Pesti Műsor, 1987. október (36. évfolyam, 40-43. szám)
1987-10-07 / 40. szám
Szerdán, 7-én BUDAPEST OPERAHÁZ — Moszkvai Nagyszínház (díszelőadás) 18 ZENEAKADÉMIA NAGYTERME — Moszkvai zongoratrió 19.30 SZÉKESFEHÉRVÁR VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ — Dmitrij Baskirov zongoraestje 19 Csütörtökön, 8-án BUDAPEST OPERAHÁZ — Moszkvai Nagyszínház 19 PÉCS POTE AULA — Jurij Szimonov karmester, Mihail Homicer gordonkaművész koncertje 19.30 MISKOLC ADY ENDRE MÜV. KÖZPONT — Leontyev esztrádegyüttes 19 GYŐR LISZT FERENC ALL. ZENEISKOLA — Kamarazenehangverseny 19.30 BUDAPEST MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM — „A nagy október és a jelenkor” és „Lenin alakja a szovjet képzőművészetben”, valamint „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért’! c. kiállítások megnyitása 11.00 Pénteken, 9-én BUDAPEST ZENEAKADÉMIA NAGYTERME — Jurij Szimonov karmester és Mihail Homicer gordonkaművész koncertje 19.30 Vendégünk: a „Bolsoj" PESTI VIGADÓ - Nyikolaj Gyemigyenko zongoraművész koncertje 19.30 Szombaton, 10-én BUDAPEST OPERAHÁZ — Moszkvai Nagyszínház 19 ZENEAKADÉMIA NAGYTERME — Mihail Voszkreszenszkij zongoraestje 19.30 ZENEAKADÉMIA KISTERME — Marine Jasvili hegedűművész és Igor Csernyisov zongoraművész szonátaestje 19.30 MOSONMAGYARÓVÁR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT — Leontyev esztrádegyüttes 19 Vasárnap, 11-én BUDAPEST OPERAHÁZ — Moszkvai Nagyszínház 19 ZENEAKADÉMIA NAGYTERME — Dmitrij Baskirov zongoraestje 19.30 BONYHÁD VÖRÖSMARTY MŰVELŐDÉSI HÁZ — Leontyev esztrádegyüttes 19 Hétfőn, 12-én BUDAPEST OPERAHÁZ — Moszkvai Nagyszínház 19 A Moszkvai Nagy Színház története 1776-tól íródik, amikoris egy Uruszov nevű ügyvéd állandó társulatot szervezett, mely társulatban kezdetben együtt „élt-játszott” opera-, balett-, prózai részleg, énekesek, táncosok épp úgy részt vettek prózai darabban, mint fordítva: színészek, színésznők opera produkcióban. Az eredeti épület kétszer is leégett. Jelenlegi formájában 1856 óta áll Moszkva közepén, s öt emelet magas, csillárfényes, vörös-arany pompában úszó nézőterén 2500-an foglalhatnak helyet, gyönyörködhetnek az operairodalom külföldi és hazai remekeiben. A színház ugyanis születésétől kezdve otthona és támogatója az orosz művészetnek. Itt mutatták be annak idején az első népi zenés komédiákat, itt kezdték meg színpadi életüket Glinka, Dargomizsszkij, Szerov, Csajkovszkij, Muszorgszkij stb., operái. A Bolsoj első fénykora a XIX. század közepére, éppen Glinka munkásságának idejére tehető. Az ő KECSKEMÉT ZENEISKOLA — Marine Jasvili hegedűművész és Igor Csernyisov zongoraművész szonátaestje 19 SZEKSZÁRD MŰVÉSZETEK HÁZA — Mihail Homicer gordonkaművész és Valerij Fraszeckij zongoraművész szonátaestje 19 Kedden, 13-án PESTI VIGADÓ — Jelena Obrazcova ári- és dalestje 19.30 SOPRON LISZT FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONT — Magyar Állami Hangversenyzenekar Dmitrij Baskirov (zongora) 19.30 Szerdán, 14-én BUDAPEST ZENEAKADÉMIA NAGYTERME — Dmitrij Baskirov zongoraestje 19.30 B. M. MŰVELŐDÉSI KÖZPONT — Leontyev esztrádegyüttes 19 nevéhez fűződik a klasszikus orosz zene megteremtése, ő talált rá először az orosz népi dallamok ódon és mégis csodálatosan újszerű melódia és ritmus világára és ő használta fel műveiben e zenei nyelvet, példát és utat mutatva ezzel a nemzeti opera továbbfejlődéséhez. Valójában azonban, a XX. század elejére válik a Bolsoj egyértelműen a zenés színpadi kultúra legnagyobb hazai centrumává. A világ is ettől kezdve figyel fel az orosz énekesekre. Olyan nagy művészek tagjai ekkor a társulatnak, mint például Nyezsdanova, Szobinov, Saljapin. Mélyül a művészi munka is (új rendezések, a partitúrák pontosabb olvasata, a zenei dramaturgia mélyebb értelmezése stb.), bővül a színház repertoárja (1959- ben például bemutatják Erkel Bánk bánját!). Az ötvenes évek végétől pedig egyre szorosabb kontaktust építenek ki külföldi színházakkal, vendégművészek, vendégegyüttesek látogatnak Moszkvába. A hatvanas évek végétől pedig a Bolsoj is egyre több meghívást kap a világ minden tájáról.