Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)

1852-11-19 / 810. szám

1852 harmadik évi­folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k p Pesten : Egy hónapra 1 ft 30 kr p Félévre 10 ,, — ,, „ Évnegyedre 4 „— n A havi •18fi.etc.minta!F.lévrt 8 ixamonkinti e la da» 11 megszűnt.______| Egyes szam • «PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaié pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Eri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Eri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. 801 és Péntek, nov. 19-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhza­­lábos petit-sora 4 p­kr. - jával számíttatik. A bef f­igtatásr a 10 p­­krnyi külön bélyegdíj , előre lesietendő a Magánviták né­gy­­hasábos sora 5 pengő krajcsárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Regjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ü­nneputáni napokat kivéve *— jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ44 " november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 30 kr. Pesten házhozhordással 3 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. posta­­hivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pén­zeket bem­entesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Levelezések. (London: A trónbeszéd mikénti fogadta­tása és kommentálása ; a válaszfelirat indítványozása a felső és alsóházban ; — a minisztérium első megtá­­madtatása. — D’Israeli­s jövőjének alternatívája. — Pápa: tanodaügy , ne növelde.) Hivatalos. (Felszólítás egy orvosi „Schematismus“ készithetése végett. — Katonai rögtönbirósági ítélet.) Fővárosi hirtár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi vegyes hírek és események.) Francziaország. (Vadászatok Romainebleauban. A választók közönyössége. Felügyelet a legitimistákra. Az angol és franczia befolyás Egyptusban. Abd-el- Kader nyilatkozata 1848-ban.) Nagybritannia. (Parliamenti tárgyalások. Politikai ebédek. Wellington lig diadal­jelei. A franczia csá­­­szárság.) Németország. (Frankfurt. Berlin. München.) Dánia. (Kopenhága.) Olaszország. (Turin. Florencz. Bologna. Modena. Nápoly. Málta.) Spanyolország. (Madrid.) Törökország. (Konstantinápoly. Az egyptusi alki­­rálynak küldött érdemrend. — Wel­­eddin pasa. — Safweti pasa.) Legújabb. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nyílt levél Télfy János úrnak. — Gazdas. és keresk. hírek. — Nemzeti színház. — Börze. — Dunavizállás.) M­ű­t­á­r. (Jelentés a pesti festészeti akadémiáról.) A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. JELENTÉS, a fest. akadémiai ünnepélyen 1852. nov. 14. Igen tisztelt közönség! A fest. akadémiát gyámolitó társulat tegnap dél­után tartott közgyűlésében vala szerencsém a társu­lat összes ügyállása­ és f. évi működéséről jelenté­semet előterjeszteni. Ennek némely pontjait, a mennyi­ben a társ. kívül álló t. közönséget is érdekelhetik, ez alkalommal is megérintendőm; különösben pedig lesz szerencsém azokat előadni, mik mai ünnepélyes együttlétünk tárgyait képezik. Az átalános társulati életből merített adatok közöl mindenekelőtt azokra bátorkodom fölkérni a t. kö­zönség szíves figyelmét, melyekből kitűnik a társu­lat,­­ illetőleg választmány azon ügyekezete, misze­rint minden kínálkozó alkalmat felhasznál, hogy a társulatnak érdekében s közvetve az intézet felvirá­goztatására vezethető lépések közöl ne mulasszon el egyet is. Ezek közt időszerinti tekintetben első he­lyet foglal az , hogy a múlt évi nov. 17-kén kineve­zett küldöttség f. évi ápril 28-kán vala szerencsés országkorrmányzó Albert főherczeg