Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)

1852-11-21 / 812. szám

országaiban is, melyekben eddigelé a szabadalmi törvény hiányzott, a szükséges utalomban részesítsü­k, és az 1932 diki mártius 31-kén kelt nyilt parancs óta szerzett azon tapasztalatok figyelembe vételével melyek az eddigi szabadalmi törvények némely kija­vítását és kiegészítését szükségesnek tanúsított­uk, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után, birodalmunk egész terjedelmére nézve követke­zőket találtunk megállapítandóknak : I. szak. A kizárd szabad­lom tárgyáról. 1. §. Kizáró szabadalom, a következő 2, 3, 4 és 5 %-ban foglalt korlátozások alatt, minden oly uj föl­­felfedezésre , találmányra vagy javításra adathatik, mely a) az iparüzlet valamely uj termelőkét, vagy b) a termelésnek valamely uj eszközét, avagy c) a termelésnek valamely uj nemét tárgyazza, keressék bár a szabadalom ausztriai álladalmi alatt­való vagy külföldi által, hogy ha azon tárgy a kö­vetkező (2—5) §§-ban a nem szabadalmazhatók gya­nánt megjelöltek közé nem tartozik. Fölfedezés alatt pedig valamely az előbbi időkben ugyan gyakorlott, azonban újra egészen elenyészett, vagy átalában a belföldön ismeretlen iparüzleti eljá­rási módnak minden föltalálása értetik. Találmány alatt valamely uj tárgynak új eszkö­zökkel, vagy valamely uj tárgynak már ismeretes eszközökkel, avvagy valamely már ismeretes tárgy­nak az eddig elő ugyanazon tárgyra alkalmazottaktól különböző más eszközökkel­ minden előállítása ér­tetik. Javításnak vagy változtatásnak valamely már is­meretes vagy szabadalmazott tárgyhoz oly készület, szerkezet vagy eljárási módnak hozzáadása tekinte­tik, mely által a tárgy czéljában, vagy termelésének módjában kedvezőbb­ siker vagy nagyobb gazdálko­dás eszközlendő. Valamely fölfedezés, találmány vagy javítás újnak tekintetik azon esetben, ha az a kért szabadalom ide­jéig a belföldön sem nem gyakoroltatik, sem közzé­tett nyomtatvány által nem ismeretes. 2. §. Élelmi­szerek, italok és gyógyszerek készíté­sére, továbbá oly fölfedezésekre, találmányokra vagy javításokra, melyeknek gyakorlata közegészségi, er­­kölcsiségi vagy biztossági tekintetekből avagy álta­lános álladalmi érdekből a törvényes rendeletekhez képest meg nem engedhető , szabadalom nem adatik. 3. §. Oly­an fölfedezésre, találmányra vagy javí­tásra, melynek a külföldről az ausztriai államterü­letre leendő bevitele szándékoltatik , csak azon eset­ben adathatik kizáró szabadalom , ha annak gyakor­lata még külföldön is kizáró szabadalomra van szo­rítva. Ilyen adományozásban azonban csak a külföldi szabadalom tulajdonosa vagy annak jogutódja része­sülhet. Ezen korlátozások nélkül a külföldön tett, a belföldön azonban még gyakorlatban nem álló fölfe­dezés , találmány vagy javítás szabadalmazásának nincs helye. 4. Valamely már ismeretes vagy kizáró szabada­lom által etalmazott tárgy javítására csak azon kor­látozással adatik szabadalom , hogy az ne az egész tárgyra, hanem pusztán a javított részre vonatkozzék. 5. §. Tudományos elvre , vagy tisztán tudományos tételre kizáró szabadalom nem adatik, még ha az elv vagy tétel iparü­zleti tárgyakra közvetlenül alkalmaz­ható volna is; azonban az ilyen elv vagy tétel min­den oly új alkalmazása szabadalmazható, mi által valamely új iparüzleti termelők , új termelési eszköz, vagy valamely új termelési mód jö létre. Két vagy több egymástól különböző fölfedezések­nek, találmányoknak vagy javításoknak egy szaba­dalomban­ egyesítése csak azon esetben engedtetik meg , ha ezen fölfedezések, találmányok vagy javí­tások mint alkatrészek vagy ható eszközök ugyan­azon egy tárgyra vonatkoznak. II. Szak. A kizáró szabadalom elnyerése végetti föl­tételekről , és az annak elnyerése végetti eljárásról. 