Pesti Napló, 1852. június (3. évfolyam, 668–691. szám)

1852-06-30 / 691. szám

ít az aranyat! de minthogy a hitelnek is természetes zajai vannak , idejé­nek lejárta után , ismét elő­áll hitelpapírházi bizalmatlanság, és ennek következ­­m­eee­­ a pangás. Mind­ezen itt röviden érintett francziai tényezőket a bankbéli igazgatók komolyan gfontol­ván , öt tagból álló bizottmányt küldöttek , mely a j­övó idő fin­ancziális adatait mielőbb f­edje össze , imén­t tényleges momain­ak ,rutin,­­szőnyegen forgó kérdést illetőleg, czélszerű­bben­gnak intézkedhetni. Mivel a bankról szólhattun­k, tehát ér­dekesnek tar­­om egyúttal tudatni önökkel, hogy az angol bank pi­letében az ezerszájú villanyos telegráfhoz szük­­éges munkálatok befejezvék , minek következtében bankbéli száz hivatal egymást közt táviratilag fog­aa köz­ekedni , a financziális működésekben szük­­séges csönd, a lehető legnagyobb mértékben elére­­ik; azonkívül, ha meggondoljuk, hogy ezen egyszerű eljárás által, mennyi drága idő kiméltetik meg, mennyi hasztalan szószaporitásnak vétetik eleje, mennyi háborgató futkározás, s igy lábrontás elke­­szültetik ? s mindenek fölött mily mathematikai pon­tosság a hivatalok kezelésében jólétre? valóban nem lehet csodálni, hogy e bámulandó gépezetnek élet­­beléptetése végett, mi sem kiméh­etett­ bámulandó gépnek méltán nevezhetjük e műszert, ha látjuk, fogy mindegyik hivatal, száz társhivatalhoz kérdé­­eket intézhetni, és száz társától rögtön választ kap­­atni fog a­nélkül, hogy az előforduló kérdések f­elesetekben legkevésbbé akadályozhatnák egymást, és a­nélkül, hogy az üzenetet, az illető egyénen kí­vül, kihez t.i. intéztetik, egy harmadik megtud­hatná. Maga a közlekedési műtét igen egyszerű, mert zongoraféle nyomantyúzat segélyével történik. Az emberek m­ég úgy fognak neveltetni, mint ne­veltetnek, nincs remény hozzá, hogy a hagyományo­zott előítéletektől meneküljenek. Igaz, hogy a practi­­cus életben nyert tapasztalás, tudomány. Készü­k az embert föleszmélni s megvizsgálni körülményeit, mikben él, de mindennek daczára az első nevelés ve­zérfonalai , főleg ha az érdek szálaival összefűzvék, lebilincsezve tartják eszét, szivét! S különös, hogy épen a vallás­i politika oly bűvös erőt gyakorolnak az ember fölött! Ugyanaz nap, melyen ismerőseim­mel együtt a bank nevezetességeit megvizsgáltam, kezembe­ került a London-Gazette czim­ű hírlap , s csodálatomra következőket olvastam benne : „Victoria Regina, tekintetbe vévén, hogy azon parliamenti ac­­tóban, mely a r. katholikusok könnyebbitésére , IV. György kormányzatának 10. évében költ, el van ha­tározva, miszerint a róm. kath. papok , szerzetesek, apáczák s általán bármely vallásos társulat tagjai­nak, nem szabad vallásukbeli szertartásokat nyilvá­nos helyen gyakorolni, és papi ruhát másutt viselni, mint otthon és azon helyeken, melyek egyenesen az isteni tisztelet tartásául szánvák ; továbbá tekintetbe vevén, hogy néhány r. kath. pap, hivatalos öltözetbe burkolv­a — wraped — a nyilvános utczákon jár­tak , s vallásos meneteket vezettek népünk legna­gyobb* botrá­nyára és a közbéke veszélyeztetésére; vé­gül tekintetbe vévén, hogy ezen törvényszegés itly időtlen­­ helyen történt, hol más vallásbeli gyüle­kezetik isteni tiszteleteket ültek , azért kötelességünk­nek tartjuk, jelen királyi kikiáltványunkat tenni közzé, figyelmeztetvén mindazokat, kiket illet, hogy valamint el vagyunk tökélve, katholikus alattvalóink törvényesen biztosított vallási szabadságukat föntar­­tani, úgy viszont elhatároztuk, elejét venni minden e tekimeibeni visszaélésnek, és szigorúan megbüntetni azokat, kik a fölemlített törv­énynek ellenére nem átallják a közbékét háborgatni.