Pesti Napló, 1852. május (3. évfolyam, 644–667. szám)

1852-05-01 / 644. szám

\­­ Nagybritannia, London, ápr. 24. — A felsőház tegnapi ülése csak egy óranegyedig tartott, és minden érdek nélküli volt. Az alsóház asztalára ugyan e napon nem kevesebb, mint 70 kérvény tétetett le a militia-bill ellen, úgy szinte több kérvény a Mainooth-collegium segélyado­mányai ellen, s a kiállítási épület fentartása mellett. Napi­renden van a militiabill másodszori felol­vasta­tása. Sir. J. de Lacy Evans indítványozza, hogy a fölöttes vitatkozás 3 hónapra napoltassék el. Ő a mi­­litiának bármi nemi­ szervezése ellen nyilatkozik. Azonban, ha ilyennek csak­ugyan létezni kell, akkor az előbbeni kormány által tervezettet czélszerűbbnek tartja. A­helyett, hogy az államban egy új s ki nem elégítő védtest alkottatik, inkább hivassanak a gyar­matokból a fölösleges csapatok vissza. Az érdemes tag (tudomás szerint tábornok a hadseregben) ezután részletekbe bocsátkozik, megmutatni akarván , hogy Angliának nem kell ellenséges beütéstől oly igen tar­tania , következéskép semmi veszély nem forog fen, ha a bili három hónapra elhalasztatik. Mr. Rich pártolja a tábornok indítványát. A szárazföld politi­kai helyzete, szerinte, nem teszen újabb védelmi rend­szabályokat szükségesekké, s oly katonaság, a­milyen javaslatba van hozva, soha de soha sem fogna a kí­vánatnak megfelelni. A következés az lenne, hogy oly emberek gyakoroltatnának fegyverben, kiknek legkevésbbé kellene fegyvert kezekbe adni. Itt egy tervet terjeszt elő, melynek lényege az, hogy a lovas határvédők,­ a constabler-, rendőrségi és pensioner­­csapatok szaporítassanak meg, s gyakoroltassanak be. Anglia ily módon véd­erejét 200,000 emberrel nevelhetné. — E megtámadásokra Sir J. Walsh­ vá­laszolja, mikép feltűnő itt Rich urat az előbbeni kormány tagját a militia-bili szükségessége ellen szó­lam hallani, miután a volt kabinet, s az ország leg­főbb katonai tekintélyei azt elismerték. Való ugyan, hogy a bili alakja ellen tehetni némely kifogásokat, de azért az eddigiek közt még mindig a legjobb terv.— Mr. Frederik Peel, ki, mint tudjuk, a Russel-minisz­­térium alatt a gyarmatok al­államtitkára volt, da­czára az iménti czélzásoknak, kereken minden utili­­sta-szervezés ellen nyilatkozik. Nem tekintve most az országra nézve ezáltal szükségkép szülendő ba­jokat, ő is azon véleményben van, hogy a legjobb militia sem érdemli meg azon pénzt és áldozatokat, melyekbe kerülni fogna. Ő mindenkor örömestebb szavazand a hadsereg és hajóhad szaporítására, s ezen okból ő is pártolja az indítványt. Mr. Newgate emlékezteti mr. Peelt, hogy ő korábban Russell lord kormánya alatt annak militia-bilije mellett nyilatkozott, idézi Wellington herczeg szavait, szól vasutak- és gőzhajókról, mint egy hódítá­sokra törekvő ellenség veszélyes szövetségeseiről, s végre pártolja a militia-bilit, mivel szerinte nem mutatkozik remény , hogy a ház a rendes hadsereg szaporításába beleegyezni fog. — Sir. F. Peel, értésül adja, hogy a politikai láthatár jelenleg nem oly borult, mint csak néhány hét előtt is volt, s neki ennélfogvást lehetetlen az országra 80,000 pol­­gárvéd kiállítása végett 1,200,000 font sterling ter­het róni, ha csak legyőzhetlen szükségesség nem parancsolja azt. (3 készebb a hadsereg és flotta sza­porítására szavazni, mert ha ő egy polgárvédsereg szolgálatit nem akarja is értékén alul becsülni, még­is igaz marad, hogy általa számtalan kéz fogna el­vonatni a