Pesti Napló, 1851. január (2. évfolyam, 245-269. szám)

1851-01-14 / 254. szám

zott: Poroszország, mert életerősnek hitte magát, annak jogait akará elfoglalni. Ezen vágyra s nem legális igényekre, épült egész doctrinája. De minő belérdek juttatta Poroszországnak eszébe e szerepet? Arra is felelnünk kell: E szerep csak ténynyé vált elégületlensége volt Nagy Fridrik államának, saját földirati helyzete miatt. Mert minden adatok odamutatnak, hogy Poroszország , mint a német birodalom egyik legelső védhatalma és támoszlopa, a sok össze nem függő szerzemények által gyöngévé vált geographiai helyzetét új utakon akarta javítani, s politikájának valóságos oka volt: a kikerekítési törekvés, mely földirati fekvésének szerencsétlen alakzatai miatt, igen kívánatosnak tűnt föl. Poroszország, bár virágzó állapotra jutott, és jó karban állottak belügyei, mint nagyhatalom elégületlen vola sorsával, s erőszakkal akará azt javítani. — Különböző fogalom uralkodik a politikáról. Egy erkölcsös politikának, mely a körményeket szentül őrzi és a státus érdekeit örökké a jog és igazság alapjain törekszik kifejteni, szabad szerencsétlennek lenni. De a mely politika nem veszi a törvényszerűséget határozó tekintetnek, s mindent szigorúan csak számításokra épít, — az nem bukhatik Hiedelemmel. Annak a süker által kell tetteit fedni, és az eredmény fényével takarni be szándékainak foltjait. Azonban a süker, oly körülmények közt, midőn egy kabinet a történeti tért mellőzi és forradalmi ösvényre lép, csak az eszközöknek, mikkel czélhoz jutni akar, éles kiválasztása, határozott igénybevétele és gyors alkalmazása által lehetséges. Mert a visszahatásnak időt engedni, annyi, mint győzedelmét biztosítani. Vizsgáljuk tehát a jövő számban , hogy mennyiben felelt meg e kellékeknek a porosz politika ? LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. Kereskedelmi rendszerhez fogna hajlani. Belügyeink szinte nem igen tetemest haladnak. Mit egypár lap az országgyűlések közel egybehivatásáról mondott, puszta combinatio; — az ember mindig hajlandó azt hinni, mit örömest valósulva látna. A drezdai conferentiák befejezése előtt országgyűlésről szó sincsen; valamint az sem igaz, hogy egyelőre csak a tartományi gyűlések egy része fogna egybelépni; vagy mindannyi, vagy egyik sem ! Az előbbi pedig már azért is lehetetlen, mivel a két legfontosabb statútum , a magyar- és olaszországi még nem jelent meg. — A sómonopolium magyarországbai behozatalát megállapító rendelvény kész , s nemsokára ki fog hirdettetni; az egész országban hat főlakhely leszen, mely az apró kereskedés szükségeit, fedendi, a sóhivatalok mindannyian megszűnnek. Mai lapok csaknem egyhangúlag azon hírt közük , miszerint Kisberk b. a birodalmi tanács elnökének három órányi audiencziája volt császár ő Felségénél. Nevetséges volna, ha valaki arról, mi ottan tárgyaltatott, bizonyost akarna közölni, de azért mégis szabad lesz ez ügynek jelen állásáról egy-két szót mondani. A birodalmi tanács összetételére nézve először azon elv állíttatott fel, miszerint abban az egyes koronaországok, legjelebb férfiaik által, képviselve legyenek, hogy így a birodalmi tanács a minisztériumot helybeli ismeretei által gyámolíthassa. Ez elv úgy látszik, későbben elhagyatott vagyis inkább annyiban tágítva jön,hogy meghatároztatott, miszerint e tanácsba minden a közigazgatásban jártas és tehetségeik által kitűnő státusférfiak vetessenek fel, az egyes koronaországokra pedig itt külön tekintet ne vezessék. Némely oldalról még azon kívánat is nyilvánult, miszerint azok is, kik minden státusférfiúi tehetségük mellett az újkori mozgalmak rohama által visszariasztottak, — a birodalmi tanács tagjaivá választatván, új tevékenységre buzdíttassanak.