Pesti Műsor, 1972. április (21. évfolyam, 14-17. szám)

1972-04-07 / 14. szám

2 Vasárnap, 9-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 1 43-kor HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulin­ Béla (1881—1945) és Har­sány­ Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gá­bor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervez­te. Az énekkart betanította: Pless László, A táncokat Rábai Miklós, az óraszobro­kat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS Háry János . . . örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon . . . . Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő . Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró.......................... Kocsmáros .... Első pár . . . . Második pár . . . Szólót táncol: Barkóczy Sándor * Előjáték: Háry János, aki a nép me­sélőkedvének megszemélyesítője, a nagy­­abonyi kocsmában külország­ kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akar­ja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért há­lából Mária Lujza magával viszi őt Bécs­­be testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjá­ban, ,,háborút csinál” és a Napóleon el­leni csatába küldi Háryt. III. kaland : Háry megveri a francia ármádiát és ép­pen Mária Lujzával ropja a táncot, ami­kor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza haza­parancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: a bécsi Burg­­ban a császár vendége Háry, akit a csá­szári család már vejének tekint, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obstt­­ját. Utójáték : A kocsmában Háry befeje­zi elbeszélését, melynek igazságához ta­núnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. — TOVÁBBI MŰSOR 14- én: A walkür 15- én: Rodelinda 16- án de.: A szevillai borbély; este: Figaro házassága Berczelly István Moldovan Stefánia Pálfy Endre Szecsődy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Palcsó Sándor Kenderessy Éva Sebestyén Katalin Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klätzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János VENDÉGÜNK GIACOMO ARAGALL spanyol szárma­zású világjáró művész. Több nemzetközi énekverseny győztese. Énektud­ását Milá­nóban tökéletesítette Vladimiro Badiali kiváló mester irányításával, majd a milá­nói Scala szerződtette. Innen indult sike­res pályája. Többször járt hazánkban és nemcsak rendkívül szép hangjával, ha­nem színészi játékával is meghódította kö­zönségünket. Ezúttal a Bohémélet és a­ Lammermoori Lucia tenor főszerepeit énekli. A zene az ember belső világának kife­jezője. Hegel Április 7—13-ig PM Vasárnap, 9-én este L-bérlet, 8. előadás Felemelt helyárak GIACOMO ARAGALL vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10-kor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét HENRI MURGER (1822—1861) nyomán írta: Giuseppe Giacosa és Luigi Illica. Fordította: Radó Antal. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Oláh Gusztáv Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Rodolphe, költő . Lehaunard, zenész. Marcel, festő . . . Coliin, filozófus Musette..................... Mimi.......................... Alcindor..................... Benoit ..................... Parpignol . . . . Fináncőrm­ester.. . Finánc ..................... Gyümölcsárus . . Giacomo Aragall Bende Zsolt Melis György Várhelyi Endre Vámos Agnes Andor Éva Katona Lajos Katona Lajos Benkő Sándor Kertész Gyula Mohácsi Zoltán Erdei Gyula * Négy bohém lakik a Montmartre-on, szegényes padlásszobában. Rodolphe, a költő és Mimi között szerelem bontakozik ki. Mimi súlyos beteg. Rodolphe-nak nincs pénze rá, hogy gyógyíttassa, ezért el akarja idegeníteni magától. A két sze­relmes azonban nem tud elválni egymás­tól. A barátok sem tudnak segíteni: Mimi Rodolphe karjai között hal meg. Hétfőn, 10-én Szünnap Kedden, 11-én, Ifjúsági előadás Kezdete van, vége */49 ANYEGIN Lírai jelenetek 7 képben Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: A. SZ. PUSKIN (1799— 1837). Fordította: Blum Tamás és Jakabfi István. Rendezte: N. Cz. Dombrovszkij. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Koreográfia: V. I. Ponomarjov. