Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-13 / 553. szám

1­­ * A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HAJDAN és MOST. Aligha jobban és sikeresebben hangolhatjuk kedé­lyeinket egykedvűségre s megnyugovásra, mintha visszatekintve honunk és Európa régi állapotjára, a régi kort mostani életmódunk­ és jelen állapotunkkal, állásunkkal szembe állítjuk. Találtatnak ugyan je­lenleg is nálunk, valamint másutt is , tüzes magasz­talói a régi időkornak, kik azt minden alkalommal a dicsőség, bölcseség, józanság és erényesség korának állitván azon mondattal: Sapientes nostri antenati! arra serkentenek bennünket, hogy lépjünk a régiek nyomdokiba ! mire nézve e jelen századbeli egyik je­lesebb írónk azt állító, „hogy hosszú történeti bú­várkodás után tökéletesen meggyőződött arról, mi­ként ezen hajdani bölcs elődeink s őseink sapientes nostri antenati (kétségbe nem vonva haremi jeles­ségeket és vitézségeket) csak oly közönséges embe­rek valának , mint egyebütt akkoron Európában má­sok is; nem ugyan roszabbak, mint más európai státusok antenatusai, sőt sokban jobbak és némi te­kintetben józanabbak is, de korántsem olyanok , ki­ket mindenekben követni tanácsos volna ! Voltak igenis kivételként ritka fényes egyéniségeink, de vol­tak minden más európai népeknek is ily kitűnő me­teorjaik. Árnyfoltokra pedig minden országban ta­lálhatunk. Egész nemzetek úgy tekintendők , vala­mint egyes egyéniségek , mert szintü­gy születnek, növekednek , virágzanak, öregbülnek, és ki is múl­nak , elenyésznek mint amazok. Minden nemzetnek megvannak saját gyermekévei is; az emberiség (mint egyén tekintve) is testben lélekben megerősö­dik, évszázadról évszázadra józanabbá, értelmesebbé, emberibbé válik. A mai angolok és németek sem azok jelenleg, kik valaha voltak. Tekintve édes honunk hajdanát, régi korát, Ma­gyarország történetében leginkább két fényszakot (epochát) különböztethetünk meg: az Anjou- és Corvinfélét. I. Lajos alatt legnagyobb volt státus­területének kiterjedése, a­miért is Archi-Regnum­­nak hivatott. Hollós Mátyás kora általában minden tekintetben Magyarország fénykorának ismertetett el; királyaink sorában ő czimeztetett a pápától felség­nek (majestas) stb. pedig mindezek ellenére az or­szág keletkezte óta egész 1701-kig fölötte sanyarú vola nemzetünk élete, mert noha honunk már akko­rában is, mint egy a teremtőtől az emberek kelleme­­tes tartózkodási helyül rendelt igen kedvező ország magasztaltatott, annak mint kül- , mint belbátorléte fölötte rész lábon állott; miután általános számítás szerint Magyarországnak sz. Istvántól kezdve egész 1526-dikig, tehát 526 év lefolyta alatt mintegy 200 háborús éve volt. 1527-től fogva 1739-ig is­mét 200 évet találunk olyat, mely folytonos török berohanások és belföldi pártoskodások által nyugta­­laníttatott. És e szerint az egész régi 739 évre ter­jedő korból, csak mintegy 340 évünk, tehát fele sem vala azon időnek békés és nyugodt. Ilonunk legbor­zasztóbb eseményei: a tatárpusztítás IV. Béla alatt, az elvesztett várnai ütközet, és a mohácsi vész, belső egyenetlenségek és azokból származott törvénytelen ellentállásnak és megátalkodottságnak valának ered­ményei ! Minden háború habár mai emberibb modorban is viselve, már magában véve is valami borzasztó, és minden nyomor kútfeje ! de mostani háborúink ösz­­szehasonlítva a régiekhez, csak lovagjátékok ama­zokhoz képest, mint a melyekben kegyetlen kiirtása az emberi nemnek vala majdnem azok fő feladata.