Pesti Napló, 1852. június (3. évfolyam, 668–691. szám)
1852-06-30 / 691. szám
ít az aranyat! de minthogy a hitelnek is természetes zajai vannak , idejének lejárta után , ismét előáll hitelpapírházi bizalmatlanság, és ennek következmeee a pangás. Mindezen itt röviden érintett francziai tényezőket a bankbéli igazgatók komolyan gfontolván , öt tagból álló bizottmányt küldöttek , mely a jövó idő financziális adatait mielőbb fedje össze , imént tényleges momainak ,rutin,szőnyegen forgó kérdést illetőleg, czélszerűbbengnak intézkedhetni. Mivel a bankról szólhattunk, tehát érdekesnek tarom egyúttal tudatni önökkel, hogy az angol bank piletében az ezerszájú villanyos telegráfhoz szükéges munkálatok befejezvék , minek következtében bankbéli száz hivatal egymást közt táviratilag fogaa közekedni , a financziális működésekben szükséges csönd, a lehető legnagyobb mértékben eléreik; azonkívül, ha meggondoljuk, hogy ezen egyszerű eljárás által, mennyi drága idő kiméltetik meg, mennyi hasztalan szószaporitásnak vétetik eleje, mennyi háborgató futkározás, s igy lábrontás elkeszültetik ? s mindenek fölött mily mathematikai pontosság a hivatalok kezelésében jólétre? valóban nem lehet csodálni, hogy e bámulandó gépezetnek életbeléptetése végett, mi sem kiméhetett bámulandó gépnek méltán nevezhetjük e műszert, ha látjuk, fogy mindegyik hivatal, száz társhivatalhoz kérdéeket intézhetni, és száz társától rögtön választ kapatni fog anélkül, hogy az előforduló kérdések felesetekben legkevésbbé akadályozhatnák egymást, és anélkül, hogy az üzenetet, az illető egyénen kívül, kihez t.i. intéztetik, egy harmadik megtudhatná. Maga a közlekedési műtét igen egyszerű, mert zongoraféle nyomantyúzat segélyével történik. Az emberek még úgy fognak neveltetni, mint neveltetnek, nincs remény hozzá, hogy a hagyományozott előítéletektől meneküljenek. Igaz, hogy a practicus életben nyert tapasztalás, tudomány. Készük az embert föleszmélni s megvizsgálni körülményeit, mikben él, de mindennek daczára az első nevelés vezérfonalai , főleg ha az érdek szálaival összefűzvék, lebilincsezve tartják eszét, szivét! S különös, hogy épen a vallási politika oly bűvös erőt gyakorolnak az ember fölött! Ugyanaz nap, melyen ismerőseimmel együtt a bank nevezetességeit megvizsgáltam, kezembe került a London-Gazette czimű hírlap , s csodálatomra következőket olvastam benne : „Victoria Regina, tekintetbe vévén, hogy azon parliamenti actóban, mely a r. katholikusok könnyebbitésére , IV. György kormányzatának 10. évében költ, el van határozva, miszerint a róm. kath. papok , szerzetesek, apáczák s általán bármely vallásos társulat tagjainak, nem szabad vallásukbeli szertartásokat nyilvános helyen gyakorolni, és papi ruhát másutt viselni, mint otthon és azon helyeken, melyek egyenesen az isteni tisztelet tartásául szánvák ; továbbá tekintetbe vevén, hogy néhány r. kath. pap, hivatalos öltözetbe burkolva — wraped — a nyilvános utczákon jártak , s vallásos meneteket vezettek népünk legnagyobb* botrányára és a közbéke veszélyeztetésére; végül tekintetbe vévén, hogy ezen törvényszegés itly időtlen helyen történt, hol más vallásbeli gyülekezetik isteni tiszteleteket ültek , azért kötelességünknek tartjuk, jelen királyi kikiáltványunkat tenni közzé, figyelmeztetvén mindazokat, kiket illet, hogy valamint el vagyunk tökélve, katholikus alattvalóink törvényesen biztosított vallási szabadságukat föntartani, úgy viszont elhatároztuk, elejét venni minden e tekimeibeni visszaélésnek, és szigorúan megbüntetni azokat, kik a fölemlített törvénynek ellenére nem átallják a közbékét háborgatni.