Pesti Napló, 1851. november (2. évfolyam, 496-519. szám)
1851-11-19 / 510. szám
pénzbeli árunak hágni kellene, az érczpénz az országból kifolyni kezd, s ez mehet oly mértékig , míg a belső pénzforgalom legnagyobb ára csak papírpénz által fog eszközöltetni. S ha az állodalom papírpénzét még e mértéken is túlszaporítja , az érczpénz a nagy világpiaczokra elfolyván, a papírpénz benn feltorul, mivel csak az országnak helybeli értékjegye. Ekkor a forgalomnak fenebb idézett alaptörvénye szerint a közvetlen bajon, mely az értékjegyek túlságos összege, azzal segít a természet, hogy a jegyértéket alább szállítja. Ennek elméletileg a pénzjegyek összege egyenes egyszerű arányában kellene történni, minden szabad forgalmi czikk ezen arányban drágulna. Ez egy. Más az, hogy a forgalom szükségének teljes kielégítése mértékéig vagy azon túl megszaporodott papírpénzt, az érczpénzt a forgalomból kiszorítva, portékává teszi, melynek ára van, melyre szükség van, mely kerestetik, s melynek ára, nemcsak mint minden egyéb portékának ára a szükség mértékén túl szaporított papírpénz értékcsökkenése arányában hág, hanem azonfelül hág a kereslet arányában. Ezen elméletileg helyes tételeket a gyakorlatban azonban az módosítja, hogy a pénzjegy értéke s az érczpénz ára, sőt utoljára minden portéka ára nemcsak e természetszerű arányban hág vagy száll, hanem azt meghaladó arányban, és pedig olyanban, mely oly behatásoknak eredménye, mik legkevésbbé mérlegelhetők s méltányolhatók előre, mert azok nem egyebek mint: félelmek, vagy remények, rész vagy jó kinézések a jövőbe. S a közönség jövendőbeli viszonyokat anticipál a jelenben. Alkalmazzuk ezeket a birodalom pénzügyére. LEVELEK OSZTRÁK-OLASZORSZÁGBÓL. IX. Novemb. 8. (**) A katonai hadgyakorlatok szinte divattá válnak Olaszországban. A sommai és alessandriai hadgyakorlatra , következett a mult October utolsó napjaiban a modenai, melyen a herczegi fejedelem is megjelent, sőt a támadó sereg egyik nagyobb csapatának önmaga vitte vezényletét, s melyben a modena-reggioi herczegségben állomásozó cs. kir. osztrák seregosztályok is részt vettek. A tett kísérlet igen kielégítő volt a fejedelemre nézve, a rohanó szinte, mint védő osztályok egyképen kitünteték magokat, s ő ige a fejedelemasszony, ki a közellevő alkalmas halmokról szemlélé a nevezetes kifejtéseket, szinte igen jól mutatá magát. A fejdelem magas megelégedése jeléül, kétnapi zsoldot nyertek a küzdő katonák ajándékul, a főtisztek Castelvetroban a fejdelmi asztalnál, a többiek pedig, kik szolgálatban valának, a sereg közt a tábori állomásokon vendégeltetvén meg herczegileg. Minthogy épen a herczegségeknél vagyok, nem akarom említetlenül hagyni azon körülményt, hogy a parma-piacenzai fejedelemnő odtob. 31-én tért vissza goritziai útjából, hová azon hónap 26-án indult volt, jelenleendő Angoulémegnő temetési pompáján, kinek tetemei Frohsdorfból Goritziába hozatván, itt takarítattak el a mondott hónak utolsó napjaiban, férje néhai franczia király X-dik Károlynak szinte ott pihenő hamvaihoz. — Károly Ausztriában, Lajos Fülöp Angliában, és igy mindketten idegen földön, idegen sirbotokban szunnyadják siri álmaikat! mily tanulságos tünemény a világi hatalom és dicsőség múlandóságáról! Valamint Lombard-Velenczében , úgy Toszkánában is némi pusztítással járt a huzamosan tartott esőzések miatt medrekből kicsapott folyóknak árja. Maga a vén Arno ijedelemmel töltötte el a martjain lakókat, úgy, hogy a firenczeiek is nagy aggodalomban töltötték el a november 1-jére virradó évét; itt azonban veszély és kár nem történt, hanem az Amóba ömlő kisebb folyamok, mint az Ombrone, Sieve, és Bisenzio elbobták hullámaikkal a laposabb vidékeket. — Egyébiránt politikai újdonságul kevés jó Toszkánából; a zsandármeria nápolyi tisztek által — kik ebeli fáradozásaik dijában a nagyfejedelemtől rendekkel is kitüntettek — rendszeritve, s a fogyasztási adó a nagyfejedelemség nagyobb városiban, úgy, mikép 1849-ig divatozott, visszaállítva. Legfeltűnőbb azon hit, mit a „Comoro mercantile“ octob. 