Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-14 / 580. szám
ország státusai egyesítésével nem törődött. Innen jelenleg csak szellemi szálak szövik össze őket, ilyenek a vallás, irodalom és művészet. Átmenve a vetélkedő hatalmak előnyeire, Anglia helyzetét irányában legkevésbé kedvezőnek látja, de mégis megengedi , hogy az olaszok költői lelke a tenger e szörnyetegéhez rokonszenvvel viseltetik ; megengedi, hogy Olaszország Angliát gazdagnak tartva, nyelvágyát ingerli; s végre a két nemzetben lát bizonyos rokonérzelmet, mennyiben mindkettő szeret nyerészkedni. Honnan nem tagadja , hogy a jelszó, mit Anglia lobogói hordanak : politikai szabadság- és szabadkereskedés, reájok hatást gyakorolnak. FŐVÁROSI ÉLET. — A P. Z. szerint f. hó 12-kén kell vala Hentzi tábornok emlékszobrának a herczeg Sami-féle vasöntödéből Budára szállíttatnia, hol fölállításával Sprenger cs. k. udvari építészeti tanácsos van megbizva. — Rózsavölgyi műárusnál Bognár Ignácztől „Viola csárdások“ jelentek meg. — Egressi Benjamin zeneköltőnk emléke fölállítására a pénzgyűjthetés megengedtetett, honnan a zenebarátok, kiknek Egressi annyi érvet szerzett, nem soká alkalmat találandnak a megholt iránti tiszteleteket nyilváníthatni. — Egy fiatal ember, egyik „fiatalok báljában“ egy hölgy szépségétől elbájoltatva , mikor egy négyesre kezét nyújtaná, azt súgja a hölgy fülébe : kisasszonyon oly különcz vagyok, hogy a ki nekem ujját nyújtja , egész kezét óhajtom. A párbeszéd , mely egyelőre visszautaláson kezdődött, oltárnál fog végződni. — Megjelent Toldi Ferencztől a „Magyar irodalom története“ negyedik füzete, s vele az ahoz tartozó példatár is megjelent. Ezzel a becses munkai. és II. kötete s igy a munka fele be van fejezve. A III. és IV. kötet az új és legújabb kort fogják tartalmazni. E munka irodalmunkban igen szép helyet foglalt el. — A Hölgyfutár hirdetési rovata alatt nálunk is megkezdi azon naiv külföldi szokást, miszerint hírlapban keresnek párt magoknak, kik tán különben nem találnának. Egy 38 éves ügyvéd keres egy kisasszonyt, vagy gyermektelen özvegyet. — Müller József, nyugalmazott kát. orvos f. hó 9-én, élete 78-ik évében meghalálozott, s tetemes vagyonából gazdasszonyának 10 évi szolgálata jutalmául 24.000 ftot hagyományozott. — Tegnap új darab fordulta meg magát színpadunkon, Oldal József „Touloni Ülj“ czimű 4 felvonásos drámája. A színlap új eredeti drámának czimere, azonban a közönség se újat se eredetit nem talált benne. Alapja a gyermek sikkasztás, ezen csak a színpadi világban élő rémeszme , melyet már anynyit elcsépeltek, hogy Oldal számára már csak a szalmája, s a tegnap esti közönségnek már csak polyvája maradt. Közönség meglehetős számmal, s azon rész , mely drámairodalmunk halvaszületett ily tárgyú darabjaitól még el nem fordult, a szerzőt ki is hívta. Színészeink a kihívás élvezetében nemigen részesültek, nem mintha roszul játszottak volna, de mert jobban nem játszhattak. Egyedül Hegedűs volt elemében, alkalma lévén a grófnékat mellbe ragadni. A magyarhoni földtani társulat folyó hó 15-én d. é. 11. órakor a m. n. museumban nyilvános szakgyűlést tartani, melyben az alapszabályok értelmében mindenki részt vehet, és ezennel illően meghivatik. Kelt Pesten 1852-ki február 12-én, azzal nem dicserhetünk, hogy a fogyasztási adót városunk kezeli, pedig