• Csak egy pontban eltérők még a vélemények. Kubrck báró úr, hallomás szerint, tervében azon indítványt tette, hogy előre meghatároztassék , mikor és mi körülmények közt köteles a minisztérium a birodalmi tanács eldöntését kérni; a minisztérium pedig e tekintetben szabad kezet kiván, hogy t. i. a nevezett hatóság tanácsát csak akkor kérhesse, amikor ezt szükségesnek véli. E véleménykülönbség még nincsen kiegyenlítve, s ez képezte alkalmasint a tegnapi audientia tárgyát. Egyébiránt még folyvást említik , miként a fiatalabbak közöl szinte néhányan ama tanácsba fölvétetnének. Fischer tudorról is beszélnek, kinek valószínű leléptét tegnap érintem. — E perezben azonban a kormány mindenek előtt a financzkérdéssel foglalkozik, melyre nézve a holnaputáni nap igen fontosnak lenni ígérkezik. Paks, jan. 7. r. A tegnapi ülésben egy miniszter sem volt jelen, azon egyszerű oknál fogva , mert nincs. A képviselők nem ügyeltek a tanácskozási fontos tárgyra, miniszteri combinatiókon törték fej őket és nagy számmal udvaroltak a jelen volt Changarnier tábornoknak és azon pillanatban, midőn más helyen hivatalátóli megfosztása volt vitatkozás tárgya. Nem is az a fő kérdés az Elyséeben: kik legyenek miniszterek ? hanem mikép lehessen Changarnier tábornok elbocsátását s az elnöki díjazást tisztába hozni ? E két sarkpont körül fordul meg minden combinatio. A díjazásra soha kevesebb kilátás nem volt, mint e pillanatban valamiint Changarnier pártja soha oly erős nem volt, mint e pillanatban. Van tehát elég ok aggodalomra és nyugtalanságra. A számtalan kósza hírek közt, mikkel a mai hírlapok telvék, nevezettes az, mit a Psycotr-enséei lap ismételve fölhoz, illetőleg javasol, hogy a köztársaság elnöke tegye le hivatalát s hivatkozzék a népre. E hír nem egészen alapnélküli és azt hiszem, az elnöknek , egyéb tervei meghiúsulta esetére , utolsó kétségbeesett kísérletét foglalja magában. A Szakácsnői calculustan.. . árvás poezis ... s nyelv és lábmesteri ürügy alatt a hűséges Mátyás lovag válalkozék szerelmes levélkéink titkos elefántjául. Ez édes titkos korszak élvei alig hogy születtek .. nemsokára sirba szálltanak. A bal sors megirigylé igénytelen boldogságomat. Virágdús költői vidékről, hitvány göröngyök közé taszíta. Imádott kedvesem névnapjára virágfüzérkét valék küldendő. Kiválólag jáczintot és emlényt szerető és viselt a hű kedves. Ezek valónak füzérkém lényegesb alkatrészei, mint irántai lángoló szerelmem fgyelmetes tanujele. A szent füzér merész apostola ismét Vojlina Matyi lön. E szép nap örömére, szokottnál magasb diurnumban részeltetém Mátyás, lovagot, mint szárnyatlan ugyan , hanem ügyesen repülendő galambpostát. Lelkiszegénnyé tön a testi generositás. Móré szegény legény is , azaz : gyalogjában repül ... repül a lábas bazsarózsa... zsebében egy illatos levélke és két forint... markában virágfüzér. Megy , mendegél lassacskán... féltékenyen őrzi az illatos bokrétát... óvatosan kerüli a hebehurgya emberiséget;.. néha meg-megáll;.. gondolkozik;.. ismét tovább halad. Már a czélhoz közel. Azonban