7. g. Annak, ki valamely új fölfedezésre, talál­mányra vagy javításra kizáró szabadalmat akar nyerni, az ezen törvényben kiszabott föltételeket kell teljesítnie. Ezen föltételek következők : a) Az illető hatósághoz kellően szerkesztett és olvasható , hogy az embert érzéketlen eszközzé tenni nem lehet. A gyártulajdonos szavának állt. Alig telt el ugyan­is egy-két hét, és Wilson ur Harris tanyájára sie­tett, mind­ent elkövetni, hogy Györgyöt tőle kinyer­hesse. De Harris úr minden kérést viszszautasíta, nem hagyván említetten azon öszvesuttogást, mit Wilson úr é­s György között észre vett ott, midőn ezt haza hozta, így az emberibb érzelmű gyámok igyekezete, valamint a szerencsétlen rabszolgának minden reménye füstbe ment. Az élet, mi előtte álló, nem volt egyéb örökös igánál, mi egy zsarnok leleményes gyötrései által elviselhetetlenné válik. Egykor egy emberszerető jogász ezt mondá : ,,Leg­­roszabb szolgálat, mit ember irányában tenni lehet, őt fölakasztani.“ De van más bizonyos szolgálat mit ember irányá­ban tesznek s ez O ROSZABB. Györgynek Elizzeli egybekelése a boldogabb na­pokban történt, midőn tudniillik amaz Wilson sír gyárában dolgozott, s onnani eljövetele, történetünk kezdete előtt néhány héttel. Vegyük fel most újra e történet fonalát. Shelbyné aszszony már elindult a szomszéd láto­gatásra s Eliz gondolatokba merülve néze az elhala­­dó kocsi után , midőn hirtelen gyöngéd érintést érte vállán. Gyorsan megfordult. Előtte férje állt. „Te vagy György ? Hogy megijesztél­ s még is mint örülök e viszontlátásnak, de jár szobámba , hadd cseréljük ki a magányban érzelmeinket.“ Ezen szavakkal egy kicsiny, de csinos szobába vezető, mely a pitvarra nyílt víznője szobájának szomszédjában. Itt szokta ő kézimunkáját végezni. „Mennyire örülök ittléteden!“ szóla ő „de miért vagy ily komoly ? Nézd csak Harryt, mennyire meg­nőtt, mily szép lett, s ezen szókra megcsókoló a ked­ves kis­fiút, ki, mivel atyját csak ritkán látható, tartózkodva húzta vissza magát­ , anyja ruhájába fogódzva. „Óh bár ne született volna“, szólt György kese­rűen. Bár én se születtem volna.“ Eliz ijedve nézett férjére, s szemébe könnyek tó­dultak. „Szegény Elizem, megbocsás, hogy ily érzelme­ket okozok neked , szólt­amaz gyöngéden. „Tudod , mennyire szeretlek, de épen ezért óhajtom, hogy bár soha sem ismertél volna, úgy most boldogabb lennél.“ „Ugyan György, hogy beszélhetsz így. Történt tán valami? vagy valami veszély fenyeget? Hát nem valónk-e legboldogabbak, mig te a gyárban dolgozál ? „Azt én igen jól tudom, édes Elszem i­de...“ itt szava fenakadt, önkénytelenül voná magához gyermekét, ölébe emelte azt, s gondolatokba me­rülve néze dicső setét szemeibe. „Mily tökélyes hasonmásod ő, és te a legszebb nő vagy, kit valaha láttam, s a legjobb , kit valaha látni fogok ; de ok mégis vajha sohase láttalak volna tégedet, s te engemet ! Igen Eliz ! nálam szerencsét­lenebb ember e világon nincs, — életem önmagát emészti fel — keserűbb az nekem az ürömnél — nekem nyomorult , megvetett rabszolgának! És még téged is magam után vonlak, téged is szerencsétlenné tevélek ! Mit ér az igyekezet valamit munkálni, vagy valamit tudni, s a törekvés valamivé lenni ? Mit ér az élet ? — valóban, nekem nem kell többé az élet!