rajtunk nem múlt volna, mi szép öszveget ígértünk, de választ reá nem kaptunk egyebet, mint hogy azt a kincstár vette kezelése alá, — minek kellemetlen oldalát különösen a boros gazdák, s szőlőbirtokosok eléggé tapasztalják; — hogy a hivatalnok kötelességének pontosan eleget tehessen , szükség a nép nyelvét értenie, mi nálunk e tárgyban a pénzügyőröknél hiányzik. Úgy látszik, minden politikai vitatkozások és combinatiok a farsang megjöttével háttérbe szorultak, s a napi kérdések a bálok körül, mint góc körül forognak; helyén is, mert hiszem hagyjuk kissé a múltakat nyugodni, aztán már három éve nem volt farsangunk, de most ugyancsak a múltért kitánczoljuk magunkat, kiveszszük apait anyait, —jótékony czélra mi eddig nem, csak saját élvezetünkre hálóztunk, közelebbről nagyszerű „társas vigalmat“ rendezvén a fiatalság, mi épen olyan volt, mint reméltük , s így várakozásunkban nem csalatkoztunk, s ha rendező kevesebb lett volna legalább egy negyeddel , úgy jobban ezért értek volna. Hangászaink „felsőbányát“ is meglátogatták, s ott egy „zenekört“ rendeztek , s oly forró fogadtatásban részesültek az adómentes városban, hogy költségeiket is alig tudták kifizetni, pedig a szomszéd casinói szoba tele volt hallgatósággal, mi a teremtől, egy oda nyitó ajtó által volt elválasztva. Közelebbi levelemből „szomszédunk felső-bánya“ szó kimaradt, mi lényeges, mert ott felső-bánya adómentességének eredete van leírva , bizonyosan a nyomdában maradt. Az ujonczozáshoz megkivántató előmunkálatok erélyesen folytathatnak, s a befejezéshez közel állanak. A M. Hírlap levelezője gyakran emelt panaszt a posta késedelmezése felett, mi ezt ugyan az utak túltoszaságának tulajdonítottuk, s most, hogy a fagy által az utak javultak , s a posta rendesen érkezik, azt hiszi, hogy az, az ő panaszának elkerülhetetlen következménye, pedig csalatkozik, mint sok más esetekben. Múlthóban piaczunkon az életnek következő ára volt: lisztabuza köble 28 vft. középszerű: 26 ft 40 kr. 27 ft 20 kr. — Kétszeres 23 ft 22 ft. — Bors : 16 ft 40 kr. — Zab : 6 ft 20 kr. Tengeri 16 ft 17. ft. — Új-bor itezéje 20 kr. Ó-bor 36 kr. Sör 15 kr. — Marhahús fontja, febr. 4-től 14 kr. Időnk ismét téli , mi hihetőleg piaczunkat meg fogja olcsósitni. Tordáról (Erdélyben) írják a M. H.-nak, hogy casinojuk még él, de az ottani nőegylet könyvtára kifogott a casino könyvtárán, minek örvendünk is nem is Zene-conservatoriumuk is alakul, tanítója Böhm, egykor a vörös-csákósok zenemestere. Valamint arról is értesülünk, hogy a marosújvári sóbányák , melyeknek Marospartoni fekvésüknél fogva oly nagy hajlamuk van a vízkórságra, a múlt évi áradások következtében ismét csapoltattak. • Kassáról ismét széngáz általi kimúlásról értesülünk. Egy obsitos katona nejével és leányával egy szobába nyugodt le, reggel mind a három élet nélkül feküdt. Az öreget egy érvágás életre hozta ugyan, de bajosan fog megélni. VIDÉKI ÉLET. Nagybánya , febr. 1. —6— Előbbi levelem esetén okulva, vígan akartam most azt megkezdeni, de a sors másként akarta, s legyen meg ám változhatlan akarata; mindnyájunk közfájdalmára, múlt hó 25-kén kisértük örök nyugalmára városi számvevő, s a keb. rom. kath. egyház gondnokát Sarudi Mihály barátunkat, benne derék hivatalnokot s emberbarátot vesztettünk , kinek a kebelbéli műkedvelő társulat, mint