Pesti Napló, 1851. január (2. évfolyam, 245-269. szám)

1851-01-29 / 267. szám

1851. másod évi folyam. 267 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre. 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­m­onkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EDI­CH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri­ utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Szerda, január 29-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­­bos petit-sora 4 pgő kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyeg-díj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő , a PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. D megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, déledi órákban. ■ jelen TARTALOM: Telegrafi tudósítások-Községrend- II­Páris (Changarnier. Interim. A jan. 18-ki coalitio. Adós­ság iránti törvény. Összeesküvés.) Aleppo- (Vallási ismertető jelek. Bazar. A khanok. Fűtött szobák. A terrasse-róli kinézés.) Bánáti levelek- H- (Törvénykezési tisztviselők esküje. Nemzetiség.) Hivatalos- (Hirdetés. Cronopoliumi módosítvány. ) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország­ (Lamartine, O-Barrot, Faucher minisz­tériuma. Carlier, Drussurus: A dec. 10-kei társulat, Nemours hg. hírlapja. Elfogatások.) Németország. (Drezda : A kisebb államok állása. Porosz­­ország kereskedelmi utasítása.) Olaszország- (új pénzgyüjtemény a vatikáni könyvtár­ban. Papírpénztörlesztés. Franczia őrsereg Terraci­­nában.) Törökország- (Szélvészek. Szerencsétlenség. Zavargás Samos szigetén. Ostromzár.) Spanyolország- (Narvaez lemondásának titkai.) Kereskedelmi hírek Körkocsik menetrende - — Gabonaár­ — Dunavízállás­ ----------------------------------­ vitatkozás folytattatik; utóbbi tekintetben erős ellen­zésre talál. A senatus, az épületadó-törvény két első szakaszát változás nélkül elfogadta. A követ­kamrában felolvasott azon kérvény után, hogy Ales­­sandriából egy vasút a Póig, s igy az osztrák vas­úthálózattal csatlakozólag , vonassák , — egyszerű napirendre tértek át. Mamiani a jogbölcsészet taná­rául neveztetett volna ki az itteni egyetemnél. Livorno, jan. 21. —­ Ra/J­ o, a tunisi bey minisz­tere , megérkezett. Athen, jan. 18. — Az Observateur d'Athenes egy Ausztria és Görögország közti postaszerződés tervét közli: Lloyd-gőzösok fognák e két állam közti köz­lekedést föntartani, s gyakoribb közlekedés fogna létre jöni. Az Athen és, a Pyraeus közti vasút terve újra fölvétetett és megvizsgáltatott. Ilir szerint az osztrák kormány az olasz menekültek fogadása iránt aggo­dalmát nyilvánította volna, miért néhány gyülekezet el is tiltatott. Smyrna, jan. 17. — A múlt héten Hald basa ünnepélyes beszéddel nyitá meg a kereskedelmi tör­vényszéket. Alessandria, jan. 17. — Semmi különös újság. A tengerentúli posta még nem jelentetett. Berlin, jan. 27. — 5%: 106%; bankrészlet: 96. Frankfurtban. 