“ Ezen királyi kikiáltványt a szabadelmű lapok igen keményen megtámadták, mondván, hogy azon sötét idők lejártak már, melyekben talán helyén volt volna ezen türelmetlen proclamatio- A Morning Chronicle sajnálatát fejezi ki, hogy a kormány a királynő nevét oly türelmetlen butaságnak — the intolerant blockheadness — a világbai bevezetéséül fölhasználni merészelte. Ellenben némely tory lapok, dicső ráktermészetek szerint, mindent jónak találnak, mi a boldog idők után szaglik, következőleg a kérdéses kikiáltványt is. Times, a többi közt mondja, hogy a katholikus papok öltözeteikben igen különös tünemények, s azon időkre emlékeztetik John Bullt , melyekben a parliamentnek levegőben röpíttetése czéloztatott. Azért — Times szerint — az angol népnek rész néven nem vehetni, ha ízlése kissé eltérvén a spanyol vagy olasz népek ízlésétől, nem szereti utczáinkul- lógni - sosnak — látni a fekete, fejér, barna, szürke , vörösben burkolt emberi alakokat földre szegzett szemeikkel. Diily News, a dolog politikai oldalát helyesen fogja föl , a tory-kormányt amúgy forrón megsígozván, kerekdeden kimondja, miszerint a kérdéses kiáltvány a közelgő követválasztásokra czéloz, s nem egyéb képmutató hauga ignál és rókavadászainál, melyet azokbn nem az óvatos körülnéző rókák, hanem a bigott és együgyű választóficzkók — the elector fellows— hurokra kerítésére rendezett a tory-kormány rókabölcseségé,konysága fonallá sodródott. A len áztatása és rohasztása egy hosszadalmas, undorító és nyavalyákat okozó finfolyam volt. Bizonyos folyamok emlékezetet meghaladó idők óta híresek voltak a len áztatásra . Jonosan alkalmas foganatos voltukról, s ennélfogva némi helyek szintúgy kirekesztő természeti kiváltsággal bírtak a fonatlan len termelésében. A lenszál finomsága attól függött, hogy a len sem egészen felnőtt, sem érett ne legyen, s lehetlinnek látszott ugyan azon növénynek szálát is, magvát is használni. De Schenk a vegytan nyomán új módját gondola ki a ienáztatásnak. Ezen találmány a ruhasztás folyamát néhány órai munkává rövidité , minden vidéket egyenlő lábra állita, az által, hogy minden meglehetős, tiszta vizet egyenlően használhatóvá téve, eltörlé az évenkint előforduló alkalmatlan szagot és egészségtelen gőzölgést: a legérettebb és termettebb növényből, a legfinomabb szálat vette ki és a gazdának s országnak módot nyújtott teljes és kétszeres aratásra, mind lenszál, mind mag tekintetében azon egy vetésről. Még ezen javításban is újabb javításról van már szó, s egy versenyző szabadalmas a Schenk-féle műfolyamban használt hévvizet kiküszöböléssel fenyegeti, gőzt használván helyette. Ismét, az európai pamutgyárak felébe egy veszteleg kezde emelkedni. A pamutnak, idegenföldi terméknek, ritkulásától és drágulásától tartottak. Ekkor egy más vegytani műfolyam veti közbe magát, a len egyes csöves szilkéit darabokra hasogatja — ime hogy a szőrszálhasogatás sem oly hálátlan utunk , mint hitük — s ez által pamutféle anyag áll elé, melyet ugyan azon gépekkel fonhatni, mikkel a pamutot szokták, s a melyről azt állítja Claussen, a feltalálója, hogy olcsóságára nézve is versenyezni foghat vitézzel. Ez által a hazai gyárak kezébe uj kelme van adva, s a hazai földmivelésnek uj határtalan mező nyílik. Glaussen azt mondja, hogy már is több megrendelést kap, mint amennyinek eleget képes tenni. Amint ezen esetben látok, hogy