Pesti Napló, 1853. február (4. évfolyam, 869-891. szám)
1853-02-23 / 887. szám
mely ha megvesz, Roma ledől, s a biglrba görbéd.“ Három ezred éves az olaszok miveltsége, s a polgárisodásnak nem az elfajulásban kellene állani. A múlt intézményei már most nem oly kívánatos formák, hogy csak ezek után kelljen sóvárogniok. Egy velenczei köztársaság zsarnokságát nem irigyelhetjük olasz polgártársainktól, s csak sajnálhatjuk őket, midőn az irigyelhető jelennel meg nem elégedve , a jövőre politikai aranyvárakat építenek. Ily nagy képzelődő erővel csak az olaszok bírhatnak ! Pozsony , febr. 20. Az Ő Felsége legmagasb személyén elkövetett átkos merény híre tegnapelőtt estve villámgyorsasággal terjedt el városunkban, s egyrészt a fájdalom és részvét legnemesb érzéseivel, másrészt undorral, borzalommal tölte el minden jobb kebelt. Ha valami a Felség iránti kegyeletet, melylyel itt szerte találkozunk, felfokozni képes volt, úgy a gondolat az, hogy azon nagybecsű élet, mely milliókat jólétre, boldogságra vezérleni van hivatva , csak egy pillanatig is veszélyben forgott. És elképzelvén a bűntényt egész roppantságában, nem tudjuk , mit kelljen inkább bámulni ? Azon véghetlen lelki sülyedés lehetőségét-e , mely az orgyilkos kezet vezető, vagy azon példátlan őrjöngést, mely a büntető igazsággal vakmerően , világos nappal szembeszállva, a civilizált világ erkölcsi érzelmének hadat szenni képes ? Örök hála a gondviselésnek, mely a legnagyobb szerencsétlenséget a birodalomtól eltávolítá! Az egymást ért falragaszokat nálunk mohón olvasák, és az öröm ép oly természetes , mint őszinte nyilatkozványaival fogadák az Ő Felségének veszélyen kívüli állapotáról szóló tudósításokat. Tegnap délután az állami főhivatalnokok, s az itteni főnemesség nagyrésze Bécsbe rándultak a közveszély szerencsés elhárításáért üdvkivánatokat hozandók ; estve pedig az egész város öröm jeléül fényesen ki volt világítva, mi a sűrü hófuvatok közt az egésznek tündéries alakot kölcsönzött. Visszapillantva legközelebb eltemetett farsangunkra , épen nincs okunk annak különös élénkségét felmagasztalni. Mindössze csak két bál, mely, mint két park körül az idei nagyobb tánczos világ forgott, érdemel említést. Az egyik áborczás, jan. 25-dikén tartatott a városi redoute teremben a reáltanoda javára , a másik pedig ugyanott egy 3-dik kisdedóvó intézet alapítására rendezve, s egy jótékony sorsjátékkal egybekötve , f. hó 1-jén gyűjtött egybe nagyszámú és válogatott közönséget. Mindkét táncfvigalmon az itt tanyázó „Deutschmeister“ ezred közkedvességű zenekara működött, és szabatos játékával, valamint karmestere néhány szerencsés szerzeményeivel bő táplálékot nyújtott, a tánczkedvnek. Úgy látszik azonban , hogy a farsangi vidámság és jókedv ez idén is többnyire magánkörökbe zárkózott. A legragyogóbb báli vázlatokat még mindig a házi mulatságok, és társas vigalmak kebeléből vettük, minélfogva hajlandók vagyunk hinni, hogy a nagyszerű nyilvános bálok maholnap kiesnek a divatból, s a farsang finomabb elveiben majd csak zártabb körök osztozandnak, mely vigalmi reformnak a kedélyesség érdekében csak örülni lehetne. Elnémulván a farsangi zaj , a nap fáradalmai után kedves menhelyül kínálkozik a színházon kivül, helybeli casinónk , melynek kebelében városunk köz- és társas szelleme mindig bőápolást lelt, s nemcsak egy hasznos vállalat vagy közintézkedés foganszott. Tagjai a múlt év végével meglehetősen szaporodtak, mi, részben, azon czélszerű intézkedésnek tulajdonítható , miszerint a casinót egy hónapra szóló jegyek mellett is látogathatni. Előbbi