Pesti Műsor, 1970. június (19. évfolyam, 23-26. szám)

1970-06-05 / 23. szám

2 . Szombaton, 6-án Bérlet szünet. Felemelt helyárak RAINA KARAIVANSZKA és GIUSEPPE GIACOMINI vendégfelléptével Kezdete 7. vége Vall előtt MANON LESCAUT Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI At A. F. PREVOST (1697—1763) regénye nyomán írott szöveget fordította Nádasdy Kálmán. Rendezte: Mikó András. A dísz­leteket Fülüp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. Koreográfia: Barkóczy S. Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS Manon Lescaut , , Raina Lescaut hadnagy . Rende Zsolt René des Grieux . Giuseppe Giacomini Geronte de Ravoir királyi adóbérlő . Várhelyi Endre Edmund, diák . . Rozsos István Fogadós ..... Jánosi Péter Táncmester . . . Somogyváry Lajos Egy zenész . . . Bar­sai Zsuzsa Egy tiszt ...­ Kamarás Valér Lámpagyújtogató . Veress Gyula Hajóskapitány . . Morandini Egon I Kuíny Robert bn. Fodrászok . . . .­­ Kiss László • Zsoldos László I. felv.: Manont szülei zárdába küldik. Az amiensi posták öcsi állom­ás fogadójá­ban jókedvű diákokkal találkozik." Köz­tük van Des Grieux lovag, aki beleszeret. Geronte gazdag vámbérlőnek szintén meg­tetszik a lány és el akarja rabolni. Erről a tervről tudomást, szerez Des Grieux. Maga szökteti meg Manont. II. felv.: Manon nem bírta ki sokáig a nélkülözéseket a szegény Des Grieux ott** honában és a dúsgazdag Geronte-hoz köl­tözött. Des Grieux még most is imádja Manon és meg akarja szöktetni. Geronte azonban megneszeli a tervet és a rendőr­ség segítségével megakadályozza. Manont, aki a szökéshez ékszereket vett magához, lopás miatt letartóztatják és eltoloncolják. HL felv.: A Le­ilavre-i kikötőben Les­caut összebeszél barátaival, hogy kiszaba­dítsa húgát a börtönből. Egy Őr éberségén azonban meghiúsul a terv. Des­­Grieux addig könyörög a hajó kapitányának, amíg őt is fölveszi a hajóra, hogy szerel­mesét a száműzetés helyére, egy elha­gyott szigetre kísérhesse. IV. felv.: Manon és Des Grieux meg­szöknek a rabságból. Terméketlen puszta­ságba tévedtek. Az elgyengült Manon nem bírja tovább a szenvedést és szerelmese karjai közt hal meg. Kabaivanszka Szerdán, 10-én H-bérlet, 9. előadás Kezdete 7. vége 10-kor RODELINDA Opera 2 részben Zenéjét GEORG FRIEDRICH HÄNDEL (1­605—1759) szerezte Szövegét Nicolo Francesco Ha­y­m írta, .Szabó Miklós fordította. Rendezte: Békés András. Díszlet- és jelmeztervező: Makai Péter Vezényel: LUKÁCS ERVIN Rodelinda, Lombar­dia királynője . . Marion Éva Bertaric, a férje, elűzött király . . Bende Zsolt Grimwald, zsarnok uralkodó .... Réti József Hadwig, Bertaric húga . . Szabó Anita Garibald, Grimwald tanácsadója . . . Nagy Sándor Hunolf, Bertaric híve . . Jánosi Péter PM vasárnap, 7-én de. Goldmark-bérlet, 9. előadás Kezdete 11. vége 2-kor FALSTAFF Vígopera 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét Shakespeare »Windsori víg nők« és a «IV. Henrik«* című színművei­nek felhasználásával írta: Arrigo Boito. Lányi Viktor fordítását Blum Tamás és Oberfrank Géza dolgozta át. Rendezte: Mikó András. A díszleteket és a jelmeze­ket Makai Péter tervezte. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel : KÓRODI ANDRÁS Sir John Falstaff • Ford.......................... Fentop . . . . . Doktor Cajus , , Bardolf . . • ; • Pistol ...... Alice ....«• Annuska . , • • Mrs. Quickly . . , Mrs. Meg Page . . Radnay György Sebestyén Sándor Bartha Alfonz Palcsó Sándor Karizs Béla Domahidy László Déry Gabriella Erdész Zsuzsa Szirma­y Márta Sándor Judit I. felv.: Falstaff szerelmes levelet küld a szép és gazdag Windsor­ menyecskék,­­Alice és Mrs. Meg lakására. Kettős sze­relmi hódítással szeretné rendbehozni anyagi helyzetét. (Változás.) A két fiatal­­asszony elhatározza, hogy megtréfálja Falstaffot. Alice férjének, Fordr­ak ez­alatt Bardolf és Pistol besúgja Falstaff szándékát. — II. felv.: A kocsmába érke­zik Mrs. Quickly, hogy Alice megbízásá­ból Falstaffot meghívja a légyottra. Ford is megérkezik álnéven, hogy feleségét el­lenőrizze. (Változás.) Fordék lakásában derűsen készülődnek a nők Falstaff mél­tó fogadására. A szolgák hatalmas ruháskosarat cipelnek be. Megjelenik Falstaff, aki esetlenül kezd udvarolni Alicenek. Mrs. Meg­jelenti, hogy a fel­bosszantott férj közeledik. Falstaffot a nők a ruháskosárba gyömöszölik. Ami­kor Ford barátaival beront, neje helyett Fentont és­ leányát, Annuskát, az ifjú szerelmespárt találja. Ezalatt Alice a ko­sarat a szolgákkal a Themse partjáról a folyóba dobatja — Falstaffal együtt. — III. felv.: Falstaff elkeseredetten ül a kocsmában Mrs. Quickly újabb találka üzenetével ismét mejelenik. (Változás.) A holdvilágos éjjelen a Windsor­ parkban vadászjelmezben megérkezik Falstaff. A társaság tündéreknek és manóknak öl­tözve rejtőzött el a fák között és előre­törve elpáholja Falstaffot, aki most jön rá megcsúfol­tatására, de megbékül. Ford beleegyezését adja Annuskának Fenton­­nal való házasságához. I. rész. 1. kép: Grimwald elűzte trónjá­ról Bertaric királyt, s a halottnak tartott uralkodó hitvesét akarja feleségül venni. Rod­efinda elutasítja kérését. — 2. kép: Bertaric száműzetésben bújdokol. Rode­­linda ismételten elutasítja Garibaldot, aki Grimwald házassági ajánlatával jön hozzá. A trónbitorló elraboltatja Rodelinda gyer­mekét, Flavi­ust. Rodelinda erre beleegye­ző választ ad Grimwaldnak. — 3. kép: Hadwig rátalál a bujdosó királyra, s bizto­sítja őt felesége hűségéről. — 4. kép: Ro­ri­el­in­d­­a csak azzal a feltétellel megy fele­ségül Grimwaldhoz, ha megöleli Flaviust. Grimwald visszaretten a gyilkosságtól. Rodelinda megtudja, hogy férje él. Berta­­ric meg is jelenik, de Grimwald elfogatja. II. rész. 1. kép: Hadwig átad egy kulcsot Hunolfnak, mely Bertaric börtönének ajta­ját nyitja. — 2. kép: Hunolf kiszabadítja börtönéből a királyt. Mire Rodelinda oda­ér, már nem találja ott férjét. Azt hiszi,­­megölték. — 3. kép: Grimwald elalszik a vár kertjében. A gonosz Garibald meg akarja ölni. A rivális, Bertaric menti meg Grimwald éltét. A­­trónbitorló bocsánatért könyörög. Rodelinda visszanyeri férjét, Bertaric elfoglalja trónját. Június 5—11-ig Vasárnap, 7-én este A-bérlet, 9. előadás Kezdete 1­0. vége ’.