“ Ezen királyi kikiáltványt a szabadelmű lapok igen keményen megtámadták, mondván, hogy azon sötét idők lejártak már, melyekben talán helyén volt volna ezen türelmetlen proclamatio- A Morning Chronicle sajnálatát fejezi ki, hogy a kormány a királynő nevét oly türelmetlen butaságnak — the intolerant blockhe­­adness — a világbai bevezetéséül fölhasználni me­részelte. Ellenben némely tory lapok, dicső ráktermé­­szetek szerint, mindent jónak találnak, mi a boldog­­ idők után szaglik, következőleg a kérdéses kikiált­ványt is. Times, a többi közt mondja, hogy a katho­likus papok öltözeteikben igen különös tünemények, s azon időkre emlékeztetik John­ Bullt , melyekben a parliamentnek levegőben röpíttetése czéloztatott.­­ Azért — Times szerint — az angol népnek rész né­­­­ven nem vehetni, ha ízlése kissé eltérvén a spanyol vagy olasz népek ízlésétől, nem szereti utczáin­kul-­­ lógni - so­sn­ak — látni a fekete, fejér, barna, szürke , vörösben burkolt emberi alakokat földre szegzett szemeikkel. Diily News, a dolog politikai oldalát helyesen fogja föl ,­­ a tory-kormányt amúgy forrón megs­ígozván, kerekdeden kimondja, miszerint a kérdéses kiáltvány a közelgő követválasztásokra czéloz, s nem egyéb képmutató h­auga ignál és rók­a­­vadászainál, melyet azokb­n nem az­ óvatos körül­néző rókák, hanem a bigott és együgyű választóficz­k­ók — the elector fellows— hurokra kerítésére ren­dezett a tory-kormány rókabölcseségé,­konysága fonallá sodródott. A len áztatása és rohasz­­tása egy hosszadalmas, undorító és nyavalyákat okozó fi­nfolyam volt. Bizonyos folyamok emlékezetet meg­haladó idők óta híresek voltak a len áztatásra . Jo­nosan alkalmas foganatos voltukról, s ennélfogva né­mi helyek szintúgy kirekesztő természeti kiváltsággal bírtak a fonatlan len termelésében. A lenszál finom­sága attól függött, hogy a len sem egészen felnőtt, sem érett ne legyen, s lehetli­nnek látszott ugyan azon növénynek szálát is, m­agvát is használni. De Schenk a vegytan nyomán új módját gondola ki a ienáztatásnak. Ezen találmány a ruhasztás folyamát néhány órai munkává rövidité , minden vidéket egyenlő lábra állita, az által, hogy minden meglehe­tős, tiszta vizet egyenlően használhatóvá téve, el­­törlé az évenkint előforduló alkalmatlan szagot és egészségtelen gőzölgést: a legérettebb és termettebb növényből, a legfinomabb szálat vette ki és a gaz­dának s országnak módot nyújtott teljes és kétsze­res aratásra, mind lenszál, mind mag tekintetében azon egy vetésről. Még ezen javításban is újabb ja­vításról van már szó, s egy versenyző szabadalmas a Schenk-féle műfolyamban használt hévvizet kikü­szöböléssel fenyegeti, gőzt használván helyette. Is­mét, az európai pamutgyárak felébe egy veszte­leg kezde emelkedni. A pamutnak, idegenföldi termék­nek, ritkulásától és drágulásától tartottak. Ekkor egy más vegytani műfolyam veti közbe magát, a len egyes csöves szilkéit darabokra hasogatja — ime hogy a szőrszálhasogatás sem oly hálátlan utunk­ , mint hit­ük — s ez által pamutféle anyag áll elé, melyet ugyan azon gépekkel fonhatni, mikkel a pa­mutot szokták, s a melyről azt állítja Claussen, a feltalálója, hogy olcsóságára nézve is versenyezni foghat vitézzel. Ez által a hazai gyárak kezébe uj kelm­e van adva, s a hazai földmivelésnek uj határ­talan mező nyílik. Glaussen azt mondja, hogy már is több megrendelést kap, mint a­mennyinek eleget