években casinónk olvasóteremében nemcsak a legjobb belföldi, hanem külföldi hírlapokkal is lehetett találkozni; ma ez utóbbiak helyét némely jelesebb tudományos folyóiratok pótolják. A magyar időszaki sajtó csupán a Budapesti Hírlap által van képviselve. — Színházunk a böjtben nagyobb vonzerőt kezd kifejteni, a játékrend érdekes újdonságokat hoz, bizonyságul, hogy színigazgatónk a farsangi silányságokat elfeledtetni igyekszik. Az operával a pozsonyi közönség meglehetne elégedve, ha a zenekar csak a legszerényebb igényeknek megfelelni képes volna. — A helybeli zeneegyletnek ma adott hangversenyéből ismét sajnosan kellett tapasztalni, mikép ez intézet napról napra inkább hanyatlik. Pozsony, zeneműkedvelőkben oly dús, mint tán kevés hasonló város, és mégis a zeneegylet dalszínészek, vagy bécsi vendégek hozzájárulása nélkül alig képes középszerű hangversenyt összeállítani. Kívánatos volna , hogy ezen egykor oly híres és virágzó intézet igazgatása valahára erélyesebb kezekre kerülne. A május 1-jével életbe lépendő közönséges polgári törvénykönyv szorgalmas tanulmányozást tesz szükségessé. Ennek elősegítésére a helyb jogakadémia egyik tanára dr. Petruska e napokban gyakorlati jogászok számára, tandíj mellett leczkefolyamot nyitott, melyre ügyvédek és főtörvényszéki figyelnökök magukat beiratták. A tanár, teljes tárgyavatottsággal folytatott előadásaiban leginkább a gyakorlati irányt követi, minélfogva nem kételkedünk, hogy hallgatói a polg. törvénykönyv ésszerű rendeleteit csekély fáradsággal leendik magukévá. (Lapszemle.) A „Presse“ (febr. 20-i sz.) írja, hogy már tény gyanánt tekinthető a tartalék-bankrészvények kibocsátása iránti határozat, hasonlóképen az is, hogy a történendő új befizetések nyereménye egész összegében a bank kész nemesézetkincsének növelésére fog fordíttatni. S további elhatározásra csak következő pontok maradtak fentartva: 1) Az összes tartalékrészvények kiadassanak, vagy pedig ezeknek csak egy része; 2) Minő árfolyam mellett történjék a kibocsátás; 3) Mikor léptessék életbe ezen rendszabályt, s 4) A befizetések ezüst- vagy papírpénzben történjenek-e? A nevezett czikk csak az utóbbi kérdéssel, mint a pénzügytudomány szabályai szerint elméletileg eldönthetővel foglalkozik. A czél tehát ezen intézkedésnél az lévén, hogy a bank nemes-ércz-kincsének növelése által jegyei iránt a bizalom öregbittessék s ezek kibocsátási összegének szaporítása az ezüsttel szembeni árfolyamuk rövidsége nélkül, eszközöltethessék: világos, hogy az egyenesen ezüstben történendő befizetéseknek adandó elsőbbség. Mert igy a rendszabálynak az ipar s kereskedésre jótékony hatányai azonnal be fognak állani, s a befizetések bevégeztéig folyton hatni. Mert az ezüst, akár bel-, akár külföldről jöjjön, semmi eselre nem vonatik el a berforgalomból, hol az elő nem fordul; ellenben az ezüstbefizetések arányában öregbíthető bankjegy-kibocsátás az ügyleti üzlet forgó tőkéjét közvetlenül s azonnal szaporitandja. Ellenben, ha a befizetések papírban kivántatnának , előbb a forgalomból megfelelő pénzmennyiség elvonatnék, mely csak később, az ezüst felvásárlásakor folyna vissza oda. — Itt még azon kérdés merül fel, minő hatánya várható e rendszabálynak a pénzérték állására? Mennyiben tartalékbankrészvényeket ezüstteli fizetések mellett a külföld vesz át, annyiban a pénzérték állására e rendszabály azonnal kedvezőleg úgy hat, mintha külföldön ausztriai kölcsön vétetett volna fel. Mennyiben abban belföldiek veendenek részt, annyiban egy időre, múlékonyan az ezüst árkeletének mérsékelt emelkedését szülendi, mi