“ „Oh György, kedves Györgyöm ! szavaid vétke­sek ! Tudom én, mily szerencsétlenség a gyártoli megválásod, s mostani urad szigorúsága; de az is­­tenért,légy nyugodt és tűrj — még talán . . . „Tűrj!“ szóla félbenszakitva neje vigasztaló sza­vait. „Hát nem tűrtem békével eleget? Szóltam-e csak egy szót, midőn ő eljött, a engem magával vitt (a világon mi,idén ok nélkül, onnan , hol irántam minden ember oly jó volt ? Munkabérem utolsó fil­lére is zsebébe ment, s mindenki csak dicsérőleg szólt szorgalmam­ és munkámról.“ „Igaz, — lesújtó ránk nézve !“ szólt Eliz — „azonban ő urad“. „Uram i s mi jognál fogva uram ? ez az, mi engem bánt. Nem épen oly ember vagyok-e mint ő? — én jobb ember vagyok mint ő ; nála jobban értek a dol­gokhoz; jobb gazda vagyok, jobban olvasok, írásban ügyesebb vagyokb mint ő; s mindezt magam szerez­tem magamnak — nem általa, hanem neki daczára szereztem magamnak; s most mi joga van engem igás karmává tenni ? engem oly munkától venni el, mire én képes vagyok, képesebb mint ő, s oly mun­kára szoritni, mire egy ló is képes ? s mindezt­ csak azért teszi, hogy megalázzon, s szántszándékkal a legnehezebb munkákat méri rám!“ „Az istenért, György ! kerüld e gondolatokat, — beszéde ijesztő, még ezt sohase hallom ajkaidról; félek, valami borzasztó tettre vetemülsz. Érzelmeid felfoghatók, de légy, kérlek, óvatos, oh, légy óvatos érettem s Harryért!“ „Óvatos voltam és tűrtem, de mindig nehezebben megyen — maga a vér fellázad, s magok az izmok is elállanak. Minden lehetőt feltalál, mi engem leg­nagyobb mértékben boszant és gyötörhet. Azt hittem, munkámat végezvén nyugton lehetek, s maradand egy kevés nyugodt időm, mit olvasás- és tanulásra szántam; de mentől nagyobb szorgalmat lát ben­nem , annál több terhet rak reám. Azt szokta mon­dani, hogy ha nem zúgolódom is, ki látta belőlem az ördögöt, mi bennem lakik, s nem nyugszik, míg azt ki nem hajtja; de érzem, közelebbről oly módon fog az kitörni, hogy ő kegyelme nem köszöni meg.“ (Folytatjuk.) a kiszabott mellékletekkel ellátott kérvény általi folyamodás; b) a meghatározott díj lefizetése; c) azon kötelezettség teljesítése, miszerint az új fölfedezés, találmány vagy javítás világosan és telje­sen leírassák és azon esetben, ha elegendő világosság szerzése végett szükséges volna, rajzok vagy minták által akkér érzékettessék, hogy azt — a szabadalmi idő lefolyta után közhírré tétetvén — minden szak­értő utánozhassa. 8. §. A kizáró szabadalomérti kérvények , a hely­­tartóságoknál , vagy hol politikai kerületi hatóságok (kerületi hivatalok , delegátiók , megyei hatóságok) léteznek, ezeknél nyújthatók be. 9. §. Ezen kérvények az A. alatti minta sze­rint szerkesztendők. A kérvények maga a szaba­dalomért folyamodó vagy annak teljhatalmazottja által nyújthatók be. Minden ilyen kérvénynek magában kell foglalnia: a) a szabadalmat kérőnek vezeték- és keresztne­vét , polgári állását, lakhelyét, és ha netalán ma­radandóig belföldön nem laknék , belföldön lakó fölhatalmazottjának n nevét, polgári állását és lakhe­lyét is. A vezeték- és keresztnévnek, polgári állás­nak stb. a szabadalmat kérő részéről, előadása akkor is szükséges, ha a szabadalom a szabadalomtulajdo­­nos valódi nevétől eltérő czim alatt gyakorlandó. Ily esetben a választott czim is megnevezendő. Ezen czimnek