Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-27 / 765. szám

*65 1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken: Pesten : Évnegyedre 5 f. — k.p.. Egy hónapra 1 ft 3» k. p. Kélévre 1.* „ „ n! Évnegyedre 4 ,,— „ A havi előfizetés, mint a . e A i • .• i i .­­ Felevre . » ,i — n n­yámon kinti elallas isi megszűnt.­­ Egyes szám. . 4 ,, „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illetői minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICSI fi.­árhoz intézendő, úri-utcza Lak­ért ház 8. Szerkesztés! iroda: u­ri-utcza 8. sz. A havonk­éti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számíttatik. .Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Hétfő, sept. 27-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­ígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták né­gy­­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve —jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1852-diki october-decemberi évnegyedi folyamára. A­­PESTI NAPLÓ a jövő évnegyedre is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg a szerkesztőség különösen a közlések gyorsaságára és sokoldalúságára fordítandja figyelmét, s általában mindent elkövetene, hogy a t. közönség megelégedését minél nagyobb mértékben kiérdemelje, mit annál inkább hisz elérhetni, mivel siikerü­lt többeket publicistáink elismert jelesletei közöl dolgozótársakul megnyernie. —Azonkívül intézkedtünk, hogy mind fővárosi naplórovatunk — különös tekintettel a fővárosi közéletre, s minden közhasznú, tudományos és művészeti intézetekre, mind vidéki híreink, eredeti levelezésekkel gazdagítva, minél élvezetesbek legyenek. Lapunk iltatára érdekességének kiemelésére megemlítjük, hogy legjelesebb íróinktól hozank szépirodalmi dolgozatokat, s azokon kívül érdekes könyv- és szinbio­nálatokat. — Figyelmeztetjük különösen a t. közönséget, hogy a műtárban october 1-vel Jókai Mór­nak egy új történeti regényét kezdendjük meg, mely a köztet­széssel fogadott „Erdély aranykorának“ folytatását képezendi. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 ft p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 forint, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló” kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza •szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. A septemb. 5-ki legmagasb határozat folytán, és a pénzügyminisztérium 1832 sept. 4. bocsátványa 2. §. értelmében, 25,000,000 forint a 80,000,000 ft. állam­­kölcsönre befolyó pénzből a forgalomban levő állampa­­pirpénz további kevesbítésére van szánva-E határozathoz képest ezennel köztudomásra juttatik, hogy 1832 sept. 29-kén , 2 és 2 millió állampapirpénz, és pedig 2 millió ft. kamatos birodalmi kincstárjegy és 2 millió utalvány Magyarország közjövedelmeire, az ausztriai nemzeti bank igazgatósága egy tagjának jelen­létében , a Glad­en levő hamvasztó-házban el fog törlesztetni. Bécs, sept. 22. 1852. A cs. k. pénzügyminisztérium. Az országos cs. k. magyar pénzügyi igazgatóság által, a cs. k. pénzügyi főfelügyelő Sárkány Pál má­­sodosztálybeli makói cs. k. adószedői tisztté neveztetett. A magas cs. kir. igazságügyi minisztérium a pest teréz külváros területére nézve ujdon felállittatott cs. k. ideiglenes járásbírósághoz járásbiróul: pesti cs. k. megyetörvényszéki ülnök , Miske Györgyöt, segédekül pedig a pest józsef- és ferenczvárosi járásbíróságnál működő megyetörvényszéki ülnök Suhajda Jánost, és az álladalmi cs. k. főügyvédségnél alkalmazott Stoffer Lászlót; továbbá a pest bel- és lipótvárosi cs. kir. járás­bíróságnál levő Jancsó Károlynak a pesti cs. k. megye­­törvényszékhez tett berendelése által megüresedett segédi, egyszersmind ülnöki állomásra megyetörvény­széki figyelő, Külley Edét; végre a pest ferencz- és józsefvárosi cs. k. járásbírósághoz , a