azonban ezen esetben nemcsak káros nem lesz, hanem inkább jótékonyan fog hatni, mert az ausztriai hitelpapírok pénzzé valódítását egy kissé megnehezítendőén, nem igen fog történhetni az, hogy midőn a külföld tartalékbankrészvények átvételére ima alá, ugyanakkor ausztriai metalliques-okat adjon el, melyeknek megvalósitott értékével teljesítse azokra a befizetéseket.rosz herczeg nevét viselő 54. gyalogezredből , továbbá Szanka Jatzko, kuria-bisztrai , ungvm. m. o. szül., 28 éves, görög kath., nős, egy fiú atyja, mindkettő béres gróf Schönborn-uradalmi szolgálatban Szent-Miklóson, a fölöttük tartott katonai rögtönbirósági vizsgálat folytán, megállapított tényállás mellett részint bevallván, részint hites tanúvallomások által rájuk bizonyulván, hogy 1533 febr. 7-kén esti 9 órakor a szentmiklósi korcsmánál összebeszéltek, hogy egy a munkácsi vásárról hazatérő kocsit kirabolnak, ezen szándékkal az országútra mentek, a munkácsi vásárról hazatérő három hraboniczai lakosnak, névszerint Turjanicza Havrila, Kochan Mária és Kochan Józsefnek kocsiját Szent-Mikóson tűlig kísérték, aztán egy helyen, hol a szekér feldőléssel fenyegetett, azt megrohanták, Szanka Jatzko a szekérről leugrott, Kochan Józsefről a gubát letépte. Csekan Iván addig, míg Szankát Kochan József és Turjanicza flavrillo üldözték, a szekérről egy fejszét és egy kendőt, melyben 2 font só és 2 váltott, volt, elrablott, a szekérnél maradt Kochan Máriát, ki őt ekkor gubájánál megragadta, a közellevő tócsába dobással fenyegette, s midőn az őt elereszteni nem akarta, jobbkezét megharapta, s ezután ő is elszökött. A kárvallottak jelentésére 1833 febr. 10-én a cs. k. csendőrség által elfogattak és 1835 febr. 13-án ide bekisértettek, az utonálló rablás bűnében elmarasztaltattak és a cs. ki kassai kerületi katonai parancsnokság 1855 jan. 24-ki hirdetménye 5 %-ának értelmében egyhangúlag kötél általi halálra ítéltettek, mely ítélet maj, 12 órakor délben végre is hajtatott. Munkács, febr. 15-én 1833. magán alapítóknak köszönik tételeket, így p. C. Oxfordiban n . . cz kir. tanárállomás van, melyek közöl kettőt nemrég Victoria királynő alapított; de van 27 más tanári állomás, melyetet magán személyek alapítottak, s mindig az alapítók rendelkezése értelmében töltetnek be; ezek között több a legközelebb időben alapíttatott. Ha tehát a bizottmányi jelentés az oxfordi egyetemet, egy nagy nemzeti intézetnek nevezi, ez csak azon értelemben veendő, miszerint az, az egész nemzetre igen nagy fontossággal bír, nem pedig hogy az államból indulna ki, vagy pedig attól függene. Másodszor : már maga az egyetemnek fogalma a német felfogástól szerfelett különbözik. Mint már megjegyzők, Németországban az egyetem oly intézet, melyben minden szaktudomány taníttatik ; egyetemessége tehát működésének s az oktatáshoz megkivántató eszközöknek kiterjedésében áll. Német felfogás szerint nem egyetem, hol egyedül bölcsészetet és theologiát, de jog- és orvostudományokat tanulni nem lehet. (Ilyen például a minszteri intézet.) A fogalom magvát a tudományos feladat , az universitas literarum képezi. Angliában az egyetem nem egyéb, mintegy ugyanazon helyen létező , egymással, semmi szükséges összeköttetésben nem álló, semmi egészre kikerekített oktatásra nem kötelezett nevelő és képzőintézetek összesége. Egyes alkatrészeik nem karok, melyek itt épen nem léteznek , hanem az egyes nevelőintézetek (Colleges and Halls), tehát semmi sincs bizonyos kitűzött czél elérésére szervezve, minden csupán csak esetleges. A collegiumok szaporítása az egyetem területét s anyagtartalmát