Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)
1852-11-21 / 812. szám
országaiban is, melyekben eddigelé a szabadalmi törvény hiányzott, a szükséges utalomban részesítsük, és az 1932 diki mártius 31-kén kelt nyilt parancs óta szerzett azon tapasztalatok figyelembe vételével melyek az eddigi szabadalmi törvények némely kijavítását és kiegészítését szükségesnek tanúsítottuk, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után, birodalmunk egész terjedelmére nézve következőket találtunk megállapítandóknak : I. szak. A kizárd szabadlom tárgyáról. 1. §. Kizáró szabadalom, a következő 2, 3, 4 és 5 %-ban foglalt korlátozások alatt, minden oly uj fölfelfedezésre , találmányra vagy javításra adathatik, mely a) az iparüzlet valamely uj termelőkét, vagy b) a termelésnek valamely uj eszközét, avagy c) a termelésnek valamely uj nemét tárgyazza, keressék bár a szabadalom ausztriai álladalmi alattvaló vagy külföldi által, hogy ha azon tárgy a következő (2—5) §§-ban a nem szabadalmazhatók gyanánt megjelöltek közé nem tartozik. Fölfedezés alatt pedig valamely az előbbi időkben ugyan gyakorlott, azonban újra egészen elenyészett, vagy átalában a belföldön ismeretlen iparüzleti eljárási módnak minden föltalálása értetik. Találmány alatt valamely uj tárgynak új eszközökkel, vagy valamely uj tárgynak már ismeretes eszközökkel, avvagy valamely már ismeretes tárgynak az eddig elő ugyanazon tárgyra alkalmazottaktól különböző más eszközökkel minden előállítása értetik. Javításnak vagy változtatásnak valamely már ismeretes vagy szabadalmazott tárgyhoz oly készület, szerkezet vagy eljárási módnak hozzáadása tekintetik, mely által a tárgy czéljában, vagy termelésének módjában kedvezőbb siker vagy nagyobb gazdálkodás eszközlendő. Valamely fölfedezés, találmány vagy javítás újnak tekintetik azon esetben, ha az a kért szabadalom idejéig a belföldön sem nem gyakoroltatik, sem közzétett nyomtatvány által nem ismeretes. 2. §. Élelmiszerek, italok és gyógyszerek készítésére, továbbá oly fölfedezésekre, találmányokra vagy javításokra, melyeknek gyakorlata közegészségi, erkölcsiségi vagy biztossági tekintetekből avagy általános álladalmi érdekből a törvényes rendeletekhez képest meg nem engedhető , szabadalom nem adatik. 3. §. Olyan fölfedezésre, találmányra vagy javításra, melynek a külföldről az ausztriai államterületre leendő bevitele szándékoltatik , csak azon esetben adathatik kizáró szabadalom , ha annak gyakorlata még külföldön is kizáró szabadalomra van szorítva. Ilyen adományozásban azonban csak a külföldi szabadalom tulajdonosa vagy annak jogutódja részesülhet. Ezen korlátozások nélkül a külföldön tett, a belföldön azonban még gyakorlatban nem álló fölfedezés , találmány vagy javítás szabadalmazásának nincs helye. 4. Valamely már ismeretes vagy kizáró szabadalom által etalmazott tárgy javítására csak azon korlátozással adatik szabadalom , hogy az ne az egész tárgyra, hanem pusztán a javított részre vonatkozzék. 5. §. Tudományos elvre , vagy tisztán tudományos tételre kizáró szabadalom nem adatik, még ha az elv vagy tétel iparüzleti tárgyakra közvetlenül alkalmazható volna is; azonban az ilyen elv vagy tétel minden oly új alkalmazása szabadalmazható, mi által valamely új iparüzleti termelők , új termelési eszköz, vagy valamely új termelési mód jö létre. Két vagy több egymástól különböző fölfedezéseknek, találmányoknak vagy javításoknak egy szabadalomban egyesítése csak azon esetben engedtetik meg , ha ezen fölfedezések, találmányok vagy javítások mint alkatrészek vagy ható eszközök ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak. II. Szak. A kizáró szabadalom elnyerése végetti föltételekről , és az annak elnyerése végetti eljárásról. 