azonban , egy már létező czim­mel, a czim­­vezető beleegyezése nélkül, egyenlőnek lennie nem szabad; b) a fölfedezésnek, találmánynak vagy javításnak lényege szerinti megnevezését (czimét) ; c) azon évek számát, melyekre a szabadalom ké­retik. Ezen évek száma legfelsőbb engedelem nélkül tizenötön túl nem terjedhet, és oly szabadalmaknál, melyek már külföldön léteznek, s melyeknek az ilyes szabadalom tulajdonosa vagy annak engedményese által belföldrei átvitele szándékoltatik, a külföldi sza­badalomnak még le nem folyt éveire szorítandó. (Magy. Hirl.) (Folyt. köv.) FŐVÁROSI BÍRTÁR­ Fest, nov. 20. A „Magyar Hírlap“ és a l. magyar olvasó­közönségnek. E nyár elején az éjszakamerikai unióban egy irány regény, Tamás bátya kunyhója, Mrs. Slarriet Beecher Stowetól jelent meg, mely kiadása után azonnal pél­dátlan sensatiót okozott, s nemcsak hazájában, ha­nem Európában is gyorsan számtalan példányban terjedt el, és számos angol, franczia s német lap sie­tett az érdekes művel, mely nemcsak művészeti s költői becscsel, hanem mélyenható politikai jelentő­séggel is bir , olvasóit, annak egész kiterjedésben vagy kivonatbani közlése által megismertetni. — A többi közt mi, a mű nagy kiterjedése miatt, az utób­bira határoztuk magunkat, s lehető legnagyobb gyor­sasággal intézkedtünk, hogy e regény főbb fejezeteit angol eredetiből lefordíttassuk, s azokat csupán az egybefüggés kitüntetése végett, a mese többi részének rövid kivonatos elbeszélése által egybekössük , hogy igy olvasóinkat a mű szépségeire s jelentőségére fi­gyelmessé téve , idennek vágyat ébresszünk az egész regény olvasása­ s leírására. Azonközben örömmel tudattuk mi is azon hirt, melyről értesültünk, hogy a jeles műnek magyar nyelvre áttételén Irinyi úr dol­gozik, úgy örömmel tudatandjuk , ha a kérdéses re­gény, nemsokára egészben megjelenik. Most, hogy lapunk 809-dik számában az általunk már azelőtt, hogy Irinyi úr szándékáról értesültünk volna, eltökélt s munkába vett közleményt megkezdtük, ezért a ,,M­agyar H­­­r­t.“ újdondásza tegnapi számában minket szemtelen „voltt mindennapi kalózszerű botránnyal“ kifejezéssel vádol, állítólag, mivel ez által Irinyi úr vállalatának elibe vágunk, holott va­lamint eredetileg az volt czélunk, hogy a jeles műre közlésünk által a t. cz. olvasóközönség figyelmét fel­hívjuk , úgy ezen szándékunktól azon értesülés után is nem találtunk okot elállani, úgy vélvén, s azt hisz­­szük, nem alaptalanul, hogy ez­által azon vállalat­nak legkevésbé sem ártunk, sőt inkább azt vala­mennyire elősegítjü­k, midőn ezen nemcsak költői, hanem egyszersmind politikai jelentőségű regény je­lesebb fejezeteit egybefü­ggésben a magyar olvasó kö­zönség figyelmének felébresztése végett közöljük: ítél­jen minden elfogulatlan. Mi pedig a „Magyar Hírlap“ újdondászának egy bécsi lap német fordításábeli áttétel ráfogását s egy­szersmind rágalmát illeti, kijelentjük, miszerint egye­nesen az angol eredetiből dolgoztattuk s szerkesztet­tük egybe közleményünket Mrs. Harriet Beecher Stowe „Tamás bátya kunyhója“ czímü regényéből. Ugre mi a „Magyar H.“ újdondászának a magyar irodalom és nemzetiség melletti látszólagos s ellenünki gyanúsítással kifejezett buzgólkodását illeti, erre csak azt viszonoztuk, hogy valósággal az irodalmat hőn pártoló magyar olvasó közönségnek kisebbítése azon álnok insinuatio, mintha a szóban forgó mutat­ványok közlése által ily korszerű irodalmi vállalat megbuktatása czéloztathatnék, vagy ha botorul czé­­loztatnék, elérethetnék. A „Pesti Napló“ szerkesztősége. — A budavárhegyi alagut-építő társaság napok­ban veszi át a Budavár oldalain azon közhelyisége­ket , melyek az alagút építéséhez kivántatnak , hogy a munkálatok folyamatba létethessenek.