Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-22 / 336. szám

val, hogy a folyamodó valóban saját használatára ülteti a dohányt; b) hogy a föld, melyre dohányt ültetni szándékozik, sajátja; c) hogy az házikert, vagy legalább lakháza közelében fekszik; d) hogy be van kerítve. 28) A saját használatra ültetendő dohányra szánt föld területe a folyamodó családja nagyságához képest szabatik meg. Mennél nagyobb valamely családban a dohányzók száma, annál nagyobb földterület fog a saját használatra, dohánytermesztésre engedményeztetni. Blind a mellett 70 négyszegötnél nagyobb terület, bármily számos legyen is a család, nem engedélyeztetik. 29) Saját dohánytermesztésrei engedelem csak határozott dij mellett adatik meg. Ezen dij a beültetendő földterület nagyság szerint változik, s minden f öl után két ezüstkrajczárban áll. A legnagyobb összeg t. i. az, melyet egy család egy 70 négyszegölnyi terület után fizet, 2 pft. 20 krt. teszen. Ezen összeg némi kárpótlása az álladalmi kincstárnak azon summáért, mely abba azon esetben befolyna , ha a dohányzók dohányukat valamely cs. k. eladási raktárból vették volna. 30) Az engedély a termesztett dohány használatára nézve határozott feltételekhez van kötve. Ezek következők: a) csak pipából szabad szívni, és tilos azt szivarrá vagy burnettá átalakítani; b) csak azon személyek által használtathatik el, kik az ültetési engedélyért beadott folyamodványban családtagokként meg vannak nevezve. 31) Saját használatral dohánytermesztésre adott engedelemmeli visszaélés pénzbeli büntetés alá esik. Általában mindenki, ki saját használatára dohányt ültetett, s abból valamit családjához nem tartozó személyeknek átenged, épen úgy fog büntettetni, mint azon dohányültető, ki dohányt eladás végett termeszt, s abból oly személyeknek ad, kik dohányvásárlási engedélylyel nem bírnak. A büntetés minden fonttól 1 pengő forinttól egész 4 pftig terjedhet, s ezen büntetés alá esik nemcsak az adó , hanem az elfogadó is. ------------ Geringer, Magyar koronaországot illető országos törv.- és kormánylap II. évfolyama VII. darabjából. Rendelet a cs. k. helytartóság id. főnökétől, 1851-ik é. feb. 14-kéről, minden kerületi kormányhoz, a közmunkálatok teljesítését, használását és ellenőrzését illetőleg, a hatóságok által e tárgyban követendő eljárás iránti rendszabálylyal együtt. Miután az 1844. évi IX. törvényczikkben, s a Bagyar koronaországot illető 1850-ki országos törv. és kormi. rendeleteiben (VII. darab 43. sz. és XVII. dar. 216. sz.) foglalt intézkedések elégteleneknek bizonyulok, ennélfogvást a közmunkálatok szabályszerű teljessége, használása és ellenőrzése végett következő határozatok , a hatóságok által követendő eljárás iránti rendszabálylyal együtt bocsáttatnak ki. 1. §. Országos építőmunkák (Landesbauarbeiten) azon építésekre fordítandók , melyeket létesíteni, sem a birodalmi kincstárnak, sem az egyes községeknek nem feladatuk. 2. §. Míg a birodalmi építkezések (Reichsbauten) meghatároztatni fognának, az országos középítés tárgyait helytartó jelölendi ki. 3. §. A közmunkákbani részvét kötelessége Bagyarkoronaország minden lakosára kiterjed — kivételével a 13-d. §-ban kijelölteknek, — a nélkül hogy valaki más, személyes tulajdonságánál fogva kivételt gényelhetne. 4. §. Azon arány , mely szerint minden egyes ember a közmunkákban részt venni tartozik, mindenkinek elen munkaerejéhez szabatik. 5. §. Vontatási munkáknál minden igásmarhával biró, minden darabért különbség nélkül két vontatási lapot köteles évenkint a szokott módon szolgálni. 6. §. Azokra nézve, kiknek igásmarhájok nincs, az 1843—44-ik évi országgyűlés IX. törv. czikke 3-cik-a értelmében rendeltetik, hogy minden háztulajdonos háznapi, az idegen házakban lakó zsellér pedig háromnapi kézimunkát tartoznak a közmunkálatoknál évenkint végezni. 