földmivelés és ipartól. Az ország költségei felszámíthatlanok lennének ez­által. Szónok erősíti, rajkép ezen nézeteinek előterjesztésével korán sem szándéka a minisztérium iránt ellenséges hangulatot tanúsítani, sőt inkább, mind - mind az ország több­sége örömest bízná magát Derby lord vezérletére, csak már a szabadkereskedés kérdése volna egyszer szilárdul megállapítva. Sir John Packington (gyar­matminiszter) a bili védelmére alig tud valamivel többet, mint Wellington herczegnek már évek előtt felhozott s nemrég ismét felmelegített nézetét idézni, s azt állítja, hogy egy erős polgárkatonaság v­­is militia czélszerűbb, mint az állami hadsereg tetemes szaporítása. Russell J. lord: Épen azért, mivel szükségesnek tartja az ország jobb véd­állapotba helyeztetését, szavaz oly bilinek másodszori fel­­olvastatása ellen, mely szerinte egészen czél­­szerűtlen, mert ha a támadó­ eszközök az utol­só 50 év alatt tökéletes­ültek, akkor kétségte­len , hogy az 50 év előtti védeszközökkel meg nem elégedhetni. A nemes lord különösen kiemeli, hogy a mostani bili által, mikép az előterjesztve van, csupán bérenczek fognának a militia soraiba lépni, következéskép Anglia egy ilymódon szervezett testbe benső megnyugvással nem bizhatik meg. A maga részéről az állandó hadsereg megszaporítására sem örömest szavaz, ámde helyesli a gyarmatokból egy 6000 egész 7000 főre terjed­ő hadcsapatnak vissza­­hivatását, továbbá a nyugalomra bocsátottak, és a pattantyúsok megszaporítását. Ő pártolja az indít­ványt.—Palmerston lord fölkel némi comicus színeze­tű boszankodással helyéről, s megütközését nyilvánít­ja, hogy még ezen az országra nézve oly nagy jelen­tőségű kérdésnél sem akarnak a pártérzelmek hát­térbe vonulni (Dörgő tetszés.) Ő rendkívül csodál­kozik azon út fölött , melyet a nemes lord (Rüs­sel) választani jónak talált. (Tetszés.) Még in­kább csodálkozik két szövetségesének (Mr. Rich és Peel) nyilatkozata fölött, kik ma oly ügyet vet­nek el, melynek azelőtt buzgó pártolói valának. Ő maga még egészen azon nézetben van, mint akkor, midőn azon kellemetlen helyzetbe jött, hogy egy ka­binetet szétugraszszon. (Derültség.) Ő ma ismétli azon figyelmeztetést, hogy az országvédelem kérdését nem kellene oly könnyedén venni. Azt egész bizonyosság­gal nem mondhatni meg előre, hogy soha sem for­­duland oly eset elő, melyben Angliára nézve igen óhajtandó leend, a fegyverben­ állás és hadrakészült­­ség. Kétségkívül sokan ily esetet nem hisznek való­színűnek , s gúny­kaczajt ütnek a köz­béke idején a hadikészületek fölött. De a politikai helyzet idővel változhatik, valamint az utóbbi évek alatt a támadási eszközök változtak. Ó, ha egy 80,000 főnyi militia fel­állítása s az állandó hadseregnek 8000 emberreli sza­porítása közt kell választania, habozás nélkül az első mellett szavaz. Mert alig örvendene a világ kétévi békének, már az oeconomisták bizonyosan ama 8000 ember elbocsáttatását fognák sürgetni, mialatt a mi­litia már akkor szervezve és begyakorolva volna. Az előbbeni és mostani kormány militia-bilije közti nagy különbséget voltakép nem foghatja fel. Ebben a szol­gálati kényszer szabály, az önkénytes szolgálat pe­dig kivétel; az elsőnél az eset megfordítva áll; a je­len kabinet tehát a bilit valószínűleg nagyobb hatá­súnak akarta, s ez egészen rendin van. Ő tehát a második felolvasás mellett szavaz, a nélkül, hogy ez által bármi javításnak útját kívánná vágni. — A ne­mes lord, kinek beszédét több ízben dörgő tetszés jelei szakaszták félbe, s ki egy ízben az egész ház legki­­csapongóbb vidámságára az ő „egyenes és ártatlan ermészeti hajlamáról a tett szót, tetszés és ellenzúgás apr. 25. Ma a Caroussel-piaczon szem­lére állított hadcsapat számosabb volt, mint rende­sen szokott lenni; jelen volt a párisi hadsereg egész második hadosztálya. 