Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)
1851-03-26 / 314. szám
Az okos gazda, ha jövedelme megapad, összevonja szükségeit. Ő nélkülöz. Megtanul lemondani oly szükségekről, melyek nem elkerülhetlenek. Legyen tehát béke és szeretet mi közöttünk, e haza különböző nyelvű testvérei között. Gyökereztessük meg a hitet kebelünkben a szabadság és nemzetiség iránt; s a remény, mely a csüggetegséget elűzi, ki nem maradhat. Az egyetértés egység: az egység erő. Legyünk erősek szerencsében és szerencsétlenségben. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. XXX. , Bécs, mart. 22. — Rég nem olvastunk czikket, mely oly mély avatottsággal, oly tisztán s érthetően állítaná elő a dolog állását, mint az, melyet a Journal des Débats a drezdai értekezlet tárgyában hoz. Nincs kétség, hogy önök olvasói e czikket egész terjedelmében veendik e lapok hasábjaiban , de tartalmára vonatkozó egykét szó azért tán mégsem fölösleges. Egyszerre lehűlt azon fátyol, mely a drezdai tanácskozmány menetét mindeddig mély homályba bobtá; egész meztelenségében áll előttünk azon ok, mely határozott eredmény megszülemlését gátolá s az alkudozásokat oly hosszúra nyujtá. Poroszország ellene kártyáiba nézett, de a magáért fedve tartotta, s amazt eleinte nyerni hagyván , utolsó ütőjét csak most fogja kiadni. Tudvalevő dolog , mily erélylyel lépett föl Ausztria a porosz kabinet irányában, hogy kevés híján a kard döntötte volna el e kérdést. Poroszország akkor engedett, a dolog váratlanul jött, szövetséges társait nem ismeré, s akiket ismert, hamarjában egy táborban egyesíteni ideje nem volt. Ezóta Franczia- és Angolország, összes Ausztriának a német szövetségbei belépte ellen nyilatkozott, a kisebb állományok haboznak, a négy nagyobb német királyság, ha Poroszország mellett nem, de Ausztria mellett sem áll, Oroszország pártolásába föltétlenül bízni nem lehet. A dolgok ily állása ismét makacsabbakká tette a berlini urakat, s úgy tetetik magukat , mintha eddig csak alkudozás folyt, határozat pedig nem is hozatott volna , mintha még mind kérdésben állana s csak ezentúl fogna eldöntetni. Ausztria ily viselet irányában tán nem fog oly gyorsasággal eljárni, mint azelőtt kedvezőbb körülmények közt, hanem azért követeléseitől el nem álland. Rochow tábornok, ki innen Berlinbe már visszatért, a mi kormányunk határozott nyilatkozatát vitte magával mindazon pontokra nézve , melyek eddig a viszály tárgyát képezték. Az elnökletről Ausztria semmi feltétel alatt lemondani nem akar; mi az egyenjogúság — Parität — kérdését illeti, a bécsi kabinet minden tekintettel akar lenni Poroszország állására, s ennek szint annyi szavazatot engedni, mint önmagának , de a végrehajtó hatalmat megosztani nem akarja, mivel ennek egységével együtt erejét is veszélyeztetve látja. Ami végre összes Ausztria beléptét illeti, a bécsi udvar igen csodálkozik, hogy Poroszország ezt mostanában ellenzi, midőn Varsóban maga nemcsak helyeselte, hanem még kívánatosnak is mondta. Poroszország pedig szinte konokul ragaszkodik a maga nézetéhez, s nem mondhatni, miként fogna e viszály kiegyenlíttetni. A német ügy tehát legalább annyiban kissé érdekesebb lett, hogy minden körülmény a végeldöntés felé szorít, s hogy a mostani bizonytalanságnak nemsoká szükségképen vége fog szakadni. A külügyekre nézve tehát legalább külföldi lapokból meríthetünk némi felvilágosítást, a belügyekre nézve e forrást sem használhatjuk, s e tekintetbe puszta hírekre kell szorítkoznunk. Innen onnan hallatszik, hogy a tartományok helytartói ide hivatnak, hogy a törvénykezésben