Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)

1850-09-16 / 156. szám

1850. első évi folyam. 156. Hétfőn, sept. 16-kán. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre • 15 „ — „ „ Egyes szára— „ 4 „ „ Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50kr. p Évnegyedre 4, 40 „ B Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 , 20 „ Egyesszám— „„ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhöz intézendő. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 —től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelenévnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, sept. 16-kán. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Paris, sept. 11. Rente 39 fr. 60 ct. 53 fr. 15 ct. Napoleon Avranchon keresztül ment, Párisim holnap este fog megérkezni, a katonai szemlék és ebédek végett. A hajóhad Cherbourgot 15-én hagyja el. A colmari nemzetőrséget feloszlatták. Berlin, sept. 12. A kurhesseni kormány nem Bajorországtól , hanem Hannovertől kér katonai segélyt. Hannover, sept. 11. A Zeitung für Norddeutschland állítja, miszerint a minisztérium elhatározta volna csapatjait a hesszeni határokra indítani. Tegnap este az angol vendéglő előtt számos csoportok mutatkoztak, Haynau nevét sivító fütyölés és káromlások között kiabálva. A polgárőrség a csoportokat szétoszlatta. Kassel, sept. 12. A főtörvényszék plénuma a sept. 4—ki adóbeszedési rendeletet egyhangúlag végrehajthatlannak nyilvánitá. Hamburg, sept. 12. A főhadiszállás Duvenstedtbe tétetett által. Délutáni 2/2 órától fogva csata az egész vonalon. Koppenhága, sept. 9-én. Az Agger csatornán, Jütlandtól északra, több álgyusajkák szállottak a keleti tengerre. Hamburg, sept. 13. Willis en Missunde felé előre nyomult, hogy a koseli puszták átmeneteit megkísértse ; a dánok hevesen megtámadták, s visszanyomták. Eckernfördén innen húzódott vissza. A holsteini hadsereg Eckernförde-t feladta, és ismét a tegnapi állását foglalta el. Hamburg, sept. 13. úgy hallatszik, hogy az egész vonalon tüzesen csatáznak. Eckernförde-t a holsteiniak rövid harcz után megszállották. A dánok Casil melletti táborhelyeket odahagyták, Missunde felé húzódtak , amaz felgyújtatott. Más felől csak hírek szállonganak. Egy az Elbe folyón levő angol gőzös szerint Friedrichstadt környékén nagy tüzet láttak, és álgyüdörgést hallottak. Kassel, sept. 13.: A választófejedelem 7 órakor Mindenbe érkezett, és Hannoverbe utazik. Az állodalmi miniszterek Hanauba vannak. Haynau őrnagy Bauer tábornokhoz sürgönyt küldött, miszerint az ostromállapot megszüntetik, a városi rendőrség azonban reá bizatik, s további rendeletig ezen állomásán fog maradni. Bauer ezen utasítást nem fogadta el. A kormány Bockenheimba tétetett által. A főpolgármester egy proclamatiójában kinyilatkoztatja, hogy a választófejedelem és a minisztertanács váratlan elutazása miatt támadt aggodalmak el vannak enyésztetve a polgári és katonai hatóság között folytatott értekezletek következtében. A városban tökéletes csend uralkodik. Kassel, sept. 13. A hatóság és a katonaság folytonos passiv ellenállása miatt, a választófejedelem és az állodalmi minisztérium Hannoverbe futott. Hannover, sept. 12. Haynau szállása előtt a nyugtalanító föllépések ismételtettek, csak fegyveres erővel lehetett megszüntetni. Ennek következtében a táborszernagy elutazott. Berlin, sept. 14. Déli 12 órakor az állodalmi minisztérium váratlanul összehivatott. Páris, sept. 12. 5 pet rente 93 fr. 80 ct. 3 pct. 58 fr. 25 ct. Napoleon St.hocban, és úgy nyilatkozott, hogy a jó fogadtatás őt kitartásra serkenti. Girardin fölszólítja Francziaország demokrata hírlapjait, a fenforgó kérdések megoldása végett egy gyűlés tartására. Roma, sept. 9. Hír szerint 1 Okára várják az alaptörvények kihirdetését. Pinelli el akart utazni, de a pápa visszatartóztatta. Turin, sept. 10. Rómából jött tudósítások szerint, Antonelli bibornok vonakodik Pinellivel, Piemont ügyében, alkudozásba ereszkedni. A szárd követet a pápához utasítja, kinél Pinelli mindeddig csak magános és nem hivatalos kihallgatást nyerhetett. Gyanítják, hogy a dolgot el nem igazítva visszatérend. Florenz, sept. 10. Campbell-Scarlett lépett a meghalt brit miniszter Hamilton helyébe. AZ OSZTRÁK BIRODALOM, ÉS