a melynek „igazgatója“ volt, igen sokat köszönhet; legyen álma nyugodt, s zavartalan ! Tudja isten, tán csak mi vagyunk még hátra, kik Kováts Gyula társulati titoknak. — Nem épen, válaszolt az ifjú nő, s az üres csészét megrázkódva létévé, de mondhatom, mégis nekem nem esett jól. — Felette sajnálom Hortensiám , hogy finnyás s túlkövetelő ízlésednek meg nem felelhető egyszerű uzsonnám, viszonzá a napa, egy kissé kiméletlenebbül neheztelést színlelve. — Mamám, ha megsértettelek volna, bocsáss meg, kéré esdeklő angyalként Hortensia. — Nem tesz semmit gyermekem, felelt a napa előbbeni kegyeskedő szerepét fölvéve, csak vigyázz, nehogy megártson egészségednek. Mintegy negyedóráig beszélgettek együtt közönyös tárgyakról, midőn az ifjú nő arcza egyszerre elkezde halaványulni, s fogyni érzé erejét. ■— Istenem, nem tudom mi lett engem, de felette roszul vagyok, szólt bádgyadtan Hortensia, forró homlokára illesztve kis kezét. — Beteg vagy gyermekem ? — kérdé sátánilag vigyorogva a vén napa, — mi bajod ? — Nincs erőm, fejem szédül, agyam ég, ereimet vérláng nyargalja át, felelt Hortensia, színéből egészen kikelve — s egy közel pamlagra hanyatlott, — ad belsőmet mintha valami szaggatná! szent Isten ! — sikolta föl fuldokolva — ha azon beába,-------nem, még is te nem lehetsz oly kegyetlen, — ah meghalok ! — Nem lesz semmi bajod gyermekem, szólt a gonosz napa, ördögi mosolylyal állva a pamlag előtt, s szemeit legeltető a haldokló ifjú nő kínjain, — egy negyed múlva egészen jobban leszesz — mert megfogsz halni. — Az istenre kérlek asszonyom, könyörülj rajtam , sikolta kétségbeesetten a nő, a napa lábaihoz omolva, ki hidegen s kárörömmel gyönyörködni látszék annak szenvedésein, — nem érettem, hanem gyermekemért, — mert anya vagyok, — ha Istent ismersz, irgalmazz ! •— Későn meghalsz szép gyermekem, jó mamád vagyok úgy e ? a te jó mamád ! Hortensia agyán egy eszme villant át; visszanyerte lélekjelenlétét, s egybeszedvén erejét, a félig nyitva feledett ablak felé, mely a folyosóra nyilt, tántorgott s kiáltá: segítség ! hozzatok tejet, mert méreg szaggatja belsőmet — — Vissza onnan, kis bájvirágom, ne kiálts, mert meghallja valaki, mit nem szeretnék, s megragadva az erőtlen nő karját, a pamlaghoz hurczolá; ide, ide jer , s kézitsd magad a halálra. — Könyörülj asszonyom , a teremtő istenre, a megváltó fájdalmaira, üdvöd boldogságára kérlek, rebegé haldokolva Hortensia, — ah a méreg! — irgalom gyermekemért, — Iván fiad boldogságára kérlek — — Itt a tej nagyságos’asszonyom, — szólt lihegve a belépő szobalány, ki az egész jelenetet végig hallgatta a folyosón, elég lesz-e ez ? — Ki kért tejet ? — ki szólított téged ? kérdé a napa mérgesen, s kissé meghökkenve a szobalány véletlen megjelenésén, nincs szükség tejedre, kiált a lángbaborult arczczal, s a tejes edényt kiüté a lány kezéből; hord el magad haszontalan, szeretett kedves menyem egy kissé roszul van , szédülés és görcs bántja, majd később jobban lesz. — Ah segítség s a méreg, mely keblemet szaggatja — ah meghalok! Ivánt csak kedves Ivánom utolszor láthatnám. — Még most is itt vagy, takarodj ki tüstént, rivalgott az elbámuló szobalányra a gonosz napa, s erővel kitaszitá az ajtón. — Tán szomjazol báránykám, szólt a haldokló nő felé közelgve a vén sátán egy pohár vízzel, ne, igyál, ez jobb leend , mint a