Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)
1852-11-19 / 810. szám
1852 harmadik évifolyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k p Pesten : Egy hónapra 1 ft 30 kr p Félévre 10 ,, — ,, „ Évnegyedre 4 „— n A havi •18fi.etc.minta!F.lévrt 8 ixamonkinti e la da» 11 megszűnt.______| Egyes szam • «PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaié pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Eri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Eri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. 801 és Péntek, nov. 19-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhzalábos petit-sora 4 pkr. - jával számíttatik. A bef figtatásr a 10 pkrnyi külön bélyegdíj , előre lesietendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajcsárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Regjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve *— jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ44 " november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 30 kr. Pesten házhozhordással 3 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bementesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Levelezések. (London: A trónbeszéd mikénti fogadtatása és kommentálása ; a válaszfelirat indítványozása a felső és alsóházban ; — a minisztérium első megtámadtatása. — D’Israelis jövőjének alternatívája. — Pápa: tanodaügy , ne növelde.) Hivatalos. (Felszólítás egy orvosi „Schematismus“ készithetése végett. — Katonai rögtönbirósági ítélet.) Fővárosi hirtár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi vegyes hírek és események.) Francziaország. (Vadászatok Romainebleauban. A választók közönyössége. Felügyelet a legitimistákra. Az angol és franczia befolyás Egyptusban. Abd-el- Kader nyilatkozata 1848-ban.) Nagybritannia. (Parliamenti tárgyalások. Politikai ebédek. Wellington lig diadaljelei. A franczia császárság.) Németország. (Frankfurt. Berlin. München.) Dánia. (Kopenhága.) Olaszország. (Turin. Florencz. Bologna. Modena. Nápoly. Málta.) Spanyolország. (Madrid.) Törökország. (Konstantinápoly. Az egyptusi alkirálynak küldött érdemrend. — Weleddin pasa. — Safweti pasa.) Legújabb. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nyílt levél Télfy János úrnak. — Gazdas. és keresk. hírek. — Nemzeti színház. — Börze. — Dunavizállás.) Műtár. (Jelentés a pesti festészeti akadémiáról.) A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. JELENTÉS, a fest. akadémiai ünnepélyen 1852. nov. 14. Igen tisztelt közönség! A fest. akadémiát gyámolitó társulat tegnap délután tartott közgyűlésében vala szerencsém a társulat összes ügyállása és f. évi működéséről jelentésemet előterjeszteni. Ennek némely pontjait, a mennyiben a társ. kívül álló t. közönséget is érdekelhetik, ez alkalommal is megérintendőm; különösben pedig lesz szerencsém azokat előadni, mik mai ünnepélyes együttlétünk tárgyait képezik. Az átalános társulati életből merített adatok közöl mindenekelőtt azokra bátorkodom fölkérni a t. közönség szíves figyelmét, melyekből kitűnik a társulat, illetőleg választmány azon ügyekezete, miszerint minden kínálkozó alkalmat felhasznál, hogy a társulatnak érdekében s közvetve az intézet felvirágoztatására vezethető lépések közöl ne mulasszon el egyet is. Ezek közt időszerinti tekintetben első helyet foglal az , hogy a múlt évi nov. 17-kén kinevezett küldöttség f. évi ápril 28-kán vala szerencsés országkorrmányzó Albert főherczeg ő cs. k. Fenségénél hódoló tisztelgését a társulat nevében Ürményi