módosítások készülnek. Az illető minisztériumban — ennyi tény — na-A III-dik főpont a honpolgárjog és törvényhozó hatalomra nézve rendeli, hogy a nép a törvényhozó hatalmat a storthing által gyakorolja ; A szavazatjoggal csak azon norvéghoni polgárok bírjanak , kik a 25 évi életkort meghaladván, legalább 5 év óta az országban laknak, és vagy 1) tisztviselők , vagy azok voltak; 2) telekbirtokosok vagy matriculált területet miveitek; 3) kereskedői városokban polgárok, vagy ilyenekben oly telkek birtokosai, melyek értéke legaláb 300 Rtallér; — a szavazatjog fölfüggesztetik büntető törvényszék előtti bevállás, kiskorúság és bukás miatt; — elvesz becstelenitő büntetésrel elitélés, — továbbá idegen hatalomnál szolgálatba lépés, — idegen polgárjog megszerzése, és végre szavazásnáli megvesztegetés miatt. — A választási és kerületi gyűlések minden 3-dik évben tartandók ; — minden szavazatjoggal bíró városnak 50 lakosára egy választó neveztetik; ezen választók 8 nap alatt a kitűzött helyen összejővén körükből, vagy a választó kerületükben választási joggal bírókból, saját számuk egy negyedrészét nevezik a storthingba; — amely kereskedő városnak 150nél kevesebb szavazattal bíró lakosa van, az választóit a legközelebbi városba küldi azokkali szavazás végett; — képviselőnek csak 30 éves és legalább 10 év óta az országban tartózkodó választathatik, ki nem tagja a státustanácsnak, se nem hivatalnok ennek burellaxiban, udvari szolgálatban nem áll, s ennek nem nyugdíjasa; — képviselőnek választatását elfogadni mindenki köteles lévén, ki mint ilyen két storthingban részt vett, nem köteles többé annak harmadszori elfogadására; — a verificatio a storthinget illeti; — minden képviselő útiköltségeinek megtérítését, és tartását a storthing tartásának idejére státuspénztárból kapja, sérthetlen és nyilatkozatiért felelősségre nem vonható. Sonkint szorgalmasan folynak a tanácskozások, melyek főczélja az, hogy a törvénykezés folyamába nagyobi egyszerűség hozassák. E végre a kerületi törvényszékek — Bezirksgerichte— hatásköre tágíttatnék, s a sokféle fokozatú törvényszékek egyenjoguakká változtatnának. A nyilvánosság és szóbeliség elve fen fogna tartatni, s csak az esküdtbirák választási módjába kis megszorítás hozatni; ürügyül azt említik , hogy a munkás paraszt többnapi távollét által ügyeiben igen érezhetőleg háboríttatik. Kedvező körülménynek tekintik azt is, hogy Schmerling úr ismét állami szolgálatot vállalt, s ebből azt akarják következtetni, hogy az általa behozott törvénykezési szerkezetben legalább elvleges változtatás és lényeges csorbítás tétetni nem fog. Az itteni községtanács néhány nap óta nyilvános gyűléseket tart, a nép seregesen tódul oda, ámbár eddig egyéb örvendetest nem hallott, minthogy a község költségeinek fedezésére több adót kellene fizetnie , s aztán még azt mondja az ember, hogy a nép érdekkel nem kíséri ügyeit. Egyébiránt a községtanács mindjárt első ülésében halhatlanul nevetségessé tette magát; azon indítványt, hogy Bukovinából pléhládákban húst akartak ide küldeni, kinevette , nem tudván, hogy ily módon roppant húsmennyiség küldetik onnan még Londonba is, anélkül, hogy ez szerfelett sokba kerülne. Hanem ujjára is koppantottak a hírlapok, s ezentúl csakugyan óvatosabb lesz. A pesti vássárról érkező hírek kevés benyomást tettek; csak egy körülményt igen furcsának és felötlőnek találnak; míg t. i. a horvát rongykereskedők azelőtt oly roppant áru mennyiséget hoztak a pesti vásárra, hogy még a bécsi gyárak szükségeit is csaknem teljesen fedezték, e vásár alkalmával