Pesti Műsor, 1983. szeptember (32. évfolyam, 36-39. szám)
1983-09-14 / 37. szám
Fővárosi Operett Színház Cecília Kudelka . . Róza . . . Alfréd . . . Cigányprímás Tanító . . . Paraszt . . Cigányasszony . . . Mednyánszky Ági (du.) Arányi Adrienn (este) Mucsi Sándor Nagy Annamária Magasházy István Csanaki József Tauz Lajos Fogarasi Endre Harján Emma (du.) Kertész Leila (este) Szapáry-Wittenberg Péter, az elszegényedett fiatal gróf egy Kolozsvár környéki birtokon — Török Péter álnéven — tiszttartóként működik, hogy továbbra is taníttathassa Liza húgát, aki mit sem tud a családi anyagi romlásról. Cecília hercegnő, Péter gazdag nagynénije alkut kínál: megmenti a Szapáry-birtokot, ha Péter elveszi a gazdag Erdődy Marica grófnőt. Péter önérzetes ember, meg sem jelenik az estélyen, ahol bemutatták volnaa grófnőnek. A kudarc után Marica elmenekült Bécsből és megvette az első eladásra kínált birtokot, éppen azt, amelyen Szapáry-Török Péter szolgál. Tetőzik a bonyodalom: Péter azt hiszi, hogy Marica kiszemelt csapdájában vergődik, Marica pedig azt hiszi, hogy a hozományára vadásznak. Félreértések sorozata után megérkezik Cecília néni, a szerelmi érdekházasság nagy patrónusa, és meggyőzi a zöldfülű fiatalokat, hogy a pénz és a szerelem nem zárja ki egymást... Hétfőn, 19-én Kezdete este 7-kor GÁLAMŰSOR Jótékony est a rokkantak világnapja alkalmából ZSEBSZÍNHÁZ (Az Operett Színház épületében) Szombaton, 17-én Kezdete este ’A 8-kor „HOL A SZÍNPAD...?" Maros Gábor előadóestje Szerkesztette: Gyuricza Klára. Rendezte: Mikolay László. Zenei vezető: Orosz István. Az est háziasszonya . Zsadon Andrea Vendég............................. Kovács Zsuzsa " " THALIA SZÍNHÁZ (VI., Nagymező u. 22—24. Tel.: 310-SOO) Jegypénztárnyitás: 1-kor Kedden, 20-án (Bemutató előadás) Szerdán, 21-én Kezdete este 7-kor, vége után HUGO VON HOFMANNSTAHL: AKÁRKI (Jedermann) Játék a gazdag ember haláláról Kállay Miklós fordítását átigazította és az elő- és utójátékot a Salzburgi Nagy Világszínház alapján versbe szedte: Hegedűs Géza. Magyar színpadra alkalmazta és rendezte: Kazimir Károly. Díszlet: Szinte Gábor mv. Jelmez: Márk Tivadar mv. Zenéjét összeállította: Prokopius Imre. A dalbetéteket írta: Mikó István. Irodalmi munkatárs: Elbert Zsuzsa. A rendező munkatársa: Seregi Zoltán. Koreográfia: Ligeti Mária mv. Zenész: Posta Pál. Mester.................... Konrád Antal Halál .................... Drahota Andrea Sátán.................... Bitskey Tibor Akárki.................... Kozák András Akárki anyja . . Sütő Irén Akárki fócimborája . Incze József Agyas.................... Esztergályos Cecília Mammon .... Benkő Péter Adósjobbágy . . Adósjobbágy Verebes Károly felesége . . . Lengyel Erzsi Kövér sógor . . Szirtes Ádám Sovány sógor . . .. Tóth József Jotét........................ Gór Nagy Mária Hit........................ Kánya Kata Egy kisasszony : Gelecsényi Sára 1 Tándor Lajos Korhedy pajtások : Kollár Béla 1 Pethes Csaba Kulcsár .... Juhás& Tóth Frigyes Szakács .... 1. 1 2. 1 . . Gyimesi Tivadar ( Szekeres Ilona 1 Lukácsy Katalin2 1 kisasszony 4.. J | Neszmélyi Magda 1 Murzsicz Adrienn Hugo von Hofmannsthal, a századforduló és a huszas évek bécsi Irodalmi életének egyik jelentős alakja A modern, gazdag emberkéntvágyását, környezetének egyszerűségében bonyolult magatartását a haláltól való félelmét, a mindenkit elérő „szólíttatást” fogalmazta meg Hofmannsthal Ítélete a haszontalan élvezetvágyról, az önzésről, az erkölcsi értékek feladásáról korának vallási szemléletét tükrözi.