Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-29 / 867. szám
Pesten. Egy hónapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ Félévre . 8 „ — „ „ Kgyes szám . . 4 ., 1853. negyedik évi folyam. 867 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre . 10 — „ „ A havi elemelés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Szombat, jan. 29-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy-1 Magánviták négyő hasábos petit-sora 4 pi hasábos sora 5 pengkrjával számittatik. A krajczárjával számittatik. beigtatási s 10 p. krnyij A fölvételi díj szinte minkülön bélyegdí előre le-jelenkor előre lefizetenfizetendő a felő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. TARTALOM. Utasítási tervezet az iparügyben. Levelezések. (Lőcséről : Az evang. tanoda állása. Társas élet. — Nagy-Bányáról: Viszontczáfolat. Tavaszi időjárás.) Hivatalos. (Érdemjutalmazás. Kinevezések. A birodalmi törv. és kormány lap IV darabjának tartalma. Hirdetménye a kassai cs. k. kerületi főispánnak a veszélyeztetett közbátorság helyreállítására. — Katonai rögtönbirósági ítélet.) Fővárosi hirtár. Ausztria. (Bécsi hirek és események.) Francziaország. (A császár házassága körül. Girardin neje és a leendő császárné. Miniszteri módosítás. Nápolyi ügyek. A császárné családja. Vegyes ) Nagybritannia. (A „Times“ Francziaország jelen pénzügyi viszonyairól. Izlandi gyilkosság. A bathi nők irata. A 28 fontos aranydarab ; óriási baromfiak. St.jamesi színház.) Németország. (Berlin. Hannover.) Spanyolország. (A belügyminiszter körirata a tartományok kormányzóihoz.) Olaszország. (Roma, a bajor király a franczia követ estvélyén. — Lopás a fenyitó törvényszéki épületben stb.) Törökország. (A Resid pasa megbuktatására törekvő párt. Abd-el-Kader fogadtatása. Tudósítás a Montenegrói hadszinhelyről.) Legújabb posta. Telegrafi tudósítások. Irodalom, művészet és tudomány (Tamás bátya kunyhója, regény ismertetése.) Budapest, jan. 29-én. Pest, jan. 28. A pesti keresk. s iparkamra, létezése óta fiazaftui buzgalommal siet az eléje tűzött feladatokat a kereskedelem s ipar terén megoldani. Világos, eleven tudatában azon szükségleteknek , miket anyagi faktoraink rendezetlen állapota természetes következményekül maga után vont, s lelkiismeretes felfogásában saját kötelességének hasonló körülmények közt, nem mulasztott el eddig elő semmi alkalmat , akár czélszerű s közhasznú javaslatok tételére, akár jótékony s üdvös tanács szolgáltatására, menynyiben azok hatáskörébe vágtak, s mennyiben vagy különösen fel volt arra hivatva, vagy hivatása teljesítését kiáltó szükségletek igényelték. Szervezeti Szabályai szerint havonkint egy nagy s több kis ülést tartván, majd egy majd más tárgyban szakértő véleményeket pontosít össze , s gyakorlati, közhasznú irányadásain kivül, szervezési munkákkal is foglalkozik. Ezeken kivül, éber figyelemmel kisérvén a kerületében nyilatkozó ipar s kereskedési mozgalmakat, azokból adatokat gyűjt az illető rovatokba, megannyi anyagul évkönyvei számára, mikben aztán az ipar, kereskedés és közlekedés állapotát, előnyeit vagy hátrányait, hiányait és szükségleteit nyilvánosságra bocsátja. Nem lehet ezúttal újra teljes dicsérettel nem említnünk a kamra múltévi jelentését, mely jóllehet jégtörő volt e nehéz mezőn, mégis oly nagy mennyiségben közlé tanulságos, alapos s érdekes adatokat, s oly hő tükrét tárta fel előttünk a kerület ipar- s kereskedelmi