— A keresztháborúk közel 200 évig népteleniték és pusztíták nyugati európa státusait, és 5 milliónál több emberéletet semmisítenek meg (1096—1290- ig). Hogy ezekben Magyarhonnak is volt része, nem titok senki előtt. Tekintve akkori belbátorságát honunknak, ez sem vola igen kecsegtető mind fejedelmeink, mind ország­lakosainkra nézve. Mert noha például II. András 1222-ki arany bullája (Magyarország ezen hajdani nagy szabadságlevele, magna chartája) közönségesen honunk védpajzsának tekintetett, abban is bölcs elő­deink az ország belbátorságát mindenkép veszedel­­meztető ellentállási záradék fölvétettetése által, oly hibát követtek el, mely későbbi belháborúk és pusz­títások bő kútfeje jön, miglen 1687-ben (art. 4.) végkép ki nem töröltetett. Tekintve régi szerencsésebb kormányzásu ural­kodó királyainkat, úgy találjuk, hogy azok majd­nem kirekesztőleg korlátlan kormányzás és uralko­dás által valának csak képesek a rendet fentartani- 553 1852. harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt.______ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — ,, ,, Egyes szám . • 4 „ „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ­ anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lak­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentellen­letet visszautasittatik. -----"" Kedd, jan. 13-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj­t előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Magánviták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a szerkeztő­ hi­vatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. .FELD NAPLÓ* Előfizetési hirdetés a 9liiUll llilília czimü politikai lap 1852-diki év­folyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. •ti SZei eiZlÜStí,eZUtá,í IT1('n! elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap misztárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. , Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve évnegyedre , n­d­i, félévre . Budapesten házhozhordással egy hónapra ?.. 99 . évnegyedre 59 , 99 félévre..........................................» „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri-utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésé­ben az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. 5 ft. — kr p. p. ■fi 99 9? 99 1 ft. 30 kr p. p. 4 _ ^ 99 99 99 8 „­­TARTALOM Tel­e­gráfi tudósítások. Az új császári n­y­i 11 p­a­r­a­n­c­s­o­k. IV. Bécs. (Real tanodaügy. Állód. Schematismus. Kath. egy­let. Zenészed lap.) Lapszemle. Hivatalos. (Realtanodaügy. Adakozás. Katonai rög­tön ítélet ) Fővárosi élet. Vidéki élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (A franczia börze élénksége. Az orosz követségi titkár. Az új alkotmány és bűnbocsá­nat. Napoléon a tuilleriákban. A külügyminiszter esté­lye. Pál würtembergi herczeg. Claude Augustin Sau­­pique.A képviselők teremének összerontása; képviselő foglyok.) Nagybritannia. (Az Observer az államjövedelem ki­mutatását hozza. Lissaboni hírek. Hadihajók Mexico előtt. Kemény báró meghalt.) Németország. (A holsteini kormánybiztosok. Napo­leon levele. Bernstorff gróf és Arnim gróf Lipcse. Stuttgart. Frankfurt : A­ rendőrhivatal rendelete.) Hel­véti­a. (Genf: Kibocsátvány a franczia menekvők iránt. Tessinben nagy kivándorlás készül. — Zürichi nagy tanács elnöke stb. St.-Gallenben leendő ipar­­­műkiállítás. Bázel: helvétiai pénzek. — Bern : a ra­­dikálok. Bern : A tessini és graubündteni kormányok viszálya a curiával. — Sylvester-ünnep Lausanneban. — Afrikából visszajött gyarmatosok.) Dánia. (Kopenhága: a király egésségi állapota. Állam­tanács-ülés. Kopenhága : Bille követ és Schwarzen­berg hg közti alkudozások állítólagos eredménye.) Olaszország. (Turin : hadibudget. Játékszini elő­adásokra vonatkozó rendelet. — Panna : halálos bün­tetést hirdető decretum. Roma: Jubilaeumi előünnep ; körmenetek. Patrizi bibornok körlevele stb.) Spanyolország. (Madrid : a királyné és szülöttének egéssége. Progressista főnökök