tej. Hortensia visszataszitá az italt kezével, szemei már üvegesedni kezdettek, ajkai szederjesek, s homlokán a halál verítéke gyüngyödzött. — Mit vétettem neked asszonyom, hogy ily kínos halállal ölsz meg engem , s leendő gyermekem, ■— rebegő sóhaj közt az ifjú nő, — ah szent Isten ! a fájdalom, mely égeti belsőmet, — Iván! téged itt kell hagynom — — — Eleget intettelek, mondj le róla, s még boldog lehetsz; te nem akartad, azért most meg kell halnod, — mondá a haldokló füle felé hajolva a gonosz napa, Iván téged úgy sem szeretett, az ő megegyezésével fogsz kimúlni kétségbeesetten. — Ne hazudj ördög, nem, azt nem hihetem, — Iván engem szeretett — ah meghalok, isten veled drága jó atyám , isten veled szeretett Ivánom, — tagolá alig hallhatólag, s néhány percz múlva rettentő kínos vonaglások közt meghalt. Folytatjuk. AUSZTRIA, Bécs, február 10. — Az ausztriai-német vámtanácskozmány tagjai ma ismét főülésre gyülekeztek össze. Az albizottmányok, munkálataikat már nagyrészt bevégezték, s az utóbbi napokban nagy tevékenységet fejtettek ki. A jövő héten az albizottmányok már nem tartanának üléseket, s csak javaslataik kerülnek a főülésekben végső tanácskozás alá. Az igazságügyi minisztérium a gyakorlati jegyző- és ügyvédi vizsgálatokra nézve némi változtatásokat rendelt, s jövőre a szóbeli vizsgálat előtt még egy írásbeli teend. Mindkét vizsgálattételt azonban egy bizottmány ítélendi meg. Az ausztriai-bajor dunagőzhajózási szerződvény, miután a végső véleménykülönbségek már kiegyenlítvek, közel van a befejezéshez. Mint halljuk, az eredeti javaslattervben, melynek tartalma tudva van, lényeges változtatások történtek. • Az új vámjegyzék megalapításával a vámhivatalok kimerítő szervezete is össze volt kapcsolva, melyek most a nekik kijelölt hatáskör szerint fő vámhivatalokra (dogana principale), motozó-vámhivatalokra (dogana), és kereskedési vámhivatalokra (recvitoria principale) oszlanak. Fővámhivatalok alkítják : Bécs, Linz, Salzburg, Prága, Bodenbach, Eger, Brünn, Olmütz, Troppau, Lemberg, Brody, Czernowitz, Krakó, Gratz, Pettau, Klagenfurt, Laibach, Trieszt, Innsbruck, Brixen, Trient, Feldkirch, Mailand, Pávia, Cremona, Brescia, Bergamo, Como, Udine, Verona, Padua, Mantua, Velencze, Debreczen, Kassa, Soprony, Buda, Pozsony, Győr, Zágráb, Varasdin, Károlyváros, Temesvár, Nagyszeben, és Brassó városokban. A fővámhivatalok közt megfelelő távolságban a mellék vámhivatalok nagyobb városokban osztattak el. Hallomás szerint a kereskedelmi minisztérium új szervezetével épen nem czél azt tökéletesen a pénzügyminisztérium alá rendelni, hanem az igazgatás ezen főfontosságú ágának kellő jelentékenységét, megfelelő hatáskörét, és némi tekintetben önállóságát is biztosítani. A megszorítások leginkább csak egyes tárgyakra vonatkoznak, melyek elkülönöztetése legtávolabbról sem érinti a minisztérium cselekvőképességét. A hadügyminisztérium egy határozványa rendeli , hogy azon esetben , ha a határőrvidékeken vaspályák fognának építtetni, a többi koronatartományokban a politikai hatóságokra átruházott tiszti hatáskör a katonai hatóságokra szállitassék által; hasonlókép az ott elkövetendő vasúti kihágások fölött ítélni a katonai törvényszékek illetőségéhez tartozik. — Verdinoit lovag, mindkét Sziczilia részéről kir. főconsul, bízatott meg s Rossi, cagliarii