27. — 4%%: 03%: 5%: 72%; Bécs: 92%. Budapest, január 29-kén-TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Páris, jan. 24. — Napoleon üzenete , saját előjo­gai fentartásának a nemzetgyűlés részéről, egyúttal a tisztelet s egyesség megóvásának óhajtását mond­ja ki. Egy esetleges többséggel bíró minisztérium lehetetlen. Kisebbségi minisztériumnak alkotási kí­sérlete meghiúsult, s egy parlamenten kívüli átme­neti minisztérium alkotása szükséges; külügy : Bre­mer ; belügyi Weisz; pénzügyi: Germigny; igaz­ságügy: Royer; közmunka: Magne; tengerészet: Vail­­lant; kereskedelem: Schneider­, közoktatás: Giraud; had: Randon. A Burggarok a minisztérium ellen nyilatkoztak. —­ jan. 25. — A törvényhozás a minisztériummal szemben ellenséges lábon áll, mert parlamenti mi­nisztérium alkotására komoly szándék nem mutatko­zott. Faucher, Barrot, Bilb­ault, és Lamartine ta­gadják , hogy nekik ajánlat tétetett volna. Egy in­dítvány , mely szerint az üzenet, mint senki által ellen-nem­ jegyzett, érvénytelennek tekintessék, kö­vetkezmény nélkül maradt. Haimn interpellatioja a mi­nisztérium alkotása iránt, hétfőre halasztatott. — Jan. 26. — Nagy intrigye­k készülnek. Hol­nap létetik meg az interpellatio a miniszterium-alkotás iránt. Faucher, Barról, Thiers fognak szólni. Néme­lyek új bizalmatlansági szavazatot, sőt az elnök perbefogatását, védseregek kirendelését és azok pa­rancsnokának kineveztetését is várják. Mások egy­szerű napirendet hisznek, és rendszeres elvetését a miniszteri indítványoknak. Turin, jan. 23. — A Francziaországgal kötött, s a kereskedést és írói tulajdont illető szerződés fölötti A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ELJEGYZÉSI ÜNNEPÉLY A VENDÉKBAN. Vége. C) — Mit jelent ez, — kérdé az ifjú, poharát fél­re téve, s újra mosolygva az első meglepetés után. Ez Isten bocsássa meg, tánczvigalom. — Oh ! igen , — sóhajta Mari, — igen ez táncz­vigalom. Fiatal úrnőm nem tánczolna, de vőlegé­nye , és atyja úgy akarják. Ő ez este igen boldogta­lan !... E szavakra az ifjú vendég felugrott helyéből. — Oh ! Mari, — úgy mond, — ha te oly jó vagy mint hiszem, tégy nekem egy szolgálatot. Menj, fuss, s mond meg úrnődnek, hogy gróf Baudelot, könnyű­ lovassági ezredes, azon kegyért esd, hogy magát nála bemutathassa. Vagy inkább: ezt ne mond­jari, menj házi­gazdám és ne menyasszonyá­hoz, ... mond neki, hogy foglya anja magát, hogy a vigalom zaja őt aludni nem engedi, hogy az éj hűvös és hosszú reend, hogy nemes tett lenne, egy szeren­csétlen ifjút utolsó éje rémképeitől elvonni, hogy én őt az Istenre kérem, engedné meg tánczvigalmán megjelenhetnem, s hogy adott becsületszavamat is­métlem, miszerint a szökésre kísérletet nem teszek. Mindezt mondd neki Marim, s még többet is , mit szived sugallani fog. Előre köszönöm jóságod Mari. () Lásd PESTI NAPLÓ 266-ik számát. Én hiszem, hogy Hamelin mindezekre rá fog állani. .. Ha azután a vigalomhoz meghíva leendek, küld el gyermekem urad inasát, s mondd meg neki, hogy hozzon számomra fejérruhát és hajport. Azt is mondd neki, hogy hozzon urától öltönyöket számomra, s kérje el kardomat, nem egyébért, csakhogy ez este magamat feldíszíthessem; de hüvelyéből azt többé ki nem húzom... De most már menj... menj Mari, menj gyermekem, így, unszoló az ifjú fogoly a leányt, majd a tá­vozásra, majd pedig ismét visszatartván. Ha ezt látta volna az ember, valóban kísértetbe jó vala, hogy sírjon-e, vagy nevessen ? ! Néhány percz múlva Hamelin kapitány komorno­­ka lépe be a galambdúczba. Ezen ember a hajpor és ősszokásoknak nagy barátja volt, s a viszonyok álta­lános fölforgatásán nem kevéssé boszankodók. A fran­czia forradalomban hajdani fontosságából igen sokat vesztett, s bár a municipal tanács tagja leve, mégis e rendkívüli hivatalban többször sóhajtozott azon magas állású férfiak látogatása után, kiket ifjú éve­iben fodrozott. Noha municipál, de mégis jó ember volt, ki a szeplőtlen