Pesti Műsor, 1984. január (33. évfolyam, 1-4. szám)
1984-01-18 / 3. szám
Fővárosi Operett Színház ZSEBSZÍNHÁZ (Az Operett Színház épületében) Kezdete este] ‘/?8-kor,vége 10 előtt TABI LÁSZLÓ: HALÁLOS SZERELEM Zenés vígjáték két részben Zene: Nádas Gábor. Versek: Erdődy János. Rendezte és játékteret tervezte: Hegedűs László. Jelmez: Greguss Ildikó mű. Zongorán közreműködik: Balassa P. Tamás mv. Anna .............................. Petress Zsuzsa Apa.................................. Csákányi László mv. Mária.............................. Lehoczky Zsuzsa Kálmán ......................... Latabár Kálmán Bakonyi Géza, nyugalmazott büntetőbíró, életében először válaszol házassághirdetésre. A hirdetést a fiatalos, ötvenes éveiben járó Annaadta fel, beleunva kétszeres özvegységébe. Minden jól indult. Mindketten őszintén vonzódnak egymáshoz. Bakonyi meghívja Annát családi körbe. Az est folyamán a bíró leányának vőlegénye, Kálmán, döbbenetes felfedezésre jut: mint szemtanú emlékszik rá, hogy Anna valamikor már találkozott Bakonyival, mint büntetőbíróval egy tárgyaláson. Kálmán beavatja tervébe menyasszonyát, és együtt elhatározzák, hogy titokban, apuka háta mögött kiderítik, ki is ez a cinkéit etetgető, jóságos Anna . . . Pingvin Company néven új pantomim társulás született. Első műsoruk címe „ÉRZENÉL N° , amelyet az Almássy téri Szabadidő Központban mutatnak be január 21-én, este 7 órakor. A társulás vezetője, Tímár Tamás háromórás komplex szórakoztató programot állított öszsze, amelynek keretében a vendégek megtekinthetik Fábián Annamária Aktfotó kiállítását, hallhatnak néhányat Örkény István Egyperceseiből. A műsor második részében pantomim etűdöket láthatnak Tímár Tamás és partnere, Méhes Csaba (képünkön) előadásában, amelyek közérthető nyelven fogalmazódtak meg és a műfaj népszerűsítését is célozzák. 132Tim A BRÉMAI TÁNCSZÍNHÁZ BUDAPESTEN A fiatal nyugatnémet társulat a hazájukban egyre elterjedtebb, egyre divatosabb expresszív mozgásszínház műfaját képviseli. Igazgatónőjük és koreográfusuk, Reinhild Hoffmann meglehetősen későn, huszonegy éves korában kezdte meg tánctanulmányait, ám olyan mestereknél, mint például a híres mozdulatművész-koreográfus, Kurt Jooss, aki pedig a sokoldalú, nemzetközi rangú táncszakember, a magyar származású Lábán Rudolf növendéke volt. A koreográfusnő — legalábbis a Balett International című szaklapnak adott interjúja szerint — közvetetten Lábán tanítványának vallja magát, s mint ilyen, a XX. századi német mozdulatművészeti iskola egyik mai folytatójának, a wuppertali Bausch és Linke mellett. A szaklap szerint Hoffmann alkotásaiban a „test esztétikája” dominál, a „mindennapok súrlódásai tárulnak fel” ... Darabjainak tartalmi magvát például olyan témák adják, mint a személyiség pszichikai szituációi, az egyén viselkedése a társadalomban vagy a szexuális szerepekben rejlő hatalmi viszonyok. Műveinek testbeszéde azonban „a hétköznapi cselekményt ritmussá formálja”. A koreográfusnő maga így nyilatkozik a mindennapok s az utca embere iránti érdeklődéséről: „Szeretek megfigyelni. Ha étteremben ülök, és látok valakit a másik asztalnál máris kezdetét veszi a történet arról, hogy az a valakivajon honnan jött éshová tart, és hiszem, hogy a fantázia sem szárnyalhatna igazán, ha az illető felállna és beszélgetni kezdene velem. A némaság igéz meg! Ezértmég sohasemhasználtam is nyelvet a színpadon.Mert bár a mozdulat nagyon hasonlít hozzá, és sokan is tudnak olvasni belőle, isosemdolgozik olyan direkt jelekkel, mint a szó. Kaán Zsuzsa