7. §. A járási biztosok (közigazgatási szolgabirák) azok segédei, szigorú felelősség alatt köteleztetnek aentebbi határozmányok szerint meglevő munkaerők ponos följegyzését eszközleni s a járásukbeli minden lakosuk a közmunkákból reá eső részt tudtára adni. Pest, Buda, Poson, Kassa , Sopron, Nagyvárad és Debreczen városokban , melyek közvetlenül a kerületi Lispánok alatt állnak, e kötelesség a tanácsokat illeti. Más városok s községekben is, melyek rendezett taácsokkal bírnak, e foglatosságot a megyefőnök ezekre uházhatja át. 8. §. Azok, kik a rájok eső munkákat magok megvenni nem akarják, pénzen válthatják azokat meg; a megváltási összeg egy vontatási napért negyven , s egy ézi napért tizenöt krajczárra határoztatik pengőén. Valamint egyes lakosoknak, úgy egész községekek is meg van engedve a rájok eső kézimunkák megállhatása, mely esetben a községnek az egész megváltsi összeg egy negyede elengedendő. 9. §. Ha valaki az illető közmunkát megváltani karja , ezen szándékát october hónapban a helyszíén történendő összeírás után az összeíró hatóság előtt évember végéig ki kell nyilatkoztatnia egyszersmind megváltási összeg két részletben, a. m. a jövő évi myár és julius végével lefizetendő , ellenkező esetben természetben teendő munkák kötelessége tovább is marad. 10. §. Mindenkinek szabad a reá eső kézi és vonító munkákat más kézi és vontató munkások által vitetni véghez ; azonban ha az igás erők és kézi munkások iy helyettesítése történik, a helyettesített igás erőknek nem szabad kevésbbé munkagyőzőknek lenni azoknál, melyeket pótolnak, s a helyettesített kézimunkások nem lehetnek olyanok, melyek az alább következő 13. §-ban a kötelezettségtől mentesítvék. 11. §. Minden eltitkolt darab igásmarháért (szarvasmarháért vagy lóért) négy forintból álló pénzbüntetés határoztatik, mely a történt eltitkolás tényállapotának megerősítése után a vétkesen azonnal megvétetni, s az eziránt a megyefőnöknek három nap alatt teendő tudósításhoz mellékeltetni fog. 12. §. Mindenkinek a teljesített közmunkáról bizonyitványnyal kell bírnia; a természetben végzendő munkának nem kellőleg igazolt elmulasztása minden igás napért 1 ft 20 krral, s minden kézi napért 30 krral pengőben büntetendő; mely bírságpénzek a fentebbi 11. §. határozatai szerint kezelendők. 13. §. Lakosnők, legyenek akár özvegyek, akár hajadonok , valamint azon lakosok is , kik tizenhatodik évüket még be nem végezték, vagy kik már hatvan éven túl vannak, hacsak házukban gazdaságfolytató, és munkaképes férfi családtag vagy szolga nem találkozik, közmunkák teljesítésére nem köteleztetnek. 14. §. Egyes községek, melyek a nekik mint ilyeknek kötelességül tűzött vízi és úti munkákat saját erejükkel nem teljesíthetik, az országos építési munkákra vonatkozó különös végrehajtási szabályzat értelmében , az országos építési tárgyakra szánt összes alapból segélyt igényelhetnek , kivált ha az érdeklett építési vállalat több mint helybeli haszonnal bir. 15. §. Rendkívüli esetekben , p. o. midőn a hózivatar vagy más elemi események által megszakasztott közlekedéseket meg kell nyitni, midőn erdők égnek, vagy midőn vizáradás ellen a hidakat, tavakat s töltéseket meg kell védeni sat., az ez által veszélyeztetett lakosok és földbirtokosok valamennyi szekereikkel, igásmarháikkal és cselédeikkel köteleznék a szükséges munkára kiállani. Ily munkatételek mindazáltal a tett nyilatkozatok folytán , a jövő félévi országos építési munkailletménybe lesznek beszámítandók és megtérítendők. Ily rendkívüli esetekben azok is , kik már a megváltásra nyilatkoztak, s a váltságpénzt letették, kötelezvék a közmunkára, miért szinte joguk van a végzett közmunkát az illeték-kiszabásnál a jövő félévre beszámítatni vagy megtéríttetni. 