Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)

1851-02-01 / 270. szám

dőljük, miszerint Romában Bonaparte Napoleon La­jos úr kormánya katonaságot tart. Az Univers, úgy látszik a közeli, nem pedig távolabbi érdekek szem­pontjából fogta föl a dolgot. Ha így áll a dolog, ki kétkednék benne, hogy az Univers nem helyesen számít. — Romáról lévén szó, a Consl­lusionnelben kö­zelebbről ezt olvassuk: Roma, jan. 19. A múlt pénteken estve, demagógaink (?), mintegy 150—160 ember összegyűlt a sólyomhoz czimzett vendéglőben, hogy onnan éljen a köztársaság! kiáltással szét­oszoljanak, és így a sereget lázadásra bujtogassák. A hatóság jóelőre értesítve volt, a szükséges rend­szabályok megtételére. A rendőrfőnök és térparancs­nok , e hírt vévén, mindjárt egy század katonaság után küldtek, hogy a vendéglőből a szóbanforgó egyéneket távolítsa el. Hogy minden rendetlenségnek elejét vegyék , az illető tiszt szükségesnek tartá a jelenlevőket fölkérje, hogy távozzanak el. Két egyén azonban ellenállott, s ezeket befogták , de másnap ismét szabadon bocsáttattak. A város több pontjain még néhány hazafi dalokat éneklő egyéneket talál­ván , ezeket is befogták. A Conststutionnel megem­lítő még, hogy Barberini-piacokon egy titkos sajtót fedeztek föl, minek következtében több egyént, kik­nek kéziratai a nyomdában voltak, nem különben bebörtönöztek.­­ E szerint a Morning Chronicle Roma jelen helyzetéről a tudósítása, melyről e la­pokban említés történt, csakugyan valóságnak látszik.­­ A 27-kei interpellátióra nagy készületet tesz­nek. Azonban, meglehet, hogy egyszerű napirendre fognak átmenni, s ezt abból lehet gyanítni, mert a kisebbség ebben állapodott meg. Másfelől nyugtala­nító hírek szállonganak. A Constitutionnel azt írja, hogy Thiers urnái politikai barátai összegyűltek, s arról tanácskoztak, mikép­viseljék magukat 27-kén. A Pays szerint, egy coalitio alakult, hogy 27-kén egy indítványt terjesszenek elő az elnök és minisz­tériuma bevállása tárgyában. A Rreoff-utczában is a képviselők, mint az Union erről értesít, szenve­délyesen vitatkoztak, s általánosan a minisztérium ellen nyilatkoztak. Némelyek új bizalmatlansági sza­vazatot, mások pedig egy parlamenti sereg felállí­tását indítványozták stb. A Párisi lapok igen tréfásan rajzolják az új mi­nisztereknek a nemzetgyűlésbe lépését. Az új kabi­net két tagját a bemeneti ajtó előtt álló felügyelő fel­szólító, midőn belépni akartak, hogy jegyeiket mu­tatnák meg. A miniszterek azt felelték, hogy ők miniszterek, a felügyelő azonban nem akart enged­ni s szóváltásra került a dolog, s a felügyelő már őrök után küldött, midőn egy képviselő jött, s ez a felügyelőt fölvilágositá. — A Pyramid-u­tcz­ a pártegylet föloszlófélben. Giraud miniszter úr a 25-kei gyűlésben azt indítvá­nyozván , hogy a februári ülésszakra elnökül Baro­­chet jelöljék ki, erre fölszólalások történtek, mi föl­oszlást idézett elő. Ezután a városháznál gyűlnek össze, s bonapartista egyletnek fogják magukat nevezni. — Carlier úrról írják, hogy az új belügyminisz­ter Vaisse arra nagy befolyást gyakorol. Baroche úrral nem ép oly könnyen boldogult. Németország, Baden, jan. 24. Tegnap a második kamrában Blankenhorn képviselő interpellare intézett a had­ügyminiszterhez a Rastatb­an levő erős osztrák őr­séget illetőleg. Roggenbach azt válaszola, hogy a porosz seregek kivonulása után, a kormány a szö­vetségi központi bizottmánynak följelenté , miszerint Baden képes ön­erejével a békét fentartani, s szö­vetségi kötelességeit teljesíten­i, egyúttal kérte azt, hogy Ausztria a szövetségileg kötelezett 170 utász kiállítására hivassék. Erre