7. g. Annak, ki valamely új fölfedezésre, találmányra vagy javításra kizáró szabadalmat akar nyerni, az ezen törvényben kiszabott föltételeket kell teljesítnie. Ezen föltételek következők : a) Az illető hatósághoz kellően szerkesztett és olvasható , hogy az embert érzéketlen eszközzé tenni nem lehet. A gyártulajdonos szavának állt. Alig telt el ugyanis egy-két hét, és Wilson ur Harris tanyájára sietett, mindent elkövetni, hogy Györgyöt tőle kinyerhesse. De Harris úr minden kérést viszszautasíta, nem hagyván említetten azon öszvesuttogást, mit Wilson úr és György között észre vett ott, midőn ezt haza hozta, így az emberibb érzelmű gyámok igyekezete, valamint a szerencsétlen rabszolgának minden reménye füstbe ment. Az élet, mi előtte álló, nem volt egyéb örökös igánál, mi egy zsarnok leleményes gyötrései által elviselhetetlenné válik. Egykor egy emberszerető jogász ezt mondá : ,,Legroszabb szolgálat, mit ember irányában tenni lehet, őt fölakasztani.“ De van más bizonyos szolgálat mit ember irányában tesznek s ez O ROSZABB. Györgynek Elizzeli egybekelése a boldogabb napokban történt, midőn tudniillik amaz Wilson sír gyárában dolgozott, s onnani eljövetele, történetünk kezdete előtt néhány héttel. Vegyük fel most újra e történet fonalát. Shelbyné aszszony már elindult a szomszéd látogatásra s Eliz gondolatokba merülve néze az elhaladó kocsi után , midőn hirtelen gyöngéd érintést érte vállán. Gyorsan megfordult. Előtte férje állt. „Te vagy György ? Hogy megijesztél s még is mint örülök e viszontlátásnak, de jár szobámba , hadd cseréljük ki a magányban érzelmeinket.“ Ezen szavakkal egy kicsiny, de csinos szobába vezető, mely a pitvarra nyílt víznője szobájának szomszédjában. Itt szokta ő kézimunkáját végezni. „Mennyire örülök ittléteden!“ szóla ő „de miért vagy ily komoly ? Nézd csak Harryt, mennyire megnőtt, mily szép lett, s ezen szókra megcsókoló a kedves kisfiút, ki, mivel atyját csak ritkán látható, tartózkodva húzta vissza magát , anyja ruhájába fogódzva. „Óh bár ne született volna“, szólt György keserűen. Bár én se születtem volna.“ Eliz ijedve nézett férjére, s szemébe könnyek tódultak. „Szegény Elizem, megbocsás, hogy ily érzelmeket okozok neked , szóltamaz gyöngéden. „Tudod , mennyire szeretlek, de épen ezért óhajtom, hogy bár soha sem ismertél volna, úgy most boldogabb lennél.“ „Ugyan György, hogy beszélhetsz így. Történt tán valami? vagy valami veszély fenyeget? Hát nem valónk-e legboldogabbak, mig te a gyárban dolgozál ? „Azt én igen jól tudom, édes Elszem ide...“ itt szava fenakadt, önkénytelenül voná magához gyermekét, ölébe emelte azt, s gondolatokba merülve néze dicső setét szemeibe. „Mily tökélyes hasonmásod ő, és te a legszebb nő vagy, kit valaha láttam, s a legjobb , kit valaha látni fogok ; de ok mégis vajha sohase láttalak volna tégedet, s te engemet ! Igen Eliz ! nálam szerencsétlenebb ember e világon nincs, — életem önmagát emészti fel — keserűbb az nekem az ürömnél — nekem nyomorult , megvetett rabszolgának! És még téged is magam után vonlak, téged is szerencsétlenné tevélek ! Mit ér az igyekezet valamit munkálni, vagy valamit tudni, s a törekvés valamivé lenni ? Mit ér az élet ? — valóban, nekem nem kell többé az élet!