gyönyörűn sipít a lágy klarinét... harsog a trombita;.. kedélyesen rezeg a czimbalom ;.. s egy egy rettentő hangóriási zene közé bömböl a brugói mennydörgés. Édesded aromával illatozik utczára kifelé a menynyei slivovicz;... kövér bordók mosolyganak a proletár világra;... viríten piroslik a hízott augspurger... s az italimádós vad hymnusz csábítólag hat a fogékony nervusokra, miniszteri helyek betöltésének tagadhatlan nehézsége ugyanis nem egyedüli oka a hosszas halogatásnak , Bonaparte Lajos úr az utóbbi által még más czéltakar elérni. Jól tudja ő, hogy a börze nem jó szemmel nézi ezen bizonytalan állapotot s hogy minél inkább nő a zavar, minél tovább tart a bizonytalanság , annál inkább igyekezendnek egyesülni mindazok , kiknek a börze főembereivel egy érdekük van, míg végre ezek a nemzetgyűlési többség képében alázatosan engedelmet kérnek az elnöktől, megígérik neki a díjazást, megkövetik a lelépett minisztériumot, még Changarnier letételébe is beleegyeznek, csupán a rend és béke fentartása tekintetéből. E czél elérésére van számítva a két szélső, vagyis a tisztán bonapartei és mérsékelt baloldali combinatiók lehetőségének, valamint az elnöki leköszönésnek is híresztelése, mind megannyi fenyegetés a nemzetgyűlésnek és a rend barátainak ellenében, hogy ezek, makacsságukról lemondva, az elnöknek térdet fejet hajtanak. E pillanatban — esti ? órakor — beszéltem egy ismerősömmel, ki az ülésből jő. Szerinte a miniszteri krízis kérdése még nem hozatott a szószékre, de könnyen meglehet, hogy ez holnap történik. — Az Odilon-Barrot és Fauchertéle combinatiónak , úgy látszik, ismét kezd lenni valószínűsége ; ez esetben, mint mondják, Barocke és Fould urak megmaradnának. Holnap tán többet tudunk. Jan. 8. p. A krízis folyvást tart, a dolgok állása semmiben sem változott. Changarnier tábornok letétele, mint conditio sine qua non, állíttatik föl az Elysée által. E letétel hírére tegnap a börzén a papírok fölebbrúgtak. Ki hitte volna, hogy Changarnier tábornok letétele, ki a rend és tulajdon érdekében több érdemeket szerzett Francziaországban, mint bárki más, a börzére kedvező hatást idézzen elő ? ! A képviselőház tetemes többsége azonban mindeddig ellenkező érzelmet tanusít; a hegypártot kivéve , mely a köztársaság jövőjét sem Bonaparte sem Changarnier által nem véli biztosíthatni, minden pártszinezet hangosan nyilatkozik a tábornok fentartása mellett s a legtekintélyesb főnökök —■ köztök Malé és Odilon Barrot— az elnöknek szolgálati készségüket kijelentvén, őt fentebbi szándékátóli elállásra bírniigyekeztek. Míg sokan e letétel hivatalos nyilvánítását már a mai Moniteurban várták, mások ismét úgy vélekednek, hogy az nem fog egyenesen kimondatni , hanem hogy a törvény mely Changarnier állásának alapul szolgál, mely a képviselőházat katonai erővel a rendelkezhetés jogával ruházta föl, szándékoltatik megváltoztattatni. De miként számíthat az elnök a jelen körülmények közt ilyszerű módosítás keresztülvitelére ? Ha ellenben kétségbevonhatlan jogánál fogva a tábornokot önkényesen leteendi, ez esetre a mai lapok egy része a képviselőháznak azt tanácsolja, hogy ő is éljen jogával, rendelkezzék tettleg a katonai hatalommal az elnök rendeletei ellenében és állítsa annak élére Changarnier tábornokot. E körülményekből mindenki beláthatja, hogy Bonaparte Napoleon Lajos úrnak állása soha bizonytalanabb nem volt, mi it e pillanatban. Kolozsvár, jan. 1. A Városunk a forradalom előtt nemcsak politikailag voló középpontja Erdélynek, hanem míveltség, tudomány és irodalom tekintetében is legalább az ország magyar és székely nemzete feléje nehézkedett, mely szerencsés helyzetének a tervben s már a kivitel pontján állott országos Múzeum és egyetem felállítása még fényesb jövőt igér vóla.