Pesti Napló, 1851. november (2. évfolyam, 496-519. szám)
1851-11-21 / 512. szám
185. másod évi folyam. — ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Pesten : Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Egy hónapra 1 ír 30 Kr.p. Félévre . 10 „ , , Évnegyedre 4 „ — „ „ Egy évre . 18 » — „ » A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH Gárhoz intézendő,érint. Laffertház 449 Félévre . . 8 Egy évre. 15 Egyes »tára — 513 ■■I ■ ■l!.»uuxi Péntek, nov. 21-én. Szerkesztési iroda: Gri-utcsa 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautamittatik. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyeg-díj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelenévnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: A birodalom pénzügye- NL BÉCS (A Globe Ausztria irányában. Colonisatio. Magyar Trortermesztők. Gyilkolás eset. A montenegrói Vladika halotti tisztelete. Színház. Havazás.) Vácz- (Időjárás. Gabona és liszt ára. Burgonya-rothadás. Az új püspök váratik.) Hivatalos. (Árvavagyon ügye. Magyarországi törv. lap kiegészítő kötete. Bir. törv. lap. tartalma.) Vegyes hírek és események. Politikai szemle-Francziaország. (A Journal des Débats Thorigny ellen. A nép demonstratiója. Giraud fegyverszünetet kér Malétól. Vitet jelentése. A baloldal az Elysée mellett. Elfogatások. Blonxiel és Daviel lemondása.) Nagybritannia. (Izland és Amerika közötti összeköttetés. A porta jegyzékirata. Londoni polgármester beigtatása. Andrews. Katholikus védelmi egylet Izlandban. Kaffer háború. St.-Albani választási vesztegetés. Izland és Amerika közötti összeköttetés.) Németország (Frankfurt: sajtóügy. Berlin : Lund vám ; pártok . Hopf: esküdtszéki ügy s a szövetséggyűlés. Posen : Putzkammer és a lengyelek. Kasszel : a sajtó. Frankfurt: jövedelmi adótörvény. Német katholikusok elleni rendszabályok. A német flotta. A birodalmi könyvtár. Kosti grófnő. A szövetségi határozatok nyilvánossá tétele iránti egyenetlenségek. Lipcse Schwedler gyártulajdonos elfogatott. Tziegand Otto elítéltetett. Megkegyelmezés.) Belgium- (Brüsszel : Belviszonyok. Pénzügyi viszonyok.) Dánia- (Kopenhága: miniszterváltozási hírek. Kopenhága: Volksthing. Blixen-Finecke b. indítványa ) Olaszország- I.Echo di Montblanci a roma-szardiniai viszonyokról. — Tiberis kiömlése. — Szicziliábani hadseregszaporitások. Rachel Nápolyban.) Spanyolország (Madrid . — A marokkóiak tengeri rablásai ; egyesült angol-spanyol expeditio ellenük. Cuba: Követségek a nápolyi és spanyol udvarnál. Madrid : országgyűlési munkálatok. A királyné templom-látogatásai.) Törökország (Konstantinápoly : a miniszteri krizis megszűnt. A szent koporsó ügye.) legújabb Magyar nemzeti múzeum- Börze- — Duna vízállás-Matár.(ERDÉLY ARANYKORA. Regény JÓKAI MÓRTÓL. XVIII.) védet is, földje terményeivel igyekezett kielégitni. Földje bérét, melyet földesurától birt, nem pénzben tette le, hanem megfelelő számú igás- vagy gyalognapszámmal, s terményszolgáltatással rótta le. Ha most a földesúr azt akarja, hogy a paraszt neki földjén dolgozzék, fizetnie kell, és pedig készpénzzel, mert a paraszt nem igen használhat termesztményeket, mikkel maga is bír. A feudális állapotban a földtermény, sőt maga a kézi sigás munka a csereeszköznek egy nemévé válik. De most a személyes kötelék helyébe szabad szerződés lépett, minden szerződésnél pedig háttérben valami pénzösszeg lappang. Ha tehát a paraszt a pénz használatát jobban ismerni tanulja, sok dologban egyszerre, másban lassan kint elszokik a cserekereskedéstől, mely mellett a birtokátruházás igen kerek számokban történik, s minek kárát legtöbbnyire a paraszt hordozta. Mióta azonban a paraszt a földesurtól munkája bérében pénzt kap, csereeszközeit hirtelen megszaporodottaknak szemléli, s a cseréből mindinkább adásvevés válik. El lehet ebből képzelni, minő rendkívül nagy változáson megy át az állodalom egész pénzügye, midőn a népességnek oly számos osztálya, gazdászati politika szempontjából tekintve, egészen más emberekké válik, a forgalom