­Ismételve megjegyezzük, mikép e vállalat létesítéhez a lánc­­­hídtársaság legutóbbi közgyűlésének határozata sze­rint, 250 részvény vételével járult, s nem 200-al, mikép az a Localblatt közlése után a többi lapokba is becsúszott. Az alagút építési költségei 350,000 pftra­ számitvák, melyek előteremtésére 100 pftos 3500 részvény kívántatik, minélfogva a lánczhíd­­társaság az összes részvények 14-ed részét vál­laló el.­­ Hallomás szerint b. Sina György ismét két igen szép uradalmat vett Magyarországon, t. i. a tatait és csákvárit gr. Eszterházy Miklóstól.­­ A pesti hengermalom igazgatósága elhatározó, miszerint az e malomban őrlött különféle lisztfalak árszabályai havonkint falragaszok által közzététet­­nek, azon mindkét szomszédvárosi raktárakkal együtt, hol a hengermalom gyártmánya kapható. — A pesti takarékpénztár tulajdonához tartozó egykor Almásy-féle ház a zöldkorl utozában, minden bizonnyal a legközelebbi tavaszon fog háromemele­tes nagy házzá átépíttetni. — A pesti Lloyd helyiségében a váltói s termé­­szettani előadások múlt kedden ismét megkezdettek. A társaság titkára jövő héten fog a versenyzők kö­zöl választatni, kiknek sorában mint halljuk, egy­­pár külföldi egyén is létezik.­­ A helybeli ev. szláv egyházközség gyülekeze­tében nov. 7-kén a nevezett egyházközség elöljárója Valaszky János úr, teljhatalommal ruháztatott fel, a német s magyar ajkú testvéregyházközségekkel a fenforgó elválási ügyben barátságos egyezséget köt­ni , mi ha nem sikerülne, akkor az egyházközség elöljárói haladéktalanul kövessenek el mindent, mi a község fennállását biztosíthatja; az egyházat és isko­lát a magas kormány védelme alá helyezzék, s ezen intézetek fenállását általa biztosítani törekedjenek. — Sárközi Ferenc­, kinek zenekara a Komló­­kertben előbb kizárólag játszott, illendő törékeny­séggel fogadta, midőn a Komlókert tulajdonosa bi­zonyos napokra Patikával és Kecskeméti zenetársa­ságaival is szerződött; ellenben most, midőn a „Li­­ciniushoz“ czimzett vendéglő tulajdonosa, hol két­ségkívül a fővárosi s vidéki vendégek színének egy nagy része szokott estenkint mulatni, Sárközi zene­karát fel akarná fogadni, az ott játszani szokott két fölnevezett társaság főnökei ezt egész erejükből ellenzik, s hallamzás szerint készebbek az ottani működésről lemondani, semhogy Sárközi zenekará-­­nak is engedjenek némely napok alatt helyet. Való­ban csodáljuk e türetlenséget, s nem tudjuk más­honnan magyarázni, mint hogy tán félnek a közked­vességben részesülő társaság versenyétől, melynek kitűnő játékát sokoldalú programmja is érdekesíti. — Sárközi Ferencz , kedvencz zenekarvezérünk, egy előkelő nő fogadott­­ leányát fogja következő szerdán arául oltárhoz vezetni; a derék zeneművész kedves alakja s önalkalmazása az előgördített nehéz­ségeket csakhamar legyőzte. — A nemzeti casino tagjai a közelgő farsang ro­l­­tában két rendkívül fényes társasági tánczvrgalmat szándékoznak az Európa vendéglő teremében rendezni. — A császárfürdő összes helyiségei a tél folytában ujittatni s uj szerelvényekkel elláttatni fognak, úgy­szintén a fürdőszobák számát is szaporítani szándé­koznak. — Gabnaárak nov. 19-től v. ez. Pesti