ké­­­­pes tenni. A­mint ezen esetben látok, hogy szolgált a vegy­tan egy mesterség elhaladására, szintúgy szolgált és szolgál az más ezerekére. Nem hiányzanak még ezeknél is fontosabb ered­mények is, melyek a legéretbevágóbb tárgyakra vo­natkoznak. Lássunk leereszketésül egy rövid példát. Az ember­­délelmében, a kenyérben foglalt szük­séges é­s hasznos állományok egyike az, minek a vegytanárok villó savanyosmész (phosphas calcis) nevet adnak. Ezen állományt növése közben húzza a földből a gabona. Ha a szántóföldben nincs az ele­gendő mennyiségben, a búzaszál silány termést ad , a kalász üres és az aratás szűk lesz. Az illatosomban feltalálható villasavanyos mész , és mintegy félszá­zadja lehet, hogy csontot lisztté őrölve vagy dara­bokra törve a búzatermő földek javítására használni szokásba jött De a vegytan kimutatta, hogy bízó­mn és kő- és szirt­ tömegek , melyek a föld különböző részein találhatók, ugyanazon villasavanyos meszet tartalmazzák. A tudomány tehát az utóbbi időkben azt javasla a gazdáknak, hogy vegyék hasznát azon ásványos tömegeknek. És ime, már is sok helyt hasz­nálják a kimerült föld kövérítésére azon köveket, igen egyszerű vegytani műtétellel előre elkészítve. Az evangélista beszéli, hogy midőn a kísértő Jézus­hoz ment a pusztában , ezt mondá : „Ha Istennek fia vagy, parancsolj, hogy e kövek változzanak ke­nyerekké !“ És a köveknek némikép kenyérré változ­tatásában a tudomány valami hasonszőrű hatalmat ad az ember kezébe. Igen is, mert az Istenség azt, a ki az általa adott és az ő képére teremtett észt jó­zanul és jó végre használja, azzal jutalmaztatja, hogy hatalmának kis részecskéjével ajándékozza meg. A szüntelen gyarapodó tudomány rengeteg ura­dalmaiban tovább kalauzolni a vizsga olvasót ezen­nel megszűnünk. Eleget mond­unk történeteiből, s újabb időléptéiből, hogy kettős czélunkat elérn ne reméljük. Figyeltetni akartuk a közönséget a vegy­tan elen fontosságára, de kiváltképpen a reá vára­kozó nagy jövendőre. Ezekből önként következik az a fokozat, melyet a nemzet becsü­lésében igényelhet azon tér, melyet az oktatás tárgyai közt el kellen foglalnia ; a rokonszenv és segedelem szükséges vol­ta, melyet a szóban forgó tudomány űzői s okfajt méltán várhatnak. Egy tudomány, mely a természet országa felett oh­hatósan uralkodik — mely a termész­ettani ismere­tek oly sok más ágainak nélkülözhetlen segédeszkö­ze, — mely annyi meglepő természeti jelenséget ki­magyaráz, és a mely oly számtalan kapocacsal­vai viszonyban az élet szükségeire, s kényelmére tartozó mesterségekkel — valóban oly magas polozot érde­mel, mint akármelyike azon tudományoknak, melyek a miveltség haladása alatt valaha az elsőség felet versenyeztek. Egyik sem mutathat sikerültebb és számosabb eredményeket, s tőle függ igen nagy mér­­tékben az ember földi életében s anyagi viszonyai­­ban remélhető javulás. Tekintsünk iskoláinkra ! BÉCSI LEVELEK. XVI. Jun. 26. Fejedelmünk újabb jelét adá ismét ember­szerető indulata­ s magas igazságszeretetének, midőn ez 1850-dik évben hozott rendeletét, melynél fogva a törvényszéki tisztviselőket hivatalokból elbocsáj ■ tani, önakaratuk ellen nyugalmazni, azok fizetéseit fölfüggeszteni lehetett, az Aradon f. hó 16-dikán kelt legfelsőbb leirat által eltörölte, s az előbbi e tekintetben fönállott szabályokat újabban életbe léptette. — E legkegyelmesebb leirat alkalmasabb időben nem érkezhetett, mint épen most, midőn na­gyobb kiterjedésű reductiók voltak tervben, melyek ő Felsége több hű, és sok évig szolgáló tisztviselőit, önvétkek nélkül, igen érzékenyen sújtották volna.