viszonyainak, melybe ugyan fájdalmasan esett betekintenünk, de mindenesetre szükséges volt jövő okulásunkra. Jelen futólagos vázlatát a kamra tevékenységének koránsem akarjuk annak terjedelmes munkálatai érdemlett rajzául tekintetni, — csak ügybuzgó fáradozásból kívántunk pár szóval szerényen — a méltánylat valódi hangján emlékezni, midőn épen a kamra két legutóbbi közhasznú művét mutatjuk be. Ezek egyike: utasítási tervezet az iparügyekbeni eljárás fölött; másika: a kereskedelmi kebelzetek organisatiója. Mindkettő a kamra mindenoldalú tapasztalatainak érett gyümölcse, s mint ilyen terjesztetik felsőbb jóváhagyás alá. Miután e két tárgy közöl egyik az ipar, másik a kereskedés belszerves alakulásának lényegébe vág, s minden iparos és kereskedőre nézve életkérdéseket foglal magában, a lapunk vezéreszméjéül kitűzött reál-irány követelményéhez képest, mellőzhetlen feladatunknak tartjuk mindkét üdvös tervet főbb vonásaiban a közönséggel megismertetni, s különösen az elsőt úgy, a mint annak némely módosított pontjait maga a kamra kisérő fölterjesztésében kiemelni szükségesnek találta. Ez első tervre vonatkozólag előrebocsátandó, mikép a kamrához múlt évi dec. 9-kéről felsőbb helyről egy hasonló tervezet megfontolás s véleményezés végett érkezett, melyre nézve Jüszint megjegyzi a kamra, mikép annak ugy látszik kettős alapeszméje van : egyik, hogy a mesterjog elnyerése körül az illető ezédek részéről elkövettetni szokott számtalan gyötréseknek vége vettessék ; másik, hogy minden folyamodvány eldöntésére lehető legegyszerűbb s rövidebb út szabassék elő. Ezen szellemben fogalmazta a budapesti kamra saját utasítási tervezetét. Ha már az iparhatóság körébe tartozik az iparengedély osztása, természetes következés, hogy ez engedélyosztás sarkpontja t. i. a mesterjogért folyamodó egyén kérvénye fölötti határozás is annak körébe vonassék, s ezért véli mellőzendőnek a budap. kamra ez ügyben az iparosokból álló bizottmányi eljárást, annál is inkább, mivel ekkér a folyamodó sorsa tulajdonkép a bizottmány tollnokától függne, s a tárgy eldöntése nehézkessé, bonyolódottá válnék — nem hiányozván soha a czéhbeli tagoknak ürügy, ok és alkalom egy mesterjogért folyamodó kérésének hátráltatására. Úgynevezett korlátolt iparüzletre kért engedély esetében mindenekelőtt a helybeli szükségletek s az illető iparűzők közti arány tekintetbevételével elhatározandó: vájjon van-e helye a szaporításnak, s erre nézve a kerületi kormány jóváhagyása kikérendő, mely után további lépések teendők az engedélyosztás körül. Az engedélynyerés föltételei, mikép azok az iparos utasítás illető pontjaiban meghatározvák, szorosan megtartandók. Kiszolgált hadköteles egyénnél a fegyelmi büntetés, mely netán a jellemjegyzékben foglaltatik, semmi befolyással nem lehet az iparengedélyre. Fölötte üdvös a kérvény eldöntésére nézve javaslati határidő rövidsége, mely szerint minden kérvénynek 3 nap alatt benyújtásától számítva tárgyaltatni, s más 3 nap alatt kiadatni kell; s ha az nyilatkozat végett a ezéh vagy kebelzethez utasittatik, ez utóbbi 14 nap alatt köteles azt viszaküldeni — későbbi nyilatkozata el nem fogadtatván. Ellenben a folyamodó, ha kérvényétől elüttetik s fölebbezni akar, ez iránti kérvényét szintén 14 nap alatt a tagadó hátirat közlésétől számítva nyújthatja csak be, különben jogát a további keresethez elveszítvén. Ugyanez áll a ezél vagy kebelzetre nézve, ha az adott engedélyre