Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)

1852-11-12 / 804. szám

távolságokkal, s menet­árakkal egybehangozzanak. S minthogy a legkisebb személyi Hetek az 1 mér­föld utáni áttétel, és az államvaspályákon jelenleg a legnagyobb távolság 51 mérföld (Brünn-Bodenbach), jövőben 15,852 menetjegyi tarifajok helyett csak 300 különböző menetjegy-iv lesz (minden kocsiosztályra 100). Az új szerkezet haszna nemcsak a hivatali ügykezelés egyszerűsítése , a jegykiadás könnyebb­sége , s a nyomtatási s megküldési költségek keves­­bítése lesz, hanem az államvaspályákat használó kö­zönségnek is lényeges kényelmet fog nyújtani, mert a pénztárnál fizetett illeték helyessége felől azonnal maga meggyőződhetik a jegy megtekintése által, mi által történhető hibáknak legjobban eleje fog vétetni. De bármennyire lényegesek a fennebb említett könnyítések s előnyök, mégis a lehető egyszerűség a könnyű kezelésről gondoskodó államigazgatás ennél még többet tesz. El nem kerülhette t. i. figyelmét, mennyire kényelmetlen a közönségre nézve a mos­tani menetjegyrendszernek azon határozata, miszerint a menetjegyek minden személyvonatra külön adat­nak ki­, s az akkori megbélyegzés által csak azon vonatra válnak használhatókká. Mert ezen rend mel­lett a jegykiadás csak az illető menet elindulása előtt kevéssel történhetik meg , mi kivált népesebb állomásokon s nagyobb tolulás idején sok kellemet­lenséget okoz; valamint továbbá ezen szerkezetnek azon további következése van , hogy az utas bármi okból elmulasztja azon vonatot, melyre a jegyet vette, fizetett díját elveszti. Ezen baj elhárítására az új menetjegy-szabályzatba azon határozat vétetett föl , hogy a jegyek , mely vonalra tetszik, érvé­nyesek s használhatók azon pályaszakon, melyre szólnak ; minélfogva meg fog szűnni a menetjegyek érvényességének bizonyos menetrel korlátoltatása, s e végetti megbélyegeztetése, ellenben továbbra is fenálland azon intézkedés, hogy a menetjegyek szel­vényei az e czélra rendelt tisztviselők által leszaki­­tandók , s tökéletlen szelvényekkel talált jegyek ér­vényteleneknek tekintendők. Ennélfogva ezután a kö­zönség minden időben, midőn a pályahivatalok pénz­tárai nyitva állandónak, vehetend jegyeket az ál­lamvaspályák­oni menetekre, s ezeket használha­­tandja azon szakon, melyre szólnak, akármelyik vonatára. Nem kevésb­é, ha elmulasztotta az utas a vonatot, melyre a jegyet váltotta, használandja a jegyet vagy a közelebbi vonatra , vagy átengedheti másnak, ugyanezen czélra. A lombard-velenczei államvaspályákon , hol más­áttételek állanak , egyelőre e részben eddigi rend fog fentartatni, valamint a keleti vaspályán is, mely­nek a Ferdinand-császári éjszaki pályáhozi csatla­kozása külföldi területen át történik. De alkalmasint nem hosszú idő múlva ezen államvaspályáknál is be fog hozatni az új menetjegyrendszer. C Ausztria ! HIVATALOS. Legfensőbb rendeletre a boldogult Miksa Leuchten­­bergi és Eichstädti herczeg ő cs. fensége emlékére nov. 8 kátél tizenkét napig váltogatva udvari gyász fog vi­seltetni, még pedig az első hat napon, i. i. 8­ kátél be­zárólag 15-ig az egész , továbbá az utolsó hat napon i. i. 14-étől bezárólag 19-ig a kisebb gyász öltendő fel. 6 cs. kir. Apostoli Felsége f. é. nov. 1-ji legf. ka­bineti irata által a lombardiai főtörvényszéki elnök, dr. Beretta Albert, és nov. 3-ki legf. határozata által rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert a pápai udvarnál, gróf Eszterházy Móriczot, titkos taná­csosi ranggal díjmentesen legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége m. hó 30-ki legf. hatá­rozata által cs. kir. miniszteri titoknokot a földmivelési és bányászati minisztériumnál, Bölöni Mikó Sá­muelt , valóságos sőbányatanácsossá s az újonnan állí­tott bánya-, erdő-és sóbánya-igazgatóság első ülnökévé Erdélyben Kolozsvárott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (M. H ) czigánynak a muzsika , s köztük is úgy mint ezek közt egyik jobban húzza, másik roszabbul tudja elm­ozogtatni, s habár­mi haszna sem volna belőle, még­sem hagyna fel azzal. Innen magyarázható az is, hogy ismert fordítónk Kertbeny úr egyszerre egy egész dandár magyar versirót képes a külföld­elibe állítani. — Sokan azt hitték, miként a genialis Pe­tőfi kobra elnémulván, a magyar, főkép a népies ly­­rai költészet nemzője sok ideig gyászt fog viselni utána, s vigasztalhatlan lesz vesztesége miatt. S­em alig telik el egy év, s már is a vigasztalódás moso­lyával deríti fel arczát egy uj tünemény. — Lisz­­nyay Kálmánnak „Palócz dalok 11 czimü verses gyűj­teménye, mely tündérszárnyain a tősgyökeres palócz népfaj érzelmei, gondolkodás- s beszédmódja sa­játságos költői világába vezérel bennünket, s mely a nyers eredetit nemesítve, idealizálva állítja elénk. Lisznyay az ihlettség legszerencsésebb óráiban te­remtő ezen gyönyörű költeményeit, mikből átalán­­véve eszme- és képzelemgazdaság, eredetiség, meleg kedély, játszi pajzán könnyűség, s a palócz sajátsá­gok tökéletes ismerete s átérzése sugárzik elő. Nem­csak költészetünk, hanem nyelvészetünk s ethnogra­­phiánk is igen sokat nyert Lisznyay ezen maradandó becsű műve által, mely őt elsőrangú népköltőink sorába emelé. — Mily szerencse volna reánk nézve, ha minden eredeti sajátságu magyartát dicsekhetnék egy ily népies költő- és megéneklővel, mi talán majd lassankint teljesülni fog. És így Lisznyayt, mint úttörő locális népköltőt, mint egy, nálunk egé­szen új költészeti modor és forma teremtőjét is, be­csülnünk kell. — Többen azzal vádolják őt, hogy Palócz dalaiban néhol nagyon is ledér s trágár be­szédű; igen ám, de a népköltészet nem csupán az úgynevezett finom világ álszemérmes delnői, hanem az egyszerű erkölcsű, s őszinteszivü és beszédű nép számára virít, — castis sunt omnia casta. — A Pa­lócz dalok modorában, Szelestey László „Kemenesi czimbalom“ név alatt újabban szinte egy nemesitett népdal-gyűjteményt adott ki, mely a vasmegyei, ke­­menesalji magyar nép sajátos érzelmeit, gondolatait, szokásait, valódi szép költészettel, a keleti ph­anta­­sia ragyogó képeivel, s a köztük divatozó körmön­font tájszólások ügyes felhasználátával fejezi ki. Csakhogy a palócz nép sokkal több eredetiséggel bir, mint a dunántúli magyarság, mely az idegenből köl­csönzött szavakat, s kifejezéseket is szereti használni.­­ Vajha derék népköltőink vagy kiadóink különö­sen a nép számára igen olcsó képes kiállítást is ren­deznének műveikből, hogy így dalaik az eredeti for­ráshoz is vissza szivárognának. — Öregebb íróink közöl Bajza is kiadá verseit összes munkás gyűjte­ményében, s az ő csinos és melegérzelmű dalai, nem annyira az eszmék eredetisége, a képzelem fen-szár­­nyalata , mint inkább szívhez szóló kedélyesség és egyszerű, tiszta előadás által teszik magokat kellem­tessé. — Vörösmarty „Három rege“ czim­ alatt köl­tői allegóriát irt, mely az eszmék szépsége, s a mű­vészeti nyelv által tünteti ki magát; csakhogy az ily tárgyilagos előadás koránsem lehet oly megható, magával ragadó, mint az alanyi, mely nemben