cs. k. consul kiléptével az ausztriai consulság ügyei vezetésével , mig t. i. ez állomás ismét betöltetni fog. — Az ausztriai- orosz szerződvény a Magyarországban 1849-dik évben nyújtott orosz hadisegélyérti költségtérítést illetőleg most végérvényesen meg van kötve. Ausztria ennek fejében szállít Oroszországnak 1,051,133 poftért sót, és fizet 4 millió 615,384 pgc forintot három évi részletben. Az első részlet már le van fizetve. — (3 cs. fensége Miksa József főherczeg, s Thun Leo gróf közoktatási miniszter Velenczében a tudományok és művészetek akadémiájának tiszteletbeli tagjaiul neveztettek ki. — Az ausztriai birodalomba járatni kívánt külföldi ujságlapokra csupán a cs. kir. postahivataloknál fizethetni elő, sohasem pedig azon lapok kiadóinál. KÜLFÖLD. Francziaország ( Páris, febr. 8. — Ismét azon hir kering, hogy a kabyliai új hadjárat és tábornagyi palota 8. Arnaud tábornokot kiléptetnék a minisztériumból. Az elnök é, a tisztelt tábornok között nem épen a legjobb egyetértés uralkodik, mi az Orleanscsalád javait visszafoglaló rendelet alkalmával, s most újólag kitört. S. Arnaud hadügyminiszter nem akart ellenjegyezni egy dandárvezéri kineveztetést. Különben, mint már eddig is hirették, a hadügyminiszter egy nagy táncrvigalmat fog adni, s ezt követi a pénzügyminiszteré. Az elnök azt akarja, hogy azon pénz, melyet hivatalnokai kapnak, ismét visszamenjen a nép kezébe , s igen helyesen. Egy a Débatsba igtatott jegyzet szerint Bonaparte Jeromos tábornagy megtartja lakását a hadastyánok palotájában, s mint a senatus elnöke a Petit Luxemburgban fog elfogadtatni. A volt királynak most meglehetős jövedelme van: tábornagyi rendes fizetése, a hadastyánpalota kormányzásáért 40,000 fre és tizenkét személyre asztal, ezenkívül még a senatus elnökségéérti jelentékeny fizetése. Mint az alkotmányban kimondatott, a senatus állítja meg az elnök évi fizetését is. Hat millió francról beszélnek. A választások mindegyre foglalkoztatják a minisztériumot. Kérdésben forgott Moustiersnek Doubsban leendő kijelölése, de átlátták, hogy a kath . párt hatalmas feje, Montalembert gróf ellenében semmi kilátással sem bírhat. A propos Montalembert! A tisztelt gróf, ki a belháborúra jelt adott, most közlönye az Universben ad jelt a külháborúra. Veuillot az Univers szerkesztője, nem vitázza el, hogy Anglia nem adná jeleit a béke fentartása iránti vágyának, de azonban a brit kormány mindegyre folytatja a hadkészületet. Felszólítja tehát a franczia kormányt, hogy maradjon hadilábon. Egy a Moniteurbe igtatott rendelet szerint, Chermegye tanácsának összehívása visszavonatik, egy más rendelet szerint az algieri főügyvéd letétett. Delangle, semmitő törvényszéki főügyvéd, elfogadása foglalkoztatta tegnapelőtt a törvényszéki palotát Az új törvényszéki hivatalnok beszéde bámulatra ragadta magát Portalist is. A törvényszéknél ezért igen szigorúak Delangle irányában. (Ő egy clamecyi kőműves fia , s apja a varzyi iskolába küldte, hogy a szomorú emlékezetű Dupin Fülöppel tanuljon. Delangle apja őt azután Párisba küldte. A fiatal Delangle magát fen nem tarthatván, visszahivatott családjához , de Dupin a fiatal ember képességét és jövendőjét átlátva, visszatartó, gyámolttá, irodájába vette, később Dupin Fülöp titkára lett, magát fölemelte, s azután cosner követ, később semmitő