^11 után , Hétfőn, 8-án SZÜNNAP ROMEO ÉS JÚLIA Balett 3 felvonásban, 13 képben, elő- és utó­játékkal Zenéjét szerezte: SZERGEJ PROKOFJEV (1891-1953) Meséjét SHAKESPEARE tragédiája nyo­mán L. Lavrovszkij, Sz. Prokof­jev és Sz. Rádióvá írta. Koreográfiáját tervezte és rendezte: Leonyid Lavrovszkij profesz­­szor, az OSZSZK népművésze. Betanító balet­tmesterek: Tamara Nyikityina és Lev Poszpekin. Asszisztens: Fülöp Viktor és Kun Zsuzsa. Pjotr Viljamsz díszlet- és jelmezterveit Mihail Petrovszkij, az OSZSZK érdemes művésze alkalmazta az Operaház színpadára. Vezényel: FRATER GEDEON Júlia ...... Romeo..................... Mercutio . . . . . Tybalt . • • • ■ Paris ...... Benvoliö . . • . . Capulet . . . . , Cap ulet né . . . . Montague . . . , Júlia dajkája . . . Lőrinc barát . . . Verona hercege . . Júlia barátnője . . Trubadúr . . . . Bohóc ..................... Vendéglős . . . . Orosz Adél Róna Viktor Sipeki Levente Fülöp Viktor Vámos György Fülöp Zoltán Bozsó Árpád Rácz Boriska Gál Andor Karda Mária Zsoldos László Balikó István Kékesi Mária Sterbinszky László Forgách József Tauz István­­Balogh Ágoston •­ Saláth Lajos­­ Zilahi Győző / Korén Tamás I Nagy Zoltán ( Bánki Györgyi •­ Erdélyi Alice I Szumrák Vera JÚLIA BARÁTNŐI: Kollár Eszter, Kolozs­vári Dóra, Csarnói Katalin, Vértes Mária, Metzger Márta, Nagy Katalin TRUBADÚROK: Erdélyi Sándor, Hevesi Imre, Nagy Zoltán, Péter Zoltán, Jurko­­vits Mátyás, Behúzná Ferenc KOLDUSOK: Kuíay Róbert bn., Farkas Kati bn. NÉPI TÁNCOSOK: Sebest­ény Katalin, Bérczes Mária, Zilahi Győző, Molnár Ferenc * Júlia születésnapja alkalmából nagy ünnepséget rendeznek a Capulet palotá­ban. A vendégek közé vegyül álarcosan Montague fia, Romeo is, aki Capuleték ádáz ellensége. Romeo és Júlia egymásba szeretnek. A Capulet palota kertjében találkoznak a szerelmesek, majd Lőrinc barát összeesketi őket. A Capulet-ek és a Montague-k között elkeseredett küzdelem folyik. Romeo pár­bajban megöli Júlia nagybátyját, Tybal­lot. Ezért a tettéért örökre el kell hagy­nia szülővárosát Veronát. Júlia atyja ragaszkodik hozzá, hogy Júlia férjhez menjen Paris grófhoz. Lőrinc barát olyan italt ad Júliának, amelytől halálhoz hasonló mély álomba merül. Miután elhelyezték a családi krip­tában, Júlia felébred majd és megszök­hetne Rómeóval. Júlia kiissza Lőrinc italát és élettelenül esik össze. A Capulet család sírboltjában a Vero­nába titkon visszatért Romeo kétségbe­esik az eléje táruló látványtól. Azt hi­szi, Júlia nem él. Mérget iszik és abban a pillanatban hal meg, amikor Júlia éb­redezni kezd, Júlia Romeo tőrével meg­öli magát. Capulet szolgál .­ . Montague szolgál . Szolgálólányok . .

Next