“ „Oh György, kedves Györgyöm ! szavaid vétkesek ! Tudom én, mily szerencsétlenség a gyártoli megválásod, s mostani urad szigorúsága; de az istenért,légy nyugodt és tűrj — még talán . . . „Tűrj!“ szóla félbenszakitva neje vigasztaló szavait. „Hát nem tűrtem békével eleget? Szóltam-e csak egy szót, midőn ő eljött, a engem magával vitt (a világon mi,idén ok nélkül, onnan , hol irántam minden ember oly jó volt ? Munkabérem utolsó fillére is zsebébe ment, s mindenki csak dicsérőleg szólt szorgalmam és munkámról.“ „Igaz, — lesújtó ránk nézve !“ szólt Eliz — „azonban ő urad“. „Uram i s mi jognál fogva uram ? ez az, mi engem bánt. Nem épen oly ember vagyok-e mint ő? — én jobb ember vagyok mint ő ; nála jobban értek a dolgokhoz; jobb gazda vagyok, jobban olvasok, írásban ügyesebb vagyokb mint ő; s mindezt magam szereztem magamnak — nem általa, hanem neki daczára szereztem magamnak; s most mi joga van engem igás karmává tenni ? engem oly munkától venni el, mire én képes vagyok, képesebb mint ő, s oly munkára szoritni, mire egy ló is képes ? s mindezt csak azért teszi, hogy megalázzon, s szántszándékkal a legnehezebb munkákat méri rám!“ „Az istenért, György ! kerüld e gondolatokat, — beszéde ijesztő, még ezt sohase hallom ajkaidról; félek, valami borzasztó tettre vetemülsz. Érzelmeid felfoghatók, de légy, kérlek, óvatos, oh, légy óvatos érettem s Harryért!“ „Óvatos voltam és tűrtem, de mindig nehezebben megyen — maga a vér fellázad, s magok az izmok is elállanak. Minden lehetőt feltalál, mi engem legnagyobb mértékben boszant és gyötörhet. Azt hittem, munkámat végezvén nyugton lehetek, s maradand egy kevés nyugodt időm, mit olvasás- és tanulásra szántam; de mentől nagyobb szorgalmat lát bennem , annál több terhet rak reám. Azt szokta mondani, hogy ha nem zúgolódom is, ki látta belőlem az ördögöt, mi bennem lakik, s nem nyugszik, míg azt ki nem hajtja; de érzem, közelebbről oly módon fog az kitörni, hogy ő kegyelme nem köszöni meg.“ (Folytatjuk.) a kiszabott mellékletekkel ellátott kérvény általi folyamodás; b) a meghatározott díj lefizetése; c) azon kötelezettség teljesítése, miszerint az új fölfedezés, találmány vagy javítás világosan és teljesen leírassák és azon esetben, ha elegendő világosság szerzése végett szükséges volna, rajzok vagy minták által akkér érzékettessék, hogy azt — a szabadalmi idő lefolyta után közhírré tétetvén — minden szakértő utánozhassa. 8. §. A kizáró szabadalomérti kérvények , a helytartóságoknál , vagy hol politikai kerületi hatóságok (kerületi hivatalok , delegátiók , megyei hatóságok) léteznek, ezeknél nyújthatók be. 9. §. Ezen kérvények az A. alatti minta szerint szerkesztendők. A kérvények maga a szabadalomért folyamodó vagy annak teljhatalmazottja által nyújthatók be. Minden ilyen kérvénynek magában kell foglalnia: a) a szabadalmat kérőnek vezeték- és keresztnevét , polgári állását, lakhelyét, és ha netalán maradandóig belföldön nem laknék , belföldön lakó fölhatalmazottjának n nevét, polgári állását és lakhelyét is. A vezeték- és keresztnévnek, polgári állásnak stb. a szabadalmat kérő részéről, előadása akkor is szükséges, ha a szabadalom a szabadalomtulajdonos valódi nevétől eltérő czim alatt gyakorlandó. Ily esetben a választott czim is