Pesti Műsor, 1984. február (33. évfolyam, 5-9. szám)

1984-02-01 / 5. szám

Fővárosi Operett Színei Szombaton, 4-én Kezd­ete du. 1 23-kor, vége ’/26 után és , este 7-­kor, vége 10 után Kedden, 7-én, szerdán, 8-án Kezdete este 7-kor, vége 10 után HORVÁTH JENŐ: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Zenés bohózat két felvonásban, előjátékkal Paul és Franz Schönthan darabjából Írta: Kel­lér Dezső. Versek: Szenes Iván. Rendezte: Horváth Zoltán. Díszlet: Csikós Attila mv. Jelmez: Wieber Mariann mv. Színésztáncok: Richter Károly. Zenei munkatárs: Haraszti Zoltán. Játékmester: Hegedűs László. Vezényel: RÓNAI PÁL Irma, a felesége . . . Ragosa Bogdán, borkereskedő . . . Rettegi Fridolin, színigazgató . . . Szendeffy Endre . . Róza ......................... Kobak, iskolaszolga Retteginé .... Udvarias Katalin Mucsi Sándor Benkóczy Zoltán Virágh József Halász Aranka Széki József Arányi Adrienn Jászter Mária Meszter Ervin Tauz Lajos Rettegi Fridolin és vándor színtársulata ab­ban a reményben érkezik Siklódra, hogy meg­nyeri magának a „nemes város műpártoló kö­zönségét”. Siklód azonban arról nevezetes, hogy ott még sohasem járt színház, ezért a szorult helyzetben levő színigazgató közönség­­toborzó körútra szánja el magát. Először a helybéli tekintélyeket keresi fel, többek kö­zött Bányai Márton tanár urat, akiről kiderül, hogy ifjú korában színdarabokat is irt. Rettegi Fridolin habozás nélkül vállalkozik a darab előadására, és ezzel kezdetét veszi A szabin nők elrablásának próbája — és a bonyodalom. Bányai Márton, tanár ........................ Borbála, a felesége . . Etelka, a leánya . . Szilvásy Béla . . . . Hadics László Medgyesi Mária Kovács Brigitta Gárday Gábor Elvira .................... Korpássy .... Borszéky . . . . Halász Aranka Rózaként a szabin nők sikeres el­rablásáért igen nagy szol­gálatokat tesz. Nemcsak ar­ra gondolok, hogy cseléd­­lányként ő eteti, itatja, szolgálja Bányai tanár úr háza népét. — Annál sok­kal többre, ha ő nem len­ne, talán az egész rablás elmaradna, ugyanis Róza az, aki elsőként végighall­gatja a tanár úr darabját, ő buzdítja, ő lelkesíti egé­szen a bemutatkozásig „a szeretett uraság” drámáját. Hogy pontosan miért teszi, nem lehet tudni. Hiszen igen nagy ügyességgel, női rafinériával kétségeket hagy akörül: vajon szerel­mes kis cselédszíve dob­ban-e akkorát, hogy szép­­nek-jónak tartja a tanár úr darabját, vagy lelkese­dése egy „comme il faut” szolgáló alázata csupán? Hiszen egyetlen mukkot sem ért az egészből, csu­pán hallja a gyönyörű (?) a csodálatos (?) szavakat, és ez neki elég. Nekünk is. A lényeg, hogy 1890. június 21-én, Siklódon a Lövöldé­ben mutassák be nekünk a szabin őket. Meg Rózának is az a fontos, hogy végre felveheti kimenős kötényét, évődhet Fridolinnal, egyen­getheti útját a szerelme­seknek, és végestesen végig jókedvűen lubickolhat eb­ben a teljesen felfordult, megbolondult színpadi ház­ban. Már a Pipinnél is hatá­rozottan éreztem, hogy Halász Aranka valahová „elérkezett”. Vagy még inkább­, beérkezett. Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni többé kitűnő szerepfor­máló tehetségét, a műfaj­ban beérett otthonosságát, minden szerepéből karak­tert formáló képességét, természetadta báját, hang­ját, humorát. Nem tudom észreveszi-e Rozika, hogy a taps neki szólt... Nem tudom hal­lotta-e, hogy a nézők az ő nevét súgták-búgták ... Ha nem, én „jó hangosan” ideírom. Sikered van! Hallod-e Rozika? — Bozsán — Hallod-e Rozika? Halász Aranka és Hadics László „várják” A szabin nők elrab­lását. (Ikládi László felv.) 1300,M

Next