terézvárosi járás­bírósághoz áttett Suhajda János helyébe szintén segé­dül, egyszersmind ülnökül a kalocsai cs. k. társas bíróság ülnökét Péterffy Lajost ideiglenesen kinevezte. A pesti cs. k. ker. főtörvényszéki elnökség által. (Magy. Hirl.) TARTALOM: Telegrafi tudósítások. A franczia-belga viszály. Hivatalos. (Kitüntetés. Államkölcsön-ügy. Kineve­zések.) Vegyes hírek s események. K­ül­föld. (Francziaország. Németország. Helvélia. Bel­gium. Olaszország.) Egyházi s nevelési ügyek. (Tanodai tudósít­­ványok.) Vegyesek. (Kereskedelmi hirek. — Nemzeti színház.) Mit jár. (Anglia története II-dik Jakab trónralépte óta. Irta Macaulay. Angolból ford. Csengeri A.) Budapest, sept. 27-én. TELESD­API TÜDÍSK­­lOK Palotai tábor, sept. 25. — (Magyarország kat. és polg. kormányzója a cs. k. belügyminisztériumhoz). Ö cs. kir. Ap. Flge a hadgyakorlatról visszatérve, is­mét a palotai táborban foglalta el szállását. Palotai tábor, sept. 25. — (Grünne gr. ő exclja, Kempen altábornagyhoz Bécsben). Ö Flye f. hó 23- kán a kétnapi hadgyakorlat végett legfelsőbb udv. szállását Gyömrőre, 24-kén pedig Maglódra helyezte át, s ma 25-kén ide ismét visszatért. Ezen hadgya­korlatok, melyeknél ő Fige egy hadtestet­­ cs. Fen­sége Albert főherczeg ellen vezénylett, mihez épen semmi rendelkezések előre nem tétettek közzé, hanem a körülmények szerint egészen mint ellenség előtt, történtek az intézkedések , igen tanulságosak voltak a magasabb törzstisztekre és tábornokokra nézve s eleven képét tüntették föl a valóságos harcznak, mely­nél minden fegyverzetű csapatok tökéletes gyakorlati képességet tanúsítottak. A táborbani egészségi állapot tökéletesen megnyugtató. Páris, sept. 24. — Doubs-t árvíz borítja. Az el­nök Grenobleba megérkezett. Kormányi sürgönyök jelentik, hogy a népesség lelkesedése ott nagyobb, mint akárhol. Brünn , sept. 24. — Tegnap d. u. Södfél órakor a belvárosban egy magánháznál tűz ütött ki, mely há­rom épületet s ezek közt a városi malátaházat, to­vábbá a ferenczrendiek templomtornyának fedelét el­hamvasztotta. 9 órakor estve a tűz tökéletesen elal­tatott. M­áris: September 24. — A „Moniteur“ egy a csá­szársági kérdésre vonatkozó czikket hoz, mely alig enged többé kétkedni a császárság leendő kikiáltatása iránt. Roma, september 24. — Regnault de St. Jean (P Angely franczia tábornok ide érkezett. Ő szentsége a pápa Gandolfo kastélyból Porto dAnzioba utazott el, e kikötőt megtekintendő. Catanea, september 18. — Az Aetna tűzfolyama Milo felé vette irányát, mi­által Zufferanára nézve a veszély el van hárítva. Nápoly, september 17. — Tizenkét politikai vét­kes és negyven közönséges bűntevő legújabban ke­gyelmet nyert. Zár­a , september 21. — Egy felhőszakadás Cat­­taroban nagy pusztításokat tőn. A földek vízzel bo­­ritvák, minden patak megáradt. (C. C.) Az alkudozások Francziaország és Belgium között hirtelen s váratlanul félbeszakasztottak. Ez pe­dig, daczára annak hogy már némi egyezkedés jött vala létre, az által idéztetett elő , hogy Francziaor­szág, mely az 1845-diki szerződést egészen feledni s azzal egészen felhagyni látszott, hirtelen s várat­lanul azon igénynyel állott elő, hogy e szerződés nyittassék meg, mert különben a belga kőszén s vas bevitele magasabb vámmal fog terheltetni. E gyors akaratváltoztatásra úgy látszik az szolgáltatott okot, hogy a franczia selyemkelmék , borok bevitele, mi­nek az 1845-diki szerződés igen kedvezett, tetemesen kezdett csökkenni, mit a lyoni s bordeauxi nagy gyám­okok s kereskedők érzékenyen tapasztaltak. A belga kormánynak talán lett volna oka panaszra azon mód miatt, melylyel a franczia kormány a maga kívánságát kifejezte, annyival inkább, mivel vilá-­­­gosan hasznos előnyt kiván elérni; mert borokat s selyemkelméket, mint fényűzési czikkeket Belgium magasabb vám mellett is hozathat, s azoknak e miatt kissé korlátoltabb fogyasztása nem Belgium, hanem Francziaországnak van kárára.