Pesti Műsor, 1970. május (19. évfolyam, 18-22. szám)

1970-05-01 / 18. szám

Május 1—7-ig NEMZETI­­ SZÍNHÁZ VII., Hevesi Sándor tér (volt Izabella tér) Telefon: 413—849, 220—014 Jegypénztár nyitás 10-kor Pénteken, 1-én; szombaton, 2-án; vasárnap, 3-án; hétfőn, 4-én; kedden, 5-én Kezdete este 7, vége 9-kor Szombaton, 2-án; vasárnap, 3-án; hétfőn, 4-én Kezdete de. 11. vége 1-kor FEJEZETEK LENINRŐL Dokumentum oratórium Irta: GYURKÓ LÁSZLÓ Rendezte: Marton Endre. A rendező mun­katársa: Tatár Eszter. A díszleteket Var­ga Mátyás, a jelmezeket Schäffer Judit tervezte. Zene : Simon Zoltán. Grafika : Keserű Ilona. Szcenika: Gyarmati Tibor, Film: Knoll István. Közreműködnek : Agárdi Gábor, Berek Katalin, Csernus Mariann, Dániel Vali, Fülöp Zsigmond, Izsóf Vilmos, Kállai Ferenc, Kohut Mag­da, Major Tamás, Pathó István, Ronyecz Mária, Sólyom Ildikó, Szersén Gyula, Szo­­kolay Ottó, Versényi László * A mű nagyrészt eredeti levelek, jegyző­könyvek, visszaemlékezések változtatás nélküli részleteit tartalmazza. I. fejezet: Levelek a száműzetésből. Le­nin susenszkojei száműzetésének aprósá­gait eleveníti fel, felvillantva az ezek mö­gött megbújó humort és lírát. II. fejezet: A két út. A forradalom leg­drámaibb összecsapása. A fiatal szovjet hatalom nagyon nehéz helyzetben van és a fegyverszünet megkötése létkérdés. III. fejezet: Válság. A kronstadti ellen­­forradalmi felkelés, a forradalom valóban tragikus fejezete. A fenyegető tragédiával Lenin szegezi szembe a maga hitét és jó­zanságát. Hitét és józanságát — mert bár­melyik kevés lett volna a másik nélkül. IV. fejezet: Két ember, Lenin és Gorkij kapcsolatával foglalkozik. Két óriás talált itt egymásra, két ember szövetkezett egy életre, anélkül, hogy bármelyik feladta, vagy megtagadta volna önmagát. .,A Nemzeti Színházban elért siker messzemenően igazolta a vállalkozásnak nemcsak eredetiségét, hanem különleges létjogosultságát is. Nyomban tegyük hoz­zá: olyan invenciózus és értő rendező munkájával egybeforrva, mint Marton Endre. ... a megragadó válogatás számtalan ponton mai gondolatokat ébreszt, sokszor telítődik meg mai jelentéstartalommal, így válik itt Lenin élővé, s mutatkozik meg a leninizmus korszerűsége. Ez a most látott dokumentum-oratórium legfőbb ér­deme.” MAGYAR HÍRLAP — Lőkös Zoltán „A NEMZETI SZÍNHÁZ hivatása kivé­teles magaslatán szólt hozzá a Lenin-cen­­tenárium világméretű megemlékezéseihez. Ha igaz, amit ennek az előadásnak az el­ső számú létrehozója, Gyurkó László mind többekkel együtt vall korunk szín­házáról, nevezetesen, hogy a színpad szó­szék —­nos, a nemzet színházának szószé­kéről megrendítő és felemelő hatás árad a hallgatóság felé. És minden drámák legizzóbbikát látjuk egyidejűleg. A Szín­ház tehát nagyszerűen megfelel rendelte­tésének, teljesíti hivatását. . . . Az emberiség nagy ünnepétől, a Le­­nin-centenáriumtól eltekintve, javasolha­tom minden színházkedvelőnek: ne fossza meg magát az előadás élményétől. ... a rendhagyó előadás . . . szcenikai és színművészeti megvalósítása olyan egy­szerű, olyan korszerű és emelkedett, ami­lyent az alkalom és a nemzet színházá­nak rangja megkíván.’* NÉPSZAVA — Rajk András A „FEJEZETEK LENINRŐL” kritikai visszhangjából „GYURKÓ LÁSZLÓ úgy állította szín­padra Lenint és fő művét, a forradalmat, hogy Lenin személye meg sem jelenik előttünk. Lenin eszméi, gondolatai vannak jelen a Nemzeti Színházban. Úgy eleve­nítette fel a történelmet, hogy a doku­mentumok maximális hatását biztosít­sa . Az író, Gyurkó műhelyével együtt meg­elevenedik a forradalom műhelye is. . . . rendkívül hatásosan és rendkívül alaposan, hatalmas anyagismerettel, való­ban a lenini személyiség lényegét mutat­ja meg a nézőnek ... HA LENIN magyarországi értelmezésé­nek történetét egyszer megírják, nyilván külön fejezet jut majd benne Gyurkó László munkájának. Az sem kétséges számomra, hogy a Fejezetek Leninről is, noha lényegében előző munkáinak sum­­mázata, fontos helyen szerepel majd, mert mégis más egy könyv hatása és más, él­­ményszerűbb a dokumentum-oratóriumé. Ebben nagy szerepet vállalt a színészek mellett a Nemzeti Színház, amely nem formálisan, hanem a lényegre utalva em­lékezett meg így Lenin születésének cen­tenáriumáról. Marton Endre rendezése olyan színpadi formát adott Gyurkó ora­tóriumának, amely mindvégig segíti a gondolat értelmezését és élményként való befogadását.