12 órakor megjelent az elnök Magnan tábornok, Jeromos tábornagy és fényes tá­borkara kíséretében , a hat arczvonal előtt ellova­golva , mindenkitől lelkesedett éljen Napóleon­­ kö­szöntéssel üdvözöltetett. Midőn az elnök a tuilleriákba visszatért, lova elragadta, s pillanatig­ aggodalomba jöttek, de az elnök később megszelidité és ura lön lovának. Ezen esemény után az elnök kereszteket és becsületi emlékpénzeket osztott ki. Ezután a sere­gek Napóleon éljenzése közt vonultak el előtte, s fél kettőre visszatért az Elyséebe. Daczára Gérard tábornok végrendeletének, a kor­mány meg nem engedi, hogy Francziaország dicső­sége minden ünnepély nélkül adassák át a végnyu­galomnak. 27-ken a hadastyánok palotájában oly szertartás fog rendeztetni, mint Soult tábornagy ha­lálakor. A rendelkezések megtörténtek és a csapatok is parancsot kaptak. Bizonyosnak mondják, miszerint a máj. 10-ki ünnepély alkalmával több megkegyelmezés tör­ténnék. Neversből írják , miszerint apr. 21-ke éjszakáján a hadtörvényszék által halálra, s később deportatióra ítélt Millalot és Coquart a börtönből megszöktek. St. Quentinből, apr. 22-kéről írják, miszerint azon megyében majd mindennap gyújtogatások történnek. Bizonyosnak mondják, miszerint Sologneban a munkálat még év ez folytán elkezdődnék. A mocsárak kiszárittatnak és a terméketlen halmokra víz­veze­­téket visznek , csatornákat húznak , hogy e vidéket termékennyé tehessék. Sologne számára mintegy 40 millió fog kölcsönöztetni. Tegnap volt az Elyseében a szombati első elfoga­dás , épen oly fényes, mint számos valt. Bár az egyen­ruha nem volt kiszabva, a követek, államtanácsosok, senatorok és tábornokok többnyire egyenruhával je­lentek meg. Billault, Magnan tábornok és a minisz­terek polgári öltözetben jelentek meg. A párisi érsek és Dupont bibornok is jelenvalának. Az elnök a nagy terem ajtajában fogadta a jelenlevőket, és egy szárny­segéde olvasta neveiket; mindenikkel néhány barát­ságos szót váltott. A teremben a solognei látogatás és az elsőbirósági törvényszék ítélete alkották a közbe­szélgetés tárgyát. A solognei út nagy hatást idézett elő Párisban is. Rég ideje, hogy államfő ily nemes utazást nem tett. Az első­bírósági törvényszék ítéle­tét illetőleg meg kell jegyezni, hogy az elnököt né­mely barátai arra ösztönzik, küldje az ítéletben részt­­vett bírákat gyarmatokba. Azt hiszik azonban, hogy ezen balga rábeszélésnek nem fog engedni. Azt mondják, hogy a több vagy kevesebb szigort illetőleg két befolyás uralkodnék a hatalom körül. Persigny úgy vélekedik, miszerint minden szervezet­tel bíró szigor rosz hatással szokott járni. Ezen párt élén Jeromos tábornagy áll, és a luxembourgi palota (Jeromos laka) némelyektől úgy tekintetik, mint ellenzék, vagy napóleoni tiersparti, sőt némelyek annyira mennek, miszerint azt állítják , hogy ma Luxembourg az Elyséere nézve az , mi 1828-ban a Palais Royala tuilleriákra nézve volt. A hasonlat kiegé­szítésére fölhozzák, miszerint Luxembourg könyv­tárnokává Ponsard választatott, mint a restauratió­­kor Delavigne , egy szabadelmű költő Orleans­­herczegtől választatott volt. A mai