Pesti Műsor, 1972. április (21. évfolyam, 14-17. szám)
1972-04-07 / 14. szám
2 Vasárnap, 9-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 1 43-kor HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulin Béla (1881—1945) és Harsány Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László, A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS Háry János . . . örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon . . . . Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő . Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró.......................... Kocsmáros .... Első pár . . . . Második pár . . . Szólót táncol: Barkóczy Sándor * Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külország kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában, ,,háborút csinál” és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt. III. kaland : Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a táncot, amikor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza hazaparancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: a bécsi Burgban a császár vendége Háry, akit a császári család már vejének tekint, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsttját. Utójáték : A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. — TOVÁBBI MŰSOR 14- én: A walkür 15- én: Rodelinda 16- án de.: A szevillai borbély; este: Figaro házassága Berczelly István Moldovan Stefánia Pálfy Endre Szecsődy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Palcsó Sándor Kenderessy Éva Sebestyén Katalin Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klätzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János VENDÉGÜNK GIACOMO ARAGALL spanyol származású világjáró művész. Több nemzetközi énekverseny győztese. Énektudását Milánóban tökéletesítette Vladimiro Badiali kiváló mester irányításával, majd a milánói Scala szerződtette. Innen indult sikeres pályája. Többször járt hazánkban és nemcsak rendkívül szép hangjával, hanem színészi játékával is meghódította közönségünket. Ezúttal a Bohémélet és a Lammermoori Lucia tenor főszerepeit énekli. A zene az ember belső világának kifejezője. Hegel Április 7—13-ig PM Vasárnap, 9-én este L-bérlet, 8. előadás Felemelt helyárak GIACOMO ARAGALL vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10-kor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét HENRI MURGER (1822—1861) nyomán írta: Giuseppe Giacosa és Luigi Illica. Fordította: Radó Antal. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Oláh Gusztáv Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Rodolphe, költő . Lehaunard, zenész. Marcel, festő . . . Coliin, filozófus Musette..................... Mimi.......................... Alcindor..................... Benoit ..................... Parpignol . . . . Fináncőrmester.. . Finánc ..................... Gyümölcsárus . . Giacomo Aragall Bende Zsolt Melis György Várhelyi Endre Vámos Agnes Andor Éva Katona Lajos Katona Lajos Benkő Sándor Kertész Gyula Mohácsi Zoltán Erdei Gyula * Négy bohém lakik a Montmartre-on, szegényes padlásszobában. Rodolphe, a költő és Mimi között szerelem bontakozik ki. Mimi súlyos beteg. Rodolphe-nak nincs pénze rá, hogy gyógyíttassa, ezért el akarja idegeníteni magától. A két szerelmes azonban nem tud elválni egymástól. A barátok sem tudnak segíteni: Mimi Rodolphe karjai között hal meg. Hétfőn, 10-én Szünnap Kedden, 11-én, Ifjúsági előadás Kezdete van, vége */49 ANYEGIN Lírai jelenetek 7 képben Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: A. SZ. PUSKIN (1799— 1837). Fordította: Blum Tamás és Jakabfi István. Rendezte: N. Cz. Dombrovszkij. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Koreográfia: V. I. Ponomarjov. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: KEREKES JÁNOS Anyegin.......Miller Lajos Lenszkij......Berkes János Tatjana.......Marton Éva Olga.............Póka Eszter Larina .....................Birkás Lilian Filipjevna .... Jablonkay Éva Gremin herceg . . Kováts Kolos Zareckij....Németh József Triquet....Kishegyi Árpád Kapitány .... Pálfy Endre Gulliot..............Lux Tibor * I. felv.: Larina Tatjána beleszeret Anyeginbe, aki barátjával, Lenszkij költővel vendégként érkezik Larináékhoz. Tatjána húga, a vidám Olga, Lenszkijt szereti. Anyegin Tatjana leveléből megtudja, hogy a lány őt szereti, de úgy véli, hogy nem lenne belőle jó férj,s kéri, hogy feledje el őt. n. felv.: Estély Larináék házában, Anyegin unja a vidéki környezetet, s haragszik Lenszkijre és udvarolni kezd Olgának. A két barát között emiatt szóváltás támad, amelynek folytatása párbaj. Már kibékülnének, de félnek a társaság „véleményétől”. Eldördül a pisztoly: Anyegin megölte Lenszkijt. III. felv.: Anyegint az önvád száműzetésbe kergeti. Csak évek múlva tér vissza Szentpétervárra, s itt egy estélyen Tatjánát, mint Gremin herceg feleségét látja viszont. Anyeginben most fellobbann a szerelem, de már késő, Tatjána nem hagyja el férjét. Örök Szerdán 12-én Bérletszünet Kezdete 7, vége 10 után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO A koreográfus asszisztense Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel : PÁL TAMÁS Spartacus .... Róna Viktor Flavia...........................Kún Zsuzsa Crassus......................Dózsa Inne Gád...........................Sipeki Levente Az afrikai .... Nagy Zoltán Crixus, a thrák . . Sterbinszky László Júlia...........................Pártay Lilla Claudia...................... Canus ...... Batiátus...................... Táncosnő................ Egy római katona . 4 férfi csörgővel . Kékesi Mária Pethő László Gál Andor Bérezés Mária Zilahi Győző IJurkovits Mátyás | Vámos György IBalikó István Behumi Ferenc I Balogh Ágoston Gál Jenő I. felv.: Spartacus haláltusájában végigéli a nagy küzdelem eseményeit. Crassus barátaival felkeresi a híres gladiátor-iskolát, kiválasztja a négy küzdőt. Itt van Spartacus is, akihez felesége beszökik. Az egyik néger gladiátor Spartacust majdnem megöli, de amikor az Crassus ellen fordul, egy katona dárdája átdöfi. Spartacus megesküszik, hogy kiszabadítja rabszolgatársait. — II. felv.: A lázadás leverése után évek múlva a rombadőlt arénában Crassusra rátörnek az emlékek. Spartacus embereivel birtokba veszi Crassus villáját a bachanalia után. — III. felv.: A rabszolgák már Rómát fenyegetik, de helyzetük reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől, aki keresztfájánál elsiratja az eltiport szabadságot. I Péter László Molnár Ferenc MI LESZ A JÖVŐ HÉTEN? 15-én új zenés játékot mutat be a Fővárosi Operett Színház „ELFELEJTETT KERINGŐ” címmel. A darab Liszt Ferenc életének egy-egy epizódját eleveníti meg. A zenét Liszt műveiből és azok felhasználásával Bródy Tamás állította össze. Az előadás vendégrendezője Kazán István. Iiszt alakját Ötvös Csaba, az Operaház fiatal tagja jeleníti meg, míg Caroline-t Lipcsey Edit, Marie-t Medgyessi Mária alakítja. Ugyanezen a napon tartja bemutatóját a Madách Színház Vészi Endre „A HOSSZÚ ELŐSZOBA” című drámájából Kerényi Imre rendezésében. Egy özvegy asszony (Simor Erzsi) abból él, hogy a hosszú előszobájából nyíló szobáit adja albérletbe. A darab a szobákban lakók életéről szól. A főszerepet: Garas Dezső játsza. További szereplők : Demján Edit, Némethy Ferenc, Almási Éva, Kelemen Éva és Horesnyi László. JANUS PANNONIUS halálának 500 éves évfordulója alkalmából Hegedűs Géza ..VERSENYT A SZELEKKEL” címmel színjátékot írt a költő dicsőségéről, bukásáról és haláláról. A címszerepet Bitskey Károly alakítja. A rendező: Bozóky István. 17-én Kodály: „HÁRY JÁNOS”,-ából készült bábjátékot ezen a napon mutatja be a Bábszínház. (Színlap a 19. oldalon.) 19-én „NEM MINDENKI JUT EL FLORIDÁBA” címmel Szenczei László drámáját mutatja be a Déryné Színház Petrik József rendezésében. A szerző leleplezi a nyugati életforma hamis illúzióit és disszidenseink életét. A főszerepeket Feleki Sári, Tassy Béla, Kamilly Judit, Nyerges Ferenc, Környei Oszkár játssza.