Pesti Műsor, 1971. december (20. évfolyam, 40-44. szám)

1971-12-03 / 40. szám

2 (A ,,Don pasquale” tartalmának folytatása) jül venni, hanem Norinát, a csinos öz­vegyet szereti. A fiatalok barátja, Mala­­testa doktor ráveszi Norinát, hogy csel­ből menjen feleségül az öreghez és ve­gye el a kedvét örökre a házasságtól. — II. felv.: Norina mint Sofronia, egy áles­küvői szertartást rendezve, házasságra lép Don Pasqualéval. Ernesto azt hiszi, hogy Norina hűtlen tett hozzá és csak Malatesta akadályozza meg a botrányt. — III. felv.: Az ittó asszony nagy költsé­gekbe veri öreg férjét, aki Malatestához fordul tanácsért. Malatesta azt tanácsolja, űzze el az asszonyt. A férj rajtakapja esti találkán a feleségét Ernestóval és most már, hogy szabaduljon az asszony­tól boldogan egyezik bele, hogy Ernesto felesége legyen. ________ Vasárnap, 5-én de­­li­ kor Ifjúsági-bérlet, I­. sorozat, 3.e­lőadás Csütörtökön, 9-én Főiskolai­ bérlet, XIII. sorozat, 2. előadás Kezdete 7. vége 10 után I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884—1949) Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel : LUKÁCS MIKLÓS Utő Endre Melis György (9-én) ■ Kovács Eszter Judit Szönyi Olga ( (9-én) A régi asszonyok . • • • * Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre; a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével feldíszítetten. II. I A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA. Részben átdolgozta, a koreográfiát tervezte, beta­nította és rendezte: SEREGI LÁSZLO. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: KORODI ANDRÁS A királyfi .... Markó Iván A királykisasszony Dvorszky Erzsébet A tündér .... Csarnóy Katalin A fából faragott királyfi .... Forgách József * A királyfi vándorútján beleszeret a szép királykisasszonyba, de az rá sem hederít. A tündér, a természeti erők megeleveníté­­sével, akadályokat állít elébe, nehogy be­jusson a várba. A királykisasszony leküz­désük után sem méltatja figyelemre. Ember formájúra farag egy fatuskót, annak vállá­ra akasztja palástját, fejére teszi koronáját. A fabáb már érdekli a leánykát, vele tánc­ra perdül A királyfit a tündér vigasztalja meg, a természet neki hódol, királyává koronázza. Közben a fabáb varázsereje el­száll, összecsuklik. A királykisasszony most már menne a királyfihoz, de a meg­elevenedett természeti erők útját állják. Gőgös viselkedését megbánja, várja, hogy az őt még mindig szerető királyfi magá­hoz emelje. PM December 3—9-ig in. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Vezényel: KORODI ANDRÁS Szövegét írta: LENGYEL MENYHÉRT Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A lány.........................Pártay Lilla | Oláh Tibor A három csavargó ! Geszler György | Fülöp Zoltán Az öreg gavallér . Balogh Ágoston A fiatal diák . . . Jurkovits Mátyás A mandarin . . . Nagy Zoltán * Három csavargó és egy fiatal lány egy világváros félreeső utcájában a lány által felcsalt férfiak kirablásából él, akiket utána megölnek. Első áldozatuk egy öreg szoknyavadász. Egy diákot — akinek noncs pénze - kidobnak. A harmadik egy titok­zatos kínai, aki mereven nézi a lányt, majd üldözni kezdi. Meg akarják gyilkol­ni, de az addig nem halhat meg, amíg vágya nem teljesül. Végül a lány teljesíti a mandarin kívánságát. ÚJ SZEREPLŐ Dvorszky Erzsébet először táncolja a Királykisasszony szerepét „A fából fara­gott királyfi”-ban. Szerdán, 8-án B-bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége h­all után CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET Szövegét PROSPER MERIMEE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fonay Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Pethő László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel BOLBERITZ TAMÁS Don José .... Nagy János Escamillo . . . . Faragó András Remendado . . . Berkes János Dancaire .... Nagypál László Zuniga.........................Gáti István fh. Morales.........................