MAGYARORSZÁG. .. . ?. Egy éve elmúlt már, hogy hazánkban a forradalom elnyomatott, s a kivételes állapot megszüntetéséről, mint tapasztaljuk, a kormány nem is gondolkodik. — Ezt, ha figyelembe vesszük, hogy Bécs, Prága és Lemberg szinte ostromállapot alatt vannak még, feltűnőnek épen nem találjuk. A kormány azon hitben látszik lenni, hogy a nagy szervezési munkát, mellyel a birodalom újraalakításában fáradozik, ha nem is könnyebben, legalább nyugalmasabban végezheti, mialatt a köz csöndre a katonai hatalom szigorú fenyítékkel ügyel föl. E hitet szinte természetesnek találom. Azonban mindig kétes marad az: váljon a roppant fáradságba kerülő, sok drága időt, sok gondot igénylő munka, meghozandja-e azon eredményt, mellyet attól vár, s várhatni magát feljogosítva érzi a kormány ? Nem szólok a birodalom többi koronaországiról. Azok századokon át megszokták a nyilt levelek, Bécsből jövő parancsok általi kormányoztatást, mellyek nekik törvény gyanánt szolgáltak. Egyedül hazánkra szorítkozom. Ki e nemzetet — történetét, jellemét, szokásait — ismeri, aligha velem együtt sajnálkozni nem fog mindazon , mi vele és körűlé történik; azon nagy fáradságon, mi országos ügyei rendezésére fordittatik, azon szép időn, melly ezen intézkedések közben eltelik — föltéve, hogy a kormánynak komoly szándékában van az alkotmányt életbe léptetni a birodalom minden népeinél , s így a Magyarnál is. Mert a kivételes állapot, mellynek árnya alatt most a szervezési munkák folynak, örökös csakugyan nem lehet. És ha megszűntével a nemzet szóhoz jut, mit fog mindezen kísérletek, ideiglenes rendeletekhez mondani? Talán helyeslendi azokat? ... Meglehet, de hinni nehéz. Különben pedig egypár nemzedék letűnése volna szükséges arra, hogy a Magyar volt állapotát feledje. És ki hiszi azt lehetségesnek, kivált korunkban , hogy jöhessen, hogy jöjjön nemzedék, melly atyjai alkotmányos létét, szabadságait feledje, melly azoknál többet ne követeljen, sőt üdvöt az absolut kormányzásban lásson ? Ismétlem, mit már egyik korábbi czikkemben is érintettem , hogy a hatalom, az erő mindent tehet; de azt nem, mire a népeknek, s különösen a mi elzaklatott hazánknak, leginkább szüksége van: nyugalmat és tartós békét, melly a polgárok idomos vágyainak kiél , ürítéséből, s így azok benső megelégültségéből, származik csak. Ezt más után érhetik el a kormányok; de nem soha terrorismussal, melly bizalom helyett idegenkedést, vonzalom hlyett gyülöletet fakaszt a kormány- zoltak kebleiben. * A PESTI NAPLÓ MÍJTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Sept. 8. Elhunyt Császár György nemzeti színházi volt karmester árváinak javára, rendkívüli előadásul: nagy zenészeti és szavalati AKADÉMIA 2 szakaszban. De la Grange assz., a jótékony czél iránti tekintetből, minden díj nélkül szíveskedett föllépni Rozina szerepében, a szevillai borbély operának második felvonásában, melly az akadémia második szakaszául adatott, s mellyben a nemeslelkü vendégnő az énekleczke alkalmával Egressi Béninek egy uj magyar dalát, a felvonás végén pedig egy, Császár György által az ő számára irt, nagy áriát „Le dolci retoritu ” énekelt. — Az akadémia első szakaszának részletei voltak: iJoss*»i„Tolvaj szarka“ operájának nyitánya; Harczosok kara, Császár György „Morsinai Erzsébet“ operájából; „A holdhoz“ költemény Vörösmartyló, szavalva Jókainé által; „Magyar hangok“ ábrány, szerzett és hegedűn teljes zenekar-kísérettel előadta Ridley Kolme, nemz. színházi operai zenekarvezér; végjelenet Császár György „Kunok“ operája második felvonásából. Sept. 9. A VELENCZEI KALMÁR, dráma 4 flv., Shakespeare után ford. Lukács Lajos. — Az előadás azon szorgalommal ment véghez, mellyet a színpadunkra olly ritkán kerülő nagy költő műve igényel. Shylockot Fáncsi adta, s benne művészileg tükrözé vissza a zsidó embert, ki éles értelemmel számolja ki azon veszteségeket, miket a jótékonyabb vallás szellemétől áthatott kereszténynek felebaráti szeretete az uzsorásnak és egyedül csak kincsei halmozásáért élőnek okoz. Shylockban az éles értelem e számításai, párosulva határtalan kincsszomjával, forró s fékezhetlen gyűlöletet keltenek a keresztény ellen, ki itt a komor és jótékony, s más javáért lemondó Antonioban van feltüntetve, s miután a gyűlölséggel teljes