lapok hivatalosan közüik, hogy a hazug hírt terjesztő külföldi lapok kitiltatnak. A Patrie jelenti, miszerint a dél- és közép-fran­­cziaországi megyékben több földbirtoki hitelintézet alakult. Ismét hire szárnynyal, hogy a főhivatalnokok közt változások történnének. A máj. 10-ki ünnepélyre arab főnökök is ér­keztek : egy kalifa és egy bachaga. Lucián Murat herczeg fia, ki mint önkénytes az afrikai harmadik vadász ezredbe állott, 21-kén Mar­­seillebe érkezett, s onnan megy Constantinebe, ren­deltetése helyére. Morny Brüsszelbe utazott. Thiers Olaszországba szándékozik, valamint Bi­­xie is. A franczia akadémia Louise Colet kisasszonynak ítélte a költészeti jutalmat. A napokban adták az Ambigueben Memorial de Saint Hélène czímű színművet. A színmű egyik része Napoleon császár, a másik Hudson Lowe. Maupas rendőrminiszter egy utat teend délre, hogy az ottani szellem- és dolgok állásával megismer­kedjék, közt foglalja el ismét székét. A vitatkozás azután Moffort indítványára hétfőig elnapoltatok. A legjelentékenyebb napilapok véleményét a teg­napi ülésről röviden a következőkbe vonhatni össze. A Times át kezdi látni, hogy az invasio veszélye többé nem oly aggasztó, s hogy ellenben egy militia szervezetének ezer akadály áll útjában, ő ennélfog­vást az egész ügyet ideiglen mellőztetni szeretné. A Chronicle hasonló véleményt táplál, ha mindgyárt nem mondja is ki azt egész nyíltsággal, s elégli azon megjegyzést, miszerint ha John­ Bull már csak azon puszta gondolatnál is savanyú képet vág, hogy dra­­wing-room-jában vagy­is társasági teremében tán egy tuc­at szivarozó chasseur de Vincennest kell megven­dégelnie , alig találandja kényelmesnek, hogy reg­geli előtt üres gyomorral fegyvergyakorlatra vonul­jon ki. A Morning Post egészen el van ragadtatva, s nem győzi magasztalni Palmerston lordnak, az ő pártfogójának, felséges beszédét. Hérald és Daily­ News hallgatnak. Az első hihetőleg azért, mivel előtte a kormány militiabilije még­sem látszik eléggé biztosnak, az utóbbi valószínűleg a baloldal vezér­ének kisszerű, s nem sikerült taktikája fölötti szé­gy­enletből. Németország, Berlin, ápril 26. Egy itteni lap úgy vélekedik , miszerint, mint előre láthatni, a vám­­egyesületi conferentia nem rövid ideig fog tarthatni; legalább azon kormányok, melyek a darmstadti conferentiára küldöttek követeket, felhatalm­azottai­­kat megbízták , hogy előre lekötelező nyilatkozato­kat egy állam irányában se tegyenek. Helvétia- Bern, ápr. 22. — Hivatalos kútfők sze­rint a visszahívási ügyben 83,514 szavazatszámnál 6752 szótöbbség mutatkozott ellene. — Mindenütt kisebb volt a radikálok száma, mint a nemzettanácsi választásoknál 1851 évi octoberben, leginkább pedig a tavi tartományban, Emmenthal és felső Aargau­­ban. A conservativek telték örömmel. A „Szere­­csennél“ czímzett főtanyájokra ápr. 19-kéig rendkí­vüli számmal gyülöngtek a kiváncsiak. Az ablakok­ból Bern s a szövetség zászlói lengenek. A szövet­ségi hivatalnokok legnagyobb része itt nem is szava­zott, hanem fehér, azaz irás nélküli czédulákat ve­tettek be, 5 órakor álgyüdörgések hirdették a nyert győzelmet. Az éj csöndesebben folyt le, mint­sem gyanítani lehetett. Mindamellett 19-bén fegyverek osztattak ki a fegyvertárból, mely szigorún őriz­tetik.