az osztrák kormánytól azon nyilatkozat érkezett, hogy a körülmények a kisebb vagy nagyobb őrséget Rastattban még szükségelnék. Miután ezt a négi kormány, a mellékelt okoknál fogva szintén belátta, helye volt a szövetségileg elhatá­rozott megszállásnak, s ennél fogva az 5000-nyi őrséghez 3000 emberrel járult Ausztria. — Mardy ez okból az ostromállapot megkurtításának szükségét mondá ki, s kinyilatkoztató, hogy eziránt néhány nap múlva indítványt fog a kamara elébe terjesz­teni. — Berlin , jan. 28. A Lloydnak írják, miszerint ott jelenleg tökéletes szélcsend uralkodik a politikai dol­gokban. Az országgyűlésről nagyon keveset lehet hallani, miután az gyéren tart üléseket, s azok is egészen érdeknélküliek. Az utóbbi időben fölmerült zon hír, mintha a választási törvény meg fogna vál­toztatni, s más, a rendi intézmények alapján terjesz­tetnék elő, csak kevés időre volt képes a közfigyel­met magára vonni, s pedig egyszerűn azért, mert mint látszik, a nagyobb rész arról van meggyőződve, hogy a jelen kamarák állása oly gyönge, miszerint azt gyökerében kell újra szervezni. E szellemben agitál a N. Pr. Zig egy darab idő óta teljes követ­kezetességgel , s mint mondják, e lap jóslatai ren­desen bekövetkezendő változások előpostái szoktak lenni. A kérdés még csak az, várjon Manteuffel úr, történendő változás esetében, meg fogná-e tartani je­len helyzetét. Egy kérdés van mégis, mely kissé élénkebb fi­gyelmet gerjeszt, és ez a kereskedelmi. Egyébiránt ezt illetőleg is, megbarátkoztak azon eszmével, hogy sebes eldöntése helyett, lassú megoldásával is meg­­elégesznek. Azt is állítják hogy ámbár a szabadke­reskedelmi elv fentartása elhatároztatott volna, Ileydt azonban még­is megmaradna helyén, mások szerint pedig csak azért nem fogadtatott el lemon­dása , mert utódja iránt nem jöhettek tisztába. A szabad kereskedés hívei, kik Poroszországban, két­ségtelen többségben vannak, Heydt urat szüntelen tá­madásuk czéljául tűzik ki, mint ez nemrég egy kis röpiratban is történt. A szabad kereskedés mellett Berlinben magában is oly nagy többség áll, s oly kitöréssel, hogy az e tárgyban ott folytatott ülések, daczára irtóztató unalmasságuknak, igen sűrűn lá­­togattatnak. Éjszaki Németországban szintén ez elv a túlnyomó, maga a Weser Ztg., mely igen sokáig támogatta a védrendszert, most egész keserűséggel kel ki ellene. Egyedüli kivételt képez a poroszlói kereskedelmi kamara, mely Heydt urnák rendszerét szeretné életbeléptetve látni, a nélkül azonban, hogy az Ausztriával a vámegyesülést kivonatai közé sorozná. — A Neue Pr. Zrt. az alkotmány vitatását illető czikkében a többi közt ezeket írja : „A szabadalmak restauratiója az, mit czélozunk, de nem egyedül sze­mélyek számára, hanem inkább a városok, községek és testületek érdekében, és pedig az utóbbiak szá­mára egy lehetőleg korlátlan önkormányzat és auto­nómia életbeléptetésével.“ — A kormány nagyon haragszik a kamarai bal­oldal által tartott gyülekezetre. E hangulat nyilvá­nul a miniszterelnök lapjának főczikkében, melyben főleg a második kamara elnökét Swerin grófot lecz­­kézteti, ki­állásánál fogva szükségesnek tartotta, e gyülekezetben szintén megjelenni. Többi közt a ne­vezett elnökről így szól: „Azt kellene hinni, hogy egy kamarai elnök főleg arra volna hivatva, magatartá­sában is arra meggondolt hangulatot követni, mely által a többség lelkesítve van. Minél inkább szívén fekszik a kormánynak és a többségnek, hogy a par­lamenti cselekvőség eredménye ne hátráltassék a politikai pártszenvedély túlizgatottsága által, annál­­inkább volna kötelességök azoknak, kik a kormány és kamarák közti viszony kiegyenlítésére hivatvák, a nyugalom és józan mérsékeltség példáját adni. Mi csak élénk sajnálkozásunkat fejezhetjük ki a fölött, hogy ezeket Swerin gr. újabbi föllépésében nélkü­lözzük.