Ferencz elnök úr ő exellja vezérlete alatt bemutathatni, mely alkalommal ő Fensége kegyes leereszkedéssel a társulat s az akadémia ügyeiről, állapotáról tudakozódni méltóztatott. Másik nevezetes esemény az, hogy a cs. kir. s Apostoli Felségének f. évi junius 5-kén városunkba történt boldogító megérkezése alkalmával a fest. akadémiai társulat is kivánó tehetsége szerint bebizonyitni alattvalói hódolata és szeretetteljes ragaszkodásának látható jeleit, miért is az akadémiai intézet ablakai alatt, t. i. e ház erkélyén nagyobbszerű átvilágló festvény által fejezé ki örömteli tiszteletét. A társulati pénztár javára. évi febr. 1. és 15-én két akadémiai tánczvrgalmat rendezett a választmány, melynek tiszta jövedelme 269 pttra emelkedett. Ez összeget — mely ideiglen a pesti takarékpénztárba volt letéve — az oct. 1-én tartott választói ülésben azon szempontból indulván ki, hogy az akadémia tulajdonosának számosabb ingyen tanított növendékekért is némi jutalom ad issék , Marastoni Jakabnak adatai határozó a választmány, ez által is az akadémia felállításával járt számos áldozatai s folytonos fáradozásai iránti méltánylatát akarván kifejezni. Az intézet beléletére szükségesnek mutatkozván, hogy a növendékek magok viselete és szorgalma rendezettebb ellenőrködés alá vettessék , s, évi május 1-én kötelező szabályzat adatott ki, melynek megtartását szigorúan követeli a választmány. Darab ideig azon reményt táplálta a társulat több tagja, hogy e társ által állandó vagyis folytonos műkiállítás rendezhető. Ez eszme f. é. már. 4-én újabban felmerülvén, viszhangra is talált a válaszmányban. De miután az ez iránti tervezet is elkészült, csakhamar azon meggyőződés emelkedett érvényre , hogy e vállalat ezen társulat által t. i. mint akadémiát gyámolító társulat által — több előgördülő nehézségnél fogva nem valósítható, miért is az ápr. 7-kei ülésben czélszerűnek látta a választmány ez eszmével végkép felhagyni. Az igazgató választmány tagjai közöl ketten kihalván, hárman pedig e tisztet el nem fogadván, a tegnapi közgyűlésben öt pótférfit választatott meg, hogy így a választmány rendes működése inkább biztosíttassák. Igen örvendetesnek nyilváníthatjuk azon körülményt, hogy az alapítók száma ez év folytán kettővel szaporodott. Marczibányi Mária maga 1852—1854- re , mgos gr. Károlyi István ur pedig 1853—1855-re szíveskedtek egyegy 66 pftnyi alapítványt aláírni. A részvényesek száma szinte örvendeztetőleg szaporodott , úgy hogy most 573 részvény van aláírva. Ennek következtében , miután az alapítók 6 számmal vesznek részt a kisorsolásban , Károlyi István gróf úr azonban csak a jövő évi sorshúzásban veend részt, a jelen évi három alapítónak 18 számát a felebbi összeghez adván, a mai kijátszásban összesen 591 szám jó sorshúzás alá. Nem kevésbé örvendetes az , hogy az adakozások rovata sem maradt üresen ez év folytában. B. Révayné Omaga 10 pftot szíveskedett ajándékozni a társulati pénztárnak. Neumann Ferdinánd helybeli vésnök úr pedig f. évi ápril 7-kén a társulat számára egy igen csinosan , sőt művészileg dolgozott pecsétnyomót minden díj követelése nélkül készítni szíveskedett. Ez adományokért őszinte köszönetét fejezi ki a társulat a nyilvánosság színe előtt. Hogy a t. közönség megítélhesse a társulati jövedelmek s kiadások arányát, nem találjuk czélszerűtlennek megemlítni, miszerint az 1852-ki bevétel 1757 fr. 21 krra emelkedik , befoglalván ebbe az említettem báljövedelmet is ; a kiadás pedig 1716 fr. 49 kra rúg. E kiadások közt az akadémiai intézetet közvetlenebbül illető rovatok ezek : 12 növendék képeztetéséért fizettetett 792 fr. ,„ ünnepélyes kivilágításra 106 f. 40 kr., Marasztoninak külön adományul az ingyen tanított növendékekért 269 f. 26 kr., hat darabra kisorsolandó olajfest. 