már több remeket bírunk tőle. — Az újabb időkben feltűnt Lévai József is kiadá költeményeit, melyek inkább az értelemhez szólnak, mint az érzelem­hez s hasonlók a téli napokhoz , mely fényt ad, de nem igen melegít. Lévai a technikára nagy gondot fordít, a nyelv egészen hatalmában van, versei köny­­nyen folyók, s a népies elem erősebb oldaluk. — Az utóbbi pontot kivéve, Papp Endre Hátrahagyott mun­káiról is ugyanazt lehet elmondanunk. — Szelestey László Verseiben nem hiányzik az érzelem melegsége, a képzelem merész szárnyalata, de technicája sokszor pongyola, s némely költeményében ismétli magát.­­ Ellenben Beöthy Zsigmond verseinek legnagyobb elő­nye a csinos, szabatos külső forma, melyhez nem áll kellő arányban a béltartalom.--------Litkey Károly is adott ki mysticus és sentim­entális verseket Hulló csil­lagok czím alatt, mikben a nehézkes forma még a szebb gondolatok csillagait is elhomályosítja. Tágasabb körben mozogni kezdő naptár-irodalmunk termékeit egy külön czikkben lehetne megismertetni, mi legterjedtebb olvasóközönségénél fogva, különös figyelmet érdemel. Újabban szépirodalmunk terén ismét nagy élénk­ség kezd fejlődni. A termékeny Jókaitól ismét egy új regény van sajtó alatt a török-magyar háborító világ­ból. Tóth Kálmán „Kinizsi“ czímű népies hős­szépet mondanak felőle. — Bernit Gáspár bizarr, de mulattató Freskó-képgyűjteményének folytatása is rövid időn megjelenik. Lisznyay Kálmán „Szent István“ czímű hőskölteményén, mint halljuk , szor­galmasan dolgozik. — Losonczy László költeményei is sajtó alá kerültek már. — Pompéry (Ervin) előfi­zetést hirdet érdekes beszélyeire, Degid egy nagyobb kiterjedésű regényre, mely kétségkívül kedves olvas­mány leend. — Irinyi a jelenleg legnagyobb népsze­rűséggel biró angol-amerikai regényt fordítja, mely a néger rabszolgaság titkait tárgyazza.-------Toldy Ferencz Ch­restomathiája, mely minden jelesebb ma­gyar költő műveiből hozand mutatvány-példányokat szinte sajtó alatt van.-------Almanachunk kettő le­end: Vahot I. Magyar Tháliája, mely már kikerült sajtó alól, és a most már Császár F., és igy ismert nevű iró által szerkesztendő: Szikszói enyh lapok — Egy színházi lapról is beszélnek, mely Szigligeti szer­kesztése mellett, a nemzeti színház hivatalos közlö­­nyeits fogna szolgálni.­­ Egy uj divatlapról, s a ré­giek érdekes megújításáról is van szó . IdIK FŐVÁROSI HÍRTÁR­ Pest, nov. 11. — Mindenütt a magasabb polgárisultságot látjuk hatalmas eszközökkel előre vitetni, — a népművelt­­ség terjesztésére minél kevesb szerény tehetség ál­dozza fel magát. Pedig akárhogy tekintjük, mégis a nép értelme­s érzelmeinek kifejlesztése képezi a közműveltség alapját, s egyedül ezen emelkedhetik az biztosan, szilárdul, állandóan. Kik a nép erkölcsi s érzelmi felvilágosultságának előmozdításán fára­doznak , azokra alkalmazhatók leghelyesebben a szentírás ama szavai: a kik sokakat tanítanak, az ég csillagai gyanánt tündöklendenek.“ Nálunk mindkét érintett mezeje a nép műveltségének, fájdalom, még igenis parlagon hever, s nem volna kivánatos­, mint hogy tanáraink közöl minél többen tanulmányozva s magáévá téve a nép szó s eszmejárását, a tudomá­nyok soknemű ágaiból különösen azt, a mi a népnek legszükségesebb, ennek felfogása s értelméhez képest a közéletbe átvinni iparkodnának. Van nekünk ol­csó­ könyvkiadó társulatunk is, de őszintén megvall­­juk, mikép az eddig elő rendeltetésének a megkíván­tató tertelemhez képest meg nem felel, s legalább neki tapasztalunk kebléből oly­an