tanácskozmánya. Es­­partero hódolatirata.) Görögország. (Athen : Demonstratio az alkotmány eltörlesztésére.) Amerika. (A Capitolium Washingtonban lángba borul. A párisi események hire Új-Yorkban.) Vegyesek. (Gazdasági s kereskedelmi hirek. Nemzeti színház. — Dunavizárlás. — Börze. — Gabonaár.) M­ii j­á­r. (Hajdan és most.) Budapest, jan. 13-án. TELEGRAF­ TUDÓSÍTÁSOK Turin, január 8. — Az ausztriai kereskedelmi szerződés vitatása megkezdetett. Kadorna követ egy hosszú beszédben makacsul ellene szólott, de el­fogadtatása bizonyossággal váratik. Páris, jan. 10. — Rente 5%: 104,50. A volt nemzetgyűlés tagjai közös deportatióra ítéltettek : Dufraisse, Greppe, Mathe, Richardet; az országból száműzetett, visszakerülés esetére deportatióval fe­nyegetve , 67 tag, ezek közt Hugo Victor, Valentin, Lagrange, Nadaud, Schoelcher, Derlotte, Macier, Bac, Raspail, Dupont, Charras, Matthieu. 18 képviselőnek egyszerűn megtiltatott Francziaország földjére lépni, de deportatiovali fenyegetés nélkül, ezek között van. Thiers, Duvergier, de Slauranne, Créton, Baze , La­­moriciére, Lefle, Bedeau, Changarnier, Rémusat, Girardin, és Duprat. Pest, jan. 13. (IV.) A birodalom politikai szervezése tekinteté­ből legfelsőbb elhatározással megszabott elvek közt kitűnő helyet foglal el a kisebb s nagyobb földbirtoki őszi eteknek lehetőleg csorbítatlan kiterjedésben­ fen­­tartása iránti gondoskodás. Kifejeztetett azon biztosítás, hogy a birtokos örö­kös nemességnek hitbizományok s majorátusok föl­állításánál minden lehető könnyebbség meg fog adat­ni , s hasonlóképen rendeltetett, hogy a hol a pa­raszt birtoköszletek fentartása iránt különös rendsza­bályok állanak fen , ezek megtartassanak. Ezen intézkedés nagy fontosságát belátja minden, ki a földbirtoki viszonyok természetével ismeretes, s azon elvvel tart, hogy a nemzedékről nemzedékre öröklő nagy földbirtok becsületes, hűséges és hagyo­­mányilag öröklő gondolkodásnak legbizonyosabb alapját képezi, s hogy másfelől a parasztbirtokok czélszerű kiköritése s aránytalan és czéltalan felda­­raboltatásuk meggátlása conservativ szellemből szük­séges képen biztosítandó. Minden szabad s biztos, tulajdonosát s családját teljes mértékben eltartani képes földbirtok egy kapocs az állodalomhoz és rend­jéhez , mivel tulajdonosát drága tűzhelyéhez s szü­lőföldje rendjéhez köti, csend- és állandóságra han­golja, hogy nagy, vagy épen erőszakos politikai változtatásoktól nemcsak jót ne, hanem épen roszat várjon. Nagy, tiszta, és hitbizományilag biztosított földbirtok azonkívül szép jövedelemi forrását képezi az illető családra nézve, ennélfogva lehetővé teszi azt, hogy ennek tagjai oly gondosabb nevelésben részesittesse­­nek, s oly irányban neveltessenek, mely az érdemes­­ ősök unokáit képessé teszi arra, hogy ők is, mint azok, magokat császári urak s hazájok hű és sükerdus szol­gálatában tüntessék ki. Mutatja Francziaország intő példája, hová vezet­­ a földbirtok korlátlan földarabolása. Ott a múlt szá­zad rettentő forradalma azon kezdette, hogy a nagy s kis földbirtokot mozgóvá tegye, s azzal végezte, hogy falusi földmivel­ő proletár népességet hozott létre, melynek mennyire aggasztók viszonyai, a leg­újabb események tanusiták. Az örökös nemesi csa­ládok nagy traditiói kisebb nagyobb mértékben ele­nyészvén , a társadalmi rendnek is kimozdult egy alapköve, s meggyőződésünk az , hogy Francziaor­­szágban a forradalom legfőképen e forrásból merítette du­moni hatalmát. Másképen áll a dolog Angliában. A politikai in­tézetek ereje s állandósága ott tagadhatlanul a föld­­birtoki viszonyok sajátságos alakzatán alapul. A tapasztalás pálczát tört a földbirtok korlátlan feloszthatósága fölött, pedig egy oldalról ez úgy tüntettetett fel, mint