­ Nem igy áll a dolog a kőszén-­s vassal, mely leginkább a leg­közelebbi vidékről hozatandó, s a nevezett ipar­ágaknak nem csak feldolgozási anyagát, hanem gyakran nélkülözhetlen alapfeltételét képezik. Lát­ni való tehát , hogy Francziaország e repressa­­lia által magának előnyt biztosítni nem képes. Mindamellett a belga kormány el nem mulasztá a franczia kormánynak oly különös módon kife­jezett kívánatát annyiban teljesíteni, hogy a kívánt alkudozást megnyitotta. Ez nem vezetett kívánt ered­ményre , mert Francziaország a belga kőszén s vas várnát csakugyan felemelte. E rendszabály természe­tesn kellemetlenül hatott a belga kormányra, s eb­ből könnyen kimagyarázható az alkudozások félbe­­szakasztása. Ez bizonyítja, hogy Francziaország s Belgium közt némi feszültség létezik, mi most vám­­harcz alakjában tűnik elő. Remélhető azonban, hogy e viszály minél előbb ki fog egyenlítetni. Ezen törté­netekkel bizonyára egybeköttetésben van Orban-Frére pénzügyminiszter lemondása, s a pénzügyi tárczának ideiglenesen Lieds úr általi átvétele. Új kormányfér­fiakkal könnyebben fel lehet újra venni a megsza­­kasztott tárgyalásokat, s most Francziaországtól fog függni úgy fogalmazni kívánságait, hogy azoknak Belgium becsülettel eleget tehessen. A TESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ANGLIA TÖRTÉNETE II. Jakab trónralépte után. Angolul irta MACAULAY. Magyarul kiadja CSENtGERY AN­TAL.— Előfizetési ára a két nagy kötélből álló munkának épf. Csengery ur fordításából már két füzet forog az ol­vasó közönség kezén. Nem ismerek körülményeink közt, irodalmunkra nézve szerencsésebb választást, mint e nagy történeti munkának magyarítását. E választás már magában érdem. Macaulay— kinek írásmódja, egyszerűség, tartalmasság , díszes és folyékony nyelv , az eszmé­nyeknek nemzeti, politikai, fejlődési s mindenek felett emberi szempontbóli felfogása, a személyeknek úgy­szólván drámai jellemzése által tűnik ki — hű , sza­batos, rövid, erős nyelven van itt visszaadva. Műfor­dítás ez, classicai nyelv ez, és ez benne a második érdem. ,,Vannak művek — mond a kiadó — melyek egyik vagy másik nagy nemzetnél megjelenvén, körutat tesznek Európában, melyeket minden irodalomnak bírnia kell, ha kívüle nem akar maradni az emberiség közös mozgalmának. Ilyennek tartottuk Macaulay érintett történeti művét. — Minden nép, minden párt tanulhat e munkából, de senki sem tanulhat többet, mint ép a magyar. Voltak idők, mikor a magyar pub­licisták hosszasan fejtegették a hasonlatot hazánk és Anglia történeti viszonyai és intézményei közt. Nem ismerünk művet, mely e hasonlatot, de egyszersmind a különbségeket is kiáltóbban tüntetné élőnkbe. — S a­mily tanuságos, oly kellemes olvasmány e jeles munka. Történetírói szigor, részrehajlatlanság mellett, művészi alak s mondhatni egészen emlékirati könnyű­ség és hűség jellemzi azt!“ A magyar olvasó maga fogja átlátni, ha egyszer e munkát kezébe vette, minő kincs az, melyhez e füze­tek kiadója által jut. A kiadó publicistái és műitészi tolla a hazában is­meretes , és ő nyújt arról nem kezességet — de e két füzet vétele után már bizonyságot, hogy a nagy tör­ténetírónak sem tacitusi nyelve, sem előadásának művészi alakja s fényképei, sem pedig az azokban lakó mély értelem nem mosódott el e fordításban. A német fordításnál hasonlíthatlanul jobb az, szebb és hűbb — minek oka a magyar nyelv hajlékonysága­ és zengzetességében is van —; az angol eredeti­nél gyakran rövidebb és tömöttebb — és ez a mű­fordítás. Nyelvünk ékességére , eredetiségére 63 dí­szére nem kevesebb gond van itt fordítva, mint a szavak azon választékosságára, melyen a gondola­tok kifejeztetnek. Gondolat, a szó a szó, a gondo­lat mellett úgy állanak, mint menyasszony