ők vettek , még pedig igen magas áron és 50—60 pettel drágábban , mint azelőtt. Mondják, hogy a rongyokat Angliába és Amerikába fogják szállítani; minden kétségen kívül áll, hogy e különös változás az új vámjegyzék következményének tekintendő. Turin, mart. 12. •1. Nem hiszem, hogy a szomszéd Francziaország kivételével, volna Európában állam, mely oly nagy vajúdásokban szenvedne, mint ez a mi kis Piemontunk! Azt hittem, a pártok, látván mi történik egész Európában, hol a régi rend, a dolgok régi sora és helyzetével a hatalom által visszaállíttatott, okulni fognak, s e kis haza szabad intézményi felett árgusszemekkel őrködendnek. A gondviselés — vagy ha inkább akarjuk— a népek sorsa máskép akarta ! Van szabadságunk —de fájdalom! még máig sincs nyugalmunk. A pártok titkos és nyílt működései forrongásban, békétlenségben tartják a kedélyeket. A visszahatok új reményt, új tápszert találnak vágyaiknak azon eljárásban, melyet a rend visszaállítására más államokban fordittatni látnak, s a reményben, a tápban új ösztönt és ingert mindent elkövetni itthon és künn, mi hitek szerint minket is visszavehetne az 1848 előtti állapotokra. Siccardi lelépett, már feledve is van , mily hamar megszűnt élni a férfiú, kinek emlékszobor készült számára még életében ? ! — minthogy azonban művei még nem szálltak vele együtt a felejtés temetőjébe : a párt, mely személye ellen tört, nem szűnik meg ármánykodni művei — azaz törvényeink — ellen is. Mialatt e párt a régiek felé kacsingat s óhajtana visszaevezni, a másik, melyet a képviselők kamarájában a baloldal férfiai visznek és vezetnek, mindenben a szabadság, az alkotmány veszedelmeztetését látván, túlzott hevességében talán sokkal hathatósban dolgozik a visszahatokt malmára, mint maga is gondolná ? Sőt ezt nem is gondolja, mert, ha gondolkodnék a dolog felett, bizonyosan eszélyesebben viselné magát és vinné dolgait. Neki az Azeglio-minisztérium nem elég szabadelmű, nem elég határozott s erélyes : míg az előbbi A storthing évenkint február első hétköznapján kinyittatván, rendkívüli esetekben a király által ezen időn kívül is összehivathatik, és tetszése szerint föloszlathatik. A storthing tagjainak hatásköre 3 évig tartván, nem működhetik, hacsak tagjainak része jelen nincs; — mihelyest constituáltatott, a király, vagy meghatalmazottja által, egy az ország állapotját és tárgyalandó ügyeket előterjesztő beszéddel megnyittatik. A király jelenlétében tanácskozásnak helye nem lehet, a storthing tagjaiból egy negyedet választ, mely a lagthingot képzi, a többi 3 rész az odelsthinget képezvén. Mindegyik thing(gyűlés) külön gyülekezvén elnökét és titkárát szabadon választja. A storthing hatásköre az alkotmány 75—85 §. szerint következő : törvényeket2) alkothat s eltörölhet; mindennemű adózást kivethet a legközelebbi storthingig érvényesen; — az ország hitelére kölcsönt határozhat;— a financziakra felügyelhet; — az állam kiadásaira szükséges pénzmennyiséget elrendelheti; a civillistát és a panageokat megállapítja; — a norvégi kormányirományok és jegyzőkönyvek előterjesztését követelheti; — az idegen hatalmakkal Norvéghon számára kötött szerződések és alkudozások közlését kívánhatja; — storthing előtti megjelenésre mindenkit kötelezhet (a királyi család kivételével) ; — az állam számadásainak megvizsgálására revisorokat nevezvén, azok kivonatát közhírré teheti; — végre idegeneket fölvehet (naturalisálhat). Egyébiránt együtt maradhatván a storthing, a meddig szükségesnek tartja, de királyi engedelem nélkül nem 3 hónapon túl; teendőinek bevégzése után, föloszlatván, a