Pesti Műsor, 1971. január (20. évfolyam, 1-5. szám)

1971-01-01 / 1. szám

2 Szombaton, 2-án E-bérlet, 5. előadás Kezdete 7-kor AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Misztérium-opera 2 részben, 15 képben, közjátékokkal MADÁCH IMRE drámai költeményéből szövegét összeállította és zenéjét szerezte: RÁNKI GYÖRGY Rendezte: Vámos László. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Vágó Nelli. A koreográfiát tervezte és betanította: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Oberfrank Géza és Németh Amadé Vezényel: OBERFRANK GÉZA Adám..........................Miller Lajos Éva ....... Házy Erzsébet Lucifer.....................Palcsó Sándor I. szín: A MENNYEKBEN Az Űr hangja . . . Ütő Endre Gábor főangyal . . Bódy József Mihály főangyal. . Antalffy Albert Ráfael főangyal . . Rozsos István H. szín: A PARADICSOMBAN Az Űr hangja . . . Ütő Endre Il. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL IV. szín: EGYIPTOM Rabszolga .... Nagy Sándor V. szín: ATHÉN 1. Demagóg . . . Szalma Ferenc 2. Demagóg . . . Nagy Sándor Polgár.....................Nagypál László VI. szín: ROMA Catullus ..... Rozsos István Hippia . . . . . Szirmay Márta Clavia..........................Szőnyi Olga Péter apostol . . . Szalma Ferenc VII. szín: BIZÁNC Pátriárka .... Nagy Sándor Agg eretnek . . . Szalma Ferenc Barát..........................Antalffy Albert Heléna.....................Szirmay Márta Csontváz ..... Külkey László Szünet VIII. szín: PR­ÁGA 1. Udvaronc . . . ötvös Csaba 2. Udvaronc . . . Külkey László Rudolf császár . . Nagypál László IX.szín: PÁRIZS A tiszt . . . . . Antalffy Albert Márki .... . . Rozsos István Sansculette . . Jánosi Rudolf Saint-Just . . . . ötvös Csaba Robespierre . . . Külkey László X.szín: PRÁGA 1. Udvaronc . . . ötvös Csaba Tanítvány . . . . Rozsos István XI.szín: LONDON Bábjátékos . . Antalffy Albert Virágáruslány . . Forgács Júlia 1. munkás . . . . Morandini Egon 2. munkás . . . . Bódy Tivadar Koldus . . . . . Katona Lajos . Szendrődi Ede . . Szőnyi Olga Cigányasszony . . Barlay Zsuzsa 1. gyáros . . . . . Szalma Ferenc 2. gyáros . . . . . Bódy József Nyegle . . . . . Nagy Sándor Zenész . . . . . Nádas Tibor Kéjhölgy . . . . Szirmay Márta Level . . . . . . Nagypál László XII. szín: FALANSZTER A tudós . . . . . Katona Lajos Luther . . . . . Bódy József Plátó .... . . Antalffy Albert Michelangelo . . Külkey László 1. géphang . . . . Nádas Tibor 2. géphang . . . . Barlay Zsuzsa S. géphang . . . . Nagypál László XIII. szín: AZ ÚR XIV. szín: A JÉGVIDÉK Eszkimó.....................Külkey László XV. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL Az Űr hangja . . . ütő Endre Vasárnap, 3-án Főbérlet, 5. előadás Kezdete 7, vége 10-kor A SZEVILLAI BORBÉLY Víg dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerzte: GIOACCHINO ROSSINI (1792—1868) Szövegét írta: P. A. C. de BEAUMAR­CHAIS (1732—1799) után Cesare Sterbini. Fordította: Harsányi Zsolt és Blum Ta­más. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: LUKÁCS ERVIN Gróf Almavíva . . Bartolo orvos . . . Rosina..................... Figaro borbély . . Basilio, zenemester Berta.......................... Fiorillo..................... Ortiszt..................... Ambrozio . . . . Jegyző ..................... Réti József Katona Lajos Kalmár Magda Bende Zsolt Begányi Ferenc Birkás Lilian Pálfy Endre Németh József Klätzer- Alajos Kőváry Richárd I. felv.: Almaviva gróf Rosinába, Bar­tolo gróf gyámleányába szerelmes. Sze­renádot ad ablaka alatt, s Figaro taná­csára Lindoro álnév alatt vallja meg sze­relmét. A házból Rosina gyámatyja lép ki, aki maga pályázik gazdag gyámleá­nya kezére — II. felv.: Almaviva részeg tisztnek tettetve magát, beszállásolási jeggyel lép be Bartolo házába. Nagy bo­nyodalom