Robespierret csak azért nem kárhoztatta el örökre, mivel az egész franczia res­­publicában egyedül ő hat­­orozta magát, ő hordott manchettet, s ő viselt kötött mellényeket. A komornok a fogolynak egész öltözéket hozott, mit Hamelin kapitány önmaga számára készíttettett. A ruha szép és csinos, a fejérruha hófejér, s a láb­beli igen finom vola. Baudelot házi­gazdája semmi­ről sem feledkezik meg, még az illatos kenőcsökről sem. Baudelot fejét a komornokra bizá, ki azt nagy pontossággal eztezomázta, e közben sajnálkozva só­hajtván. Baudelot ifjú, és szép volt, de magát már régóta nem tisztogatá; midőn tehát egészen felöltöz­ve , fodrozva, s szakára rendezve vala, s azezvoná­­sait a jó vacsora s a távolból hallható hegedűszó ál­tal felvidulva érzé, az elsuhant szép napok boldog emlékére gondolván, nem tartóztatható magát vissza egy önmegelégedéssel teljes mosolytól. Még csak kardja hiányzott, mi a fogházbeli ki­léptekor fogadása megújítása mellett — miszerint azt hüvelyéből ki nem vonja — átadatott neki. És volt, már midőn Baudelot a kerten átment, hogy a tánczvigalmi terembe lépjen. A vidék legszebb republicanus hölgyei valónak e tánczvigalomba meghíva. De tudjuk azt, hogy a hölgyek semmiféle politicai rendszer által annyira elfogulva nincsenek, miszerint egy hős, eszes, csinos és szép fiatal embert pillanataikra nem méltatnának. A vigalom elkezdetett. A menyasszony, Mailly kisasszony, szőke, komoly, kis leány vola, s arcz­­vonásaiból nyíltan lehete olvasni, miszerint a rém és üldözés ezen korszakában, a táncz és kézfogási ün­nepélyben nem igen örömest vesz részt. Mailly kis­asszony azon erős szellemekhez tartozott, kik bizo­nyos bűverejü óráig, mely még számukra nem ütött, gyávák ; de midőn az intő óra megjő , akkor ezen szellemi gyávaság legyőzhetlen erővé magasul... a nő helyébe hős lép , kit egy ledőlt világ romjai sem lennének képesek visszarettenteni, kit máskor a nemhelyeslés legkisebb jelei csüggedtté tevének. Mailly Eleonora igen szomorú és levert vala. A körültelevők­­ gyermekkori barátnői, méla hallga­­tagságát teljesen megoszták. Bretagni ünnepély so­ha sem volt ily szomorú. Az egész vigalomban valami kimagyarázhatlan zavar volt észrevehető. Mi sem haladt, sem táncz, sem tánczosnők. Általános komor hangulat uralgott. Még a fiatal férfiak sem kívántak a szép ifjú hölgyeknek tetszeni, s a vigalom alig véve kezdetét, i­ár is mindenki — a nélkül, hogy okát bírta volna adni, az ünnepély végét óhajta. Egyszer halkkal megnyílik a tág terem ajtaja ... s én magam sem tudom miért, és e pillanatban min­den szem az ajtón függött. E perezben az egész tár­saságnak egy pillantása volt, oly kíváncsian hajhá­­szott szórakozást a vigalom nyomasztó unalmában. Az ajtón szép, udvariasan öltözött nemes, mosoly­gó csinos tiszt lép be. Rajta udvari ruha; tartása nemes, modora udvarias, és kellemes. E jelenet az ünnepély unalmasságához igen érdekes ellentétet ké­pezett. Az egészen kék érzelmű férfiak és nők kelle­mes meglepetést érzettek, midőn körükben hirtelen a franczia társadalom azon maradványát szemlélték, mely 24 óra alatt megbuktattatott. És minő regé­nyes élvezetet nyujta ezen már elitélt ifjúnak látása, ki holnap a halált várva , ma egy republicánus ünne­pélyben részt vesz, hogy a tánczot élvezze, s a víg­­ságot felköltse, s ki hivatásának holtig hű érzetében, mint franczia nemes ma este egyedül arra gondol, mint