Pesti Műsor, 1984. február (33. évfolyam, 5-9. szám)
1984-02-01 / 5. szám
Fővárosi Operett Színei Szombaton, 4-én Kezdete du. 1 23-kor, vége ’/26 után és , este 7-kor, vége 10 után Kedden, 7-én, szerdán, 8-án Kezdete este 7-kor, vége 10 után HORVÁTH JENŐ: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Zenés bohózat két felvonásban, előjátékkal Paul és Franz Schönthan darabjából Írta: Kellér Dezső. Versek: Szenes Iván. Rendezte: Horváth Zoltán. Díszlet: Csikós Attila mv. Jelmez: Wieber Mariann mv. Színésztáncok: Richter Károly. Zenei munkatárs: Haraszti Zoltán. Játékmester: Hegedűs László. Vezényel: RÓNAI PÁL Irma, a felesége . . . Ragosa Bogdán, borkereskedő . . . Rettegi Fridolin, színigazgató . . . Szendeffy Endre . . Róza ......................... Kobak, iskolaszolga Retteginé .... Udvarias Katalin Mucsi Sándor Benkóczy Zoltán Virágh József Halász Aranka Széki József Arányi Adrienn Jászter Mária Meszter Ervin Tauz Lajos Rettegi Fridolin és vándor színtársulata abban a reményben érkezik Siklódra, hogy megnyeri magának a „nemes város műpártoló közönségét”. Siklód azonban arról nevezetes, hogy ott még sohasem járt színház, ezért a szorult helyzetben levő színigazgató közönségtoborzó körútra szánja el magát. Először a helybéli tekintélyeket keresi fel, többek között Bányai Márton tanár urat, akiről kiderül, hogy ifjú korában színdarabokat is irt. Rettegi Fridolin habozás nélkül vállalkozik a darab előadására, és ezzel kezdetét veszi A szabin nők elrablásának próbája — és a bonyodalom. Bányai Márton, tanár ........................ Borbála, a felesége . . Etelka, a leánya . . Szilvásy Béla . . . . Hadics László Medgyesi Mária Kovács Brigitta Gárday Gábor Elvira .................... Korpássy .... Borszéky . . . . Halász Aranka Rózaként a szabin nők sikeres elrablásáért igen nagy szolgálatokat tesz. Nemcsak arra gondolok, hogy cselédlányként ő eteti, itatja, szolgálja Bányai tanár úr háza népét. — Annál sokkal többre, ha ő nem lenne, talán az egész rablás elmaradna, ugyanis Róza az, aki elsőként végighallgatja a tanár úr darabját, ő buzdítja, ő lelkesíti egészen a bemutatkozásig „a szeretett uraság” drámáját. Hogy pontosan miért teszi, nem lehet tudni. Hiszen igen nagy ügyességgel, női rafinériával kétségeket hagy akörül: vajon szerelmes kis cselédszíve dobban-e akkorát, hogy szépnek-jónak tartja a tanár úr darabját, vagy lelkesedése egy „comme il faut” szolgáló alázata csupán? Hiszen egyetlen mukkot sem ért az egészből, csupán hallja a gyönyörű (?) a csodálatos (?) szavakat, és ez neki elég. Nekünk is. A lényeg, hogy 1890. június 21-én, Siklódon a Lövöldében mutassák be nekünk a szabin őket. Meg Rózának is az a fontos, hogy végre felveheti kimenős kötényét, évődhet Fridolinnal, egyengetheti útját a szerelmeseknek, és végestesen végig jókedvűen lubickolhat ebben a teljesen felfordult, megbolondult színpadi házban. Már a Pipinnél is határozottan éreztem, hogy Halász Aranka valahová „elérkezett”. Vagy még inkább, beérkezett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni többé kitűnő szerepformáló tehetségét, a műfajban beérett otthonosságát, minden szerepéből karaktert formáló képességét, természetadta báját, hangját, humorát. Nem tudom észreveszi-e Rozika, hogy a taps neki szólt... Nem tudom hallotta-e, hogy a nézők az ő nevét súgták-búgták ... Ha nem, én „jó hangosan” ideírom. Sikered van! Hallod-e Rozika? — Bozsán — Hallod-e Rozika? Halász Aranka és Hadics László „várják” A szabin nők elrablását. (Ikládi László felv.) 1300,M