—Nézzünk körül, kik a katastophát túlértük, mink menekült meg eddig a nagyszerű hajótörésből! Az ország kormánya székhelyét innen Szebenbe tevén át, most csak vidéki hatóság létez városunkban. A tudományos intézetek közöl a királyi kath. lyceumnak egyetlen tanszaka — Hah! mi ez — szól az átlelkesült gyalog lovag — berdó .. hymnusz... augspurger... klarinét ... és süvovicz .. óh engedjetek ápoló karjaitok közé omlanom! A gyalog futár hevülete csábjaiba bocsátkozik ... a virág fűzért kalapbéléseltalmába ajánlja ... szerelmes levélkémet gyilkos gombostővel mellény-zsebéhez férczeli... s besuhan a szédítő slivoviczörvénybe, s a még át sem hült két forintot aristokratikus méltósággal részint eltraktálja... főleg pedig monopóliumok iránti hódolatból, széles gégéi birodalmának feláldozza. Hah !. . mi világul amott a tér és utczaközépen, mint lángoló üstökös, mely a bűnös világot fölperzselni küldeték ? .. mi és ki lehet azon pirosló csodavalami, kit a pajkos iskolagyermekek oly magasztos tisztelettel üdvözlőnek és hajigálnak ? .. Igen is, ő az a halhatatlan Vojtina... képe fénylik , egy házasulandó szent-jános-bogár. Orra vörösebb a paprikát faló szélvészfelhőnél. Félrecsapott kalapján hegy völgyek hullámzanak .. ... sötét hátán fehér krétával mázolt árkádiai képviselőt hordoz ... vesepecsenyévé dagadt ajkai közt rongyos szivar füstölög... s kenetlen tengelyhangból keservesen dudolgati Ekint halad elefánti vállalatja veszélyes ösvényén. Halad. .. meg-megáll. .. szemeit dörzsöli... föltekint . .. s egy házhoz betántorog. Felbaktat a lépcsőzeten. Beomlik az első ajtón. Kabátja őszinte pongyolán. .. fején agybafőbe pofozott kalap . .. szederjes szájában gorombán füstölő szivar... valami érthetlent mormog. .. s a szétdúlt, összetört bokrétát és levelet nyújtogatja. Az átvevő egyéniség történetesen Csafiz Áron uram volt. A botbafutott fél pedig Vojtina Mátyás, maradt meg : a sebészek, a vele kapcsolatban állott gymnasium, mint előbbi levelemben írtam, az Entwurf szerint jön átalakítva. A reformált hitfelekezetnek utolsó időben a kor parancsoló igényei és (mi Conditio, sine qua non) sajátságos nemzeti viszonyainkkal öszhangzólag javított Collegiumát kétévi megrendítő szünet után egyszerre oly hirtelen tudós gymnasiummá kezdették egyberakni, hogy annak, ki képesített növendékeink, tanítóink és tanszereinkbeni szegénységünket ismeri, aggodalommal kell eltelnie a jelen nemzedék képezése felől. Nekem legalább mondhatlanul fáj látnom a legyőzhetlen teher alatt görnyedező fiatalságot és tanítókat, és azon ferde nézetnek lábrakapását, mintha egy magyar nevelőintézet szervezésére nem kellene egyéb complicalt burkus állványok, schemata, teljesíthetlent ígérő, szép azért csak magunkat s másokat csaló tömött tanulmánytabelláknál.... Megvan a mi culturánknak is múltja s meg mindenek fölött jelene, sajátsága és zománcza, melyet pillanatig sem szabad szem elől tévesztenie azoknak, kikre a magyar szülők és felelekezetek legdrágább kincse, a nevelés, oktatás vezetése , bízva van. Az unitáriusok óvatosabban vezetik collegiumok ügyeit a kényszerűség szirtjei között. Az irodalom mondhatni teljesen kihalt: a három nyomdából egy , a Méhesé, nincs többé; a más kettőben a forradalom óta alig jelent meg egyéb hirdetmények és vásári czéduláknál. 