Pesti Napló, 1851. január (2. évfolyam, 245-269. szám)
1851-01-29 / 267. szám
1851. másod évi folyam. 267 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre. 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EDICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Szerda, január 29-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyeg-díj, előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő , a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. D megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, déledi órákban. ■ jelen TARTALOM: Telegrafi tudósítások-Községrend- IIPáris (Changarnier. Interim. A jan. 18-ki coalitio. Adósság iránti törvény. Összeesküvés.) Aleppo- (Vallási ismertető jelek. Bazar. A khanok. Fűtött szobák. A terrasse-róli kinézés.) Bánáti levelek- H- (Törvénykezési tisztviselők esküje. Nemzetiség.) Hivatalos- (Hirdetés. Cronopoliumi módosítvány. ) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország (Lamartine, O-Barrot, Faucher minisztériuma. Carlier, Drussurus: A dec. 10-kei társulat, Nemours hg. hírlapja. Elfogatások.) Németország. (Drezda : A kisebb államok állása. Poroszország kereskedelmi utasítása.) Olaszország- (új pénzgyüjtemény a vatikáni könyvtárban. Papírpénztörlesztés. Franczia őrsereg Terracinában.) Törökország- (Szélvészek. Szerencsétlenség. Zavargás Samos szigetén. Ostromzár.) Spanyolország- (Narvaez lemondásának titkai.) Kereskedelmi hírek Körkocsik menetrende - — Gabonaár — Dunavízállás ---------------------------------- vitatkozás folytattatik; utóbbi tekintetben erős ellenzésre talál. A senatus, az épületadó-törvény két első szakaszát változás nélkül elfogadta. A követkamrában felolvasott azon kérvény után, hogy Alessandriából egy vasút a Póig, s igy az osztrák vasúthálózattal csatlakozólag , vonassák , — egyszerű napirendre tértek át. Mamiani a jogbölcsészet tanárául neveztetett volna ki az itteni egyetemnél. Livorno, jan. 21. — Ra/J o, a tunisi bey minisztere , megérkezett. Athen, jan. 18. — Az Observateur d'Athenes egy Ausztria és Görögország közti postaszerződés tervét közli: Lloyd-gőzösok fognák e két állam közti közlekedést föntartani, s gyakoribb közlekedés fogna létre jöni. Az Athen és, a Pyraeus közti vasút terve újra fölvétetett és megvizsgáltatott. Ilir szerint az osztrák kormány az olasz menekültek fogadása iránt aggodalmát nyilvánította volna, miért néhány gyülekezet el is tiltatott. Smyrna, jan. 17. — A múlt héten Hald basa ünnepélyes beszéddel nyitá meg a kereskedelmi törvényszéket. Alessandria, jan. 17. — Semmi különös újság. A tengerentúli posta még nem jelentetett. Berlin, jan. 27. — 5%: 106%; bankrészlet: 96. Frankfurtban. 27. — 4%%: 03%: 5%: 72%; Bécs: 92%. Budapest, január 29-kén-TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Páris, jan. 24. — Napoleon üzenete , saját előjogai fentartásának a nemzetgyűlés részéről, egyúttal a tisztelet s egyesség megóvásának óhajtását mondja ki. Egy esetleges többséggel bíró minisztérium lehetetlen. Kisebbségi minisztériumnak alkotási kísérlete meghiúsult, s egy parlamenten kívüli átmeneti minisztérium alkotása szükséges; külügy : Bremer ; belügyi Weisz; pénzügyi: Germigny; igazságügy: Royer; közmunka: Magne; tengerészet: Vaillant; kereskedelem: Schneider, közoktatás: Giraud; had: Randon. A Burggarok a minisztérium ellen nyilatkoztak. — jan. 25. — A törvényhozás a minisztériummal szemben ellenséges lábon áll, mert parlamenti minisztérium alkotására komoly szándék nem mutatkozott. Faucher, Barrot, Bilbault, és Lamartine tagadják , hogy nekik ajánlat tétetett volna. Egy indítvány , mely szerint az üzenet, mint senki által ellen-nem jegyzett, érvénytelennek tekintessék, következmény nélkül maradt. Haimn interpellatioja a minisztérium alkotása iránt, hétfőre halasztatott. — Jan. 26. — Nagy intrigyek készülnek. Holnap létetik meg az interpellatio a miniszterium-alkotás iránt. Faucher, Barról, Thiers fognak szólni. Némelyek új bizalmatlansági szavazatot, sőt az elnök perbefogatását, védseregek kirendelését és azok parancsnokának kineveztetését is várják. Mások egyszerű napirendet hisznek, és rendszeres elvetését a miniszteri