29-éről Florenczből hoz. Nehogy belőle mást csináljak, leghelyesbnek tartom azt a mondott lapból ide iktatni. „Jó forrásból hisszük tudni — így ir a florenczi levelező — mikép a franczia és angol kormány a mi kormányunknak s az ausztriainak igen nyílt értelmű jegyzéket adatott át Toszkánának Ausztria által leendő elnyelése iránt. Szemére vetik a toszkánai kormánynak...........önmegsemmisítését, s az ausztriainak ereje — s hatalmával visszaélését, s figyelmeztetik tiszteletben tartására Toszkána függetlenségének s megőrzésére azon szerződéseknek, melyek megszegése még bonyolultabbá tenné Európának máris eléggé bonyolult és súlyos helyzetét.“ Így iz az említett lap , s önök elhiszik, ha nem mondom is, miként e hit alapossága iránt nem mernék kezességet vállalni. Azon körülmény, hogy a „Corr. Mercantile“ Genuában jelen meg, s hogy a piemonti lapok tüzetvizet kiáltoztak nemrégiben a toszkánai új katonai rendszer behozatala miatt, bizonyára nem alaptalanul vezet azon sejtelemre, hogy ezen florenczi levél nem nagy hitelességgel bírhat, noha lehetlenség sincs a dologban. Piemontban új hadgyakorlatok vannak folyamatban , ezek mellett pedig a múzsák sem szunyadnak. Folyó hónap 4-dikén nyittatott meg a turini tudományos egyetemben az előadások sora. Paravia tanár szónokolt az ünnepélyes megnyitásnál, s a „Risorgimento“ nem győzi magasztalni Paravia úr e beszédét. Ugyanezen lap pánczélos czikkei után ítélve, melyeket Farini az új cultusminiszter védelmére hoz , e jó úrnak miniszteri széke korán sincs rózsakoszorúkkal körülfonva. Azonban még most korán volna működésbről ítélni, igen rövid ideje, hogy Gioja úr tárcsáját átveve, majd csak munkáiból mondjunk róla véleményt. Nápolyból s Rómából ezúttal semmi nevezetesség sem hatott hozzánk. Amott meg megújulnak a földrengések mégpedig irtózatos orkánok kíséretében , s a római birodalomban folytattatnak a politikai vétkesek elleni perek és halálos végrehajtások, így oct. 27-dikén fejeztettek le Forliban Eugenio Lucchini és Giuseppe Antollini, mindketten pinczérek Riminiből, kik pártoskodási szellemből Tommaso Legni esperest meggyilkolák. HIVATALOS. Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap II. évfolyama XX. darabjából. (Vége) 63. §. A gyám elbocsátásának feltételei: a) Közönséges időpont. A gyám rendszerint csak a gyámsági év végével, miután utódja a vagyon kezelését rendesen átvette, teheti le a gyámságot. Ha azonban a bíróság a személy vagy vagyon biztosságára szükségesnek látja, azt tőle tüstént is elveheti. 64. §. b) Végszámadás. A gyám köteles a gyámság bevégezte után legfelebb két hónap alatt a bíróságnak végszámadását benyújtani , melytől , ha az helybenhagyatik , hivatalának becsületes és rendes viseléséről bizonyítványt kap. E bizonyítvány azonban őt a netán később felfedezett csalárd cselekvénybeli kötelezettség alól fel nem menti. A végszámadásnak a bírósághoz teendő beadásától a gyámság alól kilépett gyámgyermek gyámját felmentheti. 