királytól kapja végzéseinek (úgy nevezett clericalis) pártnak viszont túl demokrát szellemű ; s ha baloldaliaink nem okulnak Liccardi esetén, s az újabb génuai kihágásokon (mert a volt igazságügyi minisztert csakugyan ő általok buktatta meg a clericalis párt), úgy maholnap könnyen odajutunk, hogy az egész Azeglio kabinet lelépvén, helyette más tanácsosokat fog keresni Viktor Emánuel, kik nehezen fognak a baloldal férfiai közöl, legalább nem tartósan, találkozni. A génuai sajnos történetet, úgy hiszem, rég ismerik önök, mire e levelem önökhöz jut? Az ott megjelenő „Strega“ (nyelvünkön,boszorkányt, sajátlag olasz charivari akarna lenni) életkirohanást tőn nemrég egy pár gavallér ellen, kik, miután hiába követeltek elégtételt vagy a sérelmes kifejezések visszahúzását, néhány matróz kíséretében megrohanták Dagnino nyomdáit s azokban némi rombolást tettek. E dolog nagy zajt ütött a másod kamarában, hol Moja, Brofferio, stb. közel egy egész ülést húztak ki az a felett tett interpellátiókkal, míg végre „egyszerű napirendre“ jön áttérés. A sajtórombolók közt találkoznak gf. Serravalle, Casanova lovag, gf. Castelburgo, Courtance orgf. gf. Avet, Deviry stb., s mint mondom, néhány matróz. Mi a baloldalt elkeseríti, s talán ismét túlhajtja, azon körülmény, hogy a kihágó nemesek, biztosítékra mind kibocsáttattak, a matrózok pedig fogságban tartatnak. — Ha a törvény megengedi a biztosíték melletti szabad lábon védelmet, nincs okuk keserűségre ; ha meg nem engedné, a minisztérium e miatt sok savanyú falatot fog lenyelni; s méltán, mert a bűnösnek, tekintet nélkül születése és vagyonára, kell bűnhődnie. De a törvény bizonyosan megengedi a biztosíték melletti kibocsátást, s így megint kár zajongni a baloldalnak, mert ismét csak a visszahatokt malmára hajtja a vizet! Zalaegerszegh, mart. 20. Meglepett bennünket is, mint minden Gergely-módosította naptárral élő keresztényeket a böjt — a dinom-dánom napjai lefolytak, életet és örömet magokkal ragadva, s nekünk mindennek csak seprűje maradott. Sokan böjtölnek, mert nekik úgy tetszik, mások böjtölnek kedv nélkül, csupa kénytelenségből, ismét mások előrelátásból, tán a hét sovány esztendő iránt, mintha sejtenék , hogy nemsokára bekövetkezendik az idő, midőn a megénekelt Kánaán lakói csupa kénytelenségből is böjtölendenek, mások más okból. Ennyit a farsang utó és böjt előszavául, többet mondani e helyi szószaporítás volna, ezt pedig kerülöm. E hó első napja két nevezetes, és mondhatni, nagy benyomást okozó vendéggel ismerkedtetett meg, kik mindeddig közel ugyan, de tiszteletes távolban laktak mellettünk, — most rögtön megjelennek hivatalos alakban, külföldi öltözetben, magyaroknak vallják magokat, s teljes szivvel-lélekkel nekünk, vagy inkább velüink akarnak élni, — értem a fogyasztási adót és dohány-egyedárusságot, a kormány által hazánk földjébe átültetett két üvegházi növényt. Állási viszonyaik és ismertető jeleiket nem szükséges fölhoznom, ismeretesek ők széles ez országban, s ha valaki nem cseng is ismeretségük után, maguk mutatják be magukat. Részemről, egyéni szempontból egyik sem lévén reám nagy jelentőségű, csak úgy alattomban lesem, hol viszket egyik vagy másik atyámfiának, s ha szabad a sok vakarásból következtetnem, ugyancsak viszkethet. A fogyasztási adót illetőleg városi tanácsunk erélyes közbejötte által az ügykezelést magára vállalva , egyes haszonbérlő zsarolása és zaklatásától fölmentett, s a terhet nevezetesen megkönnyítő vállainkon. Ez intézkedés méltán számíthat elismerésre, köszönet a derék városi tanácsnak. Többi