1847-ben hat folyóiratunk (Erdélyi Híradó, Múlt és Jelen, Hon és Külföld politikai, Vasárnapi újság nép- és gazdászati, Természetbarát természettudományi, Kis Követ szépirodalmi lapok) egyetlen egyre, a hetenkint háromszor megjelenő „Kolozsvári lap“-ra olvadt le. És ez is alig teng leng, minek egyébiránt a megnehezült viszonyokon kivűl bizony a szerkesztőség is nagy részben oka. Mert legyünk méltányosak; egy olyan közlöny, és pedig egész Erdélyben egyetlen magyar közlöny , melynek hasábjain a szegény elesét magyarság egyebet sohasem lát hivatalos rendeletek , és a külföldi szánandó politikai vajúdások ingékony híreinél, melyben imádott hazájáról, helybeli és a vidéken elszigetelve élő feleiről sem társadalmi sem tudományos, avagy csak ipar , gazdászat tekintetében soha egy árva szót nem olvashat; egy ilyen lap a, mi lethargiába sülyedt közönségünket bizony nem bizondja életre hozni, s nem, mint kellene , mostani helyzetével valamennyire kibékilni, s új viszonyai között a teendők közül tájékozni stb.— Könyvárus boltjaink, hol ezelőtt a bel- és külföldi irodalom nevezetesb termékei folytonos keletnek s a vidéki magyar városok (Nagy Enyed, Marosvásárhely , Dées, Torda, Udvarhely stb.) szakadatlan megrendeléseinek örvendhettek, most üresek ; a maecenasok, az egyesületek (könyvszerzőtársulat, nevelői kör , angol könyvtársaság stb.), melyek részint magok, részint az erdélyi leendő Múzeum számára a legbecsebb munkákat gyűjték, nincsenek többé! S még azon keveseket is, kik megszokták egy-két szakmunkáért utolsó falatjokat szegni, elriasztja a hallatlan agio , midőn a mi pénzlábunk szerint alig 28/4 p garasos német tallért itt két p.forintba számítják , s még a birodalomban megjelent könyveket is drágábban fizetjük bolti áruknál. A legfelsőbb helyen megerősitve volt társas egyleteink azon vonaglásból, melybe a városi hadi sarczból rajok is vett rész , tökéiy lefoglalása sülyesztő — lassan kint üdülni kezdenek, így a Polgári Társalkodó, mely a forradalom előtt közel 300 taggal bírván, minden magyar könyvet sőt a jobb németet is hozató, — megint felvergődött vagy 100 tagra, s újbólmegemlékezett hajdani szép irányáról: a szegény magyar irodalmat tehetsége szerint ápolni, s legalább minden magyar lapot megrendelni. Nem is kíván árva irodalmunk tőletek becsületes polgárok egyebet, nem koldul alamizsnáért, csak azon hazafi kötelességre emlékeztet : Vegyitek meg a magyar íróknak nélkülözés könnyeivel áztatott műveit!! Tőletek függő idlegekkeli sűrű marasztalásra nem találván magát eléggé méltónak a bukott gyalog futár, szediveszi a sátorfát, s lelkes tanítványa — a már calculusgazdag szakácsnő — védkarjai közé repül. A nevezett földi istenasszonyt és akkor lett volna egy marhai halálhoz izmosodott mészáros legény elgyűrűzendő. Pár mozsárálgya-szerű csók léggé is csattogott már a boldog szerelmesekajkain. A megriasztott jámbor Vojtina, ép e sikamlós scénán kérese meg mathematikai mesterműve segédszárnyait. A gerlekint nyögdécselő baromgyilkos , mint bőszült Othelló neki gyürközik , és szerelemféltési dühében oly aesthetikai tapintat nélkül löki alá Matyimat