tetszhessék a hölgyeknek! Alig lépett be Baudelot a terembe, azonnal az ün­nepély rendeztetéséhez alkalmazó magát. Egyet a hölgyek közöl mindjárt tánczba rántott... azon kis szőke, bájos leányt, kit előbb már a kertben látott. Ez minden tétova nélkül fogadá el az ifjú ember fel­hívását , tudván, hogy a republicanus halál, a leg­­engesztelhetlenebb mindenek közt, tánczása mögött áll, miszerint neki véres kezét nyújtsa. Midőn te­hát a férfiak láták , hogy Baudelot, ki már haldok­lik , tánczol, elpirultak a hölgyek iránti csekély részvétük miatt... És a nők rögtön mind felhívattak a tánczra. A hölgyek részükről a tánczosok kezeit azonnal elfogadók, csak hogy Baudelot-t közel tán­­czolni láthassák. A dolog végre oda fejlődött ki. KÖZSÉGREND. Összehasonlítások. 2. Pest, jan. 29-én. §. Az adminisztratív község , franczia jogi alakzat. Ez az alapfogalom a jelenkori európai községi szervezetekben, s ha ezek lényegesen eltávoznak is a franczia községek alakjától — minővé a consulság és császárság alatt és óta fejlődött — azért fő elveik mind föltalálhatók a franczia községek fejlődési processusában 1789 óta, mostanig. Több elvekre nézve ezt közelebbi czikkü­nk­­ben kimutattuk. Az 1800-diki franczia községi törvény legelőször állított fel két elvet, mely azóta ott a centralizált állodalom helyhatósági szervezetének kimozdu­hatlan alapját képezte. Első: a tanácskozó illetőségnek a végrehajtó hatóságtól­ tökéletes elválasztása. Ezt föltaláljuk a birodalmi törvényben is, csakhogy itt a köz­ségi képviseleti tanácskozási jognak végtelenül nagyobb súlyt ad az elhatározás joga, mely egybe van kapcsolva. Második: a polgármesternek és segédeinek az állodalmi kormány általi kinevezése. Az 1789- diki törvény szerint ezeket a község szabadon választotta volt. Ebben fekszik az első ellentét a franczia és az európai egyéb szabad községi szervezetek között. Ott állodalmi hivatalnok a végrehajtó, a tisztán községi igazgatásra nézve is: a biro­dalomban, mint előbbi czikkünkben kimutattuk, a község által szabadon választott községi or­gánum, végrehajtó a községi körben foganatosí­tandó állodalmi igazgatási ügyekre nézve is. Azonban itt sincs azért elidegenítve az állo­­dalomtól hatalmának e része. Az állodalom, a községre átruházott hatáskört, visszaveheti, s az abban mozgó igazgatást saját orgánumai által végeztetheti el. A községi szervezetnek fő kérdései: minő elő­­járósággal bírjon a község? s kinevezze ki azt? Minő igazgatási kör illesse a községet? Minő részt vegyenek az egyes polgárok a községi aka­ratban , s minő jogon? Kinek legyen joga szám­adást kívánni ezen igazgatásról? A két első kérdésre már feleltünk. Láttuk a polgármester és a községi képviselet illetőségi körét; láttuk, hogy a községi szervezet nem megy túl az igazgatás körén; láttuk, hogy a pol­gármestert illeti egy oly hatóság , melyben a községi képviseletnek rendesen nincs része. A franczia inaire sajátságos állását és jelen­tőségét , a birodalom községi polgármesterében, daczára minőségek s kinevezések lényeges kü­lönbségének, változatlanul feltaláljuk. A polgár­­mester nemcsak közvetítő tag az állodalmi kor­mány és a község között, de teendőinek lénye­ges részére nézve sem a községnek, hanem az állodalmi kormánynak felelős. E teendői a tör­vények és rendeletek kihirdetése az egyenes adók beszedése, együttműködés az öszszeírási és ujon­­czozási ügynél, vétkesek letartóztatása