315 ft. Ezek előterjesztése után áttérhetünk immár jelen ünnepélyünk sajátképemn tárgyaira, s ezek : az akadémiai növendékek tanulmányművei, összekötve dijosztással, s a kisorsolandó képek húzása. Az lSbl'jki tanfolyamra, mely f. évi sept. 15-kén rekesztetett be, 12 növendékért fizetett a társulat képeztetési dijt, e növendékek következők valának Venesz József, Mayer Emília, Lampert Imre. Lampert József. Pázmány Gyula. 6. Stoll József. 12. Helfer Anna. Polák Tivadar. Báthory Ferdinánd. Argay István. Végh ferencz. Bretterbauer László. Ürményi Ferencz . Ezek közül Venesz Józsefért exellja, Lampert Józsefért gróf Károlyi György, Bretterbauerért Marczibányi Mária maga fizették az alapítványi tandíjt. Kapcsolatban ezzel megemlítendőnek vélem azt is, hogy az 1856-diki tanfolyamra, mely 1. év october 4-dikén vette kezdetét, miután Vonesz, Lampert Budapest, nov. 19-én. London, nov. 12. A királynő trónbeszéde —nt oly felolvastatása után pár órával itt már sok ezer példányban keringett, s minden zugban kommentáltatott, kétségkívül önökhöz is megérkezett már. Hogy a szabadkereskedelmi nyílt irányzat e beszéd tartalmában nincs kifejezve , az , az itteni közönséget épen nem lepte meg, miután néhány tegnapi lap erre már meglehetősen elkészítő a várakozókat, amaz , a királynőnél tartott titkos tanácsból átszivárgott hírrel, hogy a kabinetben megosztás támadt a kérdésre nézve , várjon a felsége beszédébe iktattassék-e egy, a szabadkereskedelem jótékony befolyását elismerő czikk ? s hogy a Disraeli, Derby, Packington , Henley , Walpole és Lonsdale által pártolt beiktatás a lord kanczellár, Northumberland herczeg , Salisbury, Hardwicke, Malmesbury , Manners és Hermes által — s igy hét szóval hat ellen — elleneztetvén, az a megnyitó beszédben említésbe nem jövend, s hogy végre a toryk közt történt e szakadás következtében alig sikerült egy oly , minden világos értelmet nélkülöző szóhalmazt összefogalmazni, mely mind a két rész szétágazó véleményét kifejezné. A többi pontra , különösen a külpolitikát érdeklőkre nézve egy oly kényes természetű diplomatiai ténytől, mint a trónbeszéd, senki sem várt határozott adatokat. Ezeket illetőleg a parlamenti padokon minden pillanatban felkutatható a külügyi tárcza — most egyelőre a békephajtó angol népnek megnyugtatóig hangzott a biztosítás , hogy kormánya az európai hatalmasságokkal, s az egyesült államok kormányával barátságos viszonyban áll, bár sokan abban, hogy ő felsége a franczia köztársaság herczegelnökével, az argentint szövetséghez menesztett küldöttségen egyetértőleg lépett fel, nem látnak elég biztosítékot arra, hogy ezen egyetértés a franczia császárral, s az európai ügyekre nézve is szilárdnak tekintessék. Egyébiránt a nemzet, e gyöngéd pont megérintését sem igényelheti, s kellő méltánylattal fogadta a minden tekintetben nyugodt és tartózkodó szellemű beszédet, jól tudván, hogy ezekbe alkalmasb jelszót nem lehetne tűzni ama közmondásnál, mely azt tartja, hogy: „beszélni: ezüst, de hallgatni: arany.