Pesti Műsor, 1970. október (19. évfolyam, 31-35. szám)
1970-10-02 / 31. szám
4 MAGYAR ÁLLAMI OPERÁDÁZ , RKEI SZÍNHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—540 Jegypénztár nyitás 10-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 2-án Környey-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után LAMMERMOORI LUCIA Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1791—1848) Szövegét Walter Scott (1771—1832) regénye nyomán írta: Salvadore Cammarano. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS Ilosfalvy Róbert Lord Ashton . . . Jámbor László Lucia, a húga . . Lehoczky Éva Ravenswood Edgardo .... Ilosfalvy Róbert Lord Buklaw Arturo .... Turpinszky Béla Bidebent Raimondo, Lucia nevelője . Szalma Ferenc Alisa, Lucia társalkodónője . Eszenyi Irma Normanna, a revenswoodi őrség parancsnoka Kövecses Béla Hárfaszóló: Lubik Hédi I. felv. : A ravenswoodi kastély környékén titokzatos ember bujkál. Lord Ashton, a kastély ura, húgát, Luciát politikai érdekből Arturohoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgardo, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Ashton egykor a kastélyt. (Változás) Lucia a kertben találkozik Edgardóval, aki búcsúzni jött, mert Franciaországba készül menekülni. A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — II. felv.: Ashton hamisított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgardo már nem szereti. Kényszeríti, hogy Artúrénak igent mondjon. (Változás) Artúrét az Ashton párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a házassági szerződést. — III. felv.: Az esküvői ünnep vendégei megdöbbenve hallják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyodott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága képeit (Válozás) Edgardo nyugalmat keresve meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz. Szombaton, 3-án Rékai-bérlet, 1. előadás Kezdete 7. vége 10-kor TOSCA Melodráma 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Szövegét VICTORIEN SARDOU (1831— 1908) drámája nyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta. Fordította: Várady Sándor. Rendezte: Békés András. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk T. Vezényel: PÁL TAMÁS Tosca . . . Cavaradossi Scarpia . . Sekrestyés . Angelotti . Spoletta . . Sciarrone . Pásztorfiú . Roberti . . Vizsgálóbíró Börtönőr Tiszt . . . Történik Rómában, 1800-ban. * Angelotti megszökik az Angyalvár börtönéből. A Szent András templom egyik kápolnájában talál menedéket. Ott dolgozik Cavaradossi festő is, aki nyaralója kulcsát adja Angelottinak, hogy elrejtőzzék. Scarpia rendőrfőnök gyanúja Cavaradossira terelődik. Megérkezik Tosca is, akinek szerelmese hallgatást parancsol Scarpia a kínzókamrába viteti Cavaradossit. Tosca végül megtörik, elárulja Angelotti rejtekhelyét. Scarpia Tosca szerelméért hajlandó a festőt életben hagyni. Tosca látszólag enged a kérésnek. Scarpia ígéretet tesz, hogy a kivégzést csak színlelni fogják. Útlevelet állít ki a szerelmesek részére. Felkel íróasztala mellől, s Tosca leszúrja a zsarnokot. Hajnalban Cavaradossit elővezetik börtönéből. Tosca örömmel viszi a hírt: a katonák csak színileg használják majd fegyverüket. De a sortűzre a festő holtan esik össze. Scarpia ígérete csak ámítás volt. Tosca borzadva eszmél rá a valóságra és a várfalról a mélybe veti magát. Vasárnap, 4-én de. Ifjúsági V. bérlet, 1. előadás Kezdete 11. vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSÓH PONGRÁCZ (1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszleteket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé. Játékmester: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Szólót táncol: Nagy Kati * I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva Iluskába, aki sokat szenved gonosz mostohájától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez boszszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A földühödött nagygazdák Jancsinak rohannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. — II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek, Jancsit „János vitéz” névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neki a trónt és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. — III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Iluskájával falujába. Kukorica Jancsi : Iluska ..................... Bagó.......................... Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz ..................... 1. gazda . . . . 2. gazda . . . . Bartoló..................... Táncmester . . . Marton Éva Karizs Béla Palócz László Galsay Ervin Bódy József Szegletii Ferenc Németh József Csengery Adrienne Szántó Ferenc Kőváry Richard Máhr Ottó lux Tibor Palcsó Sándor Szabó Rózsa Berczelly István Kalmár Magda Rátonyi Róbert Kompolthy Györgyi Széki Sándor Veress Gyula Cser József Tóth Sándor Kövesdy Károly Tóth László A zenét hallgató embernek feltétlenül éreznie kell kapcsolatát az egész világgal, hallania kell, hogy szíve egy ütemre ver a nép szívével, és gondol,ha a nép gondolatainak és vágyainak hatalmas folyamában hömpölyögnek. Dmitrij Sosztakovics PM Október 28-ig Vasárnap, 4-én este Bérletszünet ZENAIDA PALLY a bukaresti Operaház magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után A TRUBADÚR Dalmű 4 szakaszban 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano. Fordította Hevesi Sándor fordításának felhasználásával: Lányi Viktor (1889— 1962). Rendezte: Vámos László. Díszlet: Csikós Attila. Jelmez: Márk T. Vezényel: KOMOR VILMOS Luna gróf .... Melis György Leonóra.....................Laczó Ildikó Azucena.....................Zenaida Pally Manrico.....................Ilosfalvy Róbert Ferrando .... Mészáros Sándor Inez...........................Pavlánszky Edina Ruiz...........................Csányi János öreg cigány . . . Kardos Károly Hírnök.....................Szalma István * Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, akinek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadúrért dobog. Luna gyűlöli Manricót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigányasszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manricó a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabolni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfogják Azucena cigányasszonyt, akit Manrico anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérgezi magát, Manricót kivégzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricoban saját öccsét ölte meg. Hétfőn, 5-én SZÜNNAP TOVÁBBI MŰSOR: 9-én : Don Carlos 10- én: Porgy és Bess 11- én de.: Laurencia; este: Aida Budapest, október 4 De. 10-kor : TIT-tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában (V., Kossuth Lajos tér 12.): Nagybányai festészet. Vezető: Kisdéginé Kirimi Irén dr. — XIX. századi festészetünk. Vezető: Theisler György. De. 10-kor: TIT-tárlatvezetés az Iparművészeti Múzeumban (IX., Üllői út 33— 37.) . Európai és magyar csipkeművészet — Anatóliai szőnyegek. Vezető: Pogányné László Emőke. De. 11-kor: Hogyan folyik egy régészeti ásatás? (Római kori feltárás megtekintése a helyszínen.) Bemutatja: Dr. Kaba Melinda. Találkozás a HÉV Benedek utcai megállójánál. De. 12-kor: TIT-tárlatvezetés a Nagytétényi Kastélymúzeumban (XXII., Kastélymúzeum u. 9.) . Bútorművészet a XV— XVII. században. Vezető: Batári Ferenc.