vőlegé­nye mellett. Az első füzet Anglia történetét a restauratio előtt foglalja magában. Végig fut az eseményeken a leg­régibb kezdettől, midőn a szász gyarmatosoknak keresztyén hitre térésével Anglia, az eltűnt Britan­nia helyén megjelen­t a Cromovell ház bukásáig. „Nagyon tökéletlenül teljesíteném feladatomat — mond a nagy történész — ha csupán csaták és ostro­mokról , kormányok emelkedése és bukásáról, udvari cselszövényekről és a parl­ament vitáiról írnék. Igyek­szem a nép történetét szintúgy előadni, mint a kor­mányét , vázolni a hasznos és szép mesterségek fej­lődését , leírni a hitfelekezetek keletkezését s az iro­dalmi izlet változásait, festeni az egymást követő ivadékok szokásait, azon változásokat sem mellőz­vén , melyek a ruha, bútorzat, lakomák körül s a közvigalmakban történtek. Örömest tűröm a szemre­hányást , hogy a történetírói méltóságról alászállot­­tam, ha e század angolai elé hű képet állíthatok őseik életéről.“ E sorokat csak úgy találomra hozom fel, hogy lássék, mint vannak abban a pontok összefoglalva. E nyelvbeli tömörség ismertetésem folytán mindenütt látszani fog, a mennyiben a történeti előadásra hi­vatkozom. „Kezdetben mi sem mutatott azon nagyságra, melyre Britannia hivatva volt. Lakosai, midőn a ty­­rusi hajósok ismerni kezdők, kevéssel állottak fen­­sőbb fokon Sandovich szigetben szülötteinél. Meghó­dítók a római fegverek, de a római művészetek és tudományoktól gyönge máz ragadt reá. A nyugoti tartományok közül, melyek a Cs­sárok alatt voltak, utolsó vala, meghódittatott s első, mely oda lön hagyva, stb.“ „Azon csekély felületes polgárisultságot, mely délszaki uraikról szállott a britekre , eltörték az V- dik század viszontagságai. A száraz­földi országok­ban, melyekre a római birodalom akkoron feloszlott, sokat tanultak a hódítók a hódított népektől. Bri­tanniában a hódított faj oly vaddá jön, mint a hódí­tók valónak, stb. stb. Fejtegettetik: mint volt a szá­razföldi érintkezéstől Britannia elzárva. Párhuzam vonatik a papi kormány és vad erő­­szakkali igazgatás között. Az ész hatalma, habár visszaélnek is vele — mond az író — mindig jobb s nemesebb, mint azon hatalom, mely csupán testi erőben áll. Emlittetik azon befolyás, melyet a pápa gyakorolt és szellemi felsőbbsége által követelt, — mint egyesültek nyugati Európa államai egy nagy közállománynyá, mint szelidítette a keresztyénség gyakran a hódítók kegyetlenségét, mint növekedtek a szeretet kiebbható érzeményei; mint vétettek fel e nagy szövetségbe az angolok szász elődei; mint nyilt rendes összeköttetés a brit partok és Európának azon része közt, melyben a régi hatalom és országlat nyomai még láthatók valának , mennyit szenvedett Anglia a szétrajzott dán és scandináv tengeri kalózoktól, kiket erő, hősiség, kegyetlen vadság és a keresztyén név gyűlölete jellemzett; mint települtek kalandor gyar­matosok, a balti tenger mellől, a keleti partokra. Leiratik a harcz, a két szilaj teuton faj között, mely hat nemzedék idején által tartott, mint viselt a nor­mán faj a keresztyénségben legelőbbkelő szerepet, vitorláik mily rettentők valának a csatorna mindkét partjaira, mint alapítanak hatalmas országot, mely befolyását lassankint messzire kiterjesztő, e jeles nép szomszédsága Anglia közszellemére minő hatást gyakorolt. A hastingsi csata és a rá következett ese­mények, nemcsak normán herczeget ültettek az an­gol trónra, hanem Anglia egész népségét a norman­­iai zsarnoksága alá vetették. Zsarnokaink hatalma és dicsősége —­ mond Macaulay — elvakstá Ázsiát, HIVATALOS. Ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevél által a megyei­ törvényszéki senatus ideiglenes elnökét Pesten, Koller Ferenczet, hűség és feláldozással tett szolgálatai legkegyelmesebb elismeréséül, ausztriai nemesi rangra „granzowi“ előnévvel, emelni mél­­tóztatott.

Next