nézve ellenvetése lenne. Az engedélyosztó iparhatóság egyszersmind közvetlen rendőri felsőbbsége lévén az iparosnak, csak azon esetre, ha ennek erkölcsiségi bizonyítványa fölött alapos kétség támadna, szabad az iparhatóságnak az illető cs. k. rendőrigazgatósághoz , melynek kerületében az engedélykérő több ideig mulatott, tudakozások végett fordulni; mindazáltal ezen tudakozás úgy mint más szükséges kérdezősködések egyszerre s a ezéd vagy kebelzet nyilatkozatának beadása előtt történjenek.. E tekintetben legczélszerűbb lenne megrendelni, hogy a vándorkönyvbe necsak a munka ideje, hanem a foglalkozó viselete is híven följegyeztessék s hatóságilag erősíttessék, mert ilyen bizonyítás aztán minden egyéb időrabló tudakozásokat nélkülözhetőkké tenne. Mindezen eljárásokért az illető előadó, kihez az engedélykérvény ügye utasíttatott, felelős, ki eziránt egy külön jegyzőkönyvet vezetni, s ide mindent pontosan följegyezni köteles. Ő az iparhatóság végrehajtó orgánuma, s jártassága, tapasztaltsága, hivatalos tisztes felelősségében nyugszik a biztosíték eljárásának helyessége iránt. Oly helyeken azonban, hol nem a várostanács, hanem a megyefőnök képezi az első folyamodású iparhatóságot, a budapesti iparkamra tervezete szerint azon tekintetből, hogy a mesterjogért folyamodó netán hosszas utazásra, költséges tartózkodásra a megyefőnök székhelyén, vagy épen drága ügyvédfogadásra kényszerítve ne legyen, sokkal inkább czélra vezetne, ha minden rendezett tanácscsal bíró város jogosíttatnék föl az engedélyadás hivatalos tényére, s a megyefőnök e tekintetbeni hatásköre egyedül arra szoríttatnék, hogy a bevégzett tárgyalási irományok közzététel előtt megtekintés s helybehagyás végett eléje terjesztetnének, ki aztán a kézhezvétel napjától számítva 14 nap alatt köteles lenne az ügyet végleg eldönteni. Ezáltal a megyefőnök minden egyes esetben üdvös ellenőrséget gyakorolna az illető várostanács eljárása fölött, tévelyes elveket eligazíthatna, s kellemetlen súrlódások vagy nehézségeket, mikkel netán az engedélykérő küzdeni kényszerülne, hatályosan elháríthatna. Rendezett tanácscsal nem biró helyeken ellenben a politikai járásfőnökre tartja a kamra mindezen eljárásokat ruházandóknak, hasonlóan körülírt fentartásával a megyefőnök részérőli végeldöntésnek. (Ez a legújabb politikai szervezet szerint úgy is van.) A kamra óhajtása, hogy jelen ügyben a járásfőnök ne csak hivatalnok, hanem az iparos barátja s tanácsadója is legyen, annálinkább, mivel a falusi mesteremberek csekélyebb műveltségi s ismeretfoka ezt méltán igényli. Végre szükségesnek tartjuk megjegyezni, mikép ez utasítási tervezet önálló munkálat anynyiban, amennyiben különösen az oly sok kellemetlenségnek kitett mesterjognyerés föltételeit körülményesen s pontosan meghatározza, különben pedig pótlékul tekintendő az 1851-ki legfelsőbb iparos s keresk. utasításhoz, mely az ipar s kereskedelem viszonyait általában rendezi, s melyből itt jelesen újra emlékezetbe juttatni tisztünk a 160-ik §-t, hol a remek tétel körüli eljárás lehetőleges ellenőrzés alá helyeztetik , miért is azt a budapesti kamra jelen utasítási tervezetében csak hivatkozólag említi föl, a másikat űzi, hol az öröm hullámaiba merülve feledheti, ki tudja, az élet gondjait. De nevezhetjük-e ezt valami nagyszerű farsangi örömélvezetnek ? Én azt mondom — nem — mert az ilyenekben csak kevesek vehetvén részt, s hívatlan vendégnek ajtó mögött