szolgált a vegytan egy mesterség elhaladására, szintúgy szolgált és szolgál az más ezerekére. Nem hiányzanak még ezeknél is fontosabb eredmények is, melyek a legéretbevágóbb tárgyakra vonatkoznak. Lássunk leereszketésül egy rövid példát. Az emberdélelmében, a kenyérben foglalt szükséges és hasznos állományok egyike az, minek a vegytanárok villó savanyosmész (phosphas calcis) nevet adnak. Ezen állományt növése közben húzza a földből a gabona. Ha a szántóföldben nincs az elegendő mennyiségben, a búzaszál silány termést ad , a kalász üres és az aratás szűk lesz. Az illatosomban feltalálható villasavanyos mész , és mintegy félszázadja lehet, hogy csontot lisztté őrölve vagy darabokra törve a búzatermő földek javítására használni szokásba jött De a vegytan kimutatta, hogy bízómn és kő- és szirt tömegek , melyek a föld különböző részein találhatók, ugyanazon villasavanyos meszet tartalmazzák. A tudomány tehát az utóbbi időkben azt javasla a gazdáknak, hogy vegyék hasznát azon ásványos tömegeknek. És ime, már is sok helyt használják a kimerült föld kövérítésére azon köveket, igen egyszerű vegytani műtétellel előre elkészítve. Az evangélista beszéli, hogy midőn a kísértő Jézushoz ment a pusztában , ezt mondá : „Ha Istennek fia vagy, parancsolj, hogy e kövek változzanak kenyerekké !“ És a köveknek némikép kenyérré változtatásában a tudomány valami hasonszőrű hatalmat ad az ember kezébe. Igen is, mert az Istenség azt, a ki az általa adott és az ő képére teremtett észt józanul és jó végre használja, azzal jutalmaztatja, hogy hatalmának kis részecskéjével ajándékozza meg. A szüntelen gyarapodó tudomány rengeteg uradalmaiban tovább kalauzolni a vizsga olvasót ezennel megszűnünk. Eleget mondunk történeteiből, s újabb időléptéiből, hogy kettős czélunkat elérn ne reméljük. Figyeltetni akartuk a közönséget a vegytan elen fontosságára, de kiváltképpen a reá várakozó nagy jövendőre. Ezekből önként következik az a fokozat, melyet a nemzet becsülésében igényelhet azon tér, melyet az oktatás tárgyai közt el kellen foglalnia ; a rokonszenv és segedelem szükséges volta, melyet a szóban forgó tudomány űzői s okfajt méltán várhatnak. Egy tudomány, mely a természet országa felett ohhatósan uralkodik — mely a természettani ismeretek oly sok más ágainak nélkülözhetlen segédeszköze, — mely annyi meglepő természeti jelenséget kimagyaráz, és a mely oly számtalan kapocacsalvai viszonyban az élet szükségeire, s kényelmére tartozó mesterségekkel — valóban oly magas polozot érdemel, mint akármelyike azon tudományoknak, melyek a miveltség haladása alatt valaha az elsőség felet versenyeztek. Egyik sem mutathat sikerültebb és számosabb eredményeket, s tőle függ igen nagy mértékben az ember földi életében s anyagi viszonyaiban remélhető javulás. Tekintsünk iskoláinkra ! BÉCSI LEVELEK. XVI. Jun. 26. Fejedelmünk újabb jelét adá ismét emberszerető indulata s magas igazságszeretetének, midőn ez 1850-dik évben hozott rendeletét, melynél fogva a törvényszéki tisztviselőket hivatalokból elbocsáj ■ tani, önakaratuk ellen nyugalmazni, azok fizetéseit fölfüggeszteni lehetett, az Aradon f. hó 16-dikán kelt legfelsőbb leirat által eltörölte, s az előbbi e tekintetben fönállott szabályokat újabban életbe léptette. — E legkegyelmesebb leirat alkalmasabb időben nem érkezhetett, mint épen most, midőn nagyobb kiterjedésű reductiók voltak tervben, melyek ő Felsége több hű, és sok évig szolgáló tisztviselőit, önvétkek nélkül, igen érzékenyen sújtották