-kor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét HENRI MURGER (1822—1851) nyomán írta: Giuseppe Giacosa és Luigi Illica. Fordította: Radó Antal. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Oláh Gusztáv Vezényel: FERENCSIK JÁNOS I. kép: Négy bohém, Rodolphe, a köl­tő, Marcel, a festő, Chaunard, a zenész és Colline, a filozófus vidáman, szegény­ségben él a Montmartre-on, Rodolphe megismerkedik Mimivel, a virágárus­­lánnyal. Megszeretik egymást. — II. kép: Párizs bohémnegyedében vidám vacsorára készül a négy barát. Rodolphe Mimivel a karján érkezik. Marcel, a fes­tő kibékül csapodár kedvesével, Muset­­te-tel, aki egy gazdag gavallérral jelenik meg. - III. kép: Párizs határában a hó­lepte úton közeledik Mimi az útszéli fo­gadóhoz. Itt lakik Marcel Musette-tel. Mimi kihívatja Marcelt, keserves sorsá­ról. Rodolphe kegyetlenségéről panasz­kodik neki. Rodolphe bevallja, hogy a nagybeteg lány gyógyíttatására nincs elég pénze, ezért akarja elidegeníteni magától. De nem tudnak elválni egy­mástól és együtt indulnak el a szállongó hópelyhek közt. - IV. kép: A padlás­szobában ismét együtt van a négy bo­hém. Vidámságukat Mimi érkezése za­varja meg. A lány már nagybeteg, ha­lálán van. Orvost kellene hívni, Colline a kabátját ajánlja fel erre a célra. A fia­talok az első találkozás emlékét* idézik. A barátok gyógyszert hoznak, de már ké­ső. Mimi Rodolphe karjai közt hal meg,­sére, a király nagybátyja, Czillei Ulrik 31 akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László fele­lősségre vonja a cselszövő Czilleit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Czil­leit. Az ingatag, gyenge V. László látszó­lag megbocsát Hunyadi Lászlónak, eskü­vel fogadja, hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Hunyadi László menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi László ellen. A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefe­jezteti Hunyadi Lászlót. Szerdán, 12-én Bérletszünet, Felemelt helyárak RENATO CIONI vendégfelléptével Kezdete­k, vége Vili előtt Rodolphe, költő Chaunard, zenész . Marcel, festő . . . Colline, filozófus. . Musette..................... Mimi.......................... Alcindor..................... Benoit..................... Parpignol . . . . Fináncőrmester . . Finánc ..................... Gyümölcsárus . . Korondy György Dene József Palócz László Antalffy Albert Birkás Lilian Orosz Júlia Bordás György Galsay Ervin Halász Sándor Kertész Gyula Orbán András Petra László Történik 1830 körül Párizsban és környékén Csütörtökön, 13-án Ifjúsági előadás Kezdete V26. vége 9 előtt HUNYADI LÁSZLÓ Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC (1810—1893) Szövegét írta: EGRESS­Y BÉNI (1813— 1851). Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Brada Rezső. Karigazgató : Németh Amadé Vezényel: DŐRY DÉNES , Bartha Alfonz , Nagypál László , Tarnay Gyula , Várnai Edit , Palócz László , Erdész Zsuzsa , Tóth László , Agay Karola , Máhr Ottó . Kövesdy Károly Orbán András Történik Nándorfehérvárott, Temesvárott és Budán. Idő: 1456 * V. László retteg a nép szívében élő Hu­nyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak csoportjának ve­z. László Czillei Ulrik . . Hunyadi László . Hunyadi Mátyás Gara nádor Mária, leánya Szilágyi Mihály . Szilágyi Erzsébet Rozgonyi . . . Hadnagy . . . , Így nemes . AZ ÁLARCOSBÁL Dalmű 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét Eugene Seribe ötlete nyomán Francesco Maria Piave és Antonio Som­ma írta. Zoltán Vilmos és részben Blum Tamás fordította. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A tán­cokat Horváth Margit tanította be. Az énekkart betanította: Pless László KOMOR VILMOS Vezényel I. felv.: Richard gróf, Boston kor­­mányzója szerelmes titkárának, René­­ne­k feleségébe, Amáliába, Richard bol­dogan olvassa nevét a másnapi álarcos­bál vendégei között. René lép a szobá­ba, figyelmezteti a grófot, hogy összees­küvést szőnek ellene (Változás.) Richard Ulrika javasasszony tanyáján kihallgat­ja a Jósnő és Amália beszélgetését. A szerelmes asszony szabadulni akar szen­vedélyétől, kéri Ulrikát, adjon gyógyfü­­vet. A varázsszert az akasztófadombon kell keresnie éjfélkor — II. felv.: Ri­chard követi Amáliát éjféli útján. Bevall­ja szerelmét, de együttlétüket René za­varja meg. A lefátyolozott asszonyban nem ismeri meg feleségét. Az összees­küvők a gróf életére törnek, aki csak René köpenyében, álruhában tud meg­menekülni. Az összeesküvőkkel vívott harc közben René ráismer az asszony­ban saját feleségére. Bosszút esküszik a gróf ellen. — III. felv.: René lakásán gyűlnek össze az összeesküvők. A sors­húzás Renét jelöli a gróf gyilkosának. (Változás.) Richard elhatározza, hogy le­mond Amáliáról, nem csalhatja meg leg­jobb barátját René gyilkos tőre azon­ban halálra sebzi az álarcosbálon. A haldokló gróf megbocsát gyilkosának, bú­csúzóul az aláírt rendeletet adja át, mely­ben Renét és feleségét Angliába küldi, bizonyítva ezzel Amália ártatlanságát s szerelmük tisztaságát. Az ERKEL SZÍNHÁZ műsorának folytatása a 4. oldalon Renato Cioni Jámbor László Déry Gabriella Komlóssy Erzsébet Henkiss Ilona Szalma Ferenc Antalffy Albert Varga András Pálfy Endre Bártfay László Történik Bostonban és környékén, a XVII. század vége felé * Richard gróf . René, a titkára Amália . . . Ulrika, jósnő . Oszkár apród . Sámuel . . • Tom . . . • Sylvana . . . Főbíró . . . Szolga . . . ILYEN VOLT DUSE Egyszer se néz a közönségre! Mintha földszint nem is volna a világon! Ha hall­­gat, a beszélő szereplőt nézi, s ha beszél, partneréhez fordul. Hátat fordít a közön­ségnek! Jön s mondja mondanivalóját, s távozik a legtermészetesebb módon, még csak kísérletet sem téve arra, hogy a fi­gyelmet saját személyére terelje! ”

Next