lévén helye , — a közvélemény nem üti reá az erősítő pecsétet. De azonban ily társas körökön kívül kínálkoznak más érvek is számunkra. Épen, midőn e sorokat írom, a város vigadni akaró nagyobb része az úgynevezett szabó-polgárbálban élvezi a farsang örömeit. Polgárbál, e nevezet ön előtt talán viszhangzik. Nevét ez onnét vette , mert egy aristocratiai bál is van készülőben , melynek tényezőiről nem akarjuk feltenni azon némelyek állítását, mintha ők ezen bálra csak a nemes úri családok meghívását tűzték volna ki czélul. — Nem akarjuk feltenni, és nem is állítjuk — bár annyi igaz, hogy e hit pengetésére több magas családok tagjai vonultak vissza. Hogy nem aristocratiai, mint némelyek nevezni szeretik, bizonyítja a számtalan s különbféle ranguak s vidékiek meghivatásuk. Nevezzék bárhogy, annyi igaz, hogy megtartandjuk. íme azért önt is, az ide mellékelt billet utján ünnepélyesen s tisztelettel meghívom. Hogy azonban 29-re itt lehessen ön, a Godárd testvérek által Francziaországban feltalált új szerkezetű s kormányozható léggolyót kellene használni, mert midőn ön e sorokat olvasandja, talán küszöbén leszünk e napnak vagy a teremnek is. — Ma tartatik az ide ór aföldre eső Szepesszombatban is egy fényes bál sorshúzással összekötve az evang. templom fölsegéllésére; 200 darab női munka fog sorshúzás utján kijátszatni. Áldás az ily szent ügyet oly hőn pártoló hölgyekre, kik szivökből törekesznek megfelelni magas és dicső honleányi kötelességöknek ! Azt felesleges említenem, hogy casinónk is van. Itt kínálkozik szellemi éldeletül 4 újságlap, 3 német és 1 magyar. Most pedig ön, munkatársai, s tisztelt előfizetőinek boldog új évet kívánok (a francziák mostani szokások szerint, de szerintem sem volt a jó kívánat soha sem késő, hanem időszerinti is), kikkel ez évben önakarata hozzájárultával szellemileg több ízben találkozni óhajtatom. L. Lőcse, jan. 23. Tisztelt szerkesztő úr! Nemde felveendi ön lapjaiba e vidékrőli rendes levezője hiányának pótlása tekintetéből — leveleimet, melyekkel innentúl önt időszakonként ostromolni, vagy hogy udvariasabban fejezzem ki magamat, meglepni szándékom. Mi figyelmünket ki nem kerülheti, s bennünket legközelebb és legszentebb oldalról érdekel, az evang. iskola sorsa. Ez iskola , mely sok szép évek óta virágzott, s hol annyi sok jeles ifjak merítettek magoknak a múltban szellemi éldeletet, — csekély alaptőkéit a templom építésére felajánlva , most minden alap nélkül — csak az evang.részen levők buzgó adományaira, s a mindig gyérebben jövő ifjak tandíjaira támaszkodva, magát a magas kormány igénye szerint nem szervezhetvén, létsorsát még a múlt iskolai év utolján annak kezébe ajánlotta s felkérte további támogatásra. Felelet mindezideig nem érkezett , de mi fel sem is tehetjük a magas kormányról , hogy egy ily kisszerű városban oly tetemes költségbe kerülő két felekezeti gymnásiumot kívánna tartani, holott a tanulók száma a kettőben is felette csekély. — Az evang. iskolájában is ugyan az Entwurf szerint, és meg kell vallanom jelenleg sokkal erélyesebben tanítanak, mint az ezelőtti években , de az egész al- és félgymnasium terhe Hlavacsek Mihály igazgató, Kupecz Likurg, Kaufmann --------------------Greczmacher János és Hauser Titus , tanárok vállaira nehezedik. Szép és dicső hivatás ez, s korunkban a legszebb, de ki fogja ennek roppant terhességét tagadni, ha meggondolja , hogy öt egyén tizenkettő helyét az