ő cs. k. Fenségé­nél hódoló tisztelgését a társulat nevében Ürményi Ferencz elnök úr ő exellja vezérlete alatt bemutat­hatni, mely alkalommal ő Fensége kegyes leereszke­déssel a társulat s az akadémia ügyeiről, állapotáról tudakozódni méltóztatott. Másik nevezetes esemény az, hogy a cs. kir. s Apostoli Felségének f. évi junius 5-kén városunkba történt boldogító megérkezése alkalmával a fest. aka­démiai társulat is kivánó tehetsége szerint bebizo­­nyitni alattvalói hódolata és szeretetteljes ragaszko­dásának látható jeleit, miért is az akadémiai intézet ablakai alatt, t. i. e ház erkélyén nagyobbszerű­ át­­világló festvény által fejezé ki örömteli tiszteletét. A társulati pénztár javára­­. évi febr. 1. és 15-én két akadémiai tánczvrgalmat rendezett a választ­mány, melynek tiszta jövedelme 269 pttra emelke­dett. Ez összeget — mely ideiglen a pesti takarék­­pénztárba volt letéve — az oct. 1-én tartott vá­lasztói­ ülésben azon szempontból indulván ki, hogy az akadémia tulajdonosának számosabb ingyen ta­nított növendékekért is némi jutalom ad issék , Ma­­rastoni Jakabnak adatai határozó a választmány, ez által is az akadémia felállításával járt számos ál­dozatai s folytonos fáradozásai iránti méltánylatát akarván kifejezni. Az intézet beléletére szükségesnek mutatkozván, hogy a növendékek magok viselete és szorgalma ren­dezettebb ellenőrködés alá vettessék , s, évi május 1-én kötelező szabályzat adatott ki, melynek meg­tartását szigorúan követeli a választmány. Darab ideig azon reményt táplálta a társulat több tagja, hogy e társ­ által állandó vagyis folytonos mű­­kiállítás rendezhető. Ez eszme f. é. már. 4-én újabban felmerülvén, viszhangra is talált a válaszmányban. De miután az ez iránti tervezet is elkészült, csakha­mar azon meggyőződés emelkedett érvényre , hogy e vállalat ezen társulat által t. i. mint akadémiát gyá­­molító társulat által — több előgördülő nehézségnél fogva nem valósítható, miért is az ápr. 7-kei ülésben czélszerűnek látta a választmány ez eszmével végkép felhagyni. Az igazgató választmány tagjai közöl ketten kihal­ván, hárman pedig e tisztet el nem fogadván, a teg­napi közgyűlésben öt pótférfit választatott meg, hogy így a választmány rendes működése inkább bizto­síttassák. Igen örvendetesnek nyilváníthatjuk azon körül­ményt, hogy az alapítók száma ez év folytán kettővel szaporodott. Marczibányi Mária m­aga 1852—1854- re , mgos gr. Károlyi István ur pedig 1853—1855-re szíveskedtek egyegy 66 pftnyi alapítványt aláírni. A részvényesek száma szinte örvendeztetőleg szaporo­dott , úgy hogy most 573 részvény van alá­írva. Ennek következtében , miután az alapítók 6 számmal vesznek részt a kisorsolásban , Károlyi Ist­ván gróf úr azonban csak a jövő­ évi sorshúzásban veend részt, a jelen évi három alapítónak 18 számát a felebbi összeghez adván, a mai kijátszásban össze­sen 591 szám jó sorshúzás alá. Nem kevésbé örvendetes az , hogy az adakozások rovata sem maradt üresen ez év folytában. B. Ré­­vayné Omaga 10 pftot szíveskedett ajándékozni a tár­sulati pénztárnak. Neumann Ferdinánd helybeli vés­nök úr pedig f. évi ápril 7-kén a társulat számára egy igen csinosan , sőt művészileg dolgozott pecsét­nyomót minden díj követelése nélkül készítni szíves­kedett. Ez adományokért őszinte köszönetét fejezi ki a társulat a nyilvánosság színe előtt. Hogy a t. közönség megítélhesse a társulati jöve­delmek s kiadások arányát, nem találjuk czélszerűt­­lennek megemlítni, miszerint az 1852-ki bevétel 1757 fr. 21 krra emelkedik , befoglalván ebbe az említet­tem báljövedelmet is ; a kiadás pedig 1716 fr. 49 kra rúg. E kiadások közt az akadémiai intézetet köz­vetlenebbül illető rovatok ezek : 12 növendék képez­­tetéséért fizettetett 792 fr. ,„ ünnepélyes kivilágí­tásra 106 f. 40 kr., Marasztoninak külön adományul az ingyen tanított növendékekért 269 f. 26 kr., hat darab­ra kisorsolandó olajfest. 