65. §. A gyámság megszűnte , és a végszámadás helybenhagyása után az, kinek vagyonáról tétetett a számadás, vagy annak örököse, jogosítva van a számadásokat másolatban kívánni, a mellékleteket pedig eredetiben átvenni. Ha a fél a végszámadások helybenhagyása után 3 hónap alatt ezen átvételt nem szorgalmazza, akkor a bíró tartozik őt megidézni, és az összes mellékleteket neki eredetiben kiadni. Ha meg nem jelenik, vagy az átvételtől vonakodik, akkor az összes számadások a mellékletekkel együtt levéltárba teendők. 66. §. c) A vagyonkiadás. Mihelyt a gyámolt vagyonát saját kezelése alá veheti, tartozik neki a bíróság vagyonát, ha egyébként más törvényes akadály főn nem forog, kiadni, vagy mennyiben az a gyám kezeinél létezik, ezt utasítani, hogy a vagyont adja át, és ez iránt magát a bíróságnál igazolja. E részben a vagyonösszeírás, és az évenként helybenhagyott számadások szolgálnak zsinórmértékül. Ha pedig a vagyonának önkezelése alá vételére jogosított személy a vagyonnak kiadását a gyámság szüntétől számítandó 3 hónap alatt nem szorgalmazza, a bíróság által vagyonának alkalmas határidő alatti átvételére fölszólítandó. Ha ezen fölszólításnak sem tesz eleget, az ily vagyont köteles ugyan a bíróság őrizet alatt tartani, de annak kezeléséről gondoskodni többé nem tartozik. 67. §. Katonai személyeket illetőleg , őrmestertől lefelé, legyenek azok valóságos szolgálatban , vagy szabadsággal elbocsátva, a bíróság tartozik azon szabályokat, melyek szerint nekik a katonai parancsnokság engedelme nélkül tőkepénzeket kiadni nem szabad, szorosan szem előtt tartani. Ha tehát ilyen katonai személyek , habár teljes körúak is , vagyonuk áttételére engedelmet nem kapnak, a bíróság, azzal, míg ez akadály tart, úgy , mint valamely gyámolt vagyonával intézkedik. 68. §. A gyám felelőssége más hibájáért. Átalában a gyám csak saját, és nem alárendeltjei hibájáért is felelős. De ha ő tudva alkalmatlan egyéneket alkalmazott, ha ilyeket megtartott, vagy az általuk okozott kárnak megtérítését nem szorgalmazta, akkor ezen hanyagságáért is felelős. 69. §. A gyámbiróságnak pótlagos felelőssége, sőt maga a gyámsági bíróság is , ha hivatalát a kiskorú kárával elhanyagolta, ezért felelős, és egyéb megtérítési módok hiányában, köteles a kárt meg is téríteni. 70. §. A gondnok jogai és kötelességei. A gondnokok jogai és kötelességei, kiknek vagy csupán a vagyonnak kezeléséről vagy egyszersmind a gondviselt személyéről is kell gondoskodniok, a gyámok számára ez iránt kiadott szabályok szerint ítélendők meg. 71. §. A gyám- és gondnoksági ügyekbeni eljárás módja. A gyámság- és gondnoksági ügyekbeni minden tárgyalásoknak , alapuljanak bár a feleknek írásbeli beadványain, vagy szóbeli kérelmén, a bíróság előtt rendszerint szóval kell történniöne. A bíróság belátására hagyatik, fontos és kétes esetekben a gyám javaslatainak jóváhagyása előtt az árvának jelenlevő legközelebbi rokonait, és őt magát is, mennyiben saját ügyeinek megítélésére képes, meghallgatni. 72. §. A gyám- és gondnoksági ügyekbeni érdekeltek meghallgatására ott, hol árvabizottmányok állanak fen, legalább két ülnöknek, kik közöl egynek törvénytudónak kell lenni, és egy felesküdt tollvivőnek jelenléte kívántatik. 73. §. A gyám- és gondnoksági rendelvényeknek, melyek a II. példány szerint adandók ki, kézbesítése, továbbá a gyámi fogadás kivétele végett a bíróságnak joga van a községi elöljárót megkeresni. 74. §. Felsőbb biróházi hivatkozások. Ha a fél a gyám- és gondnoksági ügyekben a bíróság határozata által magát terhelve érzi, szabadságában áll , ugyanazon bírósághoz a határozat kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt előterjesztést benyújtani, melylyel egyszersmind a felsőbb bíróházi panasz is , ha az előterjesztménynek hely nem adatnék , öszrekötendő. 