volna. Az igazságügyi minisztériumtól e tekintetben ugyan szokott méltányosságot lehetett várni, de hol a reductio, mint legfelsőbb helyről parancsolt intézkedés kimondatott, vajmi nehéz lett volna az egyes viszonyok sértése nélkül véghez vinni; főkép oly esetekben , hol az igazságszeretetéről ismert miniszternek nem személyes meggyőződése, hanem alárendelt orgánumai javaslata szerint kell indulnia, melyek néha legjobb szándékuk mellett is, nem mentek az emberi gyarlóságtól, s kisebb, nagyobb mértékben pártfogást gyakorolnak. Az említett legfelsőbb leirat minden aggodalmat eloszlatott; a tisztviselőt Felséges ura védi, s valamint e hatalmas védelem szárnya alatt nyugodtan tekint a jövendőbe , úgy ezentúl kettőztetek szorgalom s ernyedetlen buzgóság által fogja e biztosított életszerencséjét annak , kinek azt egyedül köszönheti, meghálálni ! Tegnap az a hir volt, hogy ő Felsége huszonnégy órára visszaérkezett Schönbrunnba. E hir azonban nem valósult, s a tömérdek nép, mely annak hallatára a mondott császári lakhelyre kicsődült, csak késő estre tért onnan vissza anélkül, hogy azt, kit látni óhajtott, üdvözölhette volna.-------Ily és hasonló alkalommal, kivált e csodaszép nyáron, ismét nagyon érezhető volt az elegendő számú úgynevezett „omnibuszok hiánya. A népségnek egy harmada sem kapott helyet, mi azonban őt nem tartóztatta a rekkenő melegben családostól kisétálni. — Mindenüvé kellemesebb Bécsből gyalog kijárni, mint Schönbrunnba, s mégis sehová sem jár annyi ember, mint ide. Erre vezet az út a Bierhalle, nyári színkör-, kávéterem-, s egyéb különféle nevű és czimű, Bachus- és Gambrinusnak szentelt intézetekbe, melyek meg annyi búcsujáró helyei a bécsieknek, s ezekre oly varázazsal bírnak , hogy nem sajnálják a hosszú, unalmas utat Út- és Hatházon keresztül, melyet ritkán lehet a nélkül végig haladni, hogy vagy egy az út közepén fölhányt csatornaárkon átugorni, egy újonan építendő háznak szerteszét heverő tégladarabjain szarkamódon balanczérozni , vagy egyéb akadályokat legyőzni nem kellene. Ezenfelül az utat sem öntözik már oly szorgalmasan, mint az előtt; nem csoda aztán, ha a sógor a gégéjébe szorult sok port lelocsolni siet. — Mindezen tekintetek figyelmet érdemelnének az omnibus vállalkozók részéről : még vagy ötven ily négykerekű taliga könnyen megférne az eddigiek mellett, a téli szünnapokat pedig a nyári kereset háromszorosan kipótolná. Ez egyébiránt nem az én dolgom : vannak sokkal fontosabb jelenségek , melyek az én , valamint minden becsületes magyar embernek szivét megörvendeztetik , s ezekhez tartozik azon üdvös változás is, melyet a császár körutazása Magyarországban az itteni lakosság véleményében előidézett. A mit ebből, s az újság lapok , mint a nép vélemény tolmácsolói majdnem egyforma, reánk nézve, ha mindjárt méltányos , mégis hizelgő ömledezéseiből következtetni lehet, arra mutat, hogy a tágult atyafiságos kötelékek szorosabban fűződnek ismét össze, s a Lajta nem fogja tbbé az országokat s sziveket egymástól elválasztani. Természetesen , hogy vannak , kik ott, hol kegyelmet hintenek, sárkány fogakat látnak teremni , de ezek száma oly csekély , hogy kár volna megezárolásukra az időt vesztegetni. Majd magukhoz térnek ők is, s azután őket is szokott vendégszeretettel fogadja a magyar s a Fejedelem iránt oly fényesen nyilvánított hódolata és rokonszenve a magyar nemzetnek hosszú és érdekes elmélkedési tárgyul szolgál a külöldi lapokban is, melyek őszintén bevallják, hogy mindent, mit a magyar nemzet ismert lovagiasságától vártak, az eredmény messze túlhaladott, s hogy Ausztria csak ezen nagyszerű demonstrációk után fog erős és meggyőzhetetlen lenni. Mégis hatalmas nemzetnek kell annak lenni, melynek rokonszenve oly sokat nyom Európa mérlegében." Egyéb nevezetességekről nincs mit írnom, hacsak azt nem említem , hogy a várkaput vasrostélyzattal látják el, e ezt naponkint az arramenők órákig elnézegetik, a mi nem oly nagy újság, mint az , hogy ez eddig a „Fremdenblatt“-ban nem állott. 