Pesti Műsor, 1987. június (36. évfolyam, 22-25. szám)
1987-06-03 / 22. szám
PREMIER — Operaház „...szörnyű sors várja őt...” Beszélgetés Békés Andrással • In médiás rés! Elképzelhető, hogy repertoár darab lesz Donizetti Boleyn Annája? — Szerintem igen. Szenzációs ,mű! Békés Andrással, az opera rendezőjével beszélgetünk. • Mégis, milyen meggondolások alapján, milyen „sugallatra” került vissza ez az opera a színpadra? Ha jól tudom, több mint 150 éve játszották Pesten utoljára. — Vannak művek, melyeket időnként felfedeznek. Nem nagyon lehet konkrét választ adni a miértekre. Véletlenek — mint az élet annyi más területén is —, szerencsés ráhangolódások, a darab éppen megfelelése, összecsengése az adott kor bizonyos trendjeivel, érzékenységeivel . .. • Az adott kor! Mit „olvashat” ki a rendező 1987-ben, e bel canto jegyében fogant romantikus nagyoperából? — A Boleyn Anna sokkal huszadik századibb darab, mint jó néhány utána született romantikus opera. Olyan drámai, lélektani cselekményt hordoz a mű, amit agyanúm szerint igazából ez a kor élt él át és ért meg világos, egyértelmű üzenetként. És mindez hatalmas, sodró erejű zenébe ágyazva, aminek semmi köze a bel canto úgynevezett érzelmesédes, csillogóan virtuóz, sok esetben l’ant pour ,l’art stílusához. • Az én „olvasatom” szerint egy, a hatalom csapdájába esett asszony sorsa köré sűrűsödik az egész opera, a nagy, a parádés, valódi sztárszerep Annáé. — Anna mellett éppen olyan nagy formátumú szerep Jane Seymouré, vagy VIII. Henriiké. De talán nézzük konkrétan, miről is szól a darab. Amikor a függöny fölmegy, Anna sorsa már megpecsételődött. ,,A sorsa rosszra fordul, mert Henrik szíve ingatag. Érzi talán, szörnyű sors várja őt...” — énekli a kórus. Ha akaróim, azt is mondhatom, ettől kezdve már „csak” az a kérdés, mit kell tennie, „manipulálnia” a hatalomnak, hogy a számára fölöslegessé vált, céljait akadályozó személytől (Annától) megszabaduljon. Hamisítatlan koncepciós per zajlik le a szemünk előti, annak minden ismérvével, eleve elrendeltetett, minden kétséget kizáró végeredményével, amiből nincs menekvés az áldozat számára, mivel a per csapda, ahogy a darab folyamán többször el is hangzó ez a szó. Ennek megfelelően a játéka egy mechanikusan mozgatott rács,rendszer köré rendeztem. Ezek a díszletelemek teremtik meg az adott szituációkhoz a különböző játéktereket, ezek változása jelzik a jelenetváltásokat, és egybenn szimbolizálják a hatalom kérlelhetetlen célratörő embertelenségét. • Az előbb már említette a király szerepét. Nem tudom, de számomra Henrik figurája teljesen „egylényegű”. — Remélem a játék folyamán kiderül Henriknek is vannak bonyolult ember pillanatai, mint ahogy, gondolom, a legelvetemültebb hatalom is elbizonytalanodik, ha csak egy pillanatra is, a végső döntések realizálása előtt. • És Seymour? — Van egy mélyebb, második vonulata is az operának, a kétnő külön-külön és együttvéve is drámai sorsa. És ez a jelentéstartomány legalább annyira izgalmas és aktuális, mint az első. Men miről is van szó? A nőnek, női mivoltából adódó belső konfliktusáról ,szerelőn vagy érvényesülés, a női lét teljes megölése vagy hatalom. Anna csak úgylehetett a hatalom részese, ha első, tiszti szerelmét, Percyt feláldozta. Seymou szerelme csak úgy teljesedhetik be, ha szövetkezik a hatalommal, részt vállal ; gyilkosságban, ha jobbik énjét feláldozva árulója lesz Annának és cinkos Henriknek, csupa vagy a vagy. • Ahogy a próbát figyeltem, úgy tűnt, a eredetihez képest elég sok a húzás, a finál például jócskán lerövidült. — Igen. Körülbelüli kétszer hetivel percre tömöm,tettük a darabot. Ezzel feszesebbé, izgalmasabbá, drámaibbá vál a játék. Meggyőződésem, persze ez csal az én magánvéleményem, hogy két, ké és fél óránál tovább nem szabad egy darabot nyújtani, ha végig fenn akarjuk tartani a figyelmet, érdeklődést. • Bízik a sikerben? — Azt hiszem, a Boleyn Annát nagyon fogja szeretni a közönség. Amin az elején már említettem, szenzációs mű S. Horváth Klára