Pesti Műsor, 1982. augusztus (31. évfolyam, 31-34. szám)
1982-08-04 / 31. szám
31. SZÁM^ 31. SZÁM Sj. Vik. 4—11 XXIII. b ^tárlat mai összegezés és szintézis, lezárása és — a majdani újrakezdéshez az alapokat megteremtendő — értékelése egy jó célt szolgáló kezdeményezésnek: ez az idei, a sorrendben huszonharmadik Szegedi Nyári Tárlat. A reprezentatív képzőművészeti bemutató gazdái két évtizednél is régebben fogalmazták meg a tárlat céljait, s azóta az évente kaput nyitó Szegedi Nyári Tárlat a magyar képzőművészet egyik legrangosabb seregszemléjévé lett. A Szegedi Ünnepi Játékokkal egyidejűleg megtekinthető kiállítás az elmúlt húsz év alatt hazai és külföldi vendégek ezrei előtt adott számot elsősorban festészetünk fejlődéséről, mindenkori eredményeiről, szándékairól, a magyar piktúra hagyományainak őrzéséről, s a mérsékelten modern irányzatok követésére tett kísérleteiről. Festmények és grafikák mellett helyet kaptak ez idő alatt a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szobrászművészeink beküldött alkotásai is (a háromszintes kiállítóterem belső méretei miatt inkább csak kisplasztikai kompozíciók), valamint — jóval kisebb számban — éremmunkák, textilek, kerámiák, tűzzománcok, fafaragások stb. Képzőművészetünk egészéből válogatott tehát, annak kisebb keresztmetszetét kívánta bemutatni évről évre a szegedi seregszemle, még ha megbocsáthatóan valamelyest előnyben részesítette is néha a szegedi, Szeged környéki, Csongrád megyei művészeket. A Szegedi Nyári Tárlatot ezúttal — a szokásostól eltérően — csakis a korábbi években díjazott alkotók munkáiból rendezték, amely így minden korábbinál magasabb színvonalú. (A tárlatot a jövőben csak kétévenként mindig páros években nyitják meg, helyet adva ezzel a páratlan években és ugyancsak kétévenként. 1982. Budapesti programok 2—1b Balaton 29—31 Műsorok országszerte 35—40 Ki tud többet? 16—17 Tartalomjegyzék a 80. oldalon. 1 . Novák András: Vízparton.