fogyasztási adó alá eső megyebeli helyeink szint ezen módot vették gyakorlatba. Mi a másik úri vendéget illeti: megjelenése óta megerősítését, vagy tagadó válaszát; — minden törvény norvég nyelven, a király nevében és norvég pecsétje alatt adatván ki; királyi szentesítés nem szükséges a storthingnak oly végzéseire nézve, melyek által az 1) magát, mint storthing az alkotmány értelmében szerkezetinek nyilvánítja : — 2) belrendőrségét szabályozza; — 3) tagjainak verificatiójában eljár; — 4) választási illetőségről ítél; 5) idegeneket naturalizál. — Végezetül a storthing nyílt ajtók mellett tartatván, annak tárgyalásai nyomtatásban közöltéinek, kivéve azon eseteket, hol ellenkező szavazattöbbséggel határoztatik , — honorulónak nyilváníttatván, s ki a storthing szabadságát és bátorságát akármiként háborítani merésztené. A 1V-dik pont a bírói hatalomra nézve határozza , hogy a lagthing tagjai a legfőbb törvényszékkel alkossák a birodalmi törvényszéket, melyen a lagthing elnökét illesse az elősülés; ezen birodalmi törvényszék ítélete alá tartozván : minden az odelsthing általi bevállás a státustanács vagy főtörvényszék, valamint a storthing tagjai ellen; — a legfőbb törvényszék in ultima instantia ítélvén, nem kevesebb, mint a Justitiarius és 6 ülnökből állhat; — béke idején ugyanez két, a király által kirendelt katonatiszttel a második és utolsó fölebbviteli törvényszék oly hadtörvényszéki ügyekben, melyek élet-, becsület-, vagy szabadságvesztést (3 hónapon túl) tárgyalnak ; — ítéletei fejebb nem vihetők lévén, revisió alá sem eshetnek; — 30 évi életidő eltelte előtt, senki ezen ítélőszék tagjává ki nem neveztethetik. Az 5-dik pont általános határozatokat tartalmaz, elrendelvén, hogy norvégiatátushivatalokrn egyedül csak norvégi polgárok alkalmaztassanak, kik az evangelika-lutherana vallást követik, és a királyinak s alkotmánynak hűségesküvel lekötettek, és a honi nyelvben jártasak. Tanári hivatalokra azonban ugyancsak roppant kapa-dohány ízt gerjeszt volt pártolói szájában, amíg az igazi „külföldi szivar“ s a hírneves „három király“ dohány sem képes sokak vágyát kielégíteni. Keletre nézve biztos adatul hozhatom föl, miszerint egyik helybeli kis trafica kezelőjének egész két heti purum jövedelme 8 pengő krajczárig emelkedett, s első rangú manipulánsnak boltbeli eladása sem haladta meg az 5 pengő forintot csak egy fillérrel sem. Általán véve, sokan szeretvén egészségüket s kímélni akarván felesleg kiadásaikat, végkép le látszanak mondani a játszi bodor füstfelleg szemléletének, s a dohányzás késeinek élvezetéről, s a „pipa-dal“ mint hévmérő alkalmasint sírjába száll halhatatlan költőjének. Szívesen hoznék fel társas életünk köréből örvendetes adatokat, fölhoznám Zala megye lakossága alsóbb osztályának becsületes jellemét, igen, mondanám : nézzetek ide népek, itt páratlan gyengédségséggel él együtt ez ember-hullám a szó legtökéletesb értelmében. De fájdalom ! meg kell vallanom : aligha követtetett el valaha több vétek, mint most. Hallatlan , de igaz ! alig repül el felettünk háromheti időszak , s a rögtön bíráskodás három helyt kénytelen az emberiség bűnös és rothadt tagjait a törvény értelmének feláldozni; s mintha mi sem történnék, rablás és gyilkolás majd napirenden, s megyénk külön részeiről új és újabb méltó aggályt keltő hirek érkeznek székhelyünkre. Mi fog itt használni, s mi fogja a népet előbbi békeszerető életpályájára visszatéríteni ? E tétel megmagyarázása nem az én, de azok gondja, kik a kormány élén állván, lehetetlen, hogy ezt nyugodt szívvel nézzék, igen, a