Pesti Műsor, 1971. november (20. évfolyam, 36-39. szám)

1971-11-05 / 36. szám

November 5—11-ig PM S33 Szerdán, 10-én H-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 11 után TANNHÄUSER Dalmű 3 felvonásban Szövegét írta és zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER Fordította: Závodszky Zoltán. Rendezte: Békés András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jel­mez: Márk Tivadar. A táncokat tervezte és betanította: Seregi László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel: BORBÉLY GYULA Hermann őrgróf . . Erzsébet..................... Tannhäuser . . . Wolfram..................... W­alter..................... Biterolf..................... Heinrich..................... Reinmar..................... Vénusz..................... Pásztorfiú . . . . Ütő Endre Laczó Ildikó Szőnyi Ferenc Sebestyén Sándor Kövecses Béla Jánosi Péter Csányi János Veress Gyula Kovács Eszter Kalmár Magda Apródok: Pulveri J., Gál Gy., Mátrai J., Sződy M. Az első felvonás táncbetétjét előadják: Schuszter Teodóra, Gaál Éva, Angyasi Erzsébet, Mák Magda, Péter László, Nagy László, Nagy Zoltán, Behumi Ferenc * I. felv.: Tannhäuser évek óta Vénusz Istennő barlangjában él, de visszakíván­kozik a földre. Amikor az istenasszony nem akarja elbocsátani, Mária nevét kiáltja. (Színváltozás.) A Wartburg alatt zarándokokkal, majd régi dalnoktársaival és Hermann thüringiai őrgróffal talál­kozik. Tannhäuser és Erzsébet — az őr­­gróf húga — szeretik egymást. A dalnok visszatér Wartburgba, ahol az ő távollé­tében nem tartottak dalnokversenyt. — II. felv.: Tannhäuser visszatérte után kü­lönös fénnyel ülik meg a dalnokversenyt. Tannhäuser vérében fellobog a szenve­dély és az érzéki szerelmet dicsőíti. Min­denki rátámad, meg akarja ölni, de Er­zsébet megvédi. Az őrgróf Rómába kül­di vezekelni — III. felv.: Tannhäuser ki­­átkozottan tér vissza Rómából. A pápa átkot mondott fejére. »A gyehenna tüzé­­ben fog élni, míg a pápai pásztorhoz friss virágokat nem hajt.« Az őrjöngő dalnok Vénuszt idézi ismét. Hozzák a ha­lott Erzsébetet. Tannhäuser élettelenül bukik a földre. Az ifjú zarándokok a ki­virágzott pápai pásztorbotot hozzák. Er­zsébet hűsége megszerezte számára a bűnbocsánatot. TOVÁBBI MŰSOR: 12- én: Manon Lescaut 13- án: Vonósszimfónia; Az áldozat; Lysistrate 14- én: Cosi fan tutte; este: Faust MI LESZ A JÖVŐ HÉTEN? 12- én mutatja be a Thália Színház a Nagymező utcai új otthonában évad­nyitó előadásként a Bartók életéről szóló dokumentum játékot ,,BARTÓ­­KIÁNA” címmel. (Színlap és tarta­lom a 12. oldalon.) Ugyanezen a napon kerül bemutatásra a Fővárosi Operett Színházban a Mikszáth regénye nyomán készült ze­nés játék, „A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL”. (Színlap és tartalom a 15. oldalon.) 13- án lesz SZENTPÁL MÓNIKA előadó­estjének bemutató előadása az Irodal­mi Színpadon. Az est címe „FÉSÜ­LETLEN GONDOLATOK”. 16-án az „ANYEGIN” című Csajkovsz­­kij-opera új betanulásban kerül szín­re az Operaházban. A főszerepeket, Kórodi András vezénylése mellett, dalszínházunk fiataljai éneklik. Irodalmiés VI., Nagymező u. 11. tel.: 460—561 **/1 Szombaton, 6-án P-bérlet, 1. előadás Vasárnap, 7-én K-bérlet, 2. előadás Csütörtökön, 11-én Radnóti ifjúsági bérlet, 2. előadás Kezdete 728-kor Pénteken, 5-én Hétfőn, 8-án B-bérlet, 2. előadás Kezdete 728-kor PESTEN ÉS BUDÁN Két egyfelvonásos Írta: KARINTHY FERENC Rendezte: Ádám Ottó. Díszlet: Koltai Já­nos. Jelmez: Meluzsin Mária. PESTEN Komédia Breznay Kálmán : Mensáros László Szakolcai .... Baracsi Ferenc Feri bácsi .... Somhegyi György Pincér .....................Szilágyi István * Az 1956-os ellenforradalom utáni idők néhány alakját látjuk viszont a komédiá­ban. Az emberi magatartás olyan furcsa példái vonulnak fel, melyekkel abban az időben bárki találkozhatott. Egy