­­ Különféle lapok azt íratják maguknak Bernből, hogy Stämpfli az ő párthíveitől szemrehányásokkal halmoztatott, minélfogvást jónak látta, a várost oda hagyni. Miután vasárnap délután Tiefenauban tartózkodott, éjjel az ő szülőhelyére Schüpfenbe ko­csizott , de itt is szemrehányásokkal fogadták, s a „Schwezer Zig“ szerint most innét ismét Neuen­­burgba ment. Felötlik, hogy a „Bemer Zig“ csü­törtöki száma már nincs tőle mint szerkesztőtől alá­jegyezve. Tudomás szerint most m­ég a sirjokban is rágalmazott patríciusok miatti perek fenyegetik őt . A radikál „Schnellpost“ jelenti, hogy már csu­pán ápril. végéig fog megjelenni. Az ő ideje lejárt, és részint a fizető olvasók hi­ánya, részint pedig az elkerülhetlen sajtóperektőli félelem már most is köte­lességévé teszik a vigyázatot. A berni győzelem gyümölcsei, úgymond ma a „Basler Ztg.“ az öszves szövetségnek is hasznosak leendőek. Mindenki előtt világos, mily­ej erőre kap­tak volna a radikal-socialisticus dulongások Zürich­, Aargau, Thurgau sat. kantonban Stampfli győzelme által, mennyire nehezült volna meg ez által a szö­vetségtanács feladata, hogy a menekültek fondorla­tait féken tartsa, s általában mennyire veszélyezte­tett volna ez által Helvetiának állása a külföld irá­nyában. Lehetetlen, hogy a szövetségtanács külö­nösen ez utóbbiról inkább mint akárki más, meggyő­ződve ne volna.“­sat. Portugália. * Egy levél Lissabonból ápril 19-dikéről leírja a királynő körútját , s elmondja, miszerint az első állomásokon mindenütt lelkesedéssel fogadtatott. Caldasban ő Felségük minden udvari kiséret nélkül mentek ki, s a város utczáin, a kertekben és parkok­ban sétáló sokaság közé vegyültek. 18-dikán úton voltak Laira felé. Nevetségesek azon komoly hirek, melyeket terjesztenek, hogy t. i. a királyi körút föl­kelést , vagy államcsínyt fogna okozni. Terceira hg. 18-dikán érkezett vissza Cadixból, az udvart Coim­­brában érendi utai, mely ott több napig fog mulatni. A királyné magaviselete Caldasban egész ellentétet képezett Thomár gróf szokásával, ki, mint miniszter, előcsapat nélkül, még csak fürdőbe sem ment. Ki­emelendő még, miszerint a királynő az útiköltségeket saját magán- erszényéből fedezi. Azon kába hirek közöl, melyeket terjesztgetnek, csak kettőt említünk. A királyné, mondjuk, akarata ellen vezettetett el Lissabonból, s kényszeritetett Saldanha múlt évi diadalmenetének évnapját Oportóban megünnepelni; továbbá, hogy Terceira­ig szántszándékkal maradt volna egy ideig hátra, hogy magát a csapatok élére állítsa, s Napóleon Lajos segítségére bízván, az absolut királynét proclamálja. LEGÚJABB POSTA. (!) Páris, ápr. 26. — A Moniteur nem hivatalos része két rendeletet hoz. Az egyik szerint a hivatal­nokok­ és katonáknak jun. 1-jig le kell tenniük az alkotmány 14-ik czikke által kívánt esküt. A második rendeli, hogy mindazon csapatok, me­lyek dec. 2-ka után oly helyeken voltak őrségen, hol forradalom ütött ki, e napot csatanapjának számítják Mikép fölszámittatik, a dec. 2 -i esemény következ­tében 23 megyének több mint 300 helységében volt forradalmi mozgalom. Ma a külügyminisztériumhoz sürgönyök érkeztek Helvétia-, Spanyolország-, Petersburg-, Roma és Algierból. Tartalmukat titokban tartják. Ma rendkívüli minisztertanács tartatik az Elysée­­ben a külföldről érkezett sürgönyök következtében. A badeni nagy­herczeg halála következtében, a holnapra rendezett tánczvigalom elhalasztatik. Azon hír, hogy Persigny és Morny közt súrlódá­sok volnának, fényesen megc­áfoltatik. Az utóbbi operai előadáson, a folyosón egymással karon fogva sétáltak. Úgy halük, hogy a belügyminisztérium sorozatát készíti azon egyéneknek, kik a dec. 