75. §. A bíróság fontolóra veszi, váljon határozatától elállni, vagy ahoz ragaszkodni czélszerűnek véli-e? első esetben az előterjesztményt alkalmas módon elintézi, másikban azonban azt minden hozzá tartozó iratokkal együtt a felső bíróhoz felterjeszteni és erről a panaszról értesíteni köteles. 76. §. Ha a felsőbb bírói az első bíróságtól eltérőleg határozott , akkor a félnek, mely magát azzal terhelve érzi, szabadságában áll a harmad bírósághoz fölebbezni. Ez esetben is a fölebbviteli iratot a határozat kézbesítése után 14 nap alatt be kell az első bíróságnál nyújtani, mely azt a másod bíróság utján elhatározás végett a harmad bírósághoz felterjeszteni tartozik. 77. §. Ha a gyámsági bíróság attól tart, hogy a másod bíróság határzatából, vagy intézkedéseiből az alája rendelt gyámokra nézve kipótolhatlan károk következnek , az ellen maga is felebbvitellel élhet, és panaszát a felette álló másod bíróság által elhatározás végett a harmadikhoz fölterjesztheti. 78. §. Az első és másod bíróság megegyező határozatai ellen rendszerint felebbvitelnek nincs helye. És ez csak azon esetben engedtetik meg, ha a panaszlő azt tartja, hogy a hozott határozatok a törvényekkel vagy iratokkal világosan ellenkeznek. Ha azonban a harmad bíróság a panaszt alaptalannak, vagy épen vakmerőnek találja, a panaszlőt elutasítani, és azt, vagy annak képviselőjét a körülményekhez képest megfeddeni vagy pénzbírsággal büntetni tartozik. 79. §. A gyám- és gondnoksági ügyekben a bíróság belátására bizatik , hogy a bár elkésett felebbezési panaszt (74. §.) vagy előterjesztést figyelembe vegye, ha azt a gyámolt java kívánja, és azon rendelkezés, mely ellen az előterjesztés vagy panasz intéztetést, egy harmadiknak kára nélkül még megváltoztatható. Ennélfogva a gyám- és gondnoksági ügyekbeni folyamodványok a határidő eltelte után is az első bíróságnál elfogadandók, és a felsőbb bíróhoz felterjesztendők. M. M. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, nov. 19. — Nemzeti színházunkban, ma szerdán adatik: BORGIA LUCREZIA., opera 3 felv. , irta Bidera, fordította Jakab István, zenéjét szerzette Donizetti. 1_ Tegnap délutáni 4 órakor ment végbe a nagyenyedi károsultak javára gr. Bethlen Jánosné által Europa szálloda teremében rendezett hangverseny. Részt vettek abban Hollósy Kornélia k. a., Füredy úr, Gyarmati úr, Barthalus és La Cinna zongoraművész urak, továbbá a Patikárus testvérek ismert jelességű magyar zenebandája. Nem akarjuk itt a hangverseny részleteit egyenként szemle alá venni; legkevésbbé sem vétünk azonban az igazság ellen , ha kimondjuk, hogy a szép számmal összegyűlt közönségnek elég élvezetet nyújtott mind az ének, mind a zene, mivel többnyire mindkettőnek derék képviselői léptek itt föl a kitűzött jótékony czél előmozdítására. Legélénkebb tetszésben részesültek a Hollósy Kornélia k. a. és Füredy által előadott dalok, melyeket — a szűnni nem akaró tapsoknak engedve — mindketten többször ismételtek. A Patikárusok bandája pedig mondhatni remekelt ez alkalommal. Több magyar dalt és csárdás egyveleget adott elő. Megmutatták , hogy az ő hegedűjök ott is varázserővel hat a lélekre, hol előkelő művészek szállnak egymással versenyre. Egy dallamot húztak Rózsavölgyitől; senki sem bírna abba több kifejezést, erőt, gyöngédséget önteni, mint mennyivel ők azt eljátszották. Ez egy darab tőrök fölért egy kis hangversenynyel. A többi eljátszott magyar nóták s csárdások is annyi szépséget, annyi bűbájt nyertek hegedűiken , hogy a hallgatóság általok mintegy el volt ragadtatva. Érdemesek a közönség