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: KEREKES JÁNOS Anyegin.......Miller Lajos Lenszkij......Berkes János Tatjana.......Marton Éva Olga.............Póka Eszter Larina .....................Birkás Lilian Filipjevna .... Jablonkay Éva Gremin herceg . . Kováts Kolos Zareckij....Németh József Triquet....Kishegyi Árpád Kapitány .... Pálfy Endre Gulliot..............Lux Tibor *­ I. felv.: Larina Tatjána beleszeret Anye­ginbe, aki barátjával, Lenszkij költővel vendégként érkezik Larináékhoz. Tatjána húga, a vidám Olga, Lenszkijt szereti. Anyegin Tatjana leveléből megtudja, hogy a lány őt szereti, de úgy véli, hogy nem lenne belőle jó férj,s kéri, hogy feledje el őt. n. felv.: Estély Larináék házában, Anyegin unja a vidéki környezetet, s ha­ragszik Lenszkijre és udvarolni kezd Olgá­nak. A két barát között emiatt szóvál­tás támad, amelynek folytatása párbaj. Már kibékülnének, de félnek a társaság „véleményétől”. Eldördül a pisztoly: Anyegin megölte Lenszkijt. III. felv.: Anyegint az önvád száműzetésbe kergeti. Csak évek múlva tér vissza Szentpéter­várra, s itt egy estélyen Tatjánát, mint Gremin herceg feleségét látja viszont. Anyeginben most fellobbann a szerelem, de már késő, Tatjána nem hagyja el férjét. Örök Szerdán­ 12-én Bérletszünet Kezdete 7, vége 10 után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, be­tanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO A koreográfus asszisztense Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel : PÁL TAMÁS Spartacus .... Róna Viktor Flavia...........................Kún Zsuzsa Crassus......................Dózsa Inne G­ád...........................Sipeki Levente Az afrikai .... Nagy Zoltán Crixus, a thrák . . Sterbinszky László Júlia...........................Pártay Lilla Claudia...................... Canus ...... Batiátus...................... Táncosnő................ Egy római katona . 4 férfi csörgővel . Kékesi Mária Pethő László Gál Andor Bérezés Mária Zilahi Győző IJurkovits Mátyás | Vámos György IBalikó István Behumi Ferenc I Balogh Ágoston­­ Gál Jenő I. felv.: Spartacus haláltusájában végigéli a nagy küzdelem eseményeit. Crassus ba­rátaival felkeresi a híres gladiátor-iskolát, kiválasztja a négy küzdőt. Itt van Spar­tacus is, akihez felesége beszökik. Az egyik néger gladiátor Spartacust majdnem megöli, de amikor az Crassus ellen fordul, egy katona dárdája átdöfi. Spartacus megesküszik, hogy kiszabadítja rabszolga­­társait. — II. felv.: A lázadás leverése után évek múlva a rombadőlt arénában Cras­­susra rátörnek az emlékek. Spartacus em­bereivel birtokba veszi Crassus villáját a bachanalia után. — III. felv.: A rabszol­gák már Rómát fenyegetik, de helyzetük reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől, aki keresztfájánál elsirat­ja az eltiport szabadságot. I Péter László Molnár Ferenc MI LESZ A JÖVŐ HÉTEN? 15-én új zenés játékot mutat be a Fővá­rosi Operett Színház „ELFELEJTETT KERINGŐ” címmel. A darab Liszt Fe­renc életének egy-egy epizódját eleve­níti meg. A zenét Liszt műveiből és azok felhasználásával Bródy Tamás ál­lította össze. Az előadás vendégrende­­zője Kazán István. Iiszt alakját Ötvös Csaba, az Operaház fiatal tagja jeleníti meg, míg Caroline-t Lipcsey Edit, Ma­­rie-t Medgyessi Mária alakítja. Ugyanezen a napon tartja bemutatóját a Madách Színház Vészi Endre „A HOSSZÚ ELŐSZOBA” című drámájá­ból Kerényi Imre rendezésében. Egy özvegy asszony (Simor Erzsi) abból él, hogy a hosszú előszobájából nyíló szo­báit adja albérletbe. A darab a szo­bákban lakók életéről szól. A főszere­pet: Garas Dezső játsza. További sze­replők : Demján Edit, Némethy Fe­renc, Almási Éva, Kelemen Éva és Ho­­resnyi László. JANUS PANNONIUS halálának 500 éves évfordulója alkalmából Hegedűs Géza ..VERSENYT A SZELEKKEL” címmel színjátékot írt a költő dicső­ségéről, bukásáról és haláláról. A cím­szerepet Bitskey Károly alakítja. A rendező: Bozóky István. 17-én Kodály: „HÁRY JÁNOS”,-ából ké­szült bábjátékot ezen a napon mutat­ja be a Bábszínház. (Színlap a 19. ol­dalon.) 19-én „NEM MINDENKI JUT EL FLO­RIDÁBA” címmel Szenczei László drá­máját mutatja be a Déryné Színház Petrik József rendezésében. A szerző leleplezi a nyugati életforma hamis il­lúzióit és disszidenseink életét. A fő­szerepeket Feleki Sári, Tassy Béla, Kamilly Judit, Nyerges Ferenc, Kör­­nyei Oszkár játssza.

Next