megnevezendő. Ezen czimnek azonban , egy már létező czimmel, a czimvezető beleegyezése nélkül, egyenlőnek lennie nem szabad; b) a fölfedezésnek, találmánynak vagy javításnak lényege szerinti megnevezését (czimét) ; c) azon évek számát, melyekre a szabadalom kéretik. Ezen évek száma legfelsőbb engedelem nélkül tizenötön túl nem terjedhet, és oly szabadalmaknál, melyek már külföldön léteznek, s melyeknek az ilyes szabadalom tulajdonosa vagy annak engedményese által belföldrei átvitele szándékoltatik, a külföldi szabadalomnak még le nem folyt éveire szorítandó. (Magy. Hirl.) (Folyt. köv.) FŐVÁROSI BÍRTÁR Fest, nov. 20. A „Magyar Hírlap“ és a l. magyar olvasóközönségnek. E nyár elején az éjszakamerikai unióban egy irány regény, Tamás bátya kunyhója, Mrs. Slarriet Beecher Stowetól jelent meg, mely kiadása után azonnal példátlan sensatiót okozott, s nemcsak hazájában, hanem Európában is gyorsan számtalan példányban terjedt el, és számos angol, franczia s német lap sietett az érdekes művel, mely nemcsak művészeti s költői becscsel, hanem mélyenható politikai jelentőséggel is bir , olvasóit, annak egész kiterjedésben vagy kivonatbani közlése által megismertetni. — A többi közt mi, a mű nagy kiterjedése miatt, az utóbbira határoztuk magunkat, s lehető legnagyobb gyorsasággal intézkedtünk, hogy e regény főbb fejezeteit angol eredetiből lefordíttassuk, s azokat csupán az egybefüggés kitüntetése végett, a mese többi részének rövid kivonatos elbeszélése által egybekössük , hogy igy olvasóinkat a mű szépségeire s jelentőségére figyelmessé téve , idennek vágyat ébresszünk az egész regény olvasása s leírására. Azonközben örömmel tudattuk mi is azon hirt, melyről értesültünk, hogy a jeles műnek magyar nyelvre áttételén Irinyi úr dolgozik, úgy örömmel tudatandjuk , ha a kérdéses regény, nemsokára egészben megjelenik. Most, hogy lapunk 809-dik számában az általunk már azelőtt, hogy Irinyi úr szándékáról értesültünk volna, eltökélt s munkába vett közleményt megkezdtük, ezért a ,,Magyar Hrt.“ újdondásza tegnapi számában minket szemtelen „voltt mindennapi kalózszerű botránnyal“ kifejezéssel vádol, állítólag, mivel ez által Irinyi úr vállalatának elibe vágunk, holott valamint eredetileg az volt czélunk, hogy a jeles műre közlésünk által a t. cz. olvasóközönség figyelmét felhívjuk , úgy ezen szándékunktól azon értesülés után is nem találtunk okot elállani, úgy vélvén, s azt hiszszük, nem alaptalanul, hogy ezáltal azon vállalatnak legkevésbé sem ártunk, sőt inkább azt valamennyire elősegítjük, midőn ezen nemcsak költői, hanem egyszersmind politikai jelentőségű regény jelesebb fejezeteit egybefüggésben a magyar olvasó közönség figyelmének felébresztése végett közöljük: ítéljen minden elfogulatlan. Mi pedig a „Magyar Hírlap“ újdondászának egy bécsi lap német fordításábeli áttétel ráfogását s egyszersmind rágalmát illeti, kijelentjük, miszerint egyenesen az angol eredetiből dolgoztattuk s szerkesztettük egybe közleményünket Mrs. Harriet Beecher Stowe „Tamás bátya kunyhója“ czímü regényéből. Ugre mi a „Magyar H.