2-1-25. IV VAUJA Lmivn tf uSjúTA v. — JSflllGJti EB ílí BT! íiíiid ivv«* HIVATALOS Az ó cs. k. Apostoli Felsége által Pest és Buda városok szegényei számára legkegyelmesebben adományozott 5000 pftnyi összeg kiosztásával egy legfelsőbb helyen kizárólag e czélra kinevezett választmány bízatott meg, mely a következő eljáráshoz tartotta magát. Mindenekelőtt a két polgármester megbizaték, miszerint minden városrész lelkészeinek és altörvényszékeinek segítségével az illető cs. b. rendőri főbiztosságok által átvizsgált szegény rovatjegyzékek a választmány elé terjesztessenek. A választmány a rovatjegyzékeket, melyekbe azok is beiratják, kik gyámolitásukért ő Felségéhez kérvényt nyújtanak be, a körülmények lelkiismeretes fölmérlegésével, t. i. a nagyobb és kisebb segélyigényeket illetőleg, — s tekintettel a már különben is nyert segélyzésekre stb. kellőleg átvizsgálta, s a följegyzett szegényeket a kiderült nagyobb vagy kisebb segélyigény mértékéhez képest három osztályba sorozta. E vizsgálat eredményéül következő állása derült ki a szűkölködők és segélyreméltó szegényeknek a két város egyes részei szerint, beletudva a katonai feleket és minden hitvallást követőket, mely utóbbiak az illető városrészekbe soroztatvák. Buda. 1. aut. 2. oszt. 3. osiz. összesen Vári 11 30 42 Víziváros 1 7 174 181 Ráczváros és Tabán 3 28 107 138 Krisztinavárosi 19 78 98 Uj-telep .2 20 87 109 Ó-Buda .3 24 108 135 Országút .9 28 27 64 E szerint mindkét városbeliek 30 307 1020 1357 Ezen arány szerint az első osztályu szegények részére egyenkint 10 ft; a második osztálybeliek részére 5 frt 20 kr.; a harmadik osztályúak részre 3 frt vettetett ki; minélfogva az 1. osztálybeli 30 szegényre esik 300 frt — a 2. „ 307 „ „ 1637 „20 kr. a 3. „ 10201‡ 3060 „ — Mindösszesen tehát : 4997 frt 20 kr. esett a legmagasb kegyelmi ajándékból. A felmaradt 2 ft 40 kr pp. a 3 legidősb szegénynek lön szánva, úgy hogy a Pest-Terézváros és Ó-Buda városrészek jegyzékébe bejegyzett 106 és 102 éves özvegyek Semanek Terézia és Donaberger Éva még azon kívül egy egy pftot, a Pest-józsefvárosi jegyzékben özvegy Juhász Anna pedig még 40 krt kapott. E legfelsőbb helyen helybenhagyott kiosztás teljesítésével immár a két polgármester urak, a minden val összesen 19 137 611 767 Pest Belváros .2 20 73 95 Lipótváros— 9 11 20 Ferenczváros2 38 113 153 Terézváros .3 52 142 197 Józsefváros . .4 51 70 125 összesen . 11 170 409 590 Ehhez a budaiak 19 137 611 767 lásbeli illető lelkészek és alhatóságok maguk mellé véé , megbizattak, kik egy cs. k. rendőrhivatalnok jelenlétében, minden kiosztásra följelölt szegénynek az illető osztályba soroztatás szerint neki jutó öszveget kifizetődik. . „ . . . történt kifizetés minden egyes jegyzékeken, minden bejegyzett számára megerősittetik, az általános megerősítést aztán valamennyi, a kifizetéssel megbízott tagok aláír.,adják, s az ekkép elkészített névsorozatok a fönebt. említett ellenőrző bizottmány elé fognak fölül* vizsgálás végett újra terjesztetni. Buda, junius 28. 