“ — — A dán pénzügyminiszter Sponneck gr. Berlinbe megérkezett. Frankfurt, jan. 27. — A Journal de Francfort a dán ügyekrőli elmélkedésében, a Lund-vám fen­­tartását, mint Németország politikai érdekeiben fek­vőt, részletesen magyarázza. A czikk, az említett lap állásánál fogva, igen nevezetes, azért is nem tartottuk fölöslegesnek annak közlését. „Sokak állítása szerint Dánia kinyilatkoztatta volna, miszerint, ha politikai állását fen akarja tartani, a Sund-vámról semmi esetre sem mond­hat le, s hisszük, miszerint e részben igaza van. Egyébiránt ezen állítás igazsága jobban bizonyítja mint minden más, miszerint Németország igazságta­lanul cselekszik, midőn a dán monarchia látszólagos léterét hozza kérdésbe. Egy, a keleti tenger bemene­telénél a német beltenger mellett fekvő állodalom, mely politikai s nemzeti léterének fentartására, kény­szerülve látja magát, egy, még a középkorból eredő vámot húzni, Németországra nézve csak akkor volna veszélyes, ha látszólagos létere valóságos enyészettel cseréltetnék föl, s ez esetben, mint természetes volna, nem Németországba kebeleztetnék (nekünk sem jo­gunk- sem hatalmunkban nem volna azt hatalmunkba kerülni) hanem valamely scandináviai országhoz, s a­mi még roszabb volna Anglia- vagy Orosz­országhoz csatoltatnék. Megengedjük , miszerint a Sund­vám­ igen terhes adó a keleti tenger mel­lett fekvő államokra nézve. De melyik európai állam nem fizeti ezt ? s még­is csak nekünk, néme­teknek fekszik politikai érdekünkben azt fizetni, s ez érdek nem egyéb, mint Dánia fentartása. Midőn ez a Lund-vámot behozó, valóságos hatalom volt; most mint eszközt kívánja saját fentartására. Ismé­teljük, Dániának fenállása életkérdés Németországra nézve. Azon kis szigetcsoport, melyből a dán ki­rályság áll, a német hűségekkel­ egybeköttetése ál­tal legkisebb befolyást sem fog gyakorolni, mert ez annyit tenne, mint „vizet hordani a tengerbe“, ha azt akarnék bemutatni, miszerint itt a német befo­lyás túlsúllyal bír. Ezen befolyás kiterjed a német kormányzati körökre is, mivel a nemzeti hiúság­­ápolta úgynevezett Casinopárt, a most bevégzett háború után, valami nagy befolyásra többé nem szá­míthatna, sem a benne létező demokrat elem nem volna képes az európai politikát maga számára meg­nyerni. Ennélfogva Németországnak összeköttetése Dániával szükséges következménye Dánia fenma­­radhatásának , valamint a két hűségnek is egy korona alatti egyesülése Dániával. Ha Ausztriá­nak sükerülene szerződések által a kereskedelmi szövetségrel pályát megnyitni, mely egész Német­országot foglalná magában, s ez sükerülni fog neki, ha t. i. Poroszország Németországban! kül­detését jól fölfogja,­­ váljon Dánia idegen m­arad­­na-e ezen kereskedelmi szövetségtől? S ha hozzá áll, nem volna-e ez üdvös ezen mező szigetekből álló országra nézve ? A­mi a dán királynak a Lund-vám­­jai históriai jogát illeti, ez szinte úgy , mint minden jog, egyedül a hatalom kifolyása. A hatalom azon­ban szerződések által formaszerinti joggá alakíttatott, s megmutattuk, mily politikáiban eljárás volna Né­metország részéről ezen egyekedések ellen akadályt gördítni, miután azon tengeri hatalmak által, melyek­nek elegendő eszközük volt azokat akadályozni, meg­köttettek, érvényeseknek ismertettek s mégis tartattak. Mi mindenesetre megtagadhatjuk a francziák- ango­lok- hollandok- svédek- oroszok s dánokra rótt adó lefizetését, ha t. i. hatalmunkban volna. Mivel azon­ban ezzel nem bírunk, Németország, e nagy közép­­föld , kénytelen önmagát megkérdeni: vájjon politi­kai érdeke inkább kívánja-e a Lund­ vámföntartását, mint az angol-, franczia- és orosz szempontok figye­lembe vételét. A­mit a hatalmak, mint tengeri ha­talmak megengednek, abba Németországnak is bele kell egyezni, nem, mivel nem vonakodhatik, hanem mivel nem szabad vonakodnia.