­ Az igazságügyi minisztériumtól e tekintetben ugyan szokott méltányosságot lehetett várni, de hol a re­­ductio, mint legfelsőbb helyről parancsolt intézkedés kimondatott, vajmi nehéz lett volna az egyes viszo­nyok sértése nélkül véghez vinni; főkép oly esetek­ben , hol az igazságszeretetéről ismert miniszternek nem személyes meggyőződése, hanem alárendelt or­gánumai javaslata szerint kell indulnia, melyek néha legjobb szándékuk mellett is, nem mentek az emberi gyarlóságtól, s kisebb, nagyobb mértékben pártfogást gyakorolnak.­­ Az említett legfelsőbb leirat minden aggodalmat eloszlatott; a tisztviselőt Felséges ura védi, s valamint e hatalmas védelem szárnya alatt nyugodtan tekint a jövendőbe , úgy ezentúl kettőz­tetek szorgalom s ernyedetlen buzgóság által fogja e biztosított életszerencséjét annak , kinek azt egye­dül köszönheti, meghálálni ! Tegnap az a hir volt, hogy ő Felsége huszonnégy órára visszaérkezett Schönbrunnba. E hir azonban nem valósult, s a tömérdek nép, mely annak halla­tára a m­­ondott császári lakhelyre kicsődü­lt, csak késő estre tért onnan vissza a­nélkül, hogy azt, kit látni óhajtott, üdvözölhette volna.-------Ily és ha­sonló alkalommal, kivált e csodaszép nyáron, ismét nagyon érezhető volt az elegendő számú úgynevezett „omnibuszok hiánya. A népségnek egy harmada sem kapott helyet, mi azonban őt nem tartóztatta a rekkenő melegben családostól kisétálni. — Minde­nüvé kellemesebb Bécsből gyalog kijárni, mint Schönbrunnba, s mégis sehová sem jár annyi em­ber, mint ide. Erre vezet az út a Bierh­alle, nyári színkör-, kávéterem-, s egyéb különféle nevű és czimű, Bachus- és Gambrinusnak szentelt intézetekbe, melyek meg annyi búcsujáró helyei a bécsieknek, s ezekre oly varázazsal bírnak , hogy nem sajnálják a hosszú, unalmas utat Út- és Hatházon keresztül, melyet ritkán lehet a nélkül végig haladni, hogy vagy egy az út közepén fölhányt csatornaárkon át­­ugorni, egy újonan építendő háznak szerteszét heverő tégladarabjain szarkamódon balanczérozni , vagy egyéb akadályokat legyőzni nem kellene. Ezenfelül az utat sem öntözik már oly szorgalmasan, mint az előtt; nem csoda aztán, ha a sógor a gégéjébe szo­rult sok port lelocsolni siet. — Mindezen tekintetek figyelmet érdemelnének az omnibus­ vállalkozók ré­széről : még vagy ötven ily négykerekű taliga kön­nyen megférne az eddigiek mellett, a téli szünnapo­kat pedig a nyári kereset háromszorosan kipótolná. Ez egyébiránt nem az én dolgom : vannak sokkal fontosabb jelenségek , melyek az én , valamint min­den becsületes magyar embernek szivét megörven­deztetik , s ezekhez tartozik azon üdvös változás is, melyet a császár körutazása Magyarországban az itteni lakosság véleményében előidézett. A mit ebből, s az újság lapok , mint a nép vélemény tolmácsolói majdnem egyforma, reánk nézve, ha mindjárt mél­tányos , mégis hizelgő öm­ledezéseiből következtetni lehet, arra mutat, hogy a tágult atyafiságos kötelé­kek szorosabban fűződnek ismét össze, s a Lajta nem fogja t­bbé az országokat s sziveket egymástó­l elválasztani. Természetesen , hogy vannak , kik ott, hol kegyelmet hintenek, sárkány fogakat látnak te­remni , de ezek száma oly csekély , hogy kár volna megezárolásukra az időt vesztegetni. Majd magukhoz térnek ők is, s azután őket is szokott vendégszere­tettel fogadja a magyar s a Fejedelem iránt oly fényesen nyilvánított hódo­lata és rokonszenve a magyar nemzetnek hosszú és érdekes elmélkedési tárgyul szolgál a külöldi lapok­ban is, melyek őszintén