2-ki események következtében, a dolgok új rendjéhez állva engedel­mességet tanúsítottak és szolgálataikért kitüntetést nyertek, köztük több hírlapíró lesz megemlítve. Azok, kik a hadseregben önkénytesen akarnak szolgálni, hét évre kell, hogy magukat kötelezzék. Hír szerint Napoleon Lajos meglátogatja Páris nagyobb műhelyeit. A börze ma lanyha volt, és az árfolyam igen le­bukott. London, ápr. 26. — A miniszteriális Hérald egy hosszabb czikkben „Napoleon Lajosnak több angol hírlap részérőli rosz akaratú megítéltetése ellen, értésül adja, hogy Napóleon Lajos a császári czim fölvétele által sem játszná el a mostani angol kor­mány bizalmát. Az ő föladata, bár­mi czim alatt kormányozzon, béke s föntartás föladata. Hivatása helyreállítni a „köztekintély elvét,“ melyet megál­lapítani Francziaországnak hatvan év alatt semmiféle kormányforma alatt nem sikerült. S Francziaország Napóleon uralkodói pálczája alatt készül azon általunk sokáig ápolt, de már több angol által elfelejtetett elvet választani zsinórmértékül : saját küszöbe előtt tisztogatni. A Morning Post olvasói figyelmét heti szemléjében az utóbbi napok következő főeseményeire fordítja, úgymint: a Salomons perére, s a Lumley - Wag­­ner féle perre; azt mondja az utóbbiról, hogy igen szép per lesz; Salomons elítéltetését pedig Angliá­ban a keresztény elv győzedelmének tartja. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 21. szám. Pest, szombaton, május 1. 1852. Ormi (Martin de Boulogne) J o s e p h i n a, uj szerződött tag, első föllépteül: LINDA. Opera 3 szakaszban. Zenéjét szerzette Donizetti. Fordította Egressi Béni. Első szakasz: „Elutazás“ személyei: Boisfleury marquis — — — Benza. Gróf Sirval — —­ — — Reszler. Iskolamester — — — — Cesar. Antonio — — *— — Füredi. Mártha, neje — — — Habenaine. Linda, leányuk­­— — — Kaiser­ Ernstné. Pierotto , árva savojárd gyermek Ormi Josephina. A marquis ügynöke — — Bratka. Második szakasz : „Páris“ személyei: — — — — Benza. Boisfleury Gróf Sirval Antonio Pierotto Linda Reszler. Füredi. Ormi Josephina. Kaiser­ Ernstné. Harmadik szakasz : „Hazajövetel“ személyei: Boisfleury — Gróf Sirval — Iskolamester — Antonio — Mártha, neje — Linda — Pierotto — — — Benza. — — Reszler. — — Cesar. — — Füredi. — — Habenaine. — — — —— Kaiser-Ernstné. — — — — Ormi Josephina. Savojárdok és savojárdnők. Ormi (Martin de Boulogne) Josephina, új szerződött tag , Pierotto szerepében lesz szeren­csés először föllépni. Kezdete 7 órakor, vége 9­ után. Bécs, ápr. 29. Agio: arany: 29*,, ezüst: 22*,. Felelős szerkesztő : BÉCSI EMIL- Bécsi börze , april 30-ról. (Távirati közlés.) Státuskötelezvény 5% 95*, dto 4 gz..........................................85*, dto 4 ...................................— 1839-ki sorsjegyek 295 ftos.......................— 1834­ ki­s 500 ftos....................... 1092*, Bankrészvény darabja..................................1272 Éjszaki vaspálya 1000 frtos.............................1542*, Bécs—glogguitzi 500 frtos............................. 692*, Dunagőzhajózási részvény.............................620 Amsterdam 100 tallér.................................... M. Frankfurt 120-ért...................................121 Hamburg 100 Eco tallérért.............................181 Augsburg.........................................................122 London lft sterlingert..................................12.15 Cs. kir. Arany...............................................

Next