a nemzeti jóllét emelésének s a népesség gyarapításának egyik leghathatósabb eszköze. V­alamint a nagy földbirtoknál a hitbizomány in­tézete , úgy a paraszt örökösödési rendben a majo­rátus elve mind az állodalom, mind a parasztrend vagyonosságára nézve valódilag fentartónak bizo­nyult. A forradalom vihara oly országokat, melyekben olyan institutiók állottak fen, a földbirtokot oltalma­­zók, csak alig érintett, holott másokat, melyekben ezen alaposzlop hiányzott, mélyen fölzavart s meg­rázott. Még a múlt században, a dicső Mária Terézia császárok uralkodása alatt kelt az akkori jobbágy­tel­kek feloszthatóságát korlátoló törvény. Ennek határo­zataiban, melyeknek megtartása az alsóbb igazgatási műszerveknek ismételve meghagyatott, törvényesen eddig elő semmi sincs változtatva. S örvendünk azon legfelsőbb elhatározásnak , miszerint ezen elv jövő­ben is megtartandó. Valamint a földbirtokra nézve az említett intéze­tek , úgy a műipar mezején a testületek fenállása tartotta meg a fentartás elvét. E testületek, ha határaik nem voltak igen szűken szabva, egyaránt előmozdították a műiparnak , vala­mint az állodalmi s társadalmi rend érdekeit, és a fölbontó sociális tanok hatányainak sokkal erélyeseb­ben állottak ellen, hogysem kivételt szenvedhettek volna azon kárhoztató ítélet alól, mit az egyenlősí­­tési irány kimondott minden intézetekre , mik a hisz­tériás fejlődés s nem a mindent egyenlősítő elmélet alapján keletkeztek. Mi ellenben megnyugvással utalunk arra, hogy a legfelsőbb elhatározással kiimondott elvekben czél­­zások foglaltatnak arra nézve, hogy a műipar me­zején a jogosított testületi szellem kellő tekintetben részesülend, s nem kétkedünk, hogy a kormány ezen irányban el tudja találni azon mértéket, mely a mű­­ipari munkásság szabad mozgalmának elegendő tért engedend, de másfelől képes lesz a társadalmat a keletkezendő műipari proletárság veszélyeitől meg­óvni. (Oest. Corr.) Bécs, jan. 10. Igen sajnálom, hogy ezúttal a,,legmagasb körökhez közelálló leghitelesebb forrásokból“ (?) nem merít­hetek, a vámtanácskozmány folyamáról olvasóimat értesítendő, mert e tanácskozm­ányok természetüknél fogva sem tartozván a közönség elé, közzé nem te­tetnek.­­ Miután, mint a közügyek minden ágaiban lassankint Magyarországra is kiterjesztetnek a többi tartományokat illetett rendeletek, úgy a reáliskolák iránti intézkedések is, az oktatási minisztérium leg­újabb rendelete, mely szerint reáliskolák fölállítása csak oly helyeken fog megengedtetni, hol az ele­miek rendben vannak, s alkalom van elhelyezésökre, Magyarországra is értetendő. — Az álladalmi sche­matismus, mely mint képzelhető tisztességes volu­mennel bilánd, a várandó változások miatt ez idén ismét meg nem jelent, s csak definitiv szervezet után fog kiadatni. — Az itteni katholikus egylet, mely igen buzgó mind a vallásosság terjesztésében, mind jó könyvek, naptárak stb. kiadásában, egyleti lapjá­ban néhány iskolai statistikai adatot hoz , mik sze­rint a reáliskolának egy hatodrésze, a gymnásium némely osztályainak fele, vagy harmada zsidó tanu­lókból áll, miből nem egyedül népességi arányra, hanem inkább azon tényre következtethetni, meny­nyire serények izraelitáink a tanulás, és nevelés eszközeinek használatában. — Az újdon megindí­tott „Zenészeti lap“ első száma megjelent; a válla­lat dicséretes, s a bécsi zenészeti közérdek, s művé­szi fejlettségnél fogva annak szép jövő is jósolható ; hanem hogy mik azok a „zenészi novellák, romá­nok“ stb. még nem sejtjük; talán egy új faja az embereknek a zenész, mely máskép érez, szól, tesz, mint egyéb ember; vagy tán más világban szere­pel a zenész, melyet még nem ismerünk, s csak most fogja a Wiener-Musik-Zeitung előttünk fölfedni? —

Next