16. §: A jelen törvényben megállapított kötelezettségen túl, valamely országos építési munka teljesítésére senkit sem kényszeríthetni, valamint arra sem, hogy az egy évben föl nem használt országos építési munka a jövő évben dolgoztassák le. 17. §: Azon idő, melyet a munkatevő oda és viszszatértében eltölt, munkájába szinte beszámítandó, azonban gondoskodni kellene, hogy mindenki az általa teljesítendő munkát lakhelyéhez minél közelebb végezhesse. A munkahelynek a munkás lakhelyétőli távolsága, melyért időbeszámitást nem igényelhetni, szekérre nézve egy, kézi munkásokra nézve pedig fél mértföld s ezen alól: a nagyobb távolságoknál a szekérnek minden mértföldért, a kézi munkásnak pedig minden félmértföldért egy negyedrész napimunka számittatik be, föltévén, hogy a napimunka a munkahelyen az odajövetel és visszatérés által rövidséget nem szenved, s hogy a kézimunkások nem vitetnek szekéren a munka helyére , onnan vissza. A napi munka sz. György napjától sz. Mihályig tizenegy óráig tartand, azontúl rövidebbek lévén a napok, csak kilencz óráig. 18. §. A vontatási munkára kötelezett, ha a szükség megkívánja , vagy ha igás marhájától önvétke nélkül fosztatott meg, minden szekeres vagy vontatási nap helyett két kézi munkanapot tartozik szolgálni. 19. §. Az országos építési munkára mindenki saját költségén s azon szerszámok és eszközökkel ellátva köteles megjelenni , melyekkel saját hasonló munkáit szokta végezni. 20. §. Az országos építési munkák megváltásából befolyó pénzösszegek a pénztáraknál elkülönítve őrzendők és számon tartandók, s azokat csupán országos épitési munkákra fordíthatni. Folytokon M. H. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, april 22. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik : PÁRBAJ , MINT ISTENÍTÉLET, eredeti színmű 3 felvon, népdalokkal, tánczczal irta Szigligeti, zenéjét szerkesztő Egressi Béni. Holnap Tánczegyveleg, Kilányi úr és neje először lépnek föl. — Húsvéti ünnepeink bevégződtek. E szó kimondásával fátyolt vonunk számtalan oly ünnepélyes jelenetekre , melyek fővárosunkat ez utóbbi pár nap alatt mondhatni lázas állapotban tartották. A megváltó föltámadásának ünnepe nálunk ez idén oly zajosan, oly nagyszerűleg ment végbe, minőt a közelebbi egypár év nem igen mutat föl. Szinte egyheti szünet után, mely alatt halva feküdt minden élet, minden zajos mulatság , végre megelevenült a világ ... utczáinkon nagypéntek óta úgy hullámzott föl s alá a temérdek nép , mintha mindenkit valami ellenállhatlan vágy és nyugtalanság sarkalt volna otthonról. .. Az iparos elhagyta műhelyét, a dolgos nő félredobta megkezdett munkáját, az olvasó jegyzéket hagyott könyvében és jöttek mindnyájan ki a szabadba , és táplálták szemeiket az egymásra nézés olcsó gyönyörével. Szombaton délután tömérdek nép kíséretében harangok dugása közt hordoztatott körül az oltári Szentség mind a belvárosi egyház mind a servita-templom terén. Mivel a szertartás alatt bealkonyodott , a körülbelől eső ablakok annak rende szerint kivilágittattak. Az ájtatos népség , melyben a nők feltűnőleg nagyobb számmal voltak, csak későn tért vissza elhagyott hajlékába. Vasárnap, kit a vallásos buzgóság, kit a husvét rovására tartott vendégség örömei eltartóztattak az utczai élvezetektől, délután azonban ismét ott voltunk ahol tegnap: sétány, dunapart, váczi utcza s a többi mind megkapta járókelő vendégeit nagy bőséggel, mig nem aztán ránk viradt hétfő, a zsibongás , öntözködés , piros tojás , hangverseny s száz meg száz mulatság napja. Városunk ezen napon valóságos képe volt a föltámadásnak , mert