Pesti Műsor, 1983. március (32. évfolyam, 9-13. szám)
1983-03-02 / 9. szám
Mátyás király és a magyarországi reneszánsz A Magyar Nemzeti Galéria munkatársai kultúrtörténeti jelentőségű feladatra vállalkoztak a magyarországi reneszánsz korai szakaszának átfogó ismertetésével. E korszak művészeti alkotásai azért jelentősek, mert elsőként — az Alpokon túl — hazánk vette át Mátyás idején, a humanista műveltséget és az itáliai reneszánsz művészeti stílusát. Mindezek értékét növeli az a tény, hogy a magyarországi reneszánsz e korai szakasza az állandó török veszéllyel a háttérben virágzott. Mindazt, amit Mátyás és szellemi társai, valamint utódai, a Jagellók e szűk évszázad alatt létrehoztak, azt a török felégette, lerombolta vagy elrabolta. Az értékek szétszóródtak világszerte és különféle gyűjteményekbe kerültek vagy elkallódtak. Átfogó és teljes igényű kiállítás megrendezéséhez tehát számtalan országból kellett kölcsönkérni a különféle tárgyakat. Tagadhatatlan, hogy a korai reneszánsz legkiemelkedőbb alakja Mátyás király volt. A szellemi magvakat azonban Vitéz János, nagyváradi püspök hintette el benne, mint nevelője, aki korának egyik legműveltebb embere volt. Ő taníttatta itáliai egyetemeken Janus Pannoniust. A kiállítás bemutatja családja, a Hunyadiak történelmi szerepét, valamint az ősi fészket, Vajdahunyadot. Lehetőség nyílik arra, hogy a látogató összehasonlítsa a világban fellelhető Mátyás-portrékat, köztük Mantegna elveszett festményének későbbi változatait. A krónikákból és történeti leírásokból jól ismert Budai palotájáról, annak pompájáról, az utóbbi évtizedekben feltárt vörösmárvány faragványok, majolika padlótéglák adnak hírt. A humanista király másik nagy építkezése a visegrádi palota volt. Innen származik a Herkuleskút, valamint a visegrádi Madonna, amelyet az úgynevezett Márványmadonnák Mestere készített. Említésre méltó még a diósgyőri Madonna, amely Mátyás kedvenc szobrászának, Giovanni Dalmatának a műve. A kiállítás egyik kiemelkedő része a humanista tudományok és Mátyás kapcsolatának bemutatása. Híres könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának számos darabja látható a tárlókban. A könyvek egy részét az Itáliában vásárolt vagy megrendelésre készített példányok alkotják. De megtalálhatók itt a budai miniátorműhelyben készített corvinák művészi kivitelű darabjai, valamint Hess András műhelyében nyomott könyvek példányai is. Jellegzetesek és egyedülállók a corvinák bőrkötései, azok aranyozott, nyomott díszítései, a csatok, kapcsok ötvösmunkái. Mátyás udvarában az egyetemes kultúra valamennyi képviselője jelen volt, hisz az általa alapított pozsonyi egyetem tanárai is jórészt innen kerültek ki. Ilkusz Mártonnak, a király csillagászának tudományos eszközeit a krakkói gyűjteményből kölcsönözték a kiállítás rendezői. Mátyás gazdag kincstárának szépségét, művészi értékét a fennmaradt pár ötvöstárgy reprezentálja. A Jagelló-kori építkezésekről a monogramos faragványok árulkodnak, egyben azt is jelzik, hogy Mátyás halálával nem szakadt meg a korai reneszánsz továbbfejlődése Magyarországon. A kiállítás anyagát a múlt évben az ausztriai Schallaburer várában láthatták az érdeklődők. A kis változtatással újrarendezett bemutató az év közepéig tekinthető meg a Galériában. Kőhíd Erika