Pesti Műsor, 2012. december (67. évfolyam, 11. szám)

2012-12-01 / 11. szám

Címlapfotó: Gordon Eszter Közérzet Festők és nem festők Amint tudjuk, a karácsony csak látszólag a szeretet ünnepe, valójá­ban a fogyasztásé, decemberben költjük el spórolt pénzünk túlnyomó részét, és csak reménykedünk, hogy örülnek neki azok, akikre költjük. Vagy épp ennyiszer halljuk fordítva is. A karácsony nem a fogyasztás ünnepe, csak ezt mindig elfelejtjük, pedig lelkiekben kell gazdagod­nunk, és így tovább, ezerszer hallottuk. Igaz, a lelki gazdagodás is fogyasztás, vagy mára azzá vált, két belépőjegy a Szépművészetibe már gáláns ajándék, és ez nem panasz, csak tény Nézzük a pozitív oldalát: nem árt, ha tudatosodik bennünk, hogy egy remekművel szembenézni is érték, jobban megbecsüljük magunkat, koncentrálunk, nem adjuk föl, egyszeri alkalom, és csak a figyelmünktől függ, hogy mennyit viszünk haza. Az ember ezek után nem tehet mást, mint irigyli azokat, akik szá­mára a világ a kiszámíthatatlanabb arcát mutatja, akiknek a figyelme is érték, a nézés nem kiadás, hanem bevétel. Tegnapi hír: Eric Clapton eladta Gerhard Richter Abstraktes Bild című képét a Sothebyte árverésén, 21 millió angol fon­tért, 32 millió euróért, önmagunk kímélése érdekében nem számítom át most az összeget forintra. Az ár mindenkit meglepett, nemcsak azért, mert Clapton a képet az összeg tizedéért vette tíz évvel korábban, hanem mert Gerhard Richter képei ugyan egyre jobban mennek az árveréseken, de még a legelszálltabb vára­kozások is csak 12 millió font körüli leütési árra számítottak. Itt azonban megvadult két szenvedélyes vásárló, licitáltak és licitáltak, nem akarták abbahagyni. A végösszeggel Gerhard Richter lett a rekorder, ekkora halom pénzt élő festő képéért még soha nem fizettek, pedig most nemcsak úgy általában alkonyul a Nyugatnak, de gazda­sági világválság is van. Nem kell nagyon értelmesnek lenni ahhoz, hogy az ember belássa: nem Richter lett hirtelen jobb festő, hanem Clapton személye emelte meg az árakat, a két, végsőkig elszánt licitáló nemcsak a képet akarta, de Eric Claptont is, valamit, ami nála lógott a falon. Egyikük megkapta, a másik meg örülhet a húszmillió fontjának, amit így mégsem költött el, karácsonykor szét tudja osztani a szegények és rászorulók között. A mi szempontunkból azonban Eric Clapton az érdekes: tízmillió fontot ért az, hogy éveken keresztül néze­getett egy festményt. Nem nyúlt hozzá, nem színezte át, nem pózolt előtte lemezborítóhoz, nem keretezte be, nem adott neki új címet, nem írt hozzá szerenádot. Csak nézte. Tízmillió fontért. Mennyi pénzt keres­hetne ez a rendkívüli ember, ha még festeni is tudna? » FÁY MIKLÓS A karácsony nem a fogyasztás ünnepe, csak ezt mindig elfelejtjük, pedig lelkiekben kell gazdagodnunk, és így tovább, ezerszer hallottuk. Igaz, a lelki gazdagodás is fogyasztás, vagy mára azzá vált, két belépőjegy a Szépművészetibe már gáláns aján­dék, és ez nem panasz, csak tény. Fotó: Bársony Bence KÖZÉRZET Pesti Műsor 1

Next