körúti kiskocsmában két díszletmunkásától tud­ja meg Breznay Kálmán volt színigaz­gató, hogy néhány volt munkatársa annak idején elhatározta az ő felakasztását. A díszletezők szerint ez a terv még mindig érvényben van. BUDÁN Dráma Farkas Bernátné . Sulyok Mária Páhy Gyula . . . Fodor Tamás Labancz Kati . . Dőry Virág * Az ötvenes éveket idéző dráma törté­netének színhelye egy budai társbérleti lakás. Régi könyvei, tárgyai között él Far­kas Bernátné, a régen Európa-hírű nyom­da tulajdonosának felesége. Egy nap két fiatal egyetemi hallgató népnevelői fel­adattal lép a lakásba. A beszélgetés köz­ben három sors kibontakozásának va­gyunk tanúi, az új társadalom kialakulá­sának kezdetén, a múlt nyomasztó árnyé­kában. _______ Szerdán, 10-én Kezdete­k­8-kor MIKES LILLA előadóestje A „TESZT" ÖRDÖGE Közreműködik : Dr. Király József és Vujicsics Tihamér MŰSOR: ÓTESTAMENTUM, SALAMON ÍTÉLETE (Mikes Lilla) ; ŐSI PRÓBATÉTEL, MO­DERN TANULSÁGGAL (Benedek Ist­ván); Thomas Mann: A HÖLGY VEN­DÉGSÉG (Mikes); MŰVÉSZET ÉS PSZI­CHOLÓGIA (Benedek — Vujicsics Tiha­mér); Garai Gábor: BEETHOVEN HEGE­DŰVERSENYÉRE; Váci Mih­áy : BARTÓK I. HEGEDŰVERSENYÉRE (Mikes); AZ ÚJ VILÁG KETTŐS ARCA (Benedek) ; A. Buchwald : HÁZASSÁG KÖZ­VETÍTŐ­GÉP ; Moldova György: KETTŐSVERSENY HE­GEDŰRE ÉS ÍRÓGÉPRE (Mikes) Szünet Marx: ÉRTÉKTÖBBLET-ELMÉLETEK; Kosztolányi: A BECSÜLETES VÁROS; Örkény István: HÍREK ÉS ÁLHÍREK (Mikes) ; A HAZUGSÁG HASZNÁRÓL (Benedek) ; A BOLOND SZERELEMRŐL (Vujicsics) ; AZ INTELLIGENCIA MŰ­TÉTRŐL (Benedek) ; Weöres Sándor— Farkas Ferenc: DÉLI FELHŐK; Keves: VIRÁGOT ALGERNONNAK (monodrá­ma) (Mikes) BABITS MIHÁLY két költői műve Rendező: Huszár Klára. Díszlettervező: Rajkai György. Jelmeztervező: Meluzsin Mária LAODAMEIA Egyfelvonásos drámai költemény Zenéjét szerezte: KÓSA GYÖRGY Közreműködik: a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Diákszínpada. Koreográfus: Gaál Éva Laodameia . Jós ... . Protesilaos . Iphiklos . . Hírnök . . Karvezető . Gordon Zsuzsa Csikós Sándor Verdes Tamás Bozóky István Baracsi Ferenc Szentpál Mónika * Babits Mihály az ókori történelemből vette a Laodameia témáját. Célja ezzel a művel a verses „görög” dráma újrate­remtésén kívül a magyar költői nyelv gazdagítása volt. — Laodameia már egy éve nem kapott hírt hős férjéről, Prote­­silaosról, aki a trójai hősök között vívja Trója várát. Aggodalmát fokozza, mivel ismeri a jóslatot, mely szerint elpusztul az a görög, kinek lába először érinti Tró­ja földjét. Protesilaos valóban nem ke­rülte el sorsát, amint arról a Trója alól érkező hírnök beszámol. Ahogy partra lép, a halált hozó nyilak nyomban leterí­tik. Laodameia gyászolja férjét, de sze­relme gyászánál is erősebb. Arra vágyik, hogy leszálljon férjéhez a holtak biro­dalmába. Vágya oly erős, hogy kihívja a Halált és életre kelti férjét, de csak né­hány órára. * JÓNÁS KÖNYVE Oratórium Zenéjét Bartók Béla „Zene húros hangsze­rekre, ütőkre és celestára” című művéből összeállította Székely Endre Regélő .....................Verdes Tamás Az Úr hangja Bodor Tibor Jónás..........................Sinkovits Imre Kormányos . . . Somhegyi György A tiszta művészet ábrándjától az aktív humanizmushoz eljutó Babits útjának végső állomása a Jónás könyve. A cse­lekmény a bibliai történetet követi. A költemény tanítás és szenvedélyes vallo­más is. Babits így vall a Jónás könyve megírásakor: „A kezdődő barbárság lár­mája közt ébren tartani a lelkiismeret nyugtalanságát. Megőrizni egy jobb jövő számára az emberiség megvetett eszméit, a szellem és a szabadság tiszteletét.” Ek­kor döbben rá, „alkonyodó fejjel”, hogy ,,. . . vétkesek közt cinkos, aki néma.” Babits ezzel a művével messze világító példát adott az egész magyar irodalom­nak. ____ TOVÁBBI MŰSOR: 13-án és 14-én: Fésületlen gondolatok — Szentpál Mónika estje

Next