anyagi szükségletek hiánya miatt pótolni kénytelen. Bizony nagy erőpegfeszítés , szilárd kitartás igényeltetik ahoz. A tanítványok száma különben csekély. A 8-dik osztályban 22, a 7-dik oszt. 12, a 6-dik oszt. 10, az 5-dik oszt. 13, a 4-dikben 18, a 3-dik oszt. 16, a 2-dik oszt. 17, az 1-ső oszt. 26. — De a tanulók csekély száma kevés , vagy semmi könnyebbséget sem nyújt egy erélyes, s kötelességének híven megfelelni akaró tanítónak, mert szerintünk négynek, úgy kell magyarázni mint száznégynek. Talán mindenki is szívesebben tanítana száznégyet a felsőbb osztályokban , mint négyet, mert ha a négy történetesen gyenge fejű, s a tanító minden vas szorgalom, hit kitartás, kötelesség pontos teljesítése mellett is sikert nem arathat, úgy erélye a legbuzgóbb akaratnak is elvész. — E kisszerű város elég érveket nyújt, az ezt élvezni akarók számára. Egyik házi mulatság Nagybánya, január 24. —— A Pesti Napló 847-ik számában U. M. aláírással egy levél jelent meg Nagybányáról, mely minden egyéb , csak az nem, minek kereszteltetik; hogy pedig ez állításunk nem puszta szó, hanem valóság. Ítélje meg az olvasó közönség. Ugyanis azt mondja U. M. úr, hogy a nagybányai levelező tudósítása : részrehajló, önző, és valótlan, tehát ő , t. i. U. M. ur ki igazítja ? Azt írtuk érintett levelünkben ,hogy a bor és húsfogyasztás adóközárverésen 6023 pfton kiadatott, és így mi nem csodálkozunk,hogy a m. kincstár a városnak 4000 pfton nem adta“, — és ime U.M. ur nem azt mondja, hogy nem annyiért adták ki, sem nem azt, hogy érte a város nem 4000 ftot ígért — mert az igaz — hanem neki esik a városi hatóságnak, s azt minden ok nélkül ledorongolja , s az ilyen tudósítás azután nem önző, nem részre hajlót. Nagyon roszul emlékezik U. M. ur arra, hogy a város 1852-ben meg lett volna kínálva 4500 pfton alóli megváltásra, mert a minimum ki volt mondva 5154 ft. s néhány krban, mint a mennyit t. i. a m. kincstár az az előtti évben abból bevett, de a városnak e tanácskozásra meghívott előkelő polgársága, és igy nem tisztán a hatóság számot vetve,csak 4000 p. Ígért meg, s irt alá,s fen e kötelezvény nem fogadtatván el, a fogyasztási adó árverésre tétetett ki, — és hogy ha a zsidó sem vesz többet egy akó borért mint 24 krt, mint a mennyit t.i. a város vett volna, nem tudjuk, hogy mit nevez U. M. ur károsításnak, ha csak azt nem, hogy sokan megváltatlan feledvén boraikat, a zsidó rajta kapva, érte a törvényáthágót megbünteti ? ez, úgy hisszük nem károsítás, hanem csak az egyenes útnak követésére való ébresztése. Hogy pedig U. M. levelének 2-ik részében menynyi az igazság, elmondjuk. Egyetlen vendéglőnk helyisége szűk lévén többször az idegen vendégek befogadására, tehát a felsőemeleten levő tekeházat ebédlőnek, a volt ebédlőt pedig vendégszobának alkalmazták, a tekeasztalt pedig, az eddig parasztok számára szolgált alsókorcsmaszobába költözteték át, s ekkor okvetlen szükség lett egy köz ivószobára, de bajon pedig úgy kívántak segíteni, hogy a vendéglő keleti részéhez, hol elég tér volt, egy egyszerű ivószobát építsenek, és ez, egész a fedél alá vételig, nem ezekért, hanem egypár száz ftért elkészült, s a szánt czélnak meg is felelne. Most azonban azt kezdik tervezgetni, hát ha egy táncttermet építenének még telibe, s akkor színház, casinó, mind megférne a vendéglőben, s togosulna is, de ez csak terv, igaz, hogy akkor az erre nem számított három fajnak, mi 26 kubikölet tesz. 1.