méltánylatára egyrészt azon szíves készség miatt, mely szerint működésökkel a jótékony czélhoz járultak, másrészt azon élvezetért, melyet játékukkal a közönségnek nyújtottak. Óhajtandó, hogy minél terjedtebb körben ismerjék e zenetársaságot. A Barthalus által készített és eljátszott magyar dal, csinos szerzemény. Sok magyar busongás van öntve kivált első részébe. — Jókainé asszony véletlenül közbejött akadály miatt nem szavallhatott. — Lapunk tegnapelőtti számában azt írtuk, hogy az említett hangverseny Bethlen grófnő és Szilágyi Sándor által rendeztetik. E közlemény azonban tévedésen alapszik, mivel Szilágyi Sándor semmiféle hangverseny rendezésére nem kapott engedélyt az illető hatóságtól, s így ő a tegnap tartott concertre befolyással nem bírt. A Kálozdi János vezérlete alatt álló magyar zenetársaság még mindig a legkiválóbb tetszéstől kísérve folytatja művészeti körútját külföldön. A közönség mindenütt seregelve tódul előadásaik gyönyöreit élvezni, és midőn hallotta, és látta őket, nem bír kifogyni a dicséretből , melyre sajátságos zenészeinknek szívhez szóló játéka, mintegy önkénytelen szokott ragadni minden hallgatót. E diadalmas körutazás azon kívül, hogy magyar zenénket, magyar nevünket idegen népek előtt is mindinkább föltűnővé, kedveltté teszi, magukra a zenészekre nézve is végtelen sok előnynyel van egybekötve. Nemcsak dicsőséget szereznek, hanem aranyat és ezüstöt is a dicsőség mellé, úgy hogy közülök sokan , itthon maradt családjuk részére is gyakran tetemes összeget szoktak küldözni. A fogadtatás, melyben őket részesítik, nemcsak hizeleg dicsvágyuknak, sőt legtöbb helyen várakozásukat is felülmúlja. Fényes estélyekkel, üdvözlő versezetekkel stb. tisztelik meg őket, jeleivel mindazon kitüntetéseknek , melyekkel a közönség nevezetes művészi jelenségek iránt viselkedni szokott. Legközelebb Antwerpben az ottani királyi színházban tartanak előadásokat. Folyó hókén következő programmjuk volt: I) Cavatina Hunyadi operából; Próféta quadrille; Kossuth induló. II) Ernani, Lengyelemlék; Robin de Bois nyitánya. Érdekesnek tartjuk egészen ideigtatni a Journal d’Aniverp reájok vonatkozó sorait : ,,A királyi színházban — így iz az említett újság — kitűnő sükerrel működik jelenleg a Kálozdy János vezérlete alatti magyar zenetársaság. Az ifjú Kálozdy maga is jeles zeneszerző, és oly jeles, mint karmester. A zenekar két hangversenyt adott a nagy színházban, és minden eljátszott darab után kitörő, sőt mondhatni zabolátlan tapsokkal jutalmazta az antwerpi közönség e magyar művészeket. — Ezen zenekar minden hosszas előre való kürtölgetés nélkül jött hozzánk , csupán előadásainak sükerére , érdemére, s a mi jó ízlésünkre számított és számításában nem is csalatkozott. — Az Antwerpben levő műkedvelők mindnyájan siettek e zenekart hallani, mely Straussival sokkal több erélylyel, sokkal több végrehajtási képességgel bír. Oly szabatos ennek játéka, hogy szinte egyetlen egy hangszernek véljük az egészet; hangzatosságára nézve, mintegy azt hisszük , hogy a 15 tagból álló kis csapat, várhatlanul meg van kettőztetve, sőt háromszorozva. A művészet bűbáját tovább már nem is vihetni. E bűbáj egy egyszerű titok eredménye. K. zenekarának minden tagja kitűnő Solojátszó. Ha új darabot tanulnak be, a karmester kiosztja közöttök a részeket, s mindenki könyv nélkül tanulja be saját szakmáját. Azután az együtt játszás alkalmával hangjegyet sem használnak, s mindegyikük csak a karmesterre függeszti szemeit. Ezen módszer, ezen előnyök végtelen tökélyt adnak aztán a játéknak , melyet az ember nem győz eléggé csodálni, és megtapsolni.