“ újdondászának a magyar irodalom és nemzetiség melletti látszólagos s ellenünki gyanúsítással kifejezett buzgólkodását illeti, erre csak azt viszonoztuk, hogy valósággal az irodalmat hőn pártoló magyar olvasó közönségnek kisebbítése azon álnok insinuatio, mintha a szóban forgó mutatványok közlése által ily korszerű irodalmi vállalat megbuktatása czéloztathatnék, vagy ha botorul czéloztatnék, elérethetnék. A „Pesti Napló“ szerkesztősége. — A budavárhegyi alagut-építő társaság napokban veszi át a Budavár oldalain azon közhelyiségeket , melyek az alagút építéséhez kivántatnak , hogy a munkálatok folyamatba létethessenek.Ismételve megjegyezzük, mikép e vállalat létesítéhez a lánchídtársaság legutóbbi közgyűlésének határozata szerint, 250 részvény vételével járult, s nem 200-al, mikép az a Localblatt közlése után a többi lapokba is becsúszott. Az alagút építési költségei 350,000 pftra számitvák, melyek előteremtésére 100 pftos 3500 részvény kívántatik, minélfogva a lánczhídtársaság az összes részvények 14-ed részét vállaló el. Hallomás szerint b. Sina György ismét két igen szép uradalmat vett Magyarországon, t. i. a tatait és csákvárit gr. Eszterházy Miklóstól. A pesti hengermalom igazgatósága elhatározó, miszerint az e malomban őrlött különféle lisztfalak árszabályai havonkint falragaszok által közzététetnek, azon mindkét szomszédvárosi raktárakkal együtt, hol a hengermalom gyártmánya kapható. — A pesti takarékpénztár tulajdonához tartozó egykor Almásy-féle ház a zöldkorl utozában, minden bizonnyal a legközelebbi tavaszon fog háromemeletes nagy házzá átépíttetni. — A pesti Lloyd helyiségében a váltói s természettani előadások múlt kedden ismét megkezdettek. A társaság titkára jövő héten fog a versenyzők közöl választatni, kiknek sorában mint halljuk, egypár külföldi egyén is létezik. A helybeli ev. szláv egyházközség gyülekezetében nov. 7-kén a nevezett egyházközség elöljárója Valaszky János úr, teljhatalommal ruháztatott fel, a német s magyar ajkú testvéregyházközségekkel a fenforgó elválási ügyben barátságos egyezséget kötni , mi ha nem sikerülne, akkor az egyházközség elöljárói haladéktalanul kövessenek el mindent, mi a község fennállását biztosíthatja; az egyházat és iskolát a magas kormány védelme alá helyezzék, s ezen intézetek fenállását általa biztosítani törekedjenek. — Sárközi Ferenc, kinek zenekara a Komlókertben előbb kizárólag játszott, illendő törékenységgel fogadta, midőn a Komlókert tulajdonosa bizonyos napokra Patikával és Kecskeméti zenetársaságaival is szerződött; ellenben most, midőn a „Liciniushoz“ czimzett vendéglő tulajdonosa, hol kétségkívül a fővárosi s vidéki vendégek színének egy nagy része szokott estenkint mulatni, Sárközi zenekarát fel akarná fogadni, az ott játszani szokott két fölnevezett társaság főnökei ezt egész erejükből ellenzik, s hallamzás szerint készebbek az ottani működésről lemondani, semhogy Sárközi zenekará-nak is engedjenek némely napok alatt helyet. Valóban csodáljuk e türetlenséget, s nem tudjuk máshonnan magyarázni, mint hogy tán félnek a közkedvességben részesülő társaság versenyétől, melynek kitűnő játékát sokoldalú programmja is érdekesíti. — Sárközi Ferencz , kedvencz zenekarvezérünk, egy előkelő nő fogadott leányát fogja következő szerdán arául oltárhoz vezetni; a derék zeneművész kedves alakja s önalkalmazása az előgördített nehézségeket csakhamar legyőzte. — A nemzeti casino tagjai a közelgő farsang roltában két rendkívül fényes társasági tánczvrgalmat szándékoznak az Európa vendéglő teremében rendezni. — A császárfürdő összes helyiségei a tél folytában ujittatni s uj szerelvényekkel elláttatni fognak, úgyszintén a fürdőszobák számát is szaporítani szándékoznak. — Gabnaárak nov. 19-től