indítványoknak. Turin, jan. 23. — A Francziaországgal kötött, s a kereskedést és írói tulajdont illető szerződés fölötti A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ELJEGYZÉSI ÜNNEPÉLY A VENDÉKBAN. Vége. C) — Mit jelent ez, — kérdé az ifjú, poharát félre téve, s újra mosolygva az első meglepetés után. Ez Isten bocsássa meg, tánczvigalom. — Oh ! igen , — sóhajta Mari, — igen ez tánczvigalom. Fiatal úrnőm nem tánczolna, de vőlegénye , és atyja úgy akarják. Ő ez este igen boldogtalan !... E szavakra az ifjú vendég felugrott helyéből. — Oh ! Mari, — úgy mond, — ha te oly jó vagy mint hiszem, tégy nekem egy szolgálatot. Menj, fuss, s mond meg úrnődnek, hogy gróf Baudelot, könnyű lovassági ezredes, azon kegyért esd, hogy magát nála bemutathassa. Vagy inkább: ezt ne mondjari, menj házigazdám és ne menyasszonyához, ... mond neki, hogy foglya anja magát, hogy a vigalom zaja őt aludni nem engedi, hogy az éj hűvös és hosszú reend, hogy nemes tett lenne, egy szerencsétlen ifjút utolsó éje rémképeitől elvonni, hogy én őt az Istenre kérem, engedné meg tánczvigalmán megjelenhetnem, s hogy adott becsületszavamat ismétlem, miszerint a szökésre kísérletet nem teszek. Mindezt mondd neki Marim, s még többet is , mit szived sugallani fog. Előre köszönöm jóságod Mari. () Lásd PESTI NAPLÓ 266-ik számát. Én hiszem, hogy Hamelin mindezekre rá fog állani. .. Ha azután a vigalomhoz meghíva leendek, küld el gyermekem urad inasát, s mondd meg neki, hogy hozzon számomra fejérruhát és hajport. Azt is mondd neki, hogy hozzon urától öltönyöket számomra, s kérje el kardomat, nem egyébért, csakhogy ez este magamat feldíszíthessem; de hüvelyéből azt többé ki nem húzom... De most már menj... menj Mari, menj gyermekem, így, unszoló az ifjú fogoly a leányt, majd a távozásra, majd pedig ismét visszatartván. Ha ezt látta volna az ember, valóban kísértetbe jó vala, hogy sírjon-e, vagy nevessen ? ! Néhány percz múlva Hamelin kapitány komornoka lépe be a galambdúczba. Ezen ember a hajpor és ősszokásoknak nagy barátja volt, s a viszonyok általános fölforgatásán nem kevéssé boszankodók. A franczia forradalomban hajdani fontosságából igen sokat vesztett, s bár a municipal tanács tagja leve, mégis e rendkívüli hivatalban többször sóhajtozott azon magas állású férfiak látogatása után, kiket ifjú éveiben fodrozott. Noha municipál, de mégis jó ember volt, ki a szeplőtlen Robespierret csak azért nem kárhoztatta el örökre, mivel az egész franczia respublicában egyedül ő hatorozta magát, ő hordott manchettet, s ő viselt kötött mellényeket. A komornok a fogolynak egész öltözéket hozott, mit Hamelin kapitány önmaga számára készíttettett. A ruha szép és csinos, a fejérruha hófejér, s a lábbeli igen finom vola. Baudelot házigazdája semmiről sem feledkezik meg, még az illatos kenőcsökről sem. Baudelot fejét a komornokra bizá, ki azt nagy pontossággal eztezomázta, e közben sajnálkozva sóhajtván. Baudelot ifjú, és szép volt, de magát már régóta nem tisztogatá; midőn tehát egészen felöltözve , fodrozva, s szakára rendezve vala, s azezvonásait a jó vacsora s a távolból hallható hegedűszó által felvidulva érzé, az elsuhant szép napok boldog emlékére gondolván, nem tartóztatható magát vissza egy önmegelégedéssel teljes mosolytól. Még csak kardja hiányzott, mi a fogházbeli kiléptekor fogadása megújítása mellett — miszerint azt hüvelyéből ki nem vonja — átadatott neki. És volt, már midőn Baudelot a kerten átment, hogy a tánczvigalmi terembe lépjen. A vidék legszebb republicanus hölgyei valónak e tánczvigalomba meghíva. De tudjuk azt, hogy a hölgyek semmiféle politicai rendszer által annyira elfogulva nincsenek, miszerint egy hős, eszes, csinos és szép fiatal embert pillanataikra nem méltatnának. A vigalom elkezdetett. A menyasszony, Mailly kisasszony, szőke, komoly, kis leány vola, s arczvonásaiból nyíltan lehete olvasni, miszerint a rém és üldözés ezen korszakában, a táncz és kézfogási ünnepélyben nem igen örömest vesz részt. Mailly kisasszony azon erős szellemekhez tartozott, kik bizonyos bűverejü óráig, mely még számukra nem ütött, gyávák ; de midőn az intő óra megjő , akkor ezen szellemi gyávaság