315 ft. Ezek előterjesztése után áttérhetünk immár jelen ünnepélyünk sajátképemn tárgyaira, s ezek : az aka­démiai növendékek tanulmány­művei, összekötve dij­­osztással, s a kisorsolandó képek húzása. Az lSbl'j­ki tanfolyamra, mely f. évi sept. 15-kén rekesztetett be, 12 növendékért fizetett a társulat ké­­peztetési dijt, e növendékek következők valának Venesz József, Mayer Emília, Lampert Imre. Lampert József. Pázmány Gyula. 6. Stoll József. 12. Helfer Anna. Polák Tivadar. Báthory Ferdinánd. Argay István. Végh f­erencz. Bretterbauer László. Ürményi Ferencz . Ezek közül Venesz Józsefért exellja, Lampert Józsefért gróf Károlyi György, Bretterbauerért Marczibányi Mária m­aga fizették az alapítványi tandíjt. Kapcsolatban ezzel megemlítendőnek vélem azt is, hogy az 1856-diki tanfolyamra, mely 1. év october 4-dikén vette kezdetét, miután Vonesz, Lampert Budapest, nov. 19-én. London, nov. 12.­­ A királynő trónbeszéde —­nt oly felolvastatása után pár órával itt már sok ezer példányban kerin­gett, s minden zugban kommentáltatott, kétségkívül önökhöz is megérkezett már. Hogy a szabadkeres­kedelmi nyílt irányzat e beszéd tartalmában nincs kifejezve , az , az itteni közönséget épen nem lepte meg, miután néhány tegnapi lap erre már meglehe­tősen elkészítő a várakozókat, amaz , a királynőnél tartott titkos tanácsból átszivárgott hírrel, hogy a kabinetben megosztás támadt a kérdésre nézve , vár­jon a felsége beszédébe iktattassék-e egy, a szabad­kereskedelem jótékony befolyását elismerő czikk ? s hogy a Disraeli, Derby, Packington , Henley , Wal­­pole és Lonsdale által pártolt beiktatás a lord kan­­czellár, Northumberland herczeg , Salisbury, Hard­­wicke, Malmesbury , Manners és Herm­es által — s igy hét szóval hat ellen — elleneztetvén, az a meg­nyitó beszédben említésbe nem jövend, s hogy végre a toryk közt történt e szakadás következtében alig sikerült egy oly , minden világos értelmet nélkülöző szóhalmazt összefogalmazni, mely mind a két rész szétágazó véleményét kifejezné. A többi pontra , különösen a külpolitikát érdeklőkre nézve egy oly kényes természetű diplomatiai ténytől, mint a trón­beszéd, senki sem várt határozott adatokat. Ezeket illetőleg a parl­amenti padokon minden pillanatban felkutatható a külügyi tárcza — most egyelőre a békephajtó angol népnek megnyugtatóig hangzott a biztosítás , hogy kormánya az európai hatalmassá­gokkal, s az egyesült államok kormányával barátság­­os viszonyban áll, bár sokan abban, hogy ő felsége a franczia köztársaság herczegelnökével, az argen­­tint szövetséghez menesztett küldöttségen egyetér­­tőleg lépett fel, nem látnak elég biztosítékot arra, hogy ezen egyetértés a franczia császárral, s az európai ügyekre nézve is szilárdnak tekintessék.­­ Egyébiránt a nemzet, e gyöngéd pont megérintését sem igényelheti, s kellő méltánylattal fogadta a min­den tekintetben nyugodt és tartózkodó szellemű be­szédet, jól tudván, hogy ez­ek­be alkalmasb jelszót nem lehetne tűzni ama közmondásnál, mely azt tartja, hogy: „beszélni: ezüst, de hallgatni: arany.