bevallják, hogy mindent, mit a magyar nemzet ismert lovagiasságától vártak, az eredmény messze túlhaladott, s hogy Ausztria csak ezen nagyszerű demonstrációk után fog erős és meggyőzhetetlen lenni. Mégis hatalmas nemzetnek kell annak lenni, melynek rokonszenve oly sokat nyom Európa mérlegében." Egyéb nevezetességekről nincs mit írnom, hacsak azt nem említem , hogy a várkaput vasrostélyzattal látják el, e ezt naponkint az arram­enők órákig el­­nézegetik, a mi nem oly nagy újság, mint az , hogy ez eddig a „Fremdenblatt“-ban nem állott. 2-1-25. IV VAUJA Lmivn tf uSjúTA v. — JSflllGJti EB ílí BT! íiíiid ivv«* HIVATALOS Az ó cs. k. Apostoli Felsége által Pest é­s Buda vá­rosok szegényei számára legkegyelmesebben adományo­zott 5000 pftnyi összeg kiosztásával egy legfelsőbb helyen kizárólag e czélra kinevezett választmány bízatott meg, mely a következő eljáráshoz tartotta magát. Mindenekelőtt a két polgármester megbizaték, mi­szerint minden városrész lelkészeinek és altörvényszé­­keinek segítségével az illető cs. b. rendőri főbiztosságok által átvizsgált szegény­ rovatjegyzékek a választmány elé terjesztessenek. A választmány a rovatjegyzékeket, melyekbe azok is beiratják, kik gyámolitásukért ő Felségéhez kérvényt nyújtanak be, a körülmények lelkiismeretes fölmérlegé­­sével, t. i. a nagyobb és kisebb segélyigényeket illető­leg, — s tekintettel a már különben is nyert segélyzé­sekre stb. kellőleg átvizsgálta, s a följegyzett szegényeket a kiderült nagyobb vagy kisebb segélyigény mértékéhez képest három osztályba sorozta. E vizsgálat eredményéül következő állása derült ki a szűkölködők és segélyreméltó szegényeknek a két város egyes részei szerint, beletudva a katonai feleket és minden hitvallást követőket, mely utóbbiak az illető városrészekbe soroztatvák. Buda. 1. aut. 2. oszt. 3. osiz. összesen Vári 11 30 42 Víziváros 1 7 174 181 Ráczváros és Tabán 3 28 107 138 Krisztinavárosi 19 78 98 Uj-telep .2 20 87 109 Ó-Buda .3 24 108 135 Országút .9 28 27 64 E szerint mindkét városbeliek 30 307 1020 1357 Ezen arány szerint az első osztályu szegények ré­szére egyenkint 10 ft; a második osztálybeliek részére 5 frt 20 kr.; a harmadik osztályúak részre 3 frt vette­tett ki; minélfogva az 1. osztálybeli 30 szegényre esik 300 frt — a 2. „ 307 „ „ 1637 „20 kr. a 3. „ 10201‡ 3060 „ — Mindösszesen tehát : 4997 frt 20 kr. esett a legmagasb kegyelmi ajándékból. A felmaradt 2 ft 40 kr pp. a 3 legidősb szegénynek lön szánva, úgy h­ogy a Pest-Terézváros és Ó-Buda városrészek jegyzékébe bejegyzett 106 és 102 éves öz­vegyek Semanek Terézia és Donaberger Éva még azon kívül egy egy pftot, a Pest-józsefvárosi jegyzékben öz­vegy Juhász Anna pedig még 40 krt kapott. E legfelsőbb helyen helybenhagyott kiosztás teljesí­tésével immár a két polgármester urak, a minden val­ összesen 19 137 611 767 Pest Belváros .2 20 73 95 Lipótváros— 9 11 20 Ferenczváros2 38 113 153 Terézváros .3 52 142 197 Józsefváros . .4 51 70 125 összesen . 11 170 409 590 Ehhez a budaiak 19 137 611 767 lásbeli illető lelkészek és alhatóságok maguk mellé vé­é , megbizattak, kik egy cs. k. rendőrhivatalnok jelenlétében, minden kiosztásra följelölt szegénynek az illető osztályba soroztatás szerint neki jutó öszveget kifizetődik. . „ . . .­­ történt kifizetés minden egyes jegyzékeken, minden bejegyzett számára megerősittetik, az általános megerő­sítést­ aztán valamennyi, a kifizetéssel megbízott tagok aláír.,adják, s az ekkép elkészített névsorozatok a fönebt. említett ellenőrző bizottmány elé fognak fölül* vizsgálás végett újra terjesztetni. Buda, junius 28. 