műveket keletkezni, melyek az olcsóság fogalma s czéljával öszhangzatos kapcsolatban egyszersmind a nép legfőbb szükségle­teinek kielégítését viselnék jellegül homlokukon. Egyik legfőbb érzelmi szükséglete a népnek a ter­­mészettudományokbal czélszerű avattatása, s épen ez van szépirodalmunkban legkevésbbé képviselve, mert a kalendáriumi mindenféle föld­ viz és légtü­­neményi — sokszor mesés leírásokat csak nem vehet­jük annak. Vagy hogy egy szóval fejezzük ki magun­kat: mindenekelőtt szükségelünk egy alkalmas népis­kolai könyvtárt, mely a tudományok s ismeretek velejét a nép gyakorlati életébe átültetve, annak biztos ka­lauzul szolgáljon szűkkörű élete kis világában. Pálya­­törőül e mezőn örömmel szemléljük Jánosy Ferencz nagykőrösi főgymnasiumi tanár urat, ki csakugyan „Népiskolák könyvtára“ czim­ alatt egy munkát in­dított meg, melynek legközelebb megjelent első kö­tetében a föld és természetrajz főbb elemei népszerű nyelven tárgyaltatnak. Szerző előadása minden ré­szében a nép fogalma, állása s keskeny életköréhez ereszkedik, s úgy értelmezi neki a legtávolabb, leg­különösebb tárgyakat. Földrajzi részében a kötet­nek szerző csak az általános földismét adja, a világ öt része szerint, a nép- s államisme hihetőleg egy más kötet tárgya fog lenni. A természetrajzi rész kime­rítőbb és kerekdedebb. M F. hó 4-kén tartott XII. ülésében a budapesti keresk.­s iparkamarának az alkuszokra nézve hatá­­roztatott, miszerint a pesti piacz részére, addig is, míg az alkuszok hatáso­s működésköre a tett s netán még teendő javaslatok alapján tökéletesen megálla­­píttatik, kellő mennyiségű derék alkuszokat kell minden szakra okvetlenül kijelölni, minek létesíté­sére a kamra kebeléből egy külön bizottmány rendel­tetik. Ugyanez ülésből egy bizottmány küldetett ki azon módok és utak meghányására , melyek által a felszabadított egyptusi mézgakereskedés a hazai ipar számára csereforgalom segedelmével előnyösíthető. Továbbá vegyes bizottmány neveztetett ki elnökileg a keresk.­s iparkamarák választás általi újításának s illetőleg a választási elvnek előkérdését megvitatni. — Újra figyelmeztetjük a közönséget, s illetőleg az érdeklett részvényeseket, miképtelen hó folytában három fontos közgyűlés tartatik fővárosunkban : u. m. a tisza-szabályozási társaságé 15-dikén , a magyar gazdaságié 17-kén és a lánczhíd-társaságé szintén 17-dikén. Ezt azért hozzuk az illetők emlékezetébe, miszerint a nevezett gyűlésekben minél nagyobb részt siessenek venni, mivel azt nemcsak önmaguk, ha­nem a közjólét érdeke is kívánja. Csupán azon sze­rény megjegyzésünk van a két utóbbi társaság gyű­­lésnapjára nézve , miszerint jövőre czélszerűbb lesz azokat külön napokban tartani, mert vannak s le­hetnek egyének , kik mindkét társaságnak tagjai. — Irinyi József fordította amerikai regény „Un­cle Tom“ már a legközelebbi hó első napjaiban jele­nik meg. A nevezetes életregény, mely megjelenése­­ első perezében Amerikában roppant sensatiót ébresz-t tett s ugyanott 80,000, Angliában pedig 16,000 pél­dányban kelt el, Irinyi ügyes tolla által híven for­dítva , még egy magyarázó élőbeszédet is tartalma­­zand magától a fordítótól. — Az Újpesten legközelebb vásárlott 80—100 háztelek már a legközelebbi tavaszon fog kiépíttetni, mely végre nagymennyiségű építési anyagok hordál­nak immár a nevezett telepre. — Miután a dunagőzh­ajózási s lánczhidtársaság közt a helybeli gőzösök járatát illető bé­rletszerződés végére jár, a lánczhídtársaság közelgő közgyűlésén hallomás szerint