növelhetné ugyan, de annak belszerkezetén s lényegén mit sem változtathatna. Az ily felfogás mellett igen természetes, miszerint az egyetem vagyona s jövedelme egészen különbözik az egyes intézetekétől, melyek amazt épen semmiben sem gyámolítják. Az egyetem magában szegény lehet, míg egyes intézetei majdnem megfuladnak a roppant gazdagságban, így p. C. az oxfordi egyetem épen nem gazdag, ellenben a Magdalena, Christ Church-Meaton collegiumok herczegi javadalmakkal bírnak. Az angol egyetemeknek harmadik sajátságos tulajdonaihoz tartoznak a collegiumok és csarnokok; ezen intézeteknek a német egyetemekkel legkisebb hasonlatosságuk sincs, s azért is róluk kissé tüzetesebben szólandunk. Oxford 19 collegium s 5 csarnokkal bir. Az elsők oly alapítványok, melyek, mint testületek, el vannak ismerve, s nagyobb vagy kisebb javadalmak és jövedelmekkel bírnak. A csarnokok testületi joggal nem bírnak, s csak épületük van birtokukban. Igen messze vezetne, ha e kétnemű intézet közötti különbséget részletesebben akarnék tárgyalni; minket leginkább a collegiumok viszonyai érdekelhetnek. Mindenike ezen testületnek egy, az emlitettükféle palotaszerü épülettel bir a városban, mely a testület tagjainak lakásul szolgál. A tagok kétrendbeliek : alapítványi és nem alapítványi tagok (members on the foundation, and members not on the foundation). Amazok a testület kormányzó tagjai, imezek pedig fizetés mellett és bizonyos időre vetettek föl a közös élet élvezetére; szavazati joguk azonban nincs, sem a collegium jövedelmeire számot nem tarthatnak. A kormányzók ismét egy elöljáró (head, provost, president) néha egy második elöljáró; ezek után jőnek a részestársak (fellows.) Ezeknek száma az egyes collegiumokba különböző ; Christ Church 101; New College 70; Magdalena 40, a többiek egy tucat részestársat számlálnak; az összes collegiumok 542-öt. Az elöljárónak a házban kell lakni; ő viszi az igazgatást, s a collegiumot az egyetemnél s egyebütt képviseli. Az új rendelkezés szerint nős is lehet. Szép, sőt némely részben igen nagy jövedelemmel bír; állása mindenesetre kitűnő. Kinevezése rendesen a ház növendékei által történik. Ezen utóbbiaknak jogi és tényleges viszonyaik sajátságosak, ők képezik az intézet ügyei fölött határozó hatóságot; közülük választatnak a ház hivatalnokai; ők végzik az oktatást is a collegiumokban. Minden fellownak joga van pénzbeli jövedelemre s a házbani szabad élelmezésre. A hivatalos tudósítás szerint a készpénzbeli jövedelem mintegy 200 font sterlingre rúg. Nem okvetlenül szükséges, hogy az intézet palotájában legyen székhelye, kivévén, ha házihivatalnok tisztét viseli; a részes társak ott élnek, ahol akarnak, s fizetéseiket mindaddig húzzák , míg meg nem házasodnak , vagy valamely ekklézsiát el nem fogadnak. Vannak tehát közöttük ügyvédek, orvosok, iskolatanítók, sőt magasabb rangú katonatisztek is. Sokan közölök Angliában még csak nem is laknak, sőt némelyek hivataluknál fogva, vagy csupa kedvtöltésből egészen Keletindiába jutottak. Többnyire az egyház szolgálatában állanak, mi anynyival könnyebb , mivel minden collegiumnak megvannak gazdagon jövedelmező, s patronátussága alatt álló ekklézsiái, melyek egyedül e fellonoknak engedményeztetnek. A gazdag collegiumok a patronátusi jogot pénzen is meg szokták vásárolni. A fellowok kinevezése, mely igen természetesen az egyetem fiatalabb tagjainak kívánsága szerint irányul, a különböző házakban, a jogigényletek különbsége szerint változik. A kinevezés egyrészt a magánszemélyeket, vagy községtanácsosokat illeti; másrészt bizonyos középtanodák