más eszközeit s más czélokra kezdi használni. Itt ugyan csak a függő adóssággal s a forgalmi eszközökkel foglalkozunk, de mégis már előlegeznünk kell későbbi dolgokat. S hogy ezt tenni szükséges, bizonyítja, mennyire el nem választható egymástól a pénzügyi, s közgazdászati, kereskedelmi politika. A közbenső vámvonal korlátainak eltörlése tetemesen élénkítette Magyarország s a többi tartományok közötti forgalmat. A forgalomnak nagyobb élénksége mellett nagyobb mennyiség kívántatik a forgalmi eszközökből, s a forgalomnak nagyobb szükséglete a forgalmi eszközül szolgáló pénzjegyek értékét emeli. Rendkívüli befolyást gyakorland itt még a közlekedési eszközök tökéletesítése. Megmérhetlen lesz hatása annak, ha egykor a magyarországi felföldet az alfölddel tökéletesített közlekedési eszközök kötendik egybe. S ha az alföld természeti gazdaságai nem is képeztek eddig elő sem a világforgalomtól elvágott s haszontalanul és használatlanul heverő aranydarabot, minő Robinsoné volt a puszta szigeten, melyet láb alatt álló tehernek tekintett, s egy szegletbe félre dobott, de teljességgel nem bányásztalak ki oly mértékben, minőben a közlekedési eszközök tökéletesítése után lehetend. Ha a czegléd-szegedi vaspálya elkészülend, Bécs és Ausztria teljesen kielégítő közlekedési eszközökkel lesz egybekötve az alsó Duna vidékeivel, a bánsággal, s a csatornák által egybekötött Bácskával. De nem kevesebb, sőt hazai szempontból még nagyobb fontosság tulajdonítandó annak, ha a magyarországi felföld leend vasutak és hajózás által közelebbi s könnyebb forgalmi egybeköttetésbe hozva a természetgazdag áldásaiban úszó alfölddel. Ott gazdag ércztelepek, legszebb erdők vannak , de a népesség résztermésű években éhséget szenved, s mindig szorultságban él. A bánságban a humus oly mély, hogy a fák gyökere át nem hathat a tiszta földbe. Ez okból ezen erdőtlen térségeken nagy hiányt szenvednek nemcsak épületfákban, de tüzelőszerben is, habár gazdag kőszéntelepek fedöztetnek fel Erdély határán. Ellenben a mezei termények oly dúsan tenyésznek, hogy gyakran hiányzik a munkás kéz az áldás betakarítására. A tót epedve tekint a dél bőségére, s az alföldi ember szívesen adna ebből fatörzsökekért, ha azok hozzá szállíttatnának. Innen kimagyarázható , hogy Galliczia 1846-ban, midőn a közbenső vámvonal még fenállott, 2% m. ft árával hozott be többet Magyarországba annál, mi innen kivitetett , s pedig mind nyers terményeket, mert Galliczia nem tud egyebet adni. De a Kárpátok és a Duna között a semmi közlekedési eszköz által nem rövidített roppant kiterjedésű síkság fekszik, hol az utak csak kerékvágások a mezőn, hol esős időben marha és szekér elsülyed a sárban, s hol a hajókkal most sem igen tudnak czélszerűbben bánni, mint az előkorban, s hol a természet is gyengén segített,mert a Tisza fárasztó kanyargásokkal hömpölyög iszapos alluvioinak közepette,s nyáron gyakran úgy elgőzölög, hogy a hajózást akadályozó víz hiánya keletkezik. Mihelyt a forgalomnak e színhelyét vasutak, jól hajózható vízi utak szelnék át, lényeges változáson menne át a forgalom. Tökéletesebb közlekedési eszközön a terhek könnyebben szállíttatnak le s fel. Ekkor aztán az egyik nem hagyja hőségét rothadásban pusztulni, a másik nem kénytelen ínségben nélkülözni. A forgalomnak ezen élénkülésével azonnal növekedik a csereeszközöknek is szüksége , mely évről évre okvetlenül öregbedik. De ez csak a jövendőnek kecsegtető reménye, mely a jelen szükségét ki nem elégíti. S hacsak az ausztriai birodalom kimerültetlen kiforrásairól beszélnek , s nem veszik számba , minő áldozatokba kerül a kincseket a bánya mélyéből napfényre hozni, az állodalom is úgy járhatna, mint az éhező gyermek a népdalban, melyet anyja mindig vigasztalt, de mikorra megsült a kenyér, a gyermek már ki volt nyujtóztatva. Azért tehát a jelenre nézve kell következtetéseket vonnunk. A jobbágyi kötelék és az úrbéri viszony elrancslevelet, az minden ellenállás nélkül megnyitá előttük a kapukat, a holott egy csapatot elhagyván Daczó