a lépcsőzeten, hogy magával együtt utcza közepére ragadá a ház kapuját is. A liliom-arczú barna hölgy ... a szenvedő Laura, e komoly esemény után nemsokára férjhezmenettetett, ... hanem szenvedélyes keblére, s gazdag hajfürtéi közé jelenleg is jáczintot és nefelejtset is- fesztget. A szerelmi elefántságból hétköznapi rendes polgártárssá döngetett Vojtina Mátyás, rezignálván a veszélyes asszonyi paedagógiát, emberbaráti karjaim közt andalog, és kizárólag csizmáimat oktatgatja. Folytatjuk. · Bécs, jan. 11. — Drezdából ma sem vettünk megnyugtatóbb hírt; a vita, úgy látszik, a politika mezejéről távozott, s most a nemzetgazdászatia szállott. Poroszország befolyásának nagy részét az anyagi haszonnak köszöni, mely a német vámegyesületből az egyes német állodalmakra háramlik; ha Ausztriának sikerülne e vámegyesületet eloszlatni s helyébe egy nagy középeurópait léptetni, melyben Ausztria természetesen főszerepet játszanék: Poroszorság befolyása csaknem teljesen megsemmisülne. Innen magyarázható, hogy Poroszország Drezdában annyira ellenzi Ausztria kereskedelmi számbeli indítványait. A déli állodalmak itt is Ausztria mellett állanak, míg Zlannovcza s több éjszaki német állam Poroszországgal kereskedelmi szövetségre lépni hajlandó , Poroszország pedig több oknál fogva nehezen fogadhatja el Ausztria vámjegyzékét, mivel, hogy csak egy példát említsek, ennek következtében azonnal a dohányegyedárusságot be kellene hoznia. A politikai helyzet szinte még a régi, s mint látszik, ennek változása egyedül az anyagi kérdések miképeni megoldásától függ. Mondják, hogy Poroszország ily hatalmas ellen irányában azáltal akarna magán segíteni, hogy a védrendszert elhagyva, a szabadkő— Hol tanit, édes Mátyásom ? — Könyökutcában ... a Csafizházban. —• Két emelet... balra ötlözik... altánnal ? .. — Igen.. —■ Nagy férfiú — mondám örömtelve — jer karjaimba, téged a sors nemtőműt teremte ... jer, hadd öleljelek meg... most pedig itt egy tizoros, parancsolj belőle magadnak 30. garasos herczegi ebédet... délután azonban nálam teremt.. Ámbár a kegyes istenek által, földi csapásokon átszárnyaló rugékony szellem-, idegzet-, és kedélyzeti áldással ajándékoztatom meg: mégis boldogtalan, olykor szeszélyes, levert valék... illetetlen hagyám az élet kínálkozó örömeit fölöttem elsuhanni... mert Laurámmal nem találkozhatom... sylphidalakját nem érinthetem ... és szivetlelket kéjbe ringató édes szavait nem hallhatom. Színházban, sétatéren , s "általában közhelyeken megjelennie — főleg fonákul értelmezett színházi balesménye óta — rideg és előítéletes apja nem engedő. Néha néha ablakából láthatom merengő, halvány arczát... s párszor erkélyökről, hol gondosan ápolt virági közt ő volt szivemnek legbájosb nefelejtse. Napok... hetek múltak. Nagyszerű világtények születtek és enyésztenek. Barátimban csalatkozom. Életnézetim változtatlak. Laura... mindig Laurám emléke lebegett szivem, lelkem előtt, ifjú bájaival, hervadatlan szerelmével. ... Azonban, mint minden földi tárgy, eszme és költészet , úgy szerelmünk is alászárnyalt túlvilági régióiból illetékes helyére. Viszonlevelkéink tolmácsolák érzelminket. Egyszerűk valónak azok és nemesek, mint a természet szavai, melyek szende virágzaton, mint csillagok forgalmában, örökhiven nyilatkoznak. Hiba javitás-Pesti Napló 253. számának műtárában, 2-ik lap, 2-ik hasáb f. 9. sorban krokodil helyett dlr. Krokondil.