egykori növendékei bírnak választási joggal, p.. a winchesteri, westminsteri iskolák; gyakran a jelöltek megválasztatása egyes helyekvagy egyházi tisztségektől függ. Az érdem szerinti szabad választás, vagy pedig csődvizsgálat következtében történni szokott kinevezés a rendkívüli kivételek közé tartozik. Ami pedig a nem alapítványi tagokat illeti, ezek részint oly tanuló ifjak , kik fizetés mellett lakásra és élelmezésre fölvétetvén, az oktatásban is ingyen részesülnek; részint az intézet egykori tagjai, kik az évi járandóságot folytonosan lefizetvén, ezután is az egyetem tagjai maradnak. Ezeknek azonban fenmarad választási joguk az egyetem részéről a parlamentbe választandó követre nézve, ennélfogva mindig az egyetem tagjaiul tekintetnek. Ezenkívül üléssel s szavazati joggal bírnak az egyetem gyűléseiben. A collegiumok ezen csupán névszerinti tagjainak száma gyakran igen magasra rúg. 1850. dec. 30-kán az egyetem 6060 ily tagot számlált, kik közöl csak mintegy 1402 tanuló van az egyetemi jegyzőkönyvbe beiktatva. A Christ Churchcollegium jegyzőkönyveiben több mint 700 név van följegyezve; ezek közt 60 lord neve, kik most majdnem mindnyájan miniszterek , angol követek, világhírű tudósok sat. Folytatjuk. A cs. k. katonai rögtönbiróság. A főszámvevői igazgatóságnak 1852-diki nov. 17. kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész terjedelmére, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határőrvidéket kivéve, mely által az álladalmi számtanból vagy számadásisméből elméleti vizsgálatok szerkezetét tárgyazó ideiglenes szabály tétetik közhírré. *) 1. §. A főszámvevői igazgatóság a pénzügyi- s a vallás- és közoktatási minisztériumokkal egyetértőleg elhatározta, miszerint az álladalmi számtanból vagy számadástanéból vizsgálatok tartása végett ideiglenes intézkedés tétessék , s e végre saját vizsgálati bizottmányok állíttassanak föl. 2. §. Ilyen bizottmányok létezendnek: Csehországra nézve Prágában, Morvaországra és Sléziára nézve Brünnben, Galicziára, Krakó vidékére és Bukovinára nézve Lembergben, Felső-Ausztriára és Salzburgra nézve Linzben, Alsó-Ausztriára nézve Bécsben, Stájerországra , Karanténra és Krajnára nézve Grátzban , Magyarországra nézve Budán, Horvát- és Tótországra nézve Zágrábban, A Szerbvajdaságra s temesi bánságra nézve Temesvárit, A Tengermellékre nézve Triesztben , Dalmátországra nézve Zárában és Erdélyre nézve Nagy-Szebenben. 3. §. Ezen bizottmányok előtt, amennyiben különös szolgálati ágakra nézve saját intézmények vagy szabályok nem szolgálnak zsinórmértékül — az említett tanszakból vizsgálatot mindazoknak le kell tenniök, kik már létező szolgálati viszonyuknál fogva, vagy valamely szolgálatért folyamodni szándékozván, a végett ezen tanszak elvégzése iránt álladalmilag érvényes vizsgálati bizonyítvány által kötelesek magokat igazolni. •4. §. Azon jelöltek, kik oly helyeken szolgálnak vagy csak laknak is, hol az álladalmi számtan vagy számadásisme nyilvános tanintézetekben tanittatik, ezen *) Magyarországot illető országos kormánylap. IV. évfolyam 1853. II. dar. Kiadatott és szétküldetett febr. Ilnen 1853. vizsgálatokra csak úgy bocsáttathatnak, ha magokat az iránt, hogy ezen leczkéket egy teljes évig hallgatták, iskolalátogatási bizonyítványnyal igazolják. 