egy idegen társaság képviselője is fog megjelenni, a nevezett bérletszerződés megkötése végett. — Hermann-Csillag Róza asszonyság, ki férjével Konstantinápolyba utazik, legutóbbi napokban Pes­ten mulatott. Jelen szak alatt a cs. udvari dalmű­házban nem fog többé föllépni. — Csupán az egy soroksári serfőző épületben leg­utóbbi 12 hónap alatt 40,000 akó ser főzetett. Ki tagadhatná aztán serivási hajlamunkat ilyen akós argumentummal szemben ? — A szépítő bizottmánynál több uj építési tervek benyujtvák jövő tavaszrai végrehajtás czéljából, kü­lönösen a király és gyár-utcza fog uj házakkal gazdagodni. VIDÉKI HÍREK. — Az ujanalapitott egri nőnövelde f. hó 1-jén ünnepélyesen megnyittatott. A növeldét tudomás szerint angol kisasszonyok kezelik. — Kecskeméten remélik , miszerint Székely Imre közelebbi napokban oda randuland s ugyanott egypár hangversenyt rendezend. •— Komáromban a telekkönyvi ügy öt hónap alatt rendbe s­óhajtott szabályszerű folyamba hozatott. Múlt hó 5-dike éjjelén a szegedi pusztán lakó Kovács Ferenczet öt fegyveres rabló megtámadván saját labában, feleségével együtt megkötözték, és mindaddig kínozták, míg meg nem mondta, hol van pénze éltéve ; mire a rablók 65 forintjától megfosz­tották, egyéb tárgyakat is vivén el magukkal. A go­nosztevők fölkeresésére csendőrjárat küldetett ki Müller őrmester vezetése alatt, kik is m. hó 26-kán elfogták a szegedi születésű Fehér Mártont, ki egyike volt a rablóknak, s ki a szegedi rögtönitélő törvény­széknek azonnal át is adatott. — A dohánytermesztés Erdélyországban jelenen legkisebb arányban sem áll a fogyasztáshoz, úgy hogy a kolozsvári cs. kir. gyárnak messze tájakról kell a dohányt hozatnia. A gyárigazgatóság úgy hi­szi, miszerint ezen bajnak oka nem egyéb, mint a csekély ár, t. i. a négyszeg­ölétől fizetendő két kraj­­czár, minélfogva felsőbb helyen a dohánymivelési adó fölemelését inditványozá. — Sz. Imrén,, Szolnok megyében, nemrég két sze­mély gyilkoltatott meg. Sommer csendőrmester há­rom csendőrrel azonnal a hely­színére sietett, s meg­tudd, hogy m. hó 21-kén korcsmai verekedés alkal­mával Imre András parasztember, ottani lakos Csá­szár Sándort és Szabó Mihály szabadságolt közvitézt késszurásokkal meggyilkolt, s azután elfutott. Az őrmester kikutatván a Tiszar melletti mocsárokat s nádasokat, sükerü­lt neki a tettest elfogni, ki is a szol­­gabirói hivatalnak átadatott. A meggyilkoltak, orvos­törvényszéki vizsgálat után Sz. Imrén eltemet­­tettek. Frbl. AUSZTRIA, Bécs, nov. 9. Sz. Pétervárról érkezett távirati sürgöny szerint Leuchtenberg­hg, Maria Nicolajevna nagyhgnőnek, az orosz czár ő felsége legidősb leányának férje, tar­tós idült betegség következtében kimúlt. Mint tudva van, Európa délszaki részeit is azon okból utazta be a hg, hogy ha talán gyorsan előrehaladó bajának elejét vehetné. Leuchtenberg Miksa hg, cs. orosz al­­tábornok és tábornoki segéd , négy fiút és két leányt hagy maga után , még mind gyenge korban; három nővérei közöl, kik még m­ind életben vagynak , az egyik Svédország királynéja, a második a ■wiirtem­­bergi gróf jegyese, a harmadik pedig Dom Pedro, brazíliai császár özvegye. Az elhunyt hg fivére, Auguszt, Donna Maria da Gloria portugalli királynő férje volt, de már a mézes hetekben elhalt március 28-kán, 1835. Ennek nagy atyja, Beauharnais Sándor vicomte, Josephine későbbi császárnő első férje, a rémuralom alatt nyaktilón végző életét. Atyja, Beauharnais Jenő hg, Olaszország alkirálya, később Leuchtenberg hg, Napóleon császár