“ Mindenesetre nagyobb érdeket gerjesztenek a trónbeszéd felolvasását követő alsó és felső házi viták. A lordok házában gróf Donoughmore hozta indítványba a válaszfeliratot, mely a trónbeszéd hű viszhangjaként annak minden pontját újra felvéve, bővebben értelmező, s csak a külpolitikára vonatkozón suhant könnyebben át. Az egyetlen szomszéd Francziaországot, s azt említé, hogy a franczia nép maga legjobban tudja, mert óhajt kormány formájában változást , mi az angol népre nem tartozik; s kifejezvén sajnálatát, hogy a szomszédság uralkodója — mint őt már nevezheti — az angol sajtó egy része által oly méltatlanul támadtatott meg, a megjegyzést téve , hogy ha bár az angol nemzet mélyen érzi alkotmánya jótékonyságait, ez még nem ok arra, hogy saját rendszerét bármely más nemzetre feltolja. A válasz feliratot, szokás szerint, ő felségének legkegyesebb beszédéért mondott köszönettel fejezvén be, ez egyhangúlag elfogadtatott. Azután lord Derby jelente ki, hogy a külföldi ügyekre nézve a nem interventio elvét követendi; a szabad kereskedelmet illetőleg pedig, meghajoland a nemzet akaratának , s hogy igazság és becsület vezérlendi a miniszteriális politikának e részbeni kifejlesztését. Az alsó házban lord Loraine kezdeményezé a válaszfeliratot, s beszédében leginkább az elhúnyt herczeg érdemeiről szólván , midőn erről az utolsó három év kereskedelmi politikájára tért át, s ezt az ország jelen jóléte főokának mondá, az ellenzéki padokról nagy tetszészajjal üdvözöltetett. Az indítványt Egerton pártolá, s eddig még minden a számtalan év óta szokásos kerékvágásban ment, midőn Villiers ellenzéki tag beszéde, melyet a válaszfeliratba iktatandó módositványt inditványozá, a kedélyeket felvillanyozd. A trónbeszéd első részére nézve reménysé , hogy annak szellemével mind a ház, mind az ország tökéletesen egyetértend ; második részére nézve azonban figyelmezteté a házat, hogy miután a jelen kabinet, kormányra léptekor az alsóháznál kissebbségben volt, s ezt a miniszterelnök azzal együtt elismervén , hogy a protectio elvéhez ragaszkodik , a nemzetre hivatkozott a szabadkereskedelmi kérdés fölött határozni: most, midőn a nemzet eziránt már nyilatkozott, szóla felhívja a kormányt, adja szavát, hogy e politika ellen se közvetve, se közvetlenül nem fog működni. Ennélfogva a válasz feliratba azon módosítványt indítványozza, hogy kérdeztessenek meg ő felsége miniszterei: lemondtak-e a protectio elvéről ? s hogy az ellenzék a feleletet erre tudni óhajtja, mielőtt a ház az ünnepek előtt elnapoltatnék. Villiers beszédét hosszú szünet követte, s már épen a Speaker szokott kérdését volt a házhoz intézendő , midőn Slume kelt fel, s ismeretes szikrázó modorával támadva meg a hallgató minisztériumot, kijelenté , hogy a ház addig szét nem fog oszlani, míg a miniszterek világosan és félre nem érthetőleg ki nem nyilatkoztatják követendő rendszabályaikat, s előre is biztosíthatja őket, hogy sem a ház, sem az ország nem szentesítendi a protectióhozi visszatérést. Erre Walpole ígéretet ten , hogy a kabinet még az ünnepek előtt a ház elé terjesztendi kereskedelmi vezérelveit, Villiers azonban ezzel meg nem elégedvén, kimondá, hogy ha a miniszterek a szabadkereskedelem iránt határozottan nem nyilatkoznak, ő f. hó 22-én e tárgyban indítványt teend. Villierst Russel, Palmerston lordok, Gladstone és Cobden pártolák , Disraeli pedig, ki egyenesen vagy közvetve minden egyes megtámadási pontnak czélpontjául választatott, megígérő, hogy a kormány elveiről tiszta és részletes felvilágosítást adand. S igy most mindenki feszülten ama nevezetes nap elibe néz, midőn a Derby-kabinetnek kétségkívül legkitűnőbb tehetsége politikai hitvallását nyilvánítandja. Hogy ő a szabadkereskedelmi iránynak a trónbeszédbeni megérintése mellett szavazott, ez csak átszivárgott hír gyanánt s legfölebb