** NÉPSZABADSÁG — E. Fehér Pál PM Csütörtökön, 7-én Kezdete­n, vége ‘/*11 után A FÉLKEGYELMŰ Dráma 3 felvonásban (14 kép) FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ (1821—1881) regényét színpadra átdolgozta GEORGIJ TOVSZTONOGOV Fordította: Goda Gábor. Rendezte: Egri István. A díszleteket Bakó József, a jel­mezeket Schäffer Judit tervezte. A ren­dező munkatársa: Pós Sándor. Beszélő. . . . . « Bessenyei Ferenc Miskin herceg Nasztaszja * * Iglódi István Filipovna,­­* * • • Váradi Hédi Rogozsin « , Jepancsin • • Szersén Gyula tábornok | ! Lizaveta Frokofjevna, N ■ • • Balázs Samu a felesége , Alekszandra \ ■ » • • Máthé Erzsi Dániel Vali Adelaide [lányai Aglaja | Gór Nagy Mária Császár Angéla Ganja . . . [ J Avar István Ivolgin tábornok . Nyina Alekszandrovna, Rajz János a felesége • . : Makay Margit Varja .... Kohut Magda Tockij . . .M • • Győrffy György Lebegyev . . • • Horkai János Ferdiscsenko .M • • Raksányi Gellért Radomszkij , Dar­ja : : Somogyvári Pál Alekszejevna : : Zolnay Zsuzsa Kátya . . . • • Majláth Mária Lakáj .... Vogt Károly fij. Házmester . . • • Áros­ Aladár A beteg Idegzetű Miskin herceg hosszú külföldi gyógykezelés után hazaérkezik Pétervárra. Rokona, Ivolsin tábornok házában találkozik a szép kurtizánnal, Nasztaszjával. Nasztaszja odaígéri magát a gazdag, de faragatlan Rogozsinnak. Miskin, hogy megmentse Nasztaszját a méltatlan kapcsolattól, felajánlja neki, hogy feleségül veszi, de Nasztaszja nem akarja tönkretenni a naiv herceget, pe­dig őt szereti. Ezért is nem megy fele­ségül Rogozsinhoz. Az eszelősen szerel­­mes Rogozsin megöli Nasztaszját, de ez a megrázkódtatás Miskin életének végét is jelenti. Szerdán, 6-án Kezdete­k, vége :A 10 után BÁNK BÁN Dráma 2 részben Irta: KATONA JÓZSEF (1791—1830) Rendezte: Both Béla. A rendező munka*­társa: Pós Sándor. Díszlet: Csányi Árpád* Jelmez: Vágó Nelli Kállai Ferenc I. Endre, a magya­rok királya . . . Somogyvári Pál Gertrudis, királyné Máthé Erzsi Ottó, merániai herceg.....................Fülöp Zsigmond Bánk bán, Magyar­ország nagyura . Bessenyei Ferenc Melinda, a felesége Moór Mariann Mikhál bán­­ Melinda Tyll Attila Simon bán /bátyjai Izsóf Vilmos Egy zászlósúr . . . Szokolay Ottó Petur bán .... Kállai Ferenc Miksa bán .... Raksányi Gellért Sólom mester . . Szabó Kálmán Rendeletben Izidora Sólyom Ildikó Udvarnik .. . . . Benedek Miklós Biberach.....................Kálmán György Tiborc ..... őze Lajos Egy udvarunk • . Szél Richárd * I. rész: 1. A király távollétében Gert­ Judis királyné zsarnoki módszerekkel uralkodik, ami országos elégedetlenséget támaszt, öccse, Ottó herceg Biberach se­gítségével Bánk bán feleségét, Melindát szeretné megkapni. Udvarlásának és a királyné kétszínű magatartásának vélet­lenül tanúja Bánk, akit országjáró körút­járól a békétlenek vezére, Petúr hívott haza. — 2. A Petúr házában gyülekező békétlenek fegyveres fölkelést terveznekk a királyné ellen. Bánk lecsillapítja őket, de mikor Biberachtól megtudja, miféle merénylet készül Melinda ellen, a palo­tába siet. 3. Bánk későn érkezett, s a me­rénylet következtében Melinda esze meg­bomlott. A bán feldúlt lelkiállapotát to­vább fokozza elnyomott népének panasza, amely hű embere, Tiborc száján szólal meg. Biberach és Ottó között szakításra kerül a sor, s a herceg orvul leszúrja kétszínű tanácsadóját. II. rész: 4. Gertrudis értesül a történ­tekről és az ellene irányuló összeesküvés­ről. Megparancsolja, hogy Melindánál­ feltűnés nélkül távoznia kell, s a békét­lenek szószólóját, Mikhál bánt lefogatja. Bánk számon kéri a királyné tetteit, és az összetűzés végén leszúrja. Bánk tetté­től elborzadva kitántorog. A békétlenek­ Petúr vezetésével betörnek és összecsap­nak a hazatérő királyi hadak előőrsével. I. Endre király Gertrudis ravatalánál tud­ja meg, hogy a királynét Bánk ölte meg,­ s eközben a gyanúba fogott Petúrt, hál­za népével együtt felkoncolták. A király­­nak be kell látnia, hogy Gertrudis méltán pusztult el, s Bánkot már csak azért sent ítéli el, mert azt újabb csapás értel Ott® emberei megölték Melindát. TOVÁBBI MŰSOR 1 8-án: Bánk bán 8-én: Fejezetek Leninről 10-én de.­ Bánk báni estei Méze* 3

Next