támad. A botrányra odasiető őrség parancsnoka előtt azonban a gróf felfedi kilétét, mire azok nagy tisztelet­tel üdvözlik. — III. felv.: Másodszor énekmestern­ek, Don Basilio tanítványá­nak öltözve lép Bartolo házába. Váratla­nul megérkezik Don Basilio is. Bartolo kidobja az ál-énekmestert. Most már ma­ga siet jegyzőért, de mire visszatér, Al­maviva és Rosina egybekeltek. Kedden, 5-én A­ bérlet, 5. előadás Kezdete, 7. vége 10 után Kocsmáros . . Éva anyja . . .M A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884—1949) Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS A kékszakállú . . Melis György Judit..........................Szőnyi Olga A régi asszonyok . • • • Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre; a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével feldíszítetten. Január 1­7-ig 225. ELŐADÁS II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA. Részben átdolgozta, a koreográfiát tervezte, beta­nította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS A királyfi .... Róna Viktor A királykisasszony Orosz Adél A tündér .... Csarnóy Katalin A fából faragott királyfi . . . Forgách József A királyfi vándorútján megérkezik a királykisasszony várához, beleszeret a szépséges leánykába, de az rá sem hede­­rít. Az ifjú felmenne a várba, de a tün­dér előbb próbára akarja tenni állhata­tosságát és bátorságát. Életre kelti az er­dőt, ezen kell áthatolnia, majd kilép med­réből a patak, tengerré válik s ezen is át kell gázolnia. A királykisasszony azonban most sem méltatja figyelemre. Ekkor egy fatuskót ember formájúra farag, ennek vállára akasztja palástját, fejére teszi ko­ronáját, s íme, ezt már a leányka is ér­deklődéssel figyeli. A tündér életre kelti a fabábot, mire a királykisasszony a való­di királyfi helyett a megelevenedett fa­tuskót választja, azzal perdül táncra. A királyfit bánatában a tündér vigasztalja meg. Az egész természet neki hódol és királyává koronázza. Ezalatt a fabáb va­rázsereje már elszállt. Egyre nehézkeseb­ben mozog, végre teljesen összecsuklik. Most már észreveszi a királykisasszony a dicsőségében tündöklő királyfit, sietne is hozzá, de ekkor az ő útját állják a tündér akaratából ismét megelevenedett termé­szeti erők. Végül a királykisasszony meg­bánja gőgös viselkedését és várja, hogy a királyfi, aki még mindig szereti, magához emelje. III. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték­­ felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: LENGYEL MENYHÉRT Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A lány.....................Pártay Lilla (Sipek­i Levente A három csavargó ! Oláh Tibor­­ Fülöp Zoltán Az öreg gavallér . Balogh Ágoston A fiatal diák . . . Jurkovits Mátyás A mandarin . . . Nagy Zoltán Egy világváros félreeső utcájában, egy műterem-szobában tanyázik három csa­vargó és egy fiatal lány. Abból élnek, hogy a lány férfiakat csalogat fel, akiket a banditák kirabolnak és megölnek. Elő­ször egy öreg szoknyavadász esik a csap­dájukba, akit rövidesen kifosztanak, majd eltüntetik. A második áldozat egy fiatal diák. Ezt azonban, mivel egyetlen fillér sincs nála, kidobják. A leány újabb csá­bító integetésére harmadikként egy titok­zatos kínai jelenik meg a gonosztevők ta­nyáján. Először csak mereven nézi a leányt, majd lángra gyulladva üldözni kezdi. A csavargók rávetik magukat, minden eszközzel próbálják meggyilkolni, de a mandarin nem halhat meg, amíg vá­gya nem teljesül. A helyzetet végül is a női intuíció oldja meg. Teljesíti a man­darin kívánságát, aki ezt követően holtan omlik lábaihoz. A mandarin azzal, hogy kielégülhet, ar­cába sújt gyilkosainak, magát a gyilkos­ságot voltaképp legyőzte, túlélte s abba a magasabb rendű halálba oldódik, mely egyben az életerő magasabb győzelmét jelenti.

Next