János, meghagyó az ott maradóknak , hogy ha Bánfi haza találna vetődni, őt rögtön elfogják, maga a többi hadakkal kiment Örményesre, ahol szinte kastélya volt Bánfinak, et ott keresendő. A Bonczhidán maradt székelyek , amint megérezék, hogy kapitány nélkül maradtak, nosza úrrá tették magukat az elfoglalt kastélyban ; előbb csak a tornáczokba tolakodtak be, azután követelni kezdték , hogy a belső szobákat is nyissák meg előttük. A kulcsár vonakodott, és bebizonyító, hogy azt neki semmi oka sincsen tenni, és kérte a nemes urakat, hogy maradjanak az alkotmányosság korlátai között. Erre előállt a föntebb tisztelt köpetes lófő , s kilencz szál szőke bajuszát végig pödörítve, ragyás képét a kulcsár orrához közel vive, mondván : — Micsoda he ? Te összeesküvő vagy. Te itt rablóbandákat rejtegetsz e bezárt szobákban. Ki vele! vagy fölgyujtjuk a házat. A kulcsár meg is szeppent, meg is haragudott, e kettős indulatban fölnyitá a székelyek előtt a szobákat , hogy ám nézzék meg, miszerint ott senki sincsen rejtegetve. Azok bámulatos lelkiismeretességgel fölkutattak minden zugot, még oly helyeket is, hová más gondolni sem tudna, ágyak alját, almáriomokat, bebújtak a kályhákba a lyukon s kijöttek az oldalán, kihányták a könyvtárból a foliánsokat, mintha azok közé is elbújhatott volna valaki, s miután minden törlése következtében a pénz eszközli most a munkák és bérek cseréjét ott, hol eddig a szolgáltatások ama köteléki viszony kötelességeiből származtak. A közbenső vámvonal korlátai meg vannak szüntetve. A Dunától a Tiszához vezető vasút építése által, s ennek legelőször is a Maros torkolatáig terjedendő folytatása által létesítve Magyarországon a forgalomnak egyik fődiagonálisa. Az egyes részek egymás közötti forgalma, a magyarországi nyers termények s a német tartományok gyártmányai csereforgalma még csak ezután fog valódilag élénkülni. Mind a három ok növeli a csereeszközök szükségletét, így tehát a pénzügyi igazgatás főteendője az, hogy igyekezzék visszahúzni a forgalomból a csereeszközöknek, t. i. a papírpénzjegyeknek azon mennyiségét, mely a forgalom szükségletéhez képest túlságosnak mutatkozik. E rész pedig már az ezüstpénz árkelete állása szerint sem több mint egy résznél, de valósággal nézetünk szerint kevesebb, mivel az ezüstpénz árkeletét nemcsak a forgalomban levő papírpénz túlságos mennyiségének aránya határozza meg, hanem azt ezen arányon felül emeli az ezüst pénznek e viszonytól független kereslete oly szükségekre, melyekre papírpénz nem tehet szolgálatot. Tehát forgalomból kiveendő lenne a most forgásban levő papírpénz összegnek mintegy 6041 része, körülbelül 60 millió ft. Ez leszállítná a papírpénz forgalmát a valódi szükséglet mértékére; ha több huzatnék ki a forgalomból, forgalmi eszköz hiánya idéztetnék elő. Épen ez czélja az új államkölcsönnek. Csakhogy senki se tévedjen ennek lehető hatásai iránt. Mert nemeredményezheti a papírpénznek az ezüst pénzzel ipari értékét, mindaddig, mig a belforgalmat papírpénz közvetíti. Minthogy az ezüst pénz kereslete a külforgalom szükségletére s egyéb czélokra, független és folyton létező. S mindaddig, mig a rendes forgalom utján bárki által meg nem szerezhető, hanem különösen keresendő , túlértékét megtartandja. Budapest, nov. 21-én. Pest, nov. 21. III.) A jobbágyi kötelék s úrbéri viszony megszüntetésével és a telekfölszabadítás kivitelével a forgalmi eszközök szükséglete tetemesen növekedett. Mert e feudális terhek eltörlése gyökeres változást okozott mind a volt jobbágyok , mind a földesurak pénzviszonyaiban. A feudális állapotban a falusi paraszt földmivelők kezében igen kevés pénz forog. Mit termeszt, nagyrészt maga el is fogyasztja, mi fölösleggel bír, jórészt csak becseréli , anélkül, hogy a cserénél pénzre volna, mint csereeszközre szüksége. Ha gabonáját őröltette, a malombért nem pénzben fizette, hanem a molnár lehúzott valamit a gabonából. S úgy tett minden egyébbel. A papot, az iskolamestert, az orvost, sőt az ügy*) Lásd P. N. Mi. sz. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ERDÉLY ARANYKORA. REGÉNY IRTA JÓKAI MÓRFolytatás. *) XVIII. A feleség és az odaliszk. — Ök átkozott némber! ordita Daczó öklével fenyegetve Bánfinét, midőn megtudta, hogy férje megmenekült. — Te vagy az oka , hogy Bánfi kiszabadult kezeinkből. •— Hála neked hatalmas Istenem ! — rebegő Margit kezeit az égre emelve. A dühödt székely nép elszalasztva a férjet, villogó fegyverekkel rohant az asszonynak, őt meggyilkolandó. Halál reá ! halál fejére ! ordítált bőszült haraggal. — Öljetek meg! örülök meghalhatni! — szólt Margit magát térdre bocsátva előttük. — Nem volt több óhajtásom, minthogy érte halhassak meg. Isten velem. *) Lásd P. N. 511. számát. — Takarodjatok innen! Kiálta hirtelen közbe Kornis Gáspár s leverve kardjával a székelyek fegyvereit, hosszú palástjával betakargatá a térdeplő asszonyt. —Nem szégyenlitek magatokat? Egy aszszonyt akarni megölni. Te tatárnál is pogányabb had ! Menjetek Bánfi után, ha elszalasztottatok. — Megöljük ! megöljük! orditanak a góbék, taszigálva Kornist a nő elől. — Ejnye besze fiai, hát ki parancsol itten? Hát nem kapitánytok vagyok-e én , mi ? — Nekünk ugyan nem. Szólt visszapattogva egy makacs süfő székely köpezös vállait rángatva; nekünk Bethlen Miklós uram a kapitányunk, az pedig nincs itt. No hát menjetek utána. Most pedig azt mondom , hogy aki ebből a szobából ki nem takarodik, azt tüstént kolbásznak aprítom. A székelyek erre megrökönyödtek, míg valaki hátul elkiálta magát: „jerünk Bonczhidára!“ Erre a többi is utána ordita: jerünk Bonczhidára, s nagy káromkodás és rendetlenség között eltávozának. Kornis Gáspár pedig rögtön kocsira téve Bánfinét, Bethlen várába viteté, mely akkor Béldi Pál tulajdona volt, remélve, hogy Bánfi is szelidebben fogja viselni magát, azt tudva, hogy neje fogva van. A fejedelem parancsából Bánfi ellen fölültetett székely had azalatt megérkezik Bonczhida alá. A kastély porkolábjának előmutatva a fejedelmi partérzékenyítők azon szemrehányások, miket a „Globe“ Ausztriának tesz: hogy Ausztria a reformnatio óta semmi szolgálatot nem ten Angliának! persze az angol azt nem nevezi szolgálatnak, hogy Ausztria vérét veté a latba, — ellenben ő pénzét, melyet egyedül tart valódi szolgálatnak. Most már az összes birodalomra alkalmazzák az ezelőtt a magyar nemességre koptatott életet „vitam et sanguinem, sed avenam non.“ Hiszen a Napoleon elleni consoeradatióban is Anglia képviselő a financzminisztériumot igaz, de Ausztria, és főleg Ausztria a hadügyit, de ha fontolóra vesszük, kinek állt ezerszer nagyobb érdekében Napóleont megbuktatni, Ausz-triának-e, vagy Angliának, bizony nevetségesnek taszobán végig mentek, végre benyitottak Bánfiné hálóteremébe. — Nené! ott ül Bánfi! Kiálta föl a góbé, elébb visszahőkölve Bánfinak élethíven talált arczképétől, azután pedig neki rohant s dárdájával kiszúrta a szemét. — Hát az a szép asszony ott tán a felesége ? kérdé a mellette levő képre mutatva. Ejnye bizony , majd megtaláltuk ölni, nem tudtuk, hogy ilyen , szép. Gyerünk innen körnek, ezt a szobát ne zavarjuk föl, mert ez szép asszonyé, — s azzal kiterelgetve társait a szobából, egy darab szenet vett elő a kandallóból a góbé s a szép fehér lazúros ajtóra fölirta öreg betűkkel: „ez a szép asszony szobája.“ — Miért cselekszi ezt kegyelmed? kérdé a kulcsár. — Csak is azért, hogy ha le találunk részegedni, valami otromba ember bolond fővel be ne lépjen oda. — Hát hol akarnak kegyelmetek lerészegedni ? kérdé am az elálmélkodva. — Biz öcsém a pinczében is megnézzük mi, nincs-e valaki elrejtve ? — De már oda nem mentek, ha csak petárdát nem hoztatok a szűr alatt. — Nem-e ? Mond csak még egyszer, hadd halljam. Tudod-e kivel beszélsz komé ? Az én nevem Firtos Firi,s ha még egyet szólsz, úgy áthajutlak ezen a házon, hogy négy darabban esel le. — Mit feleselsz annyit vele ? Kiálta egy hang a tömeg közöl, dobjátok le az ablakon a jó embert. Kétszer sem kellett ezt mondani. A székelyek azonnal megfogadták a tanácsot s fölkapva a levegőbe a Bécs, nov. 18.