és kéz­­hezszolgáltatása, elkövetett vétkek gyanújelei­­nek följelentése, az idegeni rendőrség kezelése, súlyo­s mértékre való felvigyázás, a helybeli rendőrség kezelésében — mely Francziaország­­ban osztatlanul a m­aire-t illeti—a birodalomban a községi képviseletnek is része van, ez ajánl­ván meg a rendőri eszközök és intézetekre meg­kívántak a költségeket. A franczia községi joggal közös határozmány, mely onnan ment át az újabb európai községi jogokba, az, hogy a községi közjogokbani rész­vétel föltétele az actív polgári minőség. Vá­lasztó csak a vagyoni census föltételével bíró községi tag, ki ekkor tulajdonképent községi polgárnak neveztetik, a többi tagok közöl csak a magasabb értelmiség személyes qualificatiojá­­val felruházottak. A hajdani testületek és ezér­kek, a különböző jogokkal biró városrészek, nincsenek többé; a vagyon mértéke és a sze­mélyes qualificatio ad részt a községi közjogok­ban ; a birodalmi törvény szerint nem egyenlőt, mert itt vannak a választó­testületek. Bővebben terjeszkedtünk ki e kifejtésnél a franczia községi rend elveire, két okból: mivel ennek több alapelvei, melyeket az hozott leg­először érvényességre, átmentek rendre az euró­pai új községi szervezetekbe,és föltaláljuk azokat a birodalmi községi törvényben is; másodszor, ellentétet kívántunk kimutatni a merev centra­­lizatióból, a községi függésre nézve is kifolyó elvek és a községi adminisztratív-autonomia lényege között. Belgiumban hosszas és tüzes volt a harcz a centralizatio és provincialism­us között a községi kérdés fölött. Az eredmény: a két szélsőség kö­zött helyes középet tartó mai jeles községi rend­szer lett, mely az 1835-diki törvényben fog­laltatik. A község tanácskozó s határozó képviselete: a községi tanács, végrehajtó­ orgánum: a pol­gármester 3—4 schö/f-c 1, kiket azonban, a ta­nács kebeléből, a király nevez. A választói cen­sus 15 franknyi évi egyenes adó, a választha­tók csupán az activ választói joggal biró polgá­rok. A birodalmi törvény a választhatóságot nem szorítja ezekre, hanem kiterjeszti minden községi tagokra. A fizetéses polgármester és schöffek szorosabb tanácsa gyakorolja a végre­hajtást, teljesíti a középponti kormány, a tar­tományi és a községi tanács határozatait, kezeli a község jövedelmeit, köz­munkáit, tártjaién a rendet és békét, ha kell, az általa fölkérhető fegyveres erő segedelmével, számot ad a közsé­gi tanácsnak a községi ügyek kezeléséről. A köz­ségtanács tanácskozó- és határozó-testület a köz­séget érdeklő ügyekben, s ülései csak a község pénzbeli s anyagi érdekeit illető ügyek tárgyalása­kor nyilvánosak. A község vagyonát nagyban s lényegesen illető határozataihoz azonban a ki­rály és a tartományi tanács helybenhagyása szük­séges. Illetőségi körébe tartozik az egész bel­­igazgatás s a helybeli rendőrség, határozatai azonban nem ellenkezhetnek az ország törvényei­vel s a tartományi tanács határozataival; azokat egyszerű rendőri büntetés sanctiojával is meg­erősítheti; az előleges költségvetést s a száma­dásokat megvizsgálja, s helybenhagyja, vagy elveti; az adót egy saját választmánya veti ki, s maga nevez egyéneket a községi hivatalokra. Körén kívül eső, vagy a törvényekbe­ ütköző végzéseit a tartományi kormányzó felfüggeszt­heti , s ezen összeütközési eseteket eldönti előbb a tartományi tanács, azután a király. A király a községi tanácsot föl nem függesztheti, s az ál-

Next