Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)

1852-02-23 / 587. szám

1852- harmadik évi­folyam. 587 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p.­­ Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt.______ ”. ” „ Évnegyedre 4 „ — Félévre 8 „ — Egyes szám . . 4PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lak­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Pri­nten 8. sí. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. “­­ Hétfő, febr. 23-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj ( előre lefizetendő a Ma­g­á­n­v­i­t­á­k négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Ausztria forgalma a külfölddel 1850- ben. I. Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Világosvár. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Dánia. Tö­rökország. Görögország.) Legújabb Posta. (Berlin. Kiel. Páris. Brüssel. London.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. Dunavíz­állás.) M­il­l­á­r. (Montalembert fölvétele a franczia akadémiába.) Budapest, febr. 23-án. TELHGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Florencz, febr. 16. — Sforza nápolyi kir. követ szombaton diplomaticus bált adott , melyben ő cs. k. fensége a nagyherczeg is családjával együtt jelen volt. Turin, febr. 16. — Sir Hudson , az uj angol kö­vet , tegnap nyújtotta át megbízó levelét ő felségé­nek a királynak. A szent Pál társulat fenállása fö­lötti fontos vita, hir szerint, a senatusban ma v­endi kezdetét. Genua , febr. 16. — Torti János híres tudós , az egyetemi tanács elnöke s d’Azeglio miniszterelnök legmeghittebb barátja 78 éves korában meghalt. Berlin, febr. 20. — A „Preussische Zig“ telegra­­filag jelenti Oldenburgnak a septemberi szerződvény­­hez csatlakozását. Páris, febr. 20. — Az északi vaspályának szaba­dalma 99 évre állapítatik meg. A hírlap­ kiadási en­gedélyt a kormány tetszése szerint ismét visszavon­hatja. London, febr. 20. — Tegnap az alsóház ülésé­ben egy az izlandi alkirályt illető miniszterellenes indítvány 92 százatnyi többséggel mellőztetett. Turin, febr. 19. — A Senatus a nyugdíjzási tör­vényt 39 szával 18 ellen elfogadta. A szárd főcon­­sulság Athénben meg van szüntetve ellenben az al­­consulság Syrában rendes consulsággá emeltetett. Róma, febr. 17. — „Catolico“ szerint a Siniga­­gliai püspök, a bordeauxi érsek , a d'Andrea szent Connegalio titoknoka, s Morichini annak volt kincs­tárnoka a bibornok-kalapot fognák elnyerni. Rimi­­niben 8-kán a római volt köztársaság kikiáltatása előestvéjén két háromszinü zászló nyilvánosan kitű­zetett s ugyan ily szinű kokárdák is osztattak ki. San Marino és Spoletoban is történtek hasonló demonstra­­tiók. Itt is néhány mazzinista összecsoportozott az A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. Gr. MONTALEMBERT FÖLVÉTELE A FRANCZIA AKADÉMIÁBA. (Az Indépendence helge után.) Folytatás. *) Montalembert beszéde. Uraim ! Keleti tartományaink között van egy, melynek neve, hisztériájának, ősi függetlenségének, fiai férfias vitézségének bélyegét viseli. A burgundiai Franche- Comté mintegy Francziaország Tirolja , nagyszerű s festői természet pótolja ott az emlékművek helyét, s­­' az ember szive ott a természettől erőt s nagyságot látszik kölcsönözni. A Jura bérczoldalain, melyeket szerzetesek vettek elsők mivelés alá, fenyvesei közepette s a Doubs és mellékvizei által vájt völgyek keblében egy komoly, erélyes, értelmes, egykor ősi szabadságaiért szenve­délyesen hevülő, minden időben hadi vitézségéről, a katholikus hit iránti meggyökerezett ragaszkodásá­ról, urai iránti büszke s átalkodott önfelszánásáról