kormánynak itt józanon és szabályosan kell intézkedni, megjegyezve, hogy itt a bitófa nem használ, s hogy történeti adatok nyomán körülményekhez képest józan felfogású, életből merített, s okosan kivitt intézkedések, az állatiság porába már mélyebben sülyedt népeket is, nem egyszer szédítő magasságra emeltek az erény és kormányhatalom körében, s miután viszonyainknál fogva az e részbeli intézkedések bekövetkezési szükségéről meg vagyunk győződve, epedve várjuk e vészvihar eltávolítására felsőbb helyről hozzánk érkezendő okszerű intézkedéseket, tisztviselői karunk — hisszük ’—7- erélylyel fog működni az életbeléptetés körül. S vájjon lehet-e eléggé fájlalnunk, ha a dolgok ily állásában oly intézkedéseket nyerünk felsőbb helyről, melyek a gúny névvel „bocskor policziának“ nevezett foglároknak rendes csendőrökkel leendő felváltatását sejdíteti velünk. Nem akarunk a kormány ez intézménye czélszerűtlenségének bebizonyítására adatokat felhozni; lehet: vannak megyék, hogy a csendőrök rendeltetésüknek megfelelhetnek, s megfelelnek ; de ez nálunk máskép van. Zalamegye csendőrei egy tized része sem érti népünk nyelvét, és egy sincs, ki földtéri viszonyainkat s a csavargók rejtekeit tudná, mik pedig az utolsó foglárnak is kis ujjában vannak. Mert hogy rendes műhelyekben dolgozó, vagy szülőföldjeiken szántóvető volt honvédeket feladás folytán a besorozó bizottmány elé többeket állítottak, ki a megyei ügyek folyamát ismeri — kétségbe vonni nem fogja, de hogy csavargót állítottak volna bíróság elé, mindeddig nem emlékezik e megyei krónika, s ha baj van — amint csak ugyan van is — bezzeg csak a bocskorosoknak kell helyt állani. Az ügy menete szerint erről jövőben is, ha lesz mit. ifjabbi intézményeink közöl mit sem látok különösen kiemelendőnek, — a felsőbb rendeletek teljesítetnek, — járásbiráink egyik adónem összeírást a másik után teljesítik. S kik látjuk az összeírás nehézségét, elképzeljük, mi terhes lesz azt majd még kifizetni, kivált, ha erszényünkbe a levegő is lassan lassan beférkőzik. Magánhírekből értesülünk, miszerint Hetényi József színigazgató, társaságával Nagy-Kanizsáról, hol most működik, hozzánk is feljövendő hírnek csak örvendhetünk, mert anélkül, hogy a többi faidegenek is alkalmazhatók, felsőbb tisztviselői állomásokra a 30 évi életkor előtt senki sem neveztessék ki; — hogy Norvégia csak saját nemzeti adósságáért kezeskedik; — a törvényben meghatározott eseteken kivül senki be nem fogathatik, fogságban nem tartathatik; — sajtószabadság czélirányos repressiv korlátokkal engedtetik; — bűnvádi eseteken kívül házmotozás nem történhetik; —jószágkobzás büntetése eltöröltetik; — a hon szükségére s javára oda engedett javakért az állampénztárból kárpótlás adassák; — a papi javak jövedelmei egyedül csak az egyház javára és felvilágosodás előmozdítására fordítassanak; — hitbizományok eltöröltetnek; — honvédelemre mindenki köteleztetik; — Norvégiának saját bankja és pénzértéke legyen. — Mindezek után végre a 112-dik §-ban határoztatik, hogy ha utóbbi tapasztalásból kitetszenék, mikint ezen alaptörvény némely részének módosítása szükségeltetik, az erre vonatkozó javaslat egy rendes storthing elé terjesztetvén , nyomtatásban közhírré tetessék : a legközelebbi stortningot illetvén afölötti határozat: váljon a javaslati változás megtörténjék-e vagy sem ? Csakhogy az ily változás sohasem ütközhetik az alaptörvény elveibe, hanem egyedül az alkotmány lelkével öszhangzásban , minden módosítás a storthing tagjai részének beleegyezésével történhessék meg. 3) A fent kijelölt mód szerint.