legyőzhetlen erővé magasul... a nő helyébe hős lép , kit egy ledőlt világ romjai sem lennének képesek visszarettenteni, kit máskor a nemhelyeslés legkisebb jelei csüggedtté tevének. Mailly Eleonora igen szomorú és levert vala. A körültelevők gyermekkori barátnői, méla hallgatagságát teljesen megoszták. Bretagni ünnepély soha sem volt ily szomorú. Az egész vigalomban valami kimagyarázhatlan zavar volt észrevehető. Mi sem haladt, sem táncz, sem tánczosnők. Általános komor hangulat uralgott. Még a fiatal férfiak sem kívántak a szép ifjú hölgyeknek tetszeni, s a vigalom alig véve kezdetét, iár is mindenki — a nélkül, hogy okát bírta volna adni, az ünnepély végét óhajta. Egyszer halkkal megnyílik a tág terem ajtaja ... s én magam sem tudom miért, és e pillanatban minden szem az ajtón függött. E perezben az egész társaságnak egy pillantása volt, oly kíváncsian hajhászott szórakozást a vigalom nyomasztó unalmában. Az ajtón szép, udvariasan öltözött nemes, mosolygó csinos tiszt lép be. Rajta udvari ruha; tartása nemes, modora udvarias, és kellemes. E jelenet az ünnepély unalmasságához igen érdekes ellentétet képezett. Az egészen kék érzelmű férfiak és nők kellemes meglepetést érzettek, midőn körükben hirtelen a franczia társadalom azon maradványát szemlélték, mely 24 óra alatt megbuktattatott. És minő regényes élvezetet nyujta ezen már elitélt ifjúnak látása, ki holnap a halált várva , ma egy republicánus ünnepélyben részt vesz, hogy a tánczot élvezze, s a vígságot felköltse, s ki hivatásának holtig hű érzetében, mint franczia nemes ma este egyedül arra gondol, mint tetszhessék a hölgyeknek! Alig lépett be Baudelot a terembe, azonnal az ünnepély rendeztetéséhez alkalmazó magát. Egyet a hölgyek közöl mindjárt tánczba rántott... azon kis szőke, bájos leányt, kit előbb már a kertben látott. Ez minden tétova nélkül fogadá el az ifjú ember felhívását , tudván, hogy a republicanus halál, a legengesztelhetlenebb mindenek közt, tánczása mögött áll, miszerint neki véres kezét nyújtsa. Midőn tehát a férfiak láták , hogy Baudelot, ki már haldoklik , tánczol, elpirultak a hölgyek iránti csekély részvétük miatt... És a nők rögtön mind felhívattak a tánczra. A hölgyek részükről a tánczosok kezeit azonnal elfogadók, csak hogy Baudelot-t közel tánczolni láthassák. A dolog végre oda fejlődött ki. KÖZSÉGREND. Összehasonlítások. 2. Pest, jan. 29-én. §. Az adminisztratív község , franczia jogi alakzat. Ez az alapfogalom a jelenkori európai községi szervezetekben, s ha ezek lényegesen eltávoznak is a franczia községek alakjától — minővé a consulság és császárság alatt és óta fejlődött — azért fő elveik mind föltalálhatók a franczia községek fejlődési processusában 1789 óta, mostanig. Több elvekre nézve ezt közelebbi czikkünkben kimutattuk. Az 1800-diki franczia községi törvény legelőször állított fel két elvet, mely azóta ott a centralizált állodalom helyhatósági szervezetének kimozduhatlan alapját képezte. Első: a tanácskozó illetőségnek a végrehajtó hatóságtól tökéletes elválasztása. Ezt föltaláljuk a birodalmi törvényben is, csakhogy itt a községi képviseleti tanácskozási jognak végtelenül nagyobb súlyt ad az elhatározás joga, mely egybe van kapcsolva. Második: a polgármesternek és segédeinek az állodalmi kormány általi kinevezése. Az 1789- diki törvény szerint ezeket a község szabadon választotta volt. Ebben fekszik az első ellentét a franczia és az európai egyéb szabad községi szervezetek között. Ott állodalmi hivatalnok a végrehajtó, a tisztán községi igazgatásra nézve is: a birodalomban, mint előbbi czikkünkben kimutattuk, a község által szabadon választott községi orgánum, végrehajtó a községi körben foganatosítandó állodalmi igazgatási ügyekre nézve is. Azonban itt sincs azért elidegenítve az állodalomtól hatalmának e része. Az állodalom, a községre átruházott hatáskört, visszaveheti, s az abban mozgó igazgatást saját orgánumai által végeztetheti el. A községi szervezetnek fő kérdései: minő előjárósággal bírjon a község? s kinevezze ki azt? Minő igazgatási kör illesse a községet? Minő részt vegyenek az egyes polgárok a községi akaratban , s minő jogon? Kinek legyen joga