zsidó a keresztény emberek közt uralkodó visszaéléseket, a vallási elv és életgyakorlat közti kiáltó ellenmondásokat, s a társadalmi létnek ezer és ezer visszataszító alakban feltűnő ferdeségeit és visszásságait szintazon éles értelemmel átlátja, s a büszke keresztényeknek adott alkalommal szemekre lobbantani nem vonakodik, természetesen mindezen értelmi belátások által teljesen motiváltnak hiszi gyűlölségét, és annál jogosabbnak, mert et e keresztények ,felebaráti üldözései ellen jog és törvény nem védelmezi. Éles értelem tehát egy részről és lángoló bosszú-szenvedély más részről Shylocknak két legfeltűnőbb jellemvonása, mellyek mindenike arra szolgál, hogy minél hatályosabban ösztönözze s emelje a másikat. E teljes összeolvadását a hidegen számoló értelmiségnek s a szenvedélyre tüzelő gyűlöletnek, Fáncsi azon jeles tapintattal fogá fel és adta vissza játékában, mellyel e szerepben mindig mint kitűnő színészt tüntette fel. — Antoniot Bartha játszotta, töredékivel magas hivatásának. — A dogé, Szentpétery által, méltósága s higgadt végrehajtói kötelessége érzetében, szigorú ragaszkodásával a törvényhez, mellyen azonban emberszerető jó szíve keresztül tündöklött, s nemes józan gondolkozásával, olly jelesül volt személyesítve, hogy e magában rövid s cselekvényre nézve mellékes szerep a legszivesben látottak egyikévé vált. Megemlítendő Telepi, mint a pajzán és kedélyes, s együgyű elmésségeivel magát s másokat mulató Lancelot; valamint László, ki Gratiano szerepében szokott könnyűségével emelte ki a víg s szomorú elemekből olly művészi tökélylyel összealkotott dráma kedvderitő jeleneteit. Jókainé a határozott lelkű, atyja végrendeleti parancsához szilárd ájtatossággal ragaszkodó, azonban vidor kedélyű s elmés Perzsát minden jelenésiben dicséretesen személyesité.— Jeszlika szerepében Bulyovszkiné szinte dicséretesen említendő; e szerepben eltalálta, mit nála ritkán tapasztalunk, az érzelem igaz hangjait. Általában dicsérendőink és művészeti elvben dúsnak mondhatjuk az ezen esti előadást. Tekintsük azonban árnyoldalait is, hogy kitűnjék : milly nagy gond kívántatik egy shakespeari mű előadásakor minden részletekre, ha azt akarjuk, hogy az előadás minden tekintetben kielégítő művészeti egészszé váljék. Itt apró gondatlanságok is gyakran kínzólag zavarhatják meg a műélvezetet. Legelső hibának tartjuk magát a fordítást. Könnyű ephemer műveket, könnyű kézzel oda vetve, lefordíthatni ephemer élvezetül, de nem egy shakespeari remeket. E fordítás jó lehetett születése korában, de nyelvünk gyors fejlődése mellett túlélte idejét, s az igazgatóság tartoznék a művészetnek azzal, hogy e drámának új és jó fordításáról gondoskodjék, s pedig jelen esetben annál inkább, mert a drámán véghezvitt erőszakos csonkítás is kiigazítást és kiegészítést követel. Shakespeare 5 flonásából itt a fordító 4-et csinált, az egész utolsó felvonást nagy megerőtetéssel és nem kisebb csonkítással vonván össze egyetlen jelenetbe... Shakespeare legtöbb műve, bármilly remek és óriási mű legyen, jellemfestés, emberismeret, életbűvárlat és magas költői bölcseség tekintetében, csak azért nem állhat meg mai világban a színpadon, mert e művek kalidoma, korhoz lévén szabva, mint minden mű, a jelenkor ízlésének meg nem felel; különösen a sűrű változások, nagy benső részletesség, s a lélektani motívumoknak ollykor igenis pazar kifejtése tekintetében. E műveket ez okból csak kisebb nagyobb mértékben való átdolgozás teheti élvezetessé. Azonban ez átdolgozás természetéhez és szükségéhez épen nem tartozik az, hogy mindaz, mit a költő egy egész, és pedig utolsó felvonásban, bizonyosan nem mély belátás hiányával és nem is elegendő ok nélkül, összeállított, minden kímélet nélkül az egésztől elvágassék. Ezt az egészről elmondván, térjünk át a mai előadás egypár apróbb hiányára, mellyeket, kellő gondosság mellett, könnyen el lehetett volna hárítani. Jesszika levelet küld Lancelot által Lorenzonak, mellyet ez illy szavakkal fogad: „Jól ismerem a kezet; igen, szép kéz ') így volt a szinezéd után. Mi megváltjuk, nem értjük le ... ritori mit tehet? Vagy sajtóhiba, vagy a másoló botlása. — Azt hisszük, igy kellene az említett szavaknak állani: „Le dolci ritorle,ami annyit tenne : „Az édes kötelékek.“ Szerk.