1852. Kegyelmesés. ő cs. k. Apostoli Felsége Jászberényben f. é. jun. 22-én kelt legfensőbb határozata által a haditörvény­­székileg elitélt politikai polg. várfegyencz Pók György­nek az állata kiállandó várfogsági büntetés hátralevő részét teljesen elengedni; Lieszkowszky Ferencinek pedig a haditörvényszékileg megítélt várfogsági bünte­tés felét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott, minélfogva az ez utóbbinál 1852 dec. 30-án véget ért. A cs. k. földmivelési és bányaügyi minisztérium ré­széről ezennel köztudomásra juttatik, hogy a folyó 1852-ik évben az erdőgazdák államvizsgálatai, a­men­nyiben vizsgálatra bocsátható jelöltek jelentkezni fog­nak, Szeben, Lemberg, Prága, Troppau, Linz és Triesz­ten kívül, Budapesten is, és pedig november hó máso­dik felében fognak tartatni. A kellőleg okmányuk­ és osztályszerűleg bélyegezett kérvények a vizsgálat alá bocsáttatás végett, az illető jelöltek által a magyarországi cs. k. helytartósághoz leg­feljebb 1. évi September végéig benyújtandók, ellenkező esetben azok tekintetbe nem fognak vétethetni. A vizsgálati díj, melyet minden jelölt még a vizsgálat előtt a budai cs. k. országos főpénztárnál letenni tarto­zik, 10 pengő forint. A cs. k. magyarországi pénzügy-igazgatóság által a miskolczi gyüjtőpénztárhoz ideiglenes segéddé Müller Eduárd, a kassai cs. k. kerületi pénzügyigazgatóságnál volt dijnak neveztetett ki. Budán junius 19. 1852. Magy. Hirl. FŐVÁROSI ÉLET.­ ­ Belügyminiszter úr ő exclja a közelebbi napok­ban történt itt mulatása alatt, méltóztatott megláto­gatni a kerületi főispáni hivatalt az összes bureauk­­kal együtt; megszemlélte a megyeházat valamint a nemzeti múzeumot is , hol gróf De La Motte hely­tartósági alelnök úrtól kisértetve, egy óráig mula­tott, s a különböző gyűjteményeket megtekintette, meleg érdeket mutatván ezen egész intézet iránt. — Hazánkban a forradalmi viszontagságok alatt elpusztult görög nem egyesült egyházak fölségélésére, valamint az ez által elszegényedett lakosok gyámolí­­tására ismét 786 pft 40 kr. érkezett Oroszországból a görög nem egyesült patriarcha Rajacsics József - exeljáttak kezéhez. Ez összeg annak rende szerint, valamint az előbb érkezett segélyezések, a nevezett kárvallottak között kiosztandó.­­ A Pest és Bécs között megindulni szándékozott gyorsvonatok, melyekről a lapok több ízben emlé­keztek , mint hírlik, nehezen fogják September hó előtt megkezdeni működésüket. Az e fölötti értekez­letek még eddig nincsenek bevégezve.­­ A császár fürdőtől a Laszlovszki majorig ve­zetendő s lőerőre építendő vasút tervét e napokban mutatta be Szekrényesi József úr Albert főrig ő cs. kir. fenségének, ki azt megszemlélte, s az egész vállalat iránt tetszését nyilvánítani, a kivitelhez szükséges pártfogást, segítséget ígérni méltóztatott. — A M. H. közelebbi számában dr. Obonyai fi­gyelemreméltó czikket közöl a magyar ásvány- és gyógyvizek érdekében. Méltó nehezteléssel kérdezi, vájjon mi okból ajánlják főbb orvosaink s ezek vak utánzói, a hozzájok folyamodó betegeknek a külföld ásvány- és fürdő­vizeit ? midőn a hazánkban, köze­lünkben levő gyógyvizek, Európa minden ásvány­vizeivel és fürdőivel minden tekintetben vetélkedhet­nek. Ennek okát abban keresi, hogy orvosaink nem foglalkoznak a chemiával s hogy legtöbben a kül­földi fürdőket csak neveikről, s legáldásosabb fürdő helyeink­­ legnagyobb részét nevéről sem ismerik. Fájdalommal említi az indiferentismust, melylyel --------------------------------­

Next