“ Eddig a nevezett franczia lap. E zenekar külföldön szerzett és szerzendő dicsősége főképen Priletzky úrnak köszönhető, ki az utazási vállalatnak élén áll, s velük mint főnök utazik. — A határőrségi intézmény Erdélyben végkép megszűnvén , a korábban, úgynevezett katonai székhelységek folyó 4-én osztattak be az illető polgári törvényhatóságba. — Megjelent : A Fekete tulipán, regény Dumas Sámfortől, francziából fordította Szájer Károly. Pest 1851. Müller Emil könyvnyomdája. A 138 lapból álló füzet , melyben az első rész végződik, csinos kiállítású. Árát nem tudjuk. — Szegeden műkedvelő társaság alakult, mely jótékony czélokra rendez előadásokat, s már eddig is szép süker követte működéseit. — Hir szerint Zágrábban egy reáliskola alapítását elhatározták volna. — Pest megyében a marhadög néhány nap óta kevesebb erővel pusztít. — Megjelent „Emlékkönyv.“ A magyar irodalomból szerkesztette, s kiadja Tömöri Anastáz. Pesten nyomatott Lukács Lászlónál 1852. E kis gyűjtemény által emléklapot akart nyújtani szerkesztő a magyar közönségnek. Találhat az olvasó e gyűjteményben egyes följegyzett gondolatokat, kitűnőbb helyeket majd minden magyar íróból. Vannak benne egyes költemények egészen is fölvéve. Ezen anthologia kiállításában nem követ a szerkesztő semmi rendszert, sem az irodalom remekeit kiállítani, vagy egyes írók műveit párhuzamba hozni nem akarta. Terjedelem 182 lap. Folyó hó 10-kén ment végbe, igyir a K. L. az ő Felsége életnagyságu képével e végre diszesitett városközségi teremben, az erdélyi vizkárosultak számára ő Felsége által legkegyelmesebben adott 30,000 pforintnyi segély pénzből e város 171 viz által károsult lakóinak juttatott 3,255, pengő forintnak kiosztása. Többnek közülök 80, 90, 100, p forint is adatott. A kiosztást maga ő Felségének szárnysegéde alezredes b. Vever ur vitte véghez, vidéki parancsnok alezredes Cornelius ur és több cs. kir. polgári és kit. hivatalnokok, valamint a helybeli polgármester és több választott polgárok jelenlétében. A segedelmezettek hangos ,éljen'! kiáltások közt fejezték ki ő Felségének ezen kegyéért tartozó mély hálájukat és legkegyelmesebb urunk alattvalóinak folytonos boldogítására törekvő élete hosszas időkig vak megtartási iránti forró óhajtásukat. A polgármester úr pedig többed magával a fenntisztelt szárnysegéd urnái a város összes lakói nevében , ő Felségének ezen legmagasb kegyelmét külön megköszönte, és 11-én közgyűlést tartván, azt ezen örvendetes tárgyról tudósította , mit is a közgyűlés legmélyebb hálaérzései kifejezése mellett jegyzőkönyvre vétetni határozott. Előfizetési határidő-meghosszabbitás Miután a folyó évi October hó 12—18-án Kolozsvárott tartott helvét hitvallású köz szent zsinat az általunk Wohlfarth nyomán átdolgozott „Új test a mentőm“-ot *) erdélyi anyaszentegyházunkba kézikönyvül bevette, s meghatározta, hogy ezentúl vasárnap s ünnepnapi délesti órákon, az eddig szokásban volt prédikáczió vagy biblia olvasás helyett, nevezzük kézikönyv olvastassák minden egyházunkban, hogy út és mód nyíljék mindennek , még szegényebbeknek is, e kézikönyv megszerezhetését és minél előbbi használhatására : 1) Az előfizetési határidőt a jövő 1852-ik évbe eső Szentgyörgy-napig meghosszabitottuk. 2) Nem várva az egész munka sajtó alóli kikérilését, füzetenkint adjuk, s minden füzetet megjelnése után rögtön szétküldünk előfizetőinknek. I *) Ezen jeles, és Némethon legünnepeltebb szentiki magyarázói nyomán dolgozott, munka programm kolozsvári levelezőnk megismertette volt annak idei e lapok. olvasóival (L. Pesti Napló 363-ik szám) Szerk.