törvényszéki ügyvéd lett Hébert akkor pecsétől heves ellenzése daczára. Jelenleg védője, jóltevője helyébe következett. Azt állítják, hogy Cowley új angol követ nemsokára elfoglalja követségi állomását. Vaudétól Leon gróf, rendkívüli missióval Brüsselből Párisba érkezett. Jose Calvo spanyol tengerészkapitány is Párisba jött. A franczia révekben a gőzhajókat tanulmányozza. Bonaparte Napoleon herczeg, az elnök rokona, 4-kén éjszaka Calaisba érkezett. Egy óra múlva Garland postahajón Angliába ment. Lemaire volt képviselő Oiso megye compiegnei választókerületében akar föllépni. Saint-Georges, a nemzeti nyomda igazgatója, ki az államcsíny alkalmával magát kitüntette, a becsületrend commandeurévé neveztetett. A hermegyei főispány a múlt vasárnap 53 egyént bocsátott szabadon. Galoppe d'Ongnaire, drámáiról ismert író, a múzeum igazgatóságánál osztályfőnökké neveztetett. Cabet, ki Angliába utazott, csak néhány napig marad ott, s visszatér Amerikába. Bonaparte Jeromos tábornagy, a hadastyánpalota kormányzója, üdvözöltetett a hadastyáni táborkartól a senatus elnökévé lett kineveztetéséért. A tábornagy azt felelte, hogy elfogadta azon méltóságot, mely évszámra jár, s mellette megmaradhat a hadastyánpalota kormányzójának. Azt állítá, hogy ha a kettő között választani kell, nem vonakodott volna egy pillanatig is a hadastyánpalotában maradni, a császár, testvére sírja mellett. (Journal des Débats), Nagybritannia, London, febr .7. — Ha a közönség Palmerston visszalépése körüli felvilágosításokat várt, az utóbbi parliamenti beszédek után kénytelen volt kiábrándulni, mert a két lord aligha többet nem tudott, mint amit mondott,és a volt államtitkáron meglátszott, miszerint bizonyos kíméletet tanúsított, mert különben nem engedte volna magát a közönség előtt ily rész világításba állíttatni, mint amilyenben föltűnt. Miként tudjuk, szokás az Britanniában, miszerint a parliament elébe minden diplomatikai levelezések nyomtatásban terjesztetnek elő, és miután már előre minden sürgöny a közönség elébe van szánva, tehát két példányban fogalmaztatik az, és egyik az úgynevezett blue book-ba tétetik, s így osztatik szét a parliamenti tagok között. Ila nem csalódom, a Palmerston visszalépéséről tartott tárgyalás, mi egyedül a nagyközönség végett tartatott, szinte egyik része volt a blue booknak, különben bizonyosan más dolgokat hallánk rala. A Times Derby és Grey lordoknak az újságíró hivatása és kötelességeiről ma második szigorú leckét tart, s megkülönbözteti azt az államférfimtól, s így szól: ismert dolog, hogy a nevezett lordok saját (államférfim) hivatásukat kontárul töltik be, azonban ez nem elég, mert még azt sem tudják fölfogni, mi legyen egy újságlap hivatása. A sajtó embere a nap történetírója, az államférfiat azonban, mint gyakorlati politikust, csak majd tetteiből kell megítélni. A Morning Chronicle párisi levelezője megjegyzi, miszerint több franczia, az angol lapoknak Napóleon Lajos irányábani tartásáért egyáltalában nem haragszik , sőt látván az angol sajtó önállóságát, azt tisztelik és becsülik. Különben az angol sajtó befolyása az ügyekre nézve mindig döntő volt, s úgy látszik, a kormány soha sem igyekezett a sajtó ezen hatalmát korlátolni, miután belátta,hogy a nyilvánosságban nincsen igazságtalanság, s csak azt kívánja, miszerint a hazafiságban túlhúz