“ Mindenesetre nagyobb érdeket gerjesztenek a trón­beszéd felolvasását követő alsó és felső házi viták. A lordok házában gróf Donoughmore hozta indít­ványba a válaszfeliratot, mely a trónbeszéd hű visz­­hangjaként annak minden pontját újra felvéve, bő­vebben értelmező, s csak a külpolitikára vonatkozón suhant könnyebben át. Az egyetlen szomszéd Fran­­cziaországot, s azt említé, hogy a franczia nép maga legjobban tudja, mert óhajt kormány formájában vál­tozást , mi az angol népre nem tartozik; s kifejez­vén sajnálatát, hogy a szomszédság uralkodója — mint őt már nevezheti — az angol sajtó egy része által oly méltatlanul támadtatott meg, a megjegy­zést téve , hogy ha bár az angol nemzet mélyen érzi alkotmánya jótékonyságait, ez még nem ok arra, hogy saját rendszerét bármely más nemzetre feltol­ja. A válasz­ feliratot, szokás szerint, ő felségének legkegyesebb beszédéért mondott köszönettel fejez­vén be, ez egyhangúlag elfogadtatott. Azután lord Derby jelente ki, hogy a külföldi ügyekre nézve a nem interventio elvét követendi; a szabad kereske­delmet illetőleg pedig, meghajoland a nemzet aka­ratának , s hogy igazság és becsület vezérlendi a miniszteriális politikának e részbeni kifejlesztését. Az alsó házban lord Loraine kezdeményezé a vá­laszfeliratot, s beszédében leginkább az elhúnyt herczeg érdemeiről szólván , midőn erről az utolsó három év kereskedelmi politikájára tért át, s ezt az ország jelen jóléte főokának mondá, az ellenzéki padokról nagy tetszészajjal üdvözöltetett. Az indít­ványt Egerton pártolá, s eddig még minden a szám­talan év óta szokásos kerékvágásban ment, midőn Villiers ellenzéki tag beszéde, melyet a válaszfeliratba iktatandó módositványt inditványozá, a kedélyeket felvillanyozd. A trónbeszéd első részére nézve re­ménysé , hogy annak szellemével mind a ház, mind az ország tökéletesen egyetértend ; második részére nézve azonban figyelmezteté a házat, hogy miután a jelen kabinet, kormányra léptekor az alsóháznál kissebbségben volt, s ezt a miniszterelnök azzal együtt elismervén , hogy a protectio elvéhez ragasz­kodik , a nemzetre hivatkozott a szabadkereskedelmi kérdés fölött határozni: most, midőn a nemzet eziránt már nyilatkozott, szóla felhívja a kormányt, adja szavát, hogy e politika ellen se közvetve, se közvet­lenül nem fog működni. Ennélfogva a válasz fel­iratba azon módosítványt indítványozza, hogy kér­­deztessenek meg ő felsége miniszterei: lemondtak-e a protectio elvéről ? s hogy az ellenzék a feleletet erre tudni óhajtja, mielőtt a ház az ünnepek előtt elna­­poltatnék. Villiers beszédét hosszú szünet követte, s már épen a Speaker szokott kérdését volt a házhoz intézen­dő , midőn Slume kelt fel, s ismeretes szikrázó mo­dorával támadva meg a hallgató minisztériumot, ki­jelenté , hogy a ház addig szét nem fog oszlani, míg a miniszterek világosan és félre nem érthetőleg ki nem nyilatkoztatják követendő rendszabályaikat, s előre is biztosíthatja őket, hogy sem a ház, sem az ország nem szentesítendi a protectióhozi visszatérést. Erre Walpole ígéretet ten , hogy a kabinet még az ünnepek előtt a ház elé terjesztendi kereskedelmi ve­zérelveit, Villiers azonban ezzel meg nem elégedvén, kimondá, hogy ha a miniszterek a szabadkereskede­­lem iránt határozottan nem nyilatkoznak, ő f. hó 22-én e tárgyban indítványt teend. Villierst Russel, Palmer­ston lordok, Gladstone és Cobden pártolák ,­­ Dis­raeli pedig, ki egyenesen vagy közvetve minden egyes megtámadási pontnak czélpontjául választatott, meg­ígérő, hogy a kormány elveiről tiszta és részletes fel­világosítást adand. S igy most mindenki feszülten ama nevezetes nap elibe néz, midőn a Derby-kabinetnek kétségkívül legkitűnőbb tehetsége politikai hitvallását nyilvání­­tandja. Hogy ő a szabadkereskedelmi iránynak a trónbeszédbeni megérintése mellett szavazott, ez csak átszivárgott