híres népfaj alakult **). „Meg nem hódithatók más­képen, mint kardcsapások által, s az utolsóig ki kell irtani őket“ mondá felölök ezelőtt kétszáz évvel egy franczia hadvezér, ki tapasztalta bátorságukat, a mint el akará őket szakasztani a Spanyol monarchiá­tól, melynek szeretete szívükben egybe volt forradva ősi s kedvelt szabadságaik szeretetével. A tizen­hetedik században a franche-comtéi parasztok ábrá­­zatjokkal lefelé temettették el magukat, hogy ezáltal­­ kitüntessék, mily utálatot gerjeszt bennök a franczia *) Lásd P. N. 586. számát. **) Deo et Caesari fidelis perpetuo: Besanyon jelszava, hódítás és XIV-dik Lajos uralkodása. Mindamellett­­ a tizennyolczadik század végén ott minden szív­an­ neki (ő maga mondja ezt). Nemcsak szerette a tanu­lást , hanem tudományossági dicsvágy is ösztönözte, de az iskolai osztályokban a régi kerékvágású oktatás untatta őt. A bölcsészeti osztályhoz érve, nem állotta ki tovább, végkép összeveszett a latin tanulásával, s a syllogismussal, s atyjától engedelmet nyert otthon végezhetni tanulását. Az első könyv, melyet atyja kezéből kapott, Des­cartes értekezése a módszerről volt. Ez ajtón lépett be a bölcsészet templomába, mely aztán életpályá­jává len s lelkének uralkodó szenvedélyévé vált. Egyébiránt az invasio fegyver alá szól­t, akkor Francziaország egész lelkes fiatalságát, ő is fegy­vert ragadott, s beállott a doubsi tizenkettedik ön­kéntes zászlóaljba; társai kapitánynak választák. Három évig szolgált a rajnai hadseregnél, keveseb­bet foglalkozva a háborúval, mint a hajdankori böl­csészek olvasásával, kiknek munkáiból a tábori ta­nyákon kivonatokat csinált. A terror uralkodása alatt küldetésben volt egyszer Carnot hadügymi­niszter mellett. Ez megengedő neki két hetet ma­radni Párisban. Föltalálá itt a septemberi mészárlá­sokat , folytatva a forradalmi törvényszék által. Je­len volt e törvényszék ülésein: látta szekereit, melyeken vitték halálra az ártatlanságot, szépséget, tehetséges észt; Francziaország minden korú s min­den állapotú férfiait, dicsőségeit s erényeit, így gyakorolta magát abban , hogy , mint később maga beszélé el, ismerkedjék meg a vérpad útjával, azon gondolatban, hogy rá is talál kerülni a sor. Harmincz évvel később egyik munkájában így jegyzé föl e napok benyomásait: „Láttam Párist a bűn és gyász e napjaiban. S azon rémülés után ítélve, mely minden arezon ült, azt lehet­ mondani, ragály pusztítja e várost. A környező halálcsendet csak né­hány embertelenek rivalgásai vagy kaczajai szakasz­ták félbe. Az emberi méltóság csak az áldozatok által tartatott fen , kik derült homlokkal lépvén vérpadra, bánat nélkül hagyták ide a megbecstelenített földi világot... A közönséges rémülés és csüggedély oly nagy volt, hogy ha azt mondják egy fogolynak, menj haza , s ott várd holnap a szekeret, melyre föl kell ülnöd, haza ment, s ott ült volna föl.“ Különös dolog! Ezen iszonyú látványok még el nem szakaszták őt a forradalmi elvektől. Csak az idő­s nemes ösztönei kimivelése idézhető elő azon válto­zást, melynek őt, mint a rend s igazság egyik bajnok íróját köszönjük. Egészsége miatt a hadsereget elhagyni kénytele­­nittetvén, visszajött Besançonba, ott kedvencz tanul­mányait folytatta, s a doubri középponti tanodában egy tanári helyet nyert. Ezen időben adta ki első munkáit. Ezeken igenis meglátszik az akkori kor bé­lyege. Nemcsak hogy örvend a forradalomnak, 10. augusztus és 18 fructidornak, hanem átülteti a hisz­­tériába s bölcsészetbe a perez szenvedélyeit; lelke­sedve dicséri föl Condillacot és Jean-Jacques-ot, s nem tud elég szidalmat találni a