Pesti Műsor, 1970. október (19. évfolyam, 31-35. szám)

1970-10-02 / 31. szám

4 MAGYAR­­ ÁLLAMI OPER­ÁDÁZ , RKE­I SZÍNHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 10-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 2-án Környey-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után LAMMERMOORI LUCIA Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1791—1848) Szövegét Walter Scott (1771—1832) regénye nyomán írta: Salvadore Cammarano. For­dította: Fischer Sándor. Rendezte: dr. Ke­­nessey Ferenc. A díszleteket Varga Má­tyás, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS Ilosfalvy Róbert Lord Ashton . . . Jámbor László Lucia, a húga . . Lehoczky Éva Ravenswood Edgardo .... Ilosfalvy Róbert Lord Buklaw Arturo .... Turpinszky Béla Bidebent Raimondo, Lucia nevelője . Szalma Ferenc Alisa, Lucia társalkodónője . Eszenyi Irma Normanna, a revenswoodi őrség parancsnoka Kövecses Béla Hárfaszóló: Lubik Hédi I. felv. : A ravenswoodi kastély kör­nyékén titokzatos ember bujkál. Lord Ashton, a kastély ura, húgát, Luciát po­litikai érdekből Arturohoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos em­bert szereti, aki nem más, mint Edgardo, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Ashton egykor a kastélyt. (Változás) Lu­cia a kertben találkozik Edgardóval, aki búcsúzni jött, mert Franciaországba ké­szül menekülni. A szerelmesek örök hűsé­get esküsznek egymásnak. — II. felv.: Ashton hamisított levelekkel elhiteti Lu­ciával, hogy Edgardo már nem szereti. Kényszeríti, hogy Artúrénak igent mond­jon. (Változás) Artúrét az Ashton párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, alá­írja a házassági szerződést. — III. felv.: Az esküvői ünnep vendégei megdöbbenve hallják, hogy Lucia a nászéjen megtébo­­lyodott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága ké­peit (Válozás) Edgardo nyugalmat keres­ve meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz. Szombaton, 3-án Rékai-bérlet, 1. előadás Kezdete 7. vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét­ szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831— 1908) drámája nyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Vá­­rady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Vezényel: PÁL TAMÁS Tosca . . . Cavaradossi Scarpia . . Sekrestyés . Angelotti . Spoletta . . Sciarrone . Pásztorfiú . Roberti . . Vizsgálóbíró Börtönőr Tiszt . . . Történik Rómában, 1800-ban. * Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A Szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nya­ralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, el­árulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt élet­ben hagyni. Tosca látszólag enged a ké­résnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a ki­végzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel író­asztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarno­kot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színileg használják majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a való­ságra és a várfalról a mélybe veti magát. Vasárnap, 4-én de. Ifjúsági V. bérlet, 1. előadás Kezdete 11. vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSÓH PONGRÁCZ (1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bako­nyi Károlynak Petőfi Sándor verses el­beszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszle­teket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé. Játékmes­ter: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Szólót táncol: Nagy Kati * I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva Iluskába, aki sokat szenved gonosz mostohájától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bosz­­szúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagygazdák Jancsinak ro­hannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. — II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segít­ségére siettek, Jancsit „János vitéz” név­vel jutalmazza meg hősiességéért, egy­ben felajánlja neki a trónt és leánya ke­zét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát ha­lálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerel­mesét. — III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket út­jukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszor­kány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiá­ba ajánlják fel a tündértrónt, ő vissza­megy Iluskájával falujába. Kukorica Jancsi : Iluska ..................... Bagó.......................... Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz ..................... 1. gazda . . . . 2. gazda . . . . Bartoló..................... Táncmester . . . Marton Éva Karizs Béla Palócz László Galsay Ervin Bódy József Szegletii Ferenc Németh József Csengery Adrienne Szántó Ferenc Kőváry Richard Máhr Ottó l­ux Tibor Palcsó Sándor Szabó Rózsa Berczelly István Kalmár Magda Rátonyi Róbert Kompolthy Györgyi Széki Sándor Veress Gyula Cser József Tóth Sándor Kövesdy Károly Tóth László A zenét hallgató embernek feltétlenül éreznie kell kapcsolatát az egész világgal, hallania kell, hogy szíve egy ütemre ver a nép szívével, és gondol,h­a a nép gon­dolatainak és vágyainak hatalmas folya­mában hömpölyögnek. Dmitrij Sosztakovics PM Október 2­8-ig Vasárnap, 4-én este Bérletszünet ZENAIDA PALLY a bukaresti Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után A TRUBADÚR Dalmű 4 szakaszban 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano. Fordította Hevesi Sándor fordításának felhasználásával: Lányi Viktor (1889— 1962). Rendezte: Vámos László. Díszlet: Csikós Attila. Jelmez: Márk T. Vezényel: KOMOR VILMOS Luna gróf .... Melis György Leonóra.....................Laczó Ildikó Azucena.....................Zenaida Pally Manrico.....................Ilosfalvy Róbert Ferrando .... Mészáros Sándor Inez...........................Pavlánszky Edina Ruiz...........................Csányi János öreg cigány . . . Kardos Károly Hírnök.....................Szalma István * Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, aki­nek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadúrért dobog. Luna gyűlöli Manri­­cót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag­ elrabolta és elégette egy cigány­asszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manricó a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabol­ni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfog­ják Azucena cigányasszonyt, akit Manri­co anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérge­zi magát, Manricót kivégzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricoban saját öccsét ölte meg. Hétfőn, 5-én SZÜNNAP TOVÁBBI MŰSOR: 9-én : Don Carlos 10- én: Porgy és Bess 11- én de.: Laurencia; este: Aida Budapest, október 4 De. 10-kor : TIT-tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában (V., Kossuth Lajos tér 12.): Nagybányai festészet. Vezető: Kisdéginé Kirimi Irén dr. — XIX. századi festészetünk. Vezető: Theisler György. De. 10-kor: TIT-tárlatvezetés az Ipar­­művészeti Múzeumban (IX., Üllői út 33— 37.) . Európai és magyar csipkeművészet — Anatóliai szőnyegek. Vezető: Pogányné László Emőke. De. 11-kor: Hogyan folyik egy régészeti ásatás? (Római kori feltárás megtekintése a helyszínen.) Bemutatja: Dr. Kaba Me­linda. Találkozás a HÉV Benedek­ utcai megállójánál. De. 12-kor: TIT-tárlatvezetés a Nagyté­tényi Kastélymúzeumban (XXII., Kastély­múzeum u. 9.) . Bútorművészet a XV— XVII. században. Vezető: Batári Ferenc.

Next