egyéni hajlamának tekinthető , az azonban , miként fogja az összes kabinet politikai elveit fejtegetni, egészen más kérdés. Annyi bizonyos , hogy valamint néhány hét előtt ő iparkodott Palmerstontól kezdve minden jelesebb tehetséget a Derby minisztériumba megnyerni, úgy most a különböző új combinátiók épen nem vonakodnak soraikba őt, kitől a tehetséget, tudományt, ügyességet ellenségei sem tagadják meg, befogadni, sőt a közvélemény orgánuma a sajtó utján , minden módon hidat óhajtanak építeni, melyen hozzájuk átjöhessen, s igy egy cseppet se legyen ön meglepetve, ha egy szép reggelen a távirati sürgöny által érkező új minisztersorozatban a régi kincstár-kanczellárt is ott találná. Hogy az megtörténhessék, kettő volna okvetlen szükséges: először : a protectionak nyilt, világos, tökéletes s nem kikerülő szavakba burkolt megtagadása; másodszor : akarat daczolni pártjának kárhoztató ítéletével, mely az átlépőt követni fogná. A „Times,, mindkettőre egyengeti neki az utat, midőn azt mondja, hogy a protectio eddig sem volt meggyőződése, hogy nem kell előítéleteket legyőznie, hogy nem régi rendszert kellene felforgatnia, hogy itt nem annyira a szabad kereskedelemről, mint arról van szó , hogy az adófizető által viselt teher könnyítése útján nevelendő fogyasztás, helyrepótolja a feláldozott jövedelmet. D'Israeli nélkül, szól a „Times“, a minisztérium test lélek nélkül. D'Israeli azonban tiszttársai nélkül is tehetségdús , erélyes, ékesen szóló ember, ügyes pénzügyi reformer, kinek a jövedelmi és egyenes adók rendszerezésében tág mező nyílnék, s be legyenek-e zárva előtte a közvélemény kapui, mert egyszer tévúton járt ? stb. S most azon a téren áll a kérdés, hogy ha kenyértörésre kerülend a dolog, Disraeli a politikai barátságot mellőzendi-e a hatalom további megtartásáért, s a ház előtt is úgy nyilatkozandik-e, mint a trónbeszéd fölött értekező minisztertanácsban , — vagy pedig a pajzsot, melyet eddig valamennyi tiszttársa fölé védőleg tartott, továbbá is viselendő-e, követve ama példát, melyet Bulwr legújabb, s épen most legolvasottabb regénye tűz ki Andrey Egerton személyében, kitől csak egy szó kívántatik, hogy a többséget nyert új combinatio tárt karokkal fogadja , ki azonban — bár meggyőződése ellen — inkább pártjával akar bukni, mint ellenük szavazni. Pápa nov. 15. Múlt hó 10-kérőli közlésemben igyekeztem városunkat anyagi oldaláról felmutatni a „Pesti Napló“ t. közönsége előtt; legyen szabad ezúttal annak, a szellemi élet kifejtésére s megtermékenyítésére hivatott intézetei egy részéről szólanom, melyek közt első helyen, kétségkívül az iskolák állanak. Iskoláink közt minden tekintetben legfontosabb a reformáltak dunántúli egyházkerületének főtanodája, mely egykorú az itteni ref. gyülekezettel, s igy mondhatni magával a reformatióval, annyira , hogy már 1531-ben jelentékeny, s a közönségesnél nagyobb terjedtségü volt, mely időtől fogva az 1666-ig folytonosan virágzott, de ekkor épülete ép úgy elvezetett, mint a ref. templom, s minden egyházi épületek, a mikor az üldözésektől menekülni kívánt több száz ref. családnak a városbéli kiköltözése az alapot, melyen az iskola állt, tetemesen meggyengité. Mindamellett az iskola e csapást kiszenvedve csakhamar fölépült, de melynek békés birtokában építői csak 1718-ig lehettek, a mikor egy villongás keletkezett , mely 1730-tól 1749 ig nyugodott ugyan, de akkor újra fölélesztetvén 1752-ben a ref. templom és iskolának másodszori elvételével végződött, így jön, hogy azon egyház, mely eleitől fogva majdnem