számadást kívánni ezen igazgatásról? A két első kérdésre már feleltünk. Láttuk a polgármester és a községi képviselet illetőségi körét; láttuk, hogy a községi szervezet nem megy túl az igazgatás körén; láttuk, hogy a polgármestert illeti egy oly hatóság , melyben a községi képviseletnek rendesen nincs része. A franczia inaire sajátságos állását és jelentőségét , a birodalom községi polgármesterében, daczára minőségek s kinevezések lényeges különbségének, változatlanul feltaláljuk. A polgármester nemcsak közvetítő tag az állodalmi kormány és a község között, de teendőinek lényeges részére nézve sem a községnek, hanem az állodalmi kormánynak felelős. E teendői a törvények és rendeletek kihirdetése az egyenes adók beszedése, együttműködés az öszszeírási és ujonczozási ügynél, vétkesek letartóztatása és kézhezszolgáltatása, elkövetett vétkek gyanújeleinek följelentése, az idegeni rendőrség kezelése, súlyos mértékre való felvigyázás, a helybeli rendőrség kezelésében — mely Francziaországban osztatlanul a maire-t illeti—a birodalomban a községi képviseletnek is része van, ez ajánlván meg a rendőri eszközök és intézetekre megkívántak a költségeket. A franczia községi joggal közös határozmány, mely onnan ment át az újabb európai községi jogokba, az, hogy a községi közjogokbani részvétel föltétele az actív polgári minőség. Választó csak a vagyoni census föltételével bíró községi tag, ki ekkor tulajdonképent községi polgárnak neveztetik, a többi tagok közöl csak a magasabb értelmiség személyes qualificatiojával felruházottak. A hajdani testületek és ezérkek, a különböző jogokkal biró városrészek, nincsenek többé; a vagyon mértéke és a személyes qualificatio ad részt a községi közjogokban ; a birodalmi törvény szerint nem egyenlőt, mert itt vannak a választótestületek. Bővebben terjeszkedtünk ki e kifejtésnél a franczia községi rend elveire, két okból: mivel ennek több alapelvei, melyeket az hozott legelőször érvényességre, átmentek rendre az európai új községi szervezetekbe,és föltaláljuk azokat a birodalmi községi törvényben is; másodszor, ellentétet kívántunk kimutatni a merev centralizatióból, a községi függésre nézve is kifolyó elvek és a községi adminisztratív-autonomia lényege között. Belgiumban hosszas és tüzes volt a harcz a centralizatio és provincialismus között a községi kérdés fölött. Az eredmény: a két szélsőség között helyes középet tartó mai jeles községi rendszer lett, mely az 1835-diki törvényben foglaltatik. A község tanácskozó s határozó képviselete: a községi tanács, végrehajtó orgánum: a polgármester 3—4 schö/f-c 1, kiket azonban, a tanács kebeléből, a király nevez. A választói census 15 franknyi évi egyenes adó, a választhatók csupán az activ választói joggal biró polgárok. A birodalmi törvény a választhatóságot nem szorítja ezekre, hanem kiterjeszti minden községi tagokra. A fizetéses polgármester és schöffek szorosabb tanácsa gyakorolja a végrehajtást, teljesíti a középponti kormány, a tartományi és a községi tanács határozatait, kezeli a község jövedelmeit, közmunkáit, tártjaién a rendet és békét, ha kell, az általa fölkérhető fegyveres erő segedelmével, számot ad a községi tanácsnak a községi ügyek kezeléséről. A községtanács tanácskozó- és határozó-testület a községet érdeklő ügyekben, s ülései csak a község pénzbeli s anyagi érdekeit illető ügyek tárgyalásakor nyilvánosak. A község vagyonát nagyban s lényegesen illető határozataihoz azonban a király és a tartományi tanács helybenhagyása szükséges. Illetőségi körébe tartozik az egész beligazgatás s a helybeli rendőrség, határozatai azonban nem ellenkezhetnek az ország törvényeivel s a tartományi tanács határozataival; azokat egyszerű rendőri büntetés sanctiojával is megerősítheti; az előleges költségvetést s a számadásokat megvizsgálja, s helybenhagyja, vagy elveti; az adót egy saját választmánya veti ki, s maga nevez egyéneket a községi hivatalokra. Körén kívül eső, vagy a törvényekbe ütköző végzéseit a tartományi kormányzó felfüggesztheti , s ezen összeütközési eseteket eldönti előbb a tartományi tanács, azután a király. A király a községi tanácsot föl nem függesztheti, s az ál-