mérő : búza 14 ft 30 kr—12 ft 30 kr; kétszeres 12 ft 15 kr kr — 11 frt 45 ; rozs 11 ft 45 kr—11 ft; árpa 9 ft 15 kr; zab 8 ft—7 ft 30 kr; kukoricza, régi 9 ft 30 kr; új 8 ft; köles kifejtett 23—20 ft. —• Időjárásunk tegnapig szokatlanul enyhe s kelle­mes volt; délenkint vékony kékszin köd boritá a távolt s hegyeket, min­­t a fellegtelen égről ragyogó nap melegen bocsátó éltető sugarait, s jótékony ellen­tétet képezett az őszi ködfátyolon keresztül, a napfény káprázatában hóborítottnak látszó kopár sziklage­­rimezével ősi Gellérthegyünknek. Minden 140011109 éledt az enyhe légkörben: ember, állat és természet. A pesti műegyesület részéről vasárnap f. évi no­vember 28-án délelőtti 11 órakor, bálvány-utczai 18. sz. a. Ürményi házban, az 1853 évi egyleti műlap, elnök, igazgató választmány, titoknok és pénztárnok választása , valamint egyéb egyleti tár­gyak meghatározása végett, közgyűlés fog tartatni, melyre a t. ez. egyleti tagok minél számosabban megjelenni tisztelettel kéretnek. Ritter Sándor, egyleti titkár. A pesti Lloyd vásár jelentése. Pesti lipótvásár (novemberben) 1852. Ha már a tartósan nyomasztó pénzviszonyok ke­vés kedvező reményre jogositanak is fel a bevégzett Lipótvásárt illetőleg, mégis az még a táplált cse­kély várakozást sem elégíté ki. Közművekben , melyekre a nyerstermények haté­­kony eladása kártékonyan hatott, a forgalom oly csekély volt, miszerint alig emelkedett felül a köz­napi ü­gyletfolyamon. Csupán némely közönséges és a téli czikkek , mint posztó, találtak a jánosfő vételi vásárárakon több vevőre, ellenben külföldi czikkek­­ben semmi üzlet nem történt. Pénzbehajítási és köz­­pénzzeli ügyletek végképen pangtak. Országos terményekben is csekély volt a forgalom, kivéve a gyapjút, melyből mintegy 35.000 mázsá­­nyi készlet lehetett, e szerint kevesebb mint remél­ték , mivel a szállítványok a vidékről, hol meg csak igen kevés mennyiségű gyapjú létezik, gyéren ér­keztek be, s ezenkívül egy bizonyos mennyiség a két vásári idő közt is kivitetett. Az eladott mennyiség 20,000 mázsára becsültetik. A maradék tehát körü­l­­belől 15.000 mázsára rúg. A gyapjú­vá várt kevés vevő látogató, s az első napok, mivel az eladók erő­sen ragaszkodtak áraikhoz, csendesen folytak le. Végre közelítés történt, s az ügyletek befejezésre kerültek , meglehetős árkülönbség merülvén föl egy­forma minőségekben , mire némely eladókat a szük­ség kényszerite. Finom posztógyapju 130 fton felül ritkasága miatt kerestetett és megtartó árát, a többi mind, közép finom és középszerű egynyiretü 2—6 frttal alább szállt. Kétnyiretü 2—8 frttal olcsóbban kelt, mint augustusban. Nyári gyapjún a kereske­dők 6—8 ft beváltási árt vesztettek, mindazáltal 5 — 6 fttal jobban fizették azokat, mint jun. és júliusban. A bácsin kívül, mely jól kelt, a csekélyebb nyári­­gyapjúnak , mint például a baranyainak alig lehe­tett vevőt találni. Bőrgyapju kerestetett, épugy fi- ét nem bárány- és timárgyapju is, a mik hiányoztak. Zigaja és oláhgyapjunak egy része tartós arakon kelt. Fürtös gyapjú 1—2 fttal olcsóbb volt mint augustus- i b­en.Homokosgyapjuban a gyaratolók számára a vásár végével erős vételkedv mutatkozott, s meglehetős mennyiségek vásároltattak belőle. Általában nem le­het mást mondani, mint hogy az ügylet ép volt , csak a pénzviszonyok voltak reá nézve ártékonyak. Gyapjún kívül kiterjedtebb forgalom uralkodott még a borban, mely igen erősen kerestetett, s különö­

Next