“ Törökország, Zara, jan. 23. — A 12-ről 13-ra forduló éjjel egy montenegrói, mintegy 1000 főből álló rabló csa­pat tört be Okulista török faluba, és onnan egy marhacsordát hajtott el. Midőn e zsákmánynyal ha­zatértek , Niksiczénél Oku­­sta és a szomszédvidék lakosai által utólérettek, s egy makacs viaskodás fejlődött ki, mire a niksiczei törökök is megérkez­vén a rablók szétverettek , és 6 halott, és az egész zsákmány hátramaradtával futás által kellett szaba­­dulniok. — Kávás basa nagyszámú fegyverzett néppel tett volna megtámadást, de az odavaló ke­resztények által visszaveretett. Ez utóbbiak, isméti támadástól tartván, bagnani és niksiczi hitsorsosaik­­hoz, s magokhoz a montenegróiakhoz is ember-, és lőszersegélyért fordultak, magok pedig sok élelmi­szert gyűjtöttek, nehogy az érkezők szükséget lás­sanak. úgy látszik miszerint Bagnani­ és Groho­­voból embert kapnak, a montenegróiak is gyü­lek­­szenek, de nem tudni, mi bizonyos czélból. A niksi­czi keresztények, kik mintegy 20,000 főből áll­nak , a veendő irányban még nem egyeztek meg; jól­értesültek szerint állíttatik, ha a niksiczi keresztények a herczegovinai törökök ellen fölkelnének , és ha a montenegróiak a keresztényeket I herczegovinában komolyan segítni akarnák, a rajá­knak általános fölkelése történhetnék. A nagyúri hadtest mozgal­mairól Omer basa alatt semmi bizonyost nem tudni. A Vezir Ali basa még mindig Mostarban tartózko­dik , s azon eszközökről gondolkozik, melyek által kincseit biztosítja. Egy részek, mint hírlik Stolacz­­ból Methewcze felé szállíttatott. Fagyú. Erdélyi áru igen elfogyott, az oláhféle 29% e. p. írton mázsája. Sertészsír nem kerestetik. Jó élvezhető áru 24% e. p. frton kapható mázsája. Méz , nem állapodott áron egészen hanyag. A viasz is eltérő, és 98 — 99 írton e. p. vehető. Lóhermag, kettős, rostált 24—24% írton kel, a for­galom igen korlátolt. Gabona. Egy kis részletzab 5 frt. 42 kron v. ez. ada­tott el p. mérete. Győr, jan. 28. Az egész hét folytában a gabnaüzlet igen élénktelen volt. Ileti vásárnapokon a szállitás igen csekély vala , a kukoriczát kivéve, mely majd egyedül áruitatott. — Búza 6 frt. 30 kr. — 8—30. Rozs 6 — 6 30. Kétszeres 6—6 45. Árpa 4—4 30. Kukoricza 4 45—5 15. Zab 4-4 15. Köles 3—3 45. Bab 5 30. MoSony, jan. 28. A jóformán élénk gabnaforgalom­­nak a legközelebbi bécsi vásáron nem volt valami tetemes befolyása az idevaló piaczra, az üzlet mégis szilárdabb tartást vesz föl, s a közelebbi gabna-börzén egy-két garas emelkedést igér. — Búza 7—9. 15. Rozs 6. 30—6. Kétszeres 6. 30—7. 15. Árpa 4. 30—5. 15. Kukoricza 5—5. 24. Zab 4. 12. 4. 24. Bécs, jan. 29. Szerdán gabna-börze. A búzából semmi sem jött forgalomba, a többi gabnanemek válto­zatlanok. Rozs 7% vsrt. Árpa 6. 9. — 6. 