hír gyanánt s legfölebb egyéni hajlamá­nak tekinthető , az azonban , miként fogja az összes kabinet politikai elveit fejtegetni, egészen más kér­dés. Annyi bizonyos , hogy valamint néhány hét előtt ő iparkodott Palmerstontól kezdve minden jelesebb tehetséget a Derby minisztériumba megnyerni, úgy most a különböző új combinátiók épen nem vona­kodnak soraikba őt, kitől a tehetséget, tudományt, ügyességet ellenségei sem tagadják meg, befogadni, sőt a közvélemény orgánuma a sajtó utján , minden módon hidat óhajtanak építeni, melyen hozzájuk átjöhessen, s igy egy cseppet se legyen ön meg­lepetve, ha egy szép reggelen a távirati sürgöny által érkező új minisztersorozatban a régi kincs­­tár-kanczellárt is ott találná. Hogy az megtör­ténhessék, kettő volna okvetlen szükséges: elő­ször : a protectionak nyilt, világos, tökéletes s nem kikerülő szavakba burkolt megtagadása; má­sodszor : akarat daczolni pártjának kárhoztató ítéle­tével, mely az átlépőt követni fogná. A „Times,, mindkettőre egyengeti neki az utat, midőn azt mondja, hogy a protectio eddig sem volt meggyőződése, hogy nem kell előítéleteket legyőznie, hogy nem régi rend­szert kellene felforgatnia, hogy itt nem annyira a szabad kereskedelemről, mint arról van szó , hogy az adófizető által viselt teher könnyítése útján neve­lendő fogyasztás, helyrepótolja a feláldozott jöve­delmet. D'Israeli nélkül, szól a „Times“, a minisz­térium test lélek nélkül. D'Israeli azonban tiszttár­sai nélkül is tehetségdús , erélyes, ékesen szóló em­ber, ügyes pénzügyi reformer, kinek a jövedelmi és egyenes adók rendszerezésében tág mező nyílnék, s be legyenek-e zárva előtte a közvélemény kapui, mert egyszer tévúton járt ? stb. S most azon a téren áll a kérdés, hogy ha kenyér­törésre kerülend a dolog, Disraeli a politikai barát­ságot mellőzendi-e a hatalom további megtartásáért, s a ház előtt is úgy nyilatkozandik-e, mint a trón­­beszéd fölött értekező minisztertanácsban , — vagy pedig a pajzsot, melyet eddig valamennyi tiszttársa fölé védőleg tartott, továbbá is viselendő-e, követve ama példát, melyet Bulwr legújabb, s épen most legolvasottabb regénye tűz ki Andrey Egerton szemé­lyében, kitől csak egy szó kívántatik, hogy a több­séget nyert új combinatio tárt karokkal fogadja , ki azonban — bár meggyőződése ellen — inkább párt­jával akar bukni, mint ellenük szavazni. Pápa nov. 15. Múlt hó 10-kérőli közlésemben igyekeztem váro­sunkat anyagi oldaláról felmutatni a „Pesti Napló“ t. közönsége előtt; legyen szabad ez­úttal annak, a szellemi élet kifejtésére s megtermékenyítésére hiva­tott intézetei egy részéről szólanom, melyek közt első helyen, kétségkívül az iskolák állanak. Iskoláink közt minden tekintetben legfontosabb a reformáltak dunántúli egyházkerületének főtanodája, mely egykorú az itteni ref. gyülekezettel, s igy mondhatni magával a reformatióval, annyira , hogy már 1531-ben jelentékeny, s a közönségesnél nagyobb terjedtségü volt, mely időtől fogva az 1666-ig foly­tonosan virágzott, de ekkor épülete ép úgy elvezetett, mint a ref. templom, s minden egyházi épületek, a mikor az üldözésektől menekülni kívánt több száz ref. családnak a városbéli kiköltözése az alapot, melyen az iskola állt, tetemesen meggyengité. Mindamellett az iskola e csapást kiszenvedve csak­hamar fölépült, de melynek békés birtokában építői csak 1718-ig lehettek, a mikor egy villongás kelet­kezett , mely 1730-tól 1749 ig nyugodott ugyan, de akkor újra fölélesztetvén 1752-ben a ref. templom és iskolának másodszori elvételével végződött, így jön, hogy azon egyház, mely eleitől fogva majdnem

Next