Pesti Műsor, 1987. december (36. évfolyam, 48-52. szám)

1987-12-02 / 48. szám

THÁLIA SZÍNHÁZ (VI., Nagymező u. 22—22. Tel.: 310-309) Jegypénztárnyitás du. 1-kor Szerdán, 2-án, hétfőn, 7-én Kezdete este T-­kor, vége kb. '.'1io-kor TAMÁS ISTVÁN: A PÁPA ÉS A CSÁSZÁR Színmű két részben Rendezte: EMŐD GYÖRGY Rendezőasszisztens: Gyimesi Tivadar. Díszlet: Szinte Gábor mű. Jelmez: Székely Piroska. Zenei vezető: Prokópius Imre. Napoleon .................... Talleyrand, volt külügyminiszter Champagny, külügyminiszter . . Ménéval báró, Napoleon titkára . . Letizia Bonaparte, Napoleon anyja . . Elisa Bonaparte, Napoleon buga . . . Duchesnois kisasszony .... Tábornok .................... Radet ezredes . . . . Udvarmester . . . . VII, Pius .................... Consalvi bíboros, volt pápai államtitkár . . . . Pacoa bíboros, államtitkár . . . . Fesoli, francia érsek . Salvini, montacassinoi apát . tartini, bíboros . . . Cheli, püspök Mikó István Inke László Konrád Antal Benkő Péter Sütő Irén Kánya Kata Kárpáti Denise Gyimesi Tivadar Gesztesi Károly fh. Orosz István Mécs Károly Huszár László Kautzky József Bitskey Tibor Szirtes Ádám Tándor Lajos Ruttkai Ottó S. Tóth József Juhász-Tóth Frigyes Csudás Csaba id. Maury, püspök Saluzze, püspök káplán .... VII. Pius, a volt bencés szerzetes és Bona­parte Napoleon császár összeütközése a kard és a kulcs konfliktusa. Vajon sikerül-e a csá­szárnak rést ütnie a menyország kapuján, melynek kulcsát Szent Péter utódaira. Jézus Krisztus földi helytartóira bízta a megváltó, és ezzel a fegyverténnyel szorosra zárhatja-e a kontinentális blokádot Anglia körül? Vajon sikerül-e annyira megaláznia a pápát, hogy aláírja az újabb konkordátumot a római ka­tolikus egyház és Napóleon Franciaországa kö­zött — és vajon sikerül-e Napóleont az orosz­országi hadjárat után úgy megalázni, hogy soha eszébe ne jusson a visszatérés? Vajon, mi az ára a reálpolitika kompromisszumainak? — ezekre a máig ható kérdésekre ad választ az új magyar dráma. Csütörtökön, 3-án kezdete este 7-kor, vége kb.­­.,10-kor SZÉP ASSZONYOK EGY GAZDAG HÁZBAN (CSING, PING, MEJ) Kínai színpadi játék, két részben XVI. századi ismeretlen kínai szerző műve (Csak 16 éven felülieknek!) Színpadra alkalmazta és rendezte: KAZIMIR KÁROLY Csongor Barnabás. Zenéjét kínai eredetiből Kínai eredetiből fordította és átdolgozta, összeállította: Prokópius Imre. Díszlet: Szinte Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Ko­reográfus: Ligeti Mária mű. Dalbetét: Mikó István. Arnytechnika: Vízvári László. A ren­dező munkatársa: Seregi Zoltán. Rendezőasz­­szisztens: Márki Kálmán. Műszaki felügyelő: Szommer Ervin. Világítás felügyelő: Nagy Ká­roly. Remete ......................... Hszi-men Csing, gazdag kéjenc . . Bíró.................................. Narrátor......................... Porkoláb........................ Írnok.............................. Vu Szung, tigrisölő, cirkáló hadnagy . . Holdasszony, Hszi-men Csing első felesége . Nebáncsvirág, második feleség, volt kurtizán, Kassziavirág nénje . Kassziavirág, fiatal kurtizán, Nebáncsvirág húga . Fehérvállú, harmadik feleség, gazdag özvegy . . Hótündér, negyedik feleség, azelőtt Hszi-men Csing házvezetőnője . . . Aranylótusz, ötödik feleség, azelőtt Vu Ta lepényárus felesége . Porcelán, Hszi-men Csing hatodik felesége, azelőtt Hua Ce-hszü, felesége .... Vu Ta lepényárus, Vu Szung bátyja Hua Ce-hszü Porcelán első férje Vang néni, kerítőnő és teázótulajdonos Ho, halottkém . . Csin Tung, ■ kertészlegény . . Tavaszvirág, szolgáló őszirózsa, szolgáló Tavaszköszöntő, szolgáló .... Főporkoláb .... Mandarin.................... Pincér ......................... Zenészek: Posta Táncosok: Matulay Kozák András Bitskey Tibor­­ Incze József S. Tóth József Lukácsy Katalin Kovács István Drahota Andrea Gór­nagy Mária Polónyi Gyöngyi Kárpáti Denise Balogh Erika Zsurzs Katalin Várhegyi Teréz mv. Forgács Péter Konrád Antal Tándor Lajos Orosz István Jani Ildikó Ajtai Adrienn Körmendi Andrea Juhász Tóth Frigyes Gyimesi Tivadar Márki Kálmán Pál, Korbuly Béla, Ildikó, Bánhidy Attila. A cselekmény ideje Huj-Cungnak, az északi Szung dinasztia utolsó császárának kora. A mandarin-államra az uzsora, az erkölcstelen­ség, csalás, rablás, élősködés jellemző. A nemi élet nem ismer korlátokat. Megismerkedhe­tünk Hszi-men Csinggel, a gazdag kereskedő­vel és környezetével, s általuk a XVI. szá­zadi Kína életével. I /­ I 31 )

Next