királyok, pápák, az „alávaló zárdas szerzetesek és a középkor barbár­sága“ ellen. Ha csupán dicsérő beszédet akarnék mondani Droz fölött, úgy elhallgatnám ezen ifjúsági vétkeit, me­lyeket ő maga feledségbe kívánt temetni, s melyek­ből azután oly nemesen kitisztult. De nem gondol­tam , hogy e hódolat ünnepélyességének ki kellene zárni az igazságot, s ezen talán szerénytelen nyílt­ságomra bátor leszek mindjárt áradozni dicséretem­ben. Egyébiránt úgy tetszik nekem, kitűnő emberek életében semmi sem tanulságosabb s buzditóbb, mint fiatalságuk eme küzdelme a tévely­s szenvedéllyel, midőn azt látjuk, hogy ha buktak is egy perezre, de aztán szilárdabban állottak lábra , hogy dicsősé­gesen megváltott hibájok bűntársait s megitélőit mesz­­sze hagyják hátra. Ebben legvigasztalóbb tanulsá­got látok azokra nézve, kik kezdetben lekötötték ugyan magukat a gonosznak, de nem akarnak örök foglyai maradni. Folytatjuk, évfordulat napját megülendő , a hatóság azonban e vétkes törekvés ellen mindenütt föllépett. Egy poli­tikai büntető, ki a köztársaság idején több papot meggyilkolt, halálra ítéltetvén ki végeztetett. AUSZTRIA FORGALMA A KÜLFÖLDDEL 1850-en. I. Az ausztriai birodalom kereskedelmi forgal­mának kimutatása az 1850—diki igazgatási évre, mi az administrativ statisztika cs. kir. igazgató­sága által egybeállítva , most van sajtó alatt, s rövid időn közzé fog tétetni, annál nagyobb ér­deket ébreszthet, mivel két évi félbeszakasztás után, mely idő alatt a lombard-velenczei király­ság , Magyarország , Erdély , és a katonai vég­vidék nem jöhető számításba, s most újra egész képét adja az ausztriai birodalom kereskedelmi forgalmának, eltagadhatlan jeléül annak, mily kiterjedéssel bír Ausztria kereskedelmi forgalma minden irányban. Összehasonlítási pontul, hol ez szükséges, az 1847-diki év választatott; mi igen helyes, miután Ausztria kereskedelmi for­galma azon évben húsz év óta legnagyobb ma­gasságra fejlődött volt, ennélfogva az ezen év­ből merített számadatok biztos alapot nyújtanak az 1850-diki forgalom megítélésére. Az ausztriai vámterület forgalma (Dalmatiát kivéve), külfölddel, ide értve a vámvonalból kizárt területrészeket, 1850-ben 263,802,900 ftra rúgott. Összehasonlítva tehát az 1847-diki forgalommal, mi csak 240,205,500 ft. tett, a növekedés közel 10%. Az említett forgalom igy oszlik el: 1847 1850 évben Behozatal 127,997,800 ft, 158,955,400 ft. Kivitel 112,208,300,, 104,847,504 ,, E szerint a kivitel az összes forgalomban, mi 1847-ben közel 46­7% volt, 1850-ben 39 8°/0- ra szállott. Ila bár a dolog természetében fek­szik, miszerint a két évi megakadás­ szülte csök­kenés alatt elfogyasztott külföldi nyersanyagok s egyéb fogyasztási tárgyak készleteit magasabb behozatal által kell­ visszapótolni, mialatt a kettőzött erővel fölelevenült belföldi terményzési működés hirtelen nagyobb mennyiséget emész­tett el maga, a különben kivitelre szánt hazai nyersanyagokból, mégis fontosabb oknak kell létezni, mely a behozatalnak a kivitel fölötti eme túlsúlyát eredményezte. E gyanításra vezet bennünket már azon körülmény, hogy ezen aránytalanság évek óta kitűnő, s majdnem egyenlő lépéssel, az összes forgalom értékével, emelkedik évről évre. Ezen folyvást ható ok pedig nem más , mint kivitel s bevitel értéke kiszámí­tásainál alapul vett portéka árak állandó válto­zatlansága. Ugyanis az egyes portékákra vagy egy tétel­számba foglalt különböző portékákra nézve föl­vett s most is érvénynyel biró becsű árak 1839- ben az akkori piaczi árak szerint számíttattak ki. Már mellőzve, hogy tizenkét évi időköz alatt majd minden forgalmi czikkek árában