még a beteg is fölvette nyoszolását és járt. Nem volt zug, nem volt nyilvános hely, melyen özönnel ne láttuk volna az ünnepies öltözetű közönséget. E napra volt halasztva kipótolása mindazon mulasztásoknak, miket a nagyhéti szünet okozott: a zene mindenfelé megharsant, a színházak megnyitókajtaikat (a magyar színpad a Bányarémmel kezdő, az utczaszögleteket lepedő nagyságú hirdetmények , ajánlások és kioszk megnyitások bokták .. . szóval mindenkinek jutott a körörömből és mulatságból valami , ha egyéb nem — egy kis főfájás. Az újdonságoknak valóságos Kaliforniáját lelhettük volna meg e napon, ha bölcs Salamon útját nem vágja bányászatunknak azon maximéval , hogy semmi sincs új dolog a nap alatt. Most már ismét visszatértünk régi foglalkozásunkhoz. . . Sokan örvendenek rajta, mások pedig t. i. az egyszer hopp, másszor hopp emberek most is azt dúdolják : bár csak mindég igy volna ! — Tegnap délutáni két órakor tartatott az elhunyt báró Wohlgemuth altábornagy fényes katonai temetése. A pesti dunaparton ágyuk dörögtek és a part hoszszában felállított nagyszámú katonaság is tette üdv lövéseit. A koporsót Károly kaszárnyából gyászszal bevont hat ló vitte az új épületbe. A kocsi előtt egy pánczélos vitéz lovagolt tetőtől talpig vasba öltözve , s leeresztett sisakkal. A kocsi után vitettek a meghaltnak számos érdemjelei. Népség és katonaság mindenfelé. A holttest az új épületből ma reggel mint mondják már Bécsbe szállíttatott egy gőzössel. — Ugyancsak tegnap délután ment végbe egész élénkséggel a gellérthegyi népünnep is , mely egypár évben már elmaradt. Egész tábor lepte el ezen öreg hegy oldalát. Az evés ivás, játék és mulatkozás egész késő estig tartott, midőn aztán hazafelé ballagott kiki, úgy a mint tőle telhetett. Általában egész délután végehossza nem volt a lánczhidoni keresztülvonulásnak. —- A sok megnyitás és kinyitás közöl, melyek tegnap történtek és történhettek kiemeljük a császárfürdőt , mely szinte tegnap délután adatott át ünnepélyesen a közönségnek , a mennyiben zenehangok ekkor hallatszottak először az ujjászülött fürdőben, melynek fürdője, udvara, kertje stb. Ízletes rendbe van hozva, vagy legalább egészen rendben lesz nemsokára. Kecskeméti J. közkedvességű zenekara látja el e fürdő vendégeit jó magyar zenével minden kedden, csütörtökön és szombaton délelőtt és délután. S így a látogatók e helyen csak kényelemre számíthatnak... . Megemlítjük egyúttal, hogy Kecskeméti ismét egy új csárdást fog nyújtani a közönség kezébe kopogó czim alatt. — Azon magán hangverseny, melyet Bartay Ede úr rendezett és vezetett, tegnap délelőtti 11 órakor tartatott meg a ,Tigris4 vendéglő teremében. A nagyszámú közönség , mely kivált hölgyekből állott, egészen megtörte a teremet. A hangverseny részei voltak: egy hegedű négyes Mendelson-Bartholditól, melyet Sack, Ellinger urak s ez utóbbinak két tanítványa Grün Jakab és Kubin János adtak elő. Forinyák Minka kassz. Bartay Ede úr tanítványa két ábrándot játszó zongorán Thalbergtől. Játékából gyermekkorát meghaladó erő és ügyesség tűnt ki. E nehéz darabok legnehezebb részeit is sok könnyűséggel adta elő, mit a közönség annyival nagyobb tetszéssel fogadott, mivel a fiatal lánykának ez első föllépése. Paczelt úr két ízben énekelt, először: egy nemzeti dalt (Ereszkedik le a felhő) azután egy románczot Blárthából... Gyönge , olvadékony hangja nincs minden kellem nélkül. Leginkább magán hangversenyekre van alkotva; nagyobb helyeken, mint ezt színpadon is tapasztaltuk, egészen elvesz. Általában mondhatni, hogy e hangverseny élvezetet nyújta mindazoknak , kik ott megjelentek. — A belvárosi kisdedóvó javára a casino teremében ugyancsak tegnap délután 4 órára rendezett hangverseny nem