Pesti Műsor, 1971. november (20. évfolyam, 36-39. szám)
1971-11-05 / 36. szám
November 5—11-ig PM S33 Szerdán, 10-én H-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 11 után TANNHÄUSER Dalmű 3 felvonásban Szövegét írta és zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER Fordította: Závodszky Zoltán. Rendezte: Békés András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. A táncokat tervezte és betanította: Seregi László. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: BORBÉLY GYULA Hermann őrgróf . . Erzsébet..................... Tannhäuser . . . Wolfram..................... Walter..................... Biterolf..................... Heinrich..................... Reinmar..................... Vénusz..................... Pásztorfiú . . . . Ütő Endre Laczó Ildikó Szőnyi Ferenc Sebestyén Sándor Kövecses Béla Jánosi Péter Csányi János Veress Gyula Kovács Eszter Kalmár Magda Apródok: Pulveri J., Gál Gy., Mátrai J., Sződy M. Az első felvonás táncbetétjét előadják: Schuszter Teodóra, Gaál Éva, Angyasi Erzsébet, Mák Magda, Péter László, Nagy László, Nagy Zoltán, Behumi Ferenc * I. felv.: Tannhäuser évek óta Vénusz Istennő barlangjában él, de visszakívánkozik a földre. Amikor az istenasszony nem akarja elbocsátani, Mária nevét kiáltja. (Színváltozás.) A Wartburg alatt zarándokokkal, majd régi dalnoktársaival és Hermann thüringiai őrgróffal találkozik. Tannhäuser és Erzsébet — az őrgróf húga — szeretik egymást. A dalnok visszatér Wartburgba, ahol az ő távollétében nem tartottak dalnokversenyt. — II. felv.: Tannhäuser visszatérte után különös fénnyel ülik meg a dalnokversenyt. Tannhäuser vérében fellobog a szenvedély és az érzéki szerelmet dicsőíti. Mindenki rátámad, meg akarja ölni, de Erzsébet megvédi. Az őrgróf Rómába küldi vezekelni — III. felv.: Tannhäuser kiátkozottan tér vissza Rómából. A pápa átkot mondott fejére. »A gyehenna tüzében fog élni, míg a pápai pásztorhoz friss virágokat nem hajt.« Az őrjöngő dalnok Vénuszt idézi ismét. Hozzák a halott Erzsébetet. Tannhäuser élettelenül bukik a földre. Az ifjú zarándokok a kivirágzott pápai pásztorbotot hozzák. Erzsébet hűsége megszerezte számára a bűnbocsánatot. TOVÁBBI MŰSOR: 12- én: Manon Lescaut 13- án: Vonósszimfónia; Az áldozat; Lysistrate 14- én: Cosi fan tutte; este: Faust MI LESZ A JÖVŐ HÉTEN? 12- én mutatja be a Thália Színház a Nagymező utcai új otthonában évadnyitó előadásként a Bartók életéről szóló dokumentum játékot ,,BARTÓKIÁNA” címmel. (Színlap és tartalom a 12. oldalon.) Ugyanezen a napon kerül bemutatásra a Fővárosi Operett Színházban a Mikszáth regénye nyomán készült zenés játék, „A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL”. (Színlap és tartalom a 15. oldalon.) 13- án lesz SZENTPÁL MÓNIKA előadóestjének bemutató előadása az Irodalmi Színpadon. Az est címe „FÉSÜLETLEN GONDOLATOK”. 16-án az „ANYEGIN” című Csajkovszkij-opera új betanulásban kerül színre az Operaházban. A főszerepeket, Kórodi András vezénylése mellett, dalszínházunk fiataljai éneklik. Irodalmiés VI., Nagymező u. 11. tel.: 460—561 **/1 Szombaton, 6-án P-bérlet, 1. előadás Vasárnap, 7-én K-bérlet, 2. előadás Csütörtökön, 11-én Radnóti ifjúsági bérlet, 2. előadás Kezdete 728-kor Pénteken, 5-én Hétfőn, 8-án B-bérlet, 2. előadás Kezdete 728-kor PESTEN ÉS BUDÁN Két egyfelvonásos Írta: KARINTHY FERENC Rendezte: Ádám Ottó. Díszlet: Koltai János. Jelmez: Meluzsin Mária. PESTEN Komédia Breznay Kálmán : Mensáros László Szakolcai .... Baracsi Ferenc Feri bácsi .... Somhegyi György Pincér .....................Szilágyi István * Az 1956-os ellenforradalom utáni idők néhány alakját látjuk viszont a komédiában. Az emberi magatartás olyan furcsa példái vonulnak fel, melyekkel abban az időben bárki találkozhatott. Egy körúti