24. Zab 4%—4 51. KERESKEDELMI HÍREK. Pest, jan. 29. — Repczeolaj megint valamivel szi­lárdabb, és 24% frton alól e. p. mázsája nem kapható. Repcze. A Bánátban és Tiszavidéken utóbbi napok­ban tetemes szerződések köttettek 6 pfrt. kilánkint a jövő termésre. Szesz. Mint biztos forrásból merítjük , tegnap 400 akó 24 kr. és 250 akó 23% kr. fok szerint vetetett meg egy itteni ház által edény nélkül. Czukortilep (Melas) korlátolt készlet mellett 1%—2 kr. a piaczi áron alól. KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ­ H­irdetés. A délkeleti állodalmi vaspálya cs. k. üzleti igazgatósága részéről, a magas cs. kir. közlekedési főigazgatóság jóváhagyásával, a t. ez. uta­zók nagyobb kényelmére azon intézkedés létetett, miszerint f. évi február hó 10-kétől fogva a most fenálló két fővonaton kivül kü­lün­­vonatok fognak megnyittatni PEST és ESZTERGOM-NÁNA közt, még pedig a következő renddel : I. PESTről ESZTERGOM-NÁNA felé indul 1 óra 45 percz délután. megérkezik Esztergomba ... 4 „ 38 „ estre. II. ESZTERGOM-NÁNÁról Pest felé indul 8 „ — „ reggel. megérkezik Pestre . . . . 10 „ 50 „ délelőtt. Az árak a cs. kir. délkeleti állodalmi vaspálya igazgatósága által 1850-diki december 13-kán kibocsátott tariffában megszem­­lélhetők. Pest, febr. 1. 1851. A délkeleti állodalmi vaspálya cs. kir. üzleti igazgatósága. Gőzkocsik menetrende 1850-diki december 16-tól , további intézkedésig. Dunavízállás febr. 1-én 4' 9' 3'' 0 fölött. Tulajdonos: CSÁSZÁR FERENCIT Felelős szerkesztő : BÁNFFAY SIMON. IGAZÍTÁS. Lapunk 256-dik számában, a hivatalos rovatban, egy kellemetlen télihiba csúszott be, melyet ezennel helyreigazitni kívánunk. Az ott ő Felsége által kineve­zett főpénzügyi­ tanácsosok névsorában Ghyczy Kál­mán neve helyett Ghyczy Miklós olvasandó. NYÍLT LEVELEZÉS. R. I. urnák Somogyban: Ön eredeti beszélye mindenesetre meg fog jelenni, azért még egy kis tü­relemre kérjük. 88 *6 Gyors és gyökeres gyógyítása mindennemű új és elavult buja (titkos) betegségeknek homöopathiai (leggyön­­gédebb) mód szerint. Belváros, Zöldfaurcza, 301. szám első emelet. Rendelés ideje : reggel 8—9. Délután 2—5-ig. Vegyes vonat: Börzehírek. Bécs, január 30-án. Szolnokról indul.­... Pestre reggeli 5 órakor 45 perczkor Czeglédről „ ----- „ „ 6 „ 45 „ Pestről „ .... Bécsbe „ 9 „ 45 „ Váczról „ .... „ „ H „ — Nánáról „ .... „délutáni 12 „ 30 „ Érsekújvárról „ ---- „ „ 2 „ 30 „ Pozsonyból „ „ 6 „ — Günserndorfból .... „ „ 7 „ 45 „ Megérkezik Bécsben esti 8 órakor 45 perczkor. Bécsből ................... Pestre reggeli 7 órakor — „ Günserndorfból .... „ „ 8 „ — „ Pozsonyból „ .......... „ „ 9 „ 45 „ Érsekújvárról „ .... „ délutáni 1 „ 15 „ Nánáról „ 2 „ 45 Váczról „ ........ „ 4 „ 15 Pestről „ ........Szolnokba „6 „ — „ Czeglédről „ .......... „ „8 „30 „ Pestről indul .........Szolnokba reggeli 6 órakor — perez Pilisről „ „ „ 8 „ 30 „ Czeglédről „ „ 9 „ 30 „ Szolnokból „ .......... Pestre délutáni 1 „ — „ Czeglédről „ „ „ 2 „ 15 „ Pilisről „ „ „ 3 „ 45 „ PÉNZ ÁRÚ I PÉNZ ÁRÚ Bankrészv........... 1144 1145 ,Dunagőzhajó részv 528 520 5%-os metall. . . . 95% 95 %'Pesti lánczhid­ „ — — 4%-es „ ... 84 84 gst IDEGEN vár.tók és 4%-es „ ... — — 1 pénz. 4%-es „ sor»h.n­.fi 89 89% Amsterdam­(2 h.) 179% — 3%-es „ ... — — Augsburg (szak.) — 131% 2%-es „ ... — — Hamburg (2 h.) — 192% B. kötelez. 2%% . —■ — Lipcse ................. — — 1834-ki sorsj___ 202 203 London..............12.43 12.43 1839­ ki „ ...116% 117 Mailand ............ — — Eszterh.40ft.soisj. — — Marseille ............. — 153 % Windischgrütz „ — — Paris ................... — 153% Eszterházy 20 ftos — — Triest (2 h.) ... — — Waldstein „ — — Cs. kir. új arany 34% 34% Keglevich sorsj. . — —• Cs. kir. régibb .. 34 34% Éjsz. vaspálya­„ 123 123 Napoleonsd’or .. 10,13 10,15 Majland „ „ 76% 76% Souverainsd’or . 17.40 17,45 Gloggniczi „ „ — — Friedrichsd’or . . 10,12 10,14 N.Szombati,, „ — — Font Sterling . 12,36 12,38 Sopronyi „ „ 60 60% Orosz Imper. ... 10,2 2 10,23 Gmundeni „ „ — — Dupla Arany ... 39 39% l.loyd részv......... 590 600 jEzü­st........•. .. 30%| 30%

Next