örvendhetett óhajtott süketnek. Már maga azon körülmény, hogy a közönség egy része megelégedett a délelőtti hangversenynyel , s hogy a nagyszerű temetési pompa legtöbb embert és ez időtájban foglalt el, eltartóztatott e frangversenytől némelyeket, s igy a jótékony czél, mely pedig megérdemelte volna a teljes pártolást, ez alkalommal is igen vékony részvétnek örvendett. A tartalmas programm legjobb s legtöbb ügyességgel végrehajtott darabja volt a nyitány Tell Vilmos operából, nyolcz kézre, melyet Dosnay asszony, Péter, Weiss és Gosztonyi kisasszonyok adtak elő. Jókainé assz. egy legendát szavalt Goráitól, (Szent Erzsébetről) Varga Eleonóra Hunyadi László nyitányát zongorázta el. Paczelt úr itt is eldalolta az „Ereszkedik le a felhő“ czímű dalt. A gordokajátékban/jf/etzer úr, mind kezével mind fejével s szemével sok erőt fejte ki. E szerint látszik , hogy a jótékony czélnál műkedvelők fölajánlása nem hiányzott, a közönségtől pedig reméljük, hogy amit most elmulasztott, más alkalommal helyrepótolja. A Moniteur defavouálja a Bulletin de Paris által közlött azon hírt, mintha a kormány a megyegyűléseket összehíni szándékoznék. A német kérdésre vonatkozólag Párisban többféle hír kering. Egy telegrafi hivatal azon hírt jelenté, miszerint Ausztriának a német szövetségbe összes tartományaival leendő bemenetele, daczára Francziaország és Anglia tiltakozásának, bevégzett tény, s ezen bírt a hírlapok mindnyájan fölvették. A franczia kormánynak egy hivatalos irata ezen sürgönyt hazugnak nyilvánítja , és az apr. 16 kai esti lapok már jelentik, miszerint a miniszteri tanácsban eldöntetett volna, hogy Francziaország megújítja Austria tervei elleni tiltakozását. Itt abból a Croce di Savoya jelenti, miszerint Ausztria fölkérte volna a szárd kormányt , hogy engedné meg neki seregeivel Szardinián átmehetni azon esetre, ha Francziaországban a politika megváltoznék , s ezen átmenetei biztosítására, kéri, hogy néhány várait elfoglalhassa. Az említett trlap úgy tudja, miszerint a kormány még nem felelt. Berlinből a német kérdést illetőleg, a Presse ezt írja: Ausztria nem mondott le a német szövetségbe öszszes tartományaival leendő bemeneteléről. Schwarzenbergig úr úgy nyilatkozott, miszerint nem tudja, nem akarja megengedni, hogy az osztrák tartományok közt egy eszményi határvonal húzassék, s Ausztria nem hiába tett annyi áldozatot kormányzata központosítására. Londonból írják, hogy Hume, húsvét után évenkénti indítványát az általános szavazat tárgyában előterjesztendi. POLITIKAI SZEMLE. Pest, ápril 22. (!) Pámban, ahelyett, hogy a helyzet valami kedvezőbb alakot venne, daczára az új minisztériumnak, napról napra bonyolódik. A minisztérium érzi gyengeségét , s nem mer kezdeményezni. Az alkotmány revisioja, az elnöki hatalom meghosszabbítása, vagy bármi solutiohoz mostanság nem indul , s minden kezdeményezést a törvényhozó gyűlésre látszik hagyni. Mindemellett mindegyre beszélnek a statuscsinyről, mit különben jelen körülmények közt sokan nem tartanak hihetőnek. Annyi igaz , miszerint a katonai főparancsnokságok által bárminemű eventualitásokra a készületek meg vannak téve. Még egy , mi szinte bizonyos. A bonapartista eszme az országban mindegyre veszt teréből. A nemzetgyűlés kebelében az egész bal, szélsőjobb , tiers-párt, az orleanisták egy töredéke Thiers úrral ellene van az elnöki hatalom meghosszabbításának , kivéve a fusionistákat, kik az Assemblée nationalba... a meghosszabbítás érdekében működnek. Francziaország. (!) Páris, apr. 16. — Az új minisztériumnak, kétségkívül, igen meggyűlt a haja. Nemcsak a pártoknak, a végrehajtó hatalommal szemben nyilvánított ellenséges állása, hanem ezenkívül az ország aggasztó helyzete is komolyan