kiskocsmában két díszletmunkásától tudja meg Breznay Kálmán volt színigazgató, hogy néhány volt munkatársa annak idején elhatározta az ő felakasztását. A díszletezők szerint ez a terv még mindig érvényben van. BUDÁN Dráma Farkas Bernátné . Sulyok Mária Páhy Gyula . . . Fodor Tamás Labancz Kati . . Dőry Virág * Az ötvenes éveket idéző dráma történetének színhelye egy budai társbérleti lakás. Régi könyvei, tárgyai között él Farkas Bernátné, a régen Európa-hírű nyomda tulajdonosának felesége. Egy nap két fiatal egyetemi hallgató népnevelői feladattal lép a lakásba. A beszélgetés közben három sors kibontakozásának vagyunk tanúi, az új társadalom kialakulásának kezdetén, a múlt nyomasztó árnyékában. _______ Szerdán, 10-én Kezdetek8-kor MIKES LILLA előadóestje A „TESZT" ÖRDÖGE Közreműködik : Dr. Király József és Vujicsics Tihamér MŰSOR: ÓTESTAMENTUM, SALAMON ÍTÉLETE (Mikes Lilla) ; ŐSI PRÓBATÉTEL, MODERN TANULSÁGGAL (Benedek István); Thomas Mann: A HÖLGY VENDÉGSÉG (Mikes); MŰVÉSZET ÉS PSZICHOLÓGIA (Benedek — Vujicsics Tihamér); Garai Gábor: BEETHOVEN HEGEDŰVERSENYÉRE; Váci Miháy : BARTÓK I. HEGEDŰVERSENYÉRE (Mikes); AZ ÚJ VILÁG KETTŐS ARCA (Benedek) ; A. Buchwald : HÁZASSÁG KÖZVETÍTŐGÉP ; Moldova György: KETTŐSVERSENY HEGEDŰRE ÉS ÍRÓGÉPRE (Mikes) Szünet Marx: ÉRTÉKTÖBBLET-ELMÉLETEK; Kosztolányi: A BECSÜLETES VÁROS; Örkény István: HÍREK ÉS ÁLHÍREK (Mikes) ; A HAZUGSÁG HASZNÁRÓL (Benedek) ; A BOLOND SZERELEMRŐL (Vujicsics) ; AZ INTELLIGENCIA MŰTÉTRŐL (Benedek) ; Weöres Sándor— Farkas Ferenc: DÉLI FELHŐK; Keves: VIRÁGOT ALGERNONNAK (monodráma) (Mikes) BABITS MIHÁLY két költői műve Rendező: Huszár Klára. Díszlettervező: Rajkai György. Jelmeztervező: Meluzsin Mária LAODAMEIA Egyfelvonásos drámai költemény Zenéjét szerezte: KÓSA GYÖRGY Közreműködik: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Diákszínpada. Koreográfus: Gaál Éva Laodameia . Jós ... . Protesilaos . Iphiklos . . Hírnök . . Karvezető . Gordon Zsuzsa Csikós Sándor Verdes Tamás Bozóky István Baracsi Ferenc Szentpál Mónika * Babits Mihály az ókori történelemből vette a Laodameia témáját. Célja ezzel a művel a verses „görög” dráma újrateremtésén kívül a magyar költői nyelv gazdagítása volt. — Laodameia már egy éve nem kapott hírt hős férjéről, Protesilaosról, aki a trójai hősök között vívja Trója várát. Aggodalmát fokozza, mivel ismeri a jóslatot, mely szerint elpusztul az a görög, kinek lába először érinti Trója földjét. Protesilaos valóban nem kerülte el sorsát, amint arról a Trója alól érkező hírnök beszámol. Ahogy partra lép, a halált hozó nyilak nyomban leterítik. Laodameia gyászolja férjét, de szerelme gyászánál is erősebb. Arra vágyik, hogy leszálljon férjéhez a holtak birodalmába. Vágya oly erős, hogy kihívja a Halált és életre kelti férjét, de csak néhány órára. * JÓNÁS KÖNYVE Oratórium Zenéjét Bartók Béla „Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára” című művéből összeállította Székely Endre Regélő .....................Verdes Tamás Az Úr hangja Bodor Tibor Jónás..........................Sinkovits Imre Kormányos . . . Somhegyi György A tiszta művészet ábrándjától az aktív humanizmushoz eljutó Babits útjának végső állomása a Jónás könyve. A cselekmény a bibliai történetet követi. A költemény tanítás és szenvedélyes vallomás is. Babits így vall a Jónás könyve megírásakor: „A kezdődő barbárság lármája közt ébren tartani a lelkiismeret nyugtalanságát. Megőrizni egy jobb jövő számára az emberiség megvetett eszméit, a szellem és a szabadság tiszteletét.” Ekkor döbben rá, „alkonyodó fejjel”, hogy ,,. . . vétkesek közt cinkos, aki néma.” Babits ezzel a művével messze világító példát adott az egész magyar irodalomnak. ____ TOVÁBBI MŰSOR: 13-án és 14-én: Fésületlen gondolatok — Szentpál Mónika estje