v. ez. Pesti mérő : búza 14 ft 30 kr—12 ft 30 kr; kétszeres 12 ft 15 kr kr — 11 frt 45 ; rozs 11 ft 45 kr—11 ft; árpa 9 ft 15 kr; zab 8 ft—7 ft 30 kr; kukoricza, régi 9 ft 30 kr; új 8 ft; köles kifejtett 23—20 ft. —• Időjárásunk tegnapig szokatlanul enyhe s kellemes volt; délenkint vékony kékszin köd boritá a távolt s hegyeket, mint a fellegtelen égről ragyogó nap melegen bocsátó éltető sugarait, s jótékony ellentétet képezett az őszi ködfátyolon keresztül, a napfény káprázatában hóborítottnak látszó kopár sziklagerimezével ősi Gellérthegyünknek. Minden 140011109 éledt az enyhe légkörben: ember, állat és természet. A pesti műegyesület részéről vasárnap f. évi november 28-án délelőtti 11 órakor, bálvány-utczai 18. sz. a. Ürményi házban, az 1853 évi egyleti műlap, elnök, igazgató választmány, titoknok és pénztárnok választása , valamint egyéb egyleti tárgyak meghatározása végett, közgyűlés fog tartatni, melyre a t. ez. egyleti tagok minél számosabban megjelenni tisztelettel kéretnek. Ritter Sándor, egyleti titkár. A pesti Lloyd vásár jelentése. Pesti lipótvásár (novemberben) 1852. Ha már a tartósan nyomasztó pénzviszonyok kevés kedvező reményre jogositanak is fel a bevégzett Lipótvásárt illetőleg, mégis az még a táplált csekély várakozást sem elégíté ki. Közművekben , melyekre a nyerstermények hatékony eladása kártékonyan hatott, a forgalom oly csekély volt, miszerint alig emelkedett felül a köznapi ügyletfolyamon. Csupán némely közönséges és a téli czikkek , mint posztó, találtak a jánosfő vételi vásárárakon több vevőre, ellenben külföldi czikkekben semmi üzlet nem történt. Pénzbehajítási és közpénzzeli ügyletek végképen pangtak. Országos terményekben is csekély volt a forgalom, kivéve a gyapjút, melyből mintegy 35.000 mázsányi készlet lehetett, e szerint kevesebb mint remélték , mivel a szállítványok a vidékről, hol meg csak igen kevés mennyiségű gyapjú létezik, gyéren érkeztek be, s ezenkívül egy bizonyos mennyiség a két vásári idő közt is kivitetett. Az eladott mennyiség 20,000 mázsára becsültetik. A maradék tehát körülbelől 15.000 mázsára rúg. A gyapjúvá várt kevés vevő látogató, s az első napok, mivel az eladók erősen ragaszkodtak áraikhoz, csendesen folytak le. Végre közelítés történt, s az ügyletek befejezésre kerültek , meglehetős árkülönbség merülvén föl egyforma minőségekben , mire némely eladókat a szükség kényszerite. Finom posztógyapju 130 fton felül ritkasága miatt kerestetett és megtartó árát, a többi mind, közép finom és középszerű egynyiretü 2—6 frttal alább szállt. Kétnyiretü 2—8 frttal olcsóbban kelt, mint augustusban. Nyári gyapjún a kereskedők 6—8 ft beváltási árt vesztettek, mindazáltal 5 — 6 fttal jobban fizették azokat, mint jun. és júliusban. A bácsin kívül, mely jól kelt, a csekélyebb nyárigyapjúnak , mint például a baranyainak alig lehetett vevőt találni. Bőrgyapju kerestetett, épugy fi- ét nem bárány- és timárgyapju is, a mik hiányoztak. Zigaja és oláhgyapjunak egy része tartós arakon kelt. Fürtös gyapjú 1—2 fttal olcsóbb volt mint augustus- i ben.Homokosgyapjuban a gyaratolók számára a vásár végével erős vételkedv mutatkozott, s meglehetős mennyiségek vásároltattak belőle. Általában nem lehet mást mondani, mint hogy az ügylet ép volt , csak a pénzviszonyok voltak reá nézve ártékonyak. Gyapjún kívül kiterjedtebb forgalom uralkodott még a borban, mely igen erősen kerestetett, s különö