3. §. Ezen bizottmányok által azonban a vizsgákra olyanok is bocsáthatók, kiknek a leczkék látogatására alkalmuk nem volt, ha magukat az iránt igazolják, miszerint vagy az algymnasiumot, vagy műtani intézetekben a kereskedelmi tanfolyamot, vagy a felső ipartanodát jó sikerrel elvégezik, vagy hogy már a nyilvános avagy valamely városi községigazgatóság pénztári számvevői szolgálatában állanak. Az ilyen vizsgálati jelöltek egyébiránt vizsgálatra bocsáttatásérti kérvényeikben kötelesek előadni azon elméleti segédeszközöket , melyek által a tanszakot magukévá tették, mi a vizsgálatnál kellő figyelembe fog vétetni. A vizsgálatra bocsáttatásnak egyéb esetei olyanokra nézve , kikről általában tanúsított előleges kiképzésük s eddigi polgári vagy katonai szolgálatuk következtében méltán föltehetni , hogy ők magukat, anélkül, hogy leczkéket látogattak volna, az álladalmi számtanban vagy számadásismében sikerrel kiképezték , a főszámvevői igazgatóságnak tartatnak fon. 6. §. Minden vizsgálati bizottmány egy elnökből s két vizsgálóból áll. Vizsgálati bizottmányoknál oly városokban , hol az álladalmi számtan vagy számadásisme nyilvános tanintézetben tanittatik , az illető tanár vagy tanitó mindig tagja a vizsgálati bizottmánynak és mindig legelőbb vizsgál. Az elnök és a vizsgálók, és pedig az utóbbiak a vizsgálati jelöltek mennyiségének s a fölváltás szükségének megfelelő számban , a főszámvevői igazgatóság által neveztetnek ki. 7. 3. A vizsgálat rendszerint az azon kerületre nézve , melyben a jelölt lakik , kirendelt vizsgálati bizottmány előtt teendő le. Mindazáltal azon jelöltek, kik az álladalmi számtanbólleczkék évfolyamát valamely nyilvános tanintézetben épen most végezték , az ezen tanintézet székhelyére kirendelt vizsgálati bizottmány által a legközelebbi öt hónap alatt előtte teendő vizsgálatra bocsáttathatnak azon esetben is, ha tulajdonképeni lakhelyük egyebütt lenne is. A rászólások következtében ismételt vizsgálatok rendszerint ugyanazon bizottmánynál teendők le, melynél az első (nem sikerült) vizsgálat történt. A bizottmányi elöljárók oly jelölteknél, kik jelenlegi lakhelyükön csak rövid idő óta laknak , vagy ahol átalában a 17. §-ban előszabott határozatok kijátszásának gyanúja forog fen, kötelesek a nekik czélszerűnek látszó módon , azon koronaországnak, melyben a jelölt azelőtt lakott, vizsgálati bizottmányával értekezlet által is maguknak bizonyosságot szerezni a felől, várjon a magát jelentő jelölt azelőtt már más bizottmány által ismételve nem utasíttatott-e vissza. Az itt fölállított szabályok alóli kivételeknek különösen figyelmet érdemlő okokbeli megengedése , a főszámvevői igazgatóságnak tartatik fen. 8. §. A vizsgálat letétele végett kellően megbélyegzett írásbeli kérvény nyújtandó be az illető vizsgálati bizottmány elöljárójánál, és ezen kérvényekhez a 4. és 3. §§-ban kiszabott bizonyítékok melléklendők. 9. §. A bizottmány elöljárója által a kérvény s annak mellékletei szigorúan megvizsgálandók és ha azokat szabályszerüknek találja, a jelöltnek a vizsgálat helye, napja és órája kitűzendő. 10. §. A jelölt által elhárítható csekély akadályoknál , ez a bizottmány elöljárója által útba igazítandó, kétes esetekben pedig a vizsgálatra bocsátás a vizsgálati bizottmány által tanácskozás alá veendő, és a végzés ezen szabály határozataihoz képest szavazattöbbség szerint hozandó, vagy a főszámvevői igazgatóság határozata kikérendő. A vizsgálati bizottmány elutasító végzése ellen, a főszámvevői igazgatósághoz felebbezés útja nyitva áll. (Folytatása következik.) A magyar cs. k. országos pénzügyigazgatóság által szombathelyi cs. k. adószedői pénztártiszt Tracht Béla 3-ad osztályú cs. k. sárvári adószedővé, és veszprémi ■ HIVATALOS. Katonai rögtönbirósági ítéletek. Csekni Iván, egereskei, beregm. m. o. szül. 24 éves gör. kath., nős, gyermektelen, szabadságos ujoncz ap.