történtek változások egy vagy más irányban, de az árak csökkenése legtetemesebb épen azon portékák­nál , melyek a behozatalnak főczikkeit képezik, a­nélkül, hogy ezzel megfelelő kivitel állana szemben, mely e különbségek kiegyenlítését eszközölhetné. E tekintetben különösen meg­­említendők a gyarmati áruk, a tengerentúli föld­ről jövő nyersanyagok, az olajok, festékek és festőanyagok, melyeknek ára igen magasnak van fölvéve, melyek tehát a külföldrőli beho­zatal értékének nagyobb számtételét vonják ma­guk után. Például megemlíthető , hogy a kávé mázsája behozatalnál 35 forintba számíttatik; gyapjú, mely leginkább Törökországból s a dunai fejedelemségekből jő, ennélfogva a legdur­vább fajhoz tartozik, általában becsvárban 40 ftba vétetik; pamutfonal, melynek 120-ik szá­mából kerül jelenleg mázsája 120 ftba, merő­ben ezen árban számíttatik, habár a behozott pamutfonal legnagyobb része csak 40—120 számhoz tartozik. Innen könnyen elképzelhető, hogy az összes behozatal értéke igen magasra van számítva. Másfelől, valamint a gyártmá­nyok a behozatalnak aránylag csak igen csekély részét teszik, épen úgy a kivitelnél az első s legfőbb czikket képezik. E fajta portékáknál is az az eset, hogy sok különböző áruczikk egy tariffai tételszám alá van foglalva, ennélfogva mindenik számára egy közös becsárt kell­ meg­­állapítni. Ez úgy eszközöltetett, hogy különös tekintetbe vétettek azon czikkek, melyek az ausztriai ipar akkori állása szerint az illető té­telszám alatt a főtömeget képezték. Már­pedig tény, hogy az ausztriai ipar kivált az utolsó években, erőteljesebben fejlődött, mint bármi­kor eddig élő, s különösen finomabb gyártmá­nyok előállításához kitűnő erélylyel fogott. Kézzelfogható például megemlíthető itt a met­szett s brillantozott üvegáruk kivitele. Azelőtt az üvegneműek között a legdurvább mineműsé­­gnek képezék a legnagyobb részt. Mióta azon­ban a külföldi piac­okon megjelentek a belgiumi préselt üvegáruk, az ausztriai üveggyártás kü­lönösen a legfinomabb minőségű készítmények­nek feküdt, s ezekben a versenyt bárminő ipar­ral kiállja. Hasonló tüneményt mutat föl a pa­mut-, gyapjú-, selyem- s érczáruk kiviteli ke­reskedésének menete is, s ez okból az illető kivitelek becsértéke igen alacsonynak van föl­véve. Mindaddig tehát, míg,mint jelenleg, gyara­podófélben lesz a gyarmati áruk, nyers­anyagok s félgyártmányok behozatala, s a hazai ipar, ha­ladó fejlődésében becsesebb gyártmányok előál­lítására törekszik, mialatt az illető becsértékek változatlan él a régiek maradnak, nemcsak meg kell hogy maradjon az ausztriai külkereskedés szenvedő állapotának kimutatására balul föl­használt bevitel s kivitel közötti nem kedvező arány, hanem ennek magának folyvást növe­kedni kell. A­mi azonban oly bajos körülmény, mely majd minden külföldi állodalmak kereske­delmi forgalmának értékbecsüléseivel együtt jár, annak mérlegét sok esetben épen az ellenkező oldalra billenti, s általában nem könnyen elhá­rítható. A két egybehasonlított év behozatala a különböző árufajokra következőleg . Természeti és mezőgaz­dasági termények Gyarmati áruk . . Déligyümölcsök s gyü­mölcs ....................... Dohány....................... Olajok élvezetre s mű­­használatra .... Gabona, s egyéb mezei s kerti termények . . Halak s egyéb viziállatok Vad s szárnyasállatok . Vágómarha .... Állati termények élve­zetre ............................ zlik fel: 1850. 18,290,200 1847. 18,195,300 4,124,700 2,520,700 3,710,500 1,678,100 12,541,300 9,055,300 14,512,600 3,803,200 72,000 10,465,700 10,290,900 3,785,800 88,400 8,489,100 1,086,000 706,700

Next