fia, ez utóbbinál igen nagy kegyben állott; népszerűsége s személyes szeretetreméltósága által az akkori cs. család összes tagait elhomomályosítá. Leuchtenberg Miksa­nget, Josephine unokáját a sors végzete épen azon pillanatban szál­ta ki a világból, midőn ugyan­azon hűnő unokafia készül a franczia trónra lépni. — Az elhunyt hg az orosz hadseregbeni állomásán kívül több magas hivatalt is viselt ; főnöke volt a bánya­mérnöki apród-testnek, elnöke a művészetek akadémiájának Pétervárott, s a tagja a katonai is­kolákat igazgató legfelsőbb tanácsnak. — Az udvari gyász az elhunyt Leuchtenberg hgért, folyó hó 8-kától 12 napig fog tartani egy vál­toztatással : az első hat nap alatt ugyan­is , t. i. 8- kától 13-káig a mély gyász, az utolsó hat nap alatt, 14—19 pedig fél gyász fog viseltetni.­­ A hadügyminisztériumnak e napokban közre­bocsátott körlevele szerint, igen kívánatos , hogy a katonai orvosok szolgálati idejöket nőtlen állapotban töltsék ki. Azon orvosoknak , kik tanulmányaik be­végezte után, a cs. kir. hadseregbe lépnek, s ily czélból már be is soroztattak, csak mint nőtleneknek engedtetik meg a főorvosi ranggali belépés. — A pénzügyminisztérium rendelete következté­ben a helytartóságo­k följelentéseket adandnak be az iránt, vájjon a forgalomban levő ezüst és réz váltópénznek elegendőknek találtattak-e a kisebb forgalom szükségeinek kielégítésére. — A földmivelési és bányászati minisztérium az idén vizsgálatokat rendelt létetni a birodalom minden részében a burgonya- s szőlő­betegséget illetőleg.­­ — A szövetségi sajtótörvény mint hírlik, csak azon határokat jelölendi ki, melyek közt fog az egyes országok törvényhozása működni. — A polgárőrséget illető törvény közzététele, a lipcsei hírlap szerint, bizonytalan időre elhalaszta­­tott, azonban valószínűleg még ez év lefolyta előtt ki fog hirdettetni. Általában hiszik, hogy a jövő év­ első felében, az ideiglenes állapotnak vége szakadand, valamint egy cs. legfelsőbb kézirat a különböző szer­vezési bizottmányoknak kötelességükké teszi, bead­ványaikat a lehető leghamarabb felküldeni, hogy mind a törvénykezést mind a polgári szervezés mi­­nél előbb bevégeztessék. — Oláhországban ismét pusztítólag ütvén ki a marhavész, a behajtandó marhákra nézve a vesz­­teglési idő tíz napról húszra emeltetett. KÜLFÖLD. Francziaország. (!) Paris , nov. 5. — Az elnök üzenete mindenütt nagy sensatioval fogadtatott, s bár a bordeauxi be­széd készítőjére ebben is ráismernek, azonban senki sem tagadhatja, miszerint annál méltóságosabb és merészebb. Az izenet már a közvéleményé. A hírlapoknak jutott osztályrészük, hogy jelentését, horderejét és szellemét taglalják. A Paysben La Gueronniére véleményét megkezdte, s ezt mi is föl­jegyezzük : „Az izenet, melyet a herczegelnök a senatushoz intézett, nemcsak ezen magas gyűléshez , hanem Francziaországhoz , melynek utolsó reményeit meg­­valósítá és Európához is, melynek ijedelmeit elenyész­­teti, van intézve. Napóleon császár maga szerkesztő győzelmi jelentéseit (bulletin) azon rövid és velős irmodorban, mely a szó és tény ékesszólását mintegy letükrözvén , azok halhatlan történeti emlékekké váltak. Unokája és örököse ma Francziaország újjá­alakításáról és a közvélemény terén nyert hódításai­ról szerkeszti a békejelentéseket. Mi a dolgok más helyzetében, ugyanazon egészséges észt, ugyan­azon nagyságot találjuk föl. Midőn a császárság is­mét föltámad , föltámad egyszersmind azon nemes és szép nyelv is, mely , mint a lángész szava, az egész

Next