1852. Kegyelmesés. ő cs. k. Apostoli Felsége Jászberényben f. é. jun. 22-én kelt legfensőbb határozata által a haditörvényszékileg elitélt politikai polg. várfegyencz Pók Györgynek az állata kiállandó várfogsági büntetés hátralevő részét teljesen elengedni; Lieszkowszky Ferencinek pedig a haditörvényszékileg megítélt várfogsági büntetés felét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott, minélfogva az ez utóbbinál 1852 dec. 30-án véget ért. A cs. k. földmivelési és bányaügyi minisztérium részéről ezennel köztudomásra juttatik, hogy a folyó 1852-ik évben az erdőgazdák államvizsgálatai, amennyiben vizsgálatra bocsátható jelöltek jelentkezni fognak, Szeben, Lemberg, Prága, Troppau, Linz és Trieszten kívül, Budapesten is, és pedig november hó második felében fognak tartatni. A kellőleg okmányuk és osztályszerűleg bélyegezett kérvények a vizsgálat alá bocsáttatás végett, az illető jelöltek által a magyarországi cs. k. helytartósághoz legfeljebb 1. évi September végéig benyújtandók, ellenkező esetben azok tekintetbe nem fognak vétethetni. A vizsgálati díj, melyet minden jelölt még a vizsgálat előtt a budai cs. k. országos főpénztárnál letenni tartozik, 10 pengő forint. A cs. k. magyarországi pénzügy-igazgatóság által a miskolczi gyüjtőpénztárhoz ideiglenes segéddé Müller Eduárd, a kassai cs. k. kerületi pénzügyigazgatóságnál volt dijnak neveztetett ki. Budán junius 19. 1852. Magy. Hirl. FŐVÁROSI ÉLET. Belügyminiszter úr ő exclja a közelebbi napokban történt itt mulatása alatt, méltóztatott meglátogatni a kerületi főispáni hivatalt az összes bureaukkal együtt; megszemlélte a megyeházat valamint a nemzeti múzeumot is , hol gróf De La Motte helytartósági alelnök úrtól kisértetve, egy óráig mulatott, s a különböző gyűjteményeket megtekintette, meleg érdeket mutatván ezen egész intézet iránt. — Hazánkban a forradalmi viszontagságok alatt elpusztult görög nem egyesült egyházak fölségélésére, valamint az ez által elszegényedett lakosok gyámolítására ismét 786 pft 40 kr. érkezett Oroszországból a görög nem egyesült patriarcha Rajacsics József - exeljáttak kezéhez. Ez összeg annak rende szerint, valamint az előbb érkezett segélyezések, a nevezett kárvallottak között kiosztandó. A Pest és Bécs között megindulni szándékozott gyorsvonatok, melyekről a lapok több ízben emlékeztek , mint hírlik, nehezen fogják September hó előtt megkezdeni működésüket. Az e fölötti értekezletek még eddig nincsenek bevégezve. A császár fürdőtől a Laszlovszki majorig vezetendő s lőerőre építendő vasút tervét e napokban mutatta be Szekrényesi József úr Albert főrig ő cs. kir. fenségének, ki azt megszemlélte, s az egész vállalat iránt tetszését nyilvánítani, a kivitelhez szükséges pártfogást, segítséget ígérni méltóztatott. — A M. H. közelebbi számában dr. Obonyai figyelemreméltó czikket közöl a magyar ásvány- és gyógyvizek érdekében. Méltó nehezteléssel kérdezi, vájjon mi okból ajánlják főbb orvosaink s ezek vak utánzói, a hozzájok folyamodó betegeknek a külföld ásvány- és fürdővizeit ? midőn a hazánkban, közelünkben levő gyógyvizek, Európa minden ásványvizeivel és fürdőivel minden tekintetben vetélkedhetnek. Ennek okát abban keresi, hogy orvosaink nem foglalkoznak a chemiával s hogy legtöbben a külföldi fürdőket csak neveikről, s legáldásosabb fürdő helyeink legnagyobb részét nevéről sem ismerik. Fájdalommal említi az indiferentismust, melylyel --------------------------------