Ötvös Csaba Carmen ..... Szirmay Márta M­icaela.........................Sudlik Mária Frasquita .... Sass Szilvia fh. Mercedes .... Zsigmond Gabriella Szólót táncolnak: Erdélyi Alice, Zilahy Győző, Galán­tay Zsolt, Ivánka Sándor *­I. felv.: Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány ösz­­szevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. - II. felv.: Don Jósét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádor­ba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól. — III. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz. Amikor Itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. — IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Canned már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment. Küzdelem nélkül nincs alkotás. Radnóti Miklós Kedden, 7-én Székely Mihály-bérlet, 2. előadás Kezdete 7-kor VONÓSSZIMFÓNIA Balett 3 tételben Zenéjét szerezte: MAROS RUDOLF Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: BARKÓCZY SÁNDOR. A ko­reográfus asszisztense: Menyhárt Jacque­line. A színpadképeket és jelmezeket ter­vezte: Csikós Attila. Vezényel : OBERFRANK GÉZA A táncokat előadják: Kékesy Mária és Markó Iván, valamint a tánckar . Maros Rudolf zenekari művei, kórusos kompozíciói, kamarazenei alkotásai, film­zenéi és színházi kísérőzenéi igen népsze­rűek. Barkóczy Sándor koreográfiái is si­keresek operaszínpadainkon. Ahhoz az irányzathoz tartoznak, amely nem tart igényt a szó régebbi értelmében vett „cse­lekményre”. A Vonósszimfónia szerkezeti felépítését koreográfiája híven követi. AZ ÁLDOZAT Balett Zenéjét szerezte: SZOKOLAY SÁNDOR Szövegkönyvét írta: KARDOS FERENC. Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: FODOR ANTAL. A koreográfus asszisztense: Pallay Ágnes. A színpadké­pet tervezte: Csikós Attila. Jelmeztervező: Gombár Judit. Az énekkart betanította: Nagy Ferenc. Vezényel : OBERFRANK GÉZA A Kiválasztott . . Pártay Lilla A Lezuhant . . . Markó Iván | Némethy Sándor Nagy Zoltán Vámos György Szólót énekel: Zsigmond Gabriella * Az alkotók a „Kőműves Kelemen” nép­ballada alapgondolatából kiindulva, a mondanivalót az egyediből kiemelve, ál­talános érvényű tételként fogalmazzák meg: igazi érték csak áldozat árán jöhet létre. Az oratorikus balett zenekari feldol­gozása érdekes, szólóhegedű és kürt mel­lett csak a mélyvonósok különleges hang­színe szólal meg, amihez nagy létszámú — láthatatlan — kórus csatlakozik, kom­mentálva, előbbre vive, kísérve a cselek­ményt. LYSISTRATÉ Vígopera egy felvonásban Zenéjét szerezte: PETROVICS EMIL Szöv­et, ARISZTOPHANÉSZ nyomán DE­­VECSERI GÁBOR írta. Rendező-koreog­ráfus: ECK IMRE. Díszlet- és jelmezter­vező: Keserű Ilona. Karigazgató: Nagy Ferenc Vezényel : OBERFRANK GÉZA Lysistraté .... Házy Erzsébet Női karvezető . . Agay Karola Férfi karvezető . . Réti József arsAiAs. /Boross Erzsébet Szólót táncolnak .­­ Sebestény Katalin * Az opera Arisztofanész közismert tör­ténetét eleveníti fel. Lysistraté, szövet­kezve a többi asszonnyal, megtöri az örök­ké csak háborúskodó férfi nem oktalan harci kedvét. — Énekes szólószerepet csak a címszereplő és a két karvezető énekel. Teljesen újszerű mozgástípus feladatát kapta az énekkar és jelentős a balett sze­repe is. _____ TOVÁBBI műsor 10-én: Manon Lescaut 11-én, Párizs lángjai 12-én: Orfeusz; este: A varázsfuvola

Next