foglalkoztatja. A kormánynak e helyzet kipuhatolása eddig is el nem mulasztott teendője volt, de, leginkább most igyekezik vele tisztában lenni. Mint párisi lapok írják, Bonaparte Napoleon Lajos úr fölszólította Carlier urat, adna véleményt a főváros munkásosztályainak helyzetéről, s a rendőrfőnök nyíltan bevallá, miszerint jelenleg 10.000 munkás van, munka nélkül, a szám a hó végével kettőzve, s a jövő hónapban pedig hálmazva leend. Hogy a megyékben sem lehet valami kedvezőbb helyzet, könnyen gondolhatni. A belügyminiszter, hogy a dolgokat rendbehozza, a fővárosban tétovázó megyei főnököket és alfőnököket megyéikbe küldötte, s meghagyta nekik, hogy hon üljenek, s lelkiismeretesen teljesítsék kötelességeiket. Eddig elő minden osztályú hivatalnokok, okkal vagyok nélkül, a vidékből mindegyre döntötték a fővárost, miből aztán lehet következtetni, mikép mehetett a közigazgatás. Faucher úr mit sem enged. Lieven herczegnő salonában, hol a politikai és diplomatiai notabilitások rendesen összegyűlni szoktak, s hol a napi kérdések fölött igen érdekes viták történnek, közelebbről az összegyűlt társaságot igen élénken foglalkoztatta a köztársaság elnöke és Changarnier tábornok közti, híresztelt közeledés. Ezen közeledésre nézve sokan egész erővel működnek, s mint mondják az eredmény iránt nem csüggedtek el. Arról van a szó, hogy Changarnier tábornoknak visszaadják a párisi főparancsnokságot. Bint mondják, e tény helyreállítná az Elysée és a conservativ párt közti jó egyetértést. Az Elysée jól tudja, hogy minden lehető eventualitásokra nézve, nagy hasznára válnék ezen tapasztalt, hidegvérű és tevékeny katona. Faucher úr nevezetesen, határozottan a kibékülés mellett nyilatkozott, mit a kereskedelmi és iparvilág szerinte enthusiasmussal fogadna. Az Ind. beige e tárgyra vonatkozólag, tovább ezt írja: Jegyezze meg ön, uram, miszerint a politikai véleményről nincs szó. Changarnier tábornok tiszta orleanista, legitimista, fusionista-e ? Nincs szóban. Changarnier tábornok oly eszmét nyújtott a világnak maga felől, miszerint ő mindenütt és mindig győzedelmeskedni fog a fölkelés fölött. Ezen véleményen vannak barátai és ellenei. A körülmények napról napra fontosabbakká válnak, nem lehet csodálkozni tehát, hogy minden szem csak rá néz.. Ebben Baraguay d’Hilliers tábornokra nézve nincs semmi udvariatlanság. Ő derék katona. Neki ezt megadják. Azonban az egész világ nem lehet azon ajándékkal ellátva, hogy bizalmat önthessen egy nagy országba. Ezen ajándékkal Changarnier tábornok birt és még bír. Ha holnap őt a párisi sereg élére teszik, ön a ma elsáppadt arczokon a biztosság jeleit fogja szemlélni. Ez nem lenne rész, folytatja tovább levelező, mert a nyugtalanság komoly Párisban, még komolyabb a megyékben. A socialista propaganda soha sem volt tevékenyebb, mint jelenleg. A titkos társulatok ügynökei, meg nem szűnnek utazni. Bátorítják, lelkesítik, vigasztalják a népet. Jelszavuk: Türelem! türelem ! Én el fogunk érkezni. Csak legyetek készen !“ Ugyan e lapban olvassuk : Parisba minden nap a déli részekből számos sürgönyök érkeznek, s egyhangúlag állítják, miszerint a déli megyék nagyon forrongnak. Caselhitte tábornok Lyon parancsnoka és Lacoste kormánybiztos így nyilatkoznak. Azonban biztosíták a kormányt, miszerint ha forradalom üt ki, azt gyorsan és erélyesen el fogják nyomni. A Presse bizonyos Chamailles altieri új megyei főnök urnák alattvalóihoz küldött körleveléből ezeket közli: „Valóban, a franczia társadalom jelenleg csak két elemből van összealkotva: egy részben conservativekből, kik egymást közt több vagy kevésbbé meg vannak oszolva, többet vagy kevesebbet tévelyegve, messze keresvén a gyógyszert, mit némileg kezeik közt tartanak.