Pesti Napló, 1853. február (4. évfolyam, 869-891. szám)

1853-02-23 / 887. szám

mely ha megvesz, Roma ledől, s­­ a b­i­­glrba görbéd.“ Három ezred éves az olaszok miveltsége, s a polgárisodásnak nem az elfajulásban kellene állani. A múlt intézményei már most nem oly kívánatos formák, hogy csak ezek után kelljen sóvárogniok. Egy velenczei köztársaság zsarnokságát nem irigyel­hetjük olasz polgártársainktól, s csak sajnálhatjuk őket, midőn az irigyelhető jelennel meg nem eléged­ve , a jövőre politikai aranyvárakat építenek. Ily nagy képzelődő erővel csak az olaszok bírhatnak ! Pozsony , febr. 20.­­ Az Ő Felsége legmagasb személyén elkövetett átkos merény híre tegnapelőtt estve villám­gyorsa­­sággal terjedt el városunkban, s egyrészt a fájdalom és részvét legnemesb érzéseivel, másrészt undorral, borzalommal tölte el minden jobb kebelt. Ha valami a Felség iránti kegyeletet, melylyel itt szerte talál­kozunk, felfokozni képes volt, úgy a gondolat az, hogy azon nagybecsű élet, mely milliókat jólétre, bol­dogságra vezérleni van hivatva , csak egy pillanatig is veszélyben forgott. És elképzelvén a bűntényt egész roppantságában, nem tudjuk , mit kelljen in­kább bámulni ? Azon véghetlen lelki sülyedés lehe­tőségét-e , mely az orgyilkos kezet vezető, vagy azon példátlan őrjöngést, mely a büntető igazsággal vak­merően , világos nappal szembeszállva, a civilizált világ erkölcsi érzelmének hadat szenni képes ? Örök hála a gondviselésnek, mely a legnagyobb szeren­csétlenséget a birodalomtól eltávolítá! Az egymást ért falragaszokat nálunk mohón olvasák, és az öröm ép oly természetes , mint őszinte nyilatkozványaival fogadák az Ő Felségének veszélyen kívüli állapotá­ról szóló tudósításokat. Tegnap délután az állami főhivatalnokok, s az itteni főnemesség nagyrésze Bécsbe rándultak a közveszély szerencsés elhárítá­sáért üdvkivánatokat hozandók ; estve pedig az egész város öröm jeléül fényesen ki volt világítva, mi a sűrü hófuvatok közt az egésznek tündéries alakot kölcsönzött. Visszapillantva legközelebb eltemetett farsan­gunkra , épen nincs okunk annak különös élénkségét felmagasztalni. Mindössze csak két bál, mely, mint két park körül az idei na­gyobb tánczos világ forgott, érdemel említést. Az egyik áborczás, jan. 25-dikén tartatott a városi redoute teremben a reáltanoda ja­vára , a másik pedig ugyanott egy 3-dik kisdedóvó intézet alapítására rendezve, s egy jótékony sors­játékkal egybekötve , f. hó 1-jén gyűjtött egybe nagyszámú és válogatott közönséget. Mindkét táncf­­vigalmon az itt tanyázó „Deutschmeister“ ezred közkedvességű zenekara működött, és szabatos já­tékával, valamint karmestere néhány szerencsés szerzeményeivel bő táplálékot nyújtott, a tánczkedv­­nek. Úgy látszik azonban , hogy a farsangi vidám­ság és jókedv ez idén is többnyire magánkörökbe zárkózott. A legragyogóbb báli vázlatokat még min­dig a házi mulatságok, és társas vigalmak kebelé­ből vettük, minélfogva hajlandók vagyunk hinni, hogy a nagyszerű nyilvános bálok maholnap kiesnek a divatból, s a farsang finomabb elveiben majd csak zártabb körök osztozandnak, mely vigalmi reformnak a kedélyesség érdekében csak örülni lehetne. Elné­mulván a farsangi zaj , a nap fáradalmai után ked­ves menhelyül kínálkozik a színházon kivül, hely­beli casinónk , melynek kebelében városunk köz- és társas szelleme mindig bő­ápolást lelt, s nemcsak egy hasznos vállalat vagy közintézkedés foganszott. Tagjai a múlt év végével meglehetősen szaporodtak, mi, részben, azon czélszerű intézkedésnek tulajdo­nítható , miszerint a casinót egy hónapra szóló je­gyek mellett is látogathatni. Előbbi években casinónk olvasó­teremében nemcsak a legjobb belföldi, hanem külföldi hírlapokkal is lehetett találkozni; ma ez utóbbiak helyét némely jelesebb tudományos folyó­iratok pótolják. A magyar időszaki sajtó csupán a Budapesti Hírlap által van képviselve. — Színhá­zunk a böjtben nagyobb vonzerőt kezd kifejteni, a játékrend érdekes újdonságokat hoz, bizonyságul, hogy színigazgatónk a farsangi silányságokat elfe­­ledtetni igyekszik. Az operával a pozsonyi közönség meglehetne elégedve, ha a zenekar csak a legszeré­nyebb igényeknek megfelelni képes volna. — A hely­beli zeneegyletnek ma adott hangversenyéből ismét sajnosan kellett tapasztalni, mikép ez intézet napról napra inkább hanyatlik. Pozsony, zeneműkedvelők­ben oly dús, mint tán kevés hasonló város, és mégis a zeneegylet dalszínészek, vagy bécsi vendé­gek hozzájárulása nélkül alig képes középszerű hang­­versenyt összeállítani. Kívánatos volna , hogy ezen egykor oly híres és virágzó intézet igazgatása vala­­hára erélyesebb kezekre kerülne. A május 1-jével életbe lépendő közönséges pol­gári törvénykönyv szorgalmas tanulmányozást tesz szükségessé. Ennek elősegítésére a helyb­ jogakadé­­mia egyik tanára dr. Petruska e napokban gyakorlati jogászok számára, tandíj mellett leczkefolyamot nyitott, melyre ügyvédek és főtörvényszéki figyel­­nökök magukat beiratták. A tanár, teljes tárgyava­­tottsággal folytatott előadásaiban leginkább a gya­korlati irányt követi, minélfogva nem kételkedünk, hogy hallgatói a polg. törvénykönyv ésszerű rende­leteit csekély fáradsággal leendik magukévá. (Lapszemle.) A „Presse“ (febr. 20-i sz.) írja, hogy már tény gyanánt tekinthető a tartalék-bank­részvények kibocsátása iránti határozat, hasonlóké­pen az is, hogy a történendő új befizetések nyere­ménye egész összegében a bank kész­ nemesézet­­kincsének növelésére fog fordíttatni. S további el­határozásra csak következő pontok maradtak fen­­tartva: 1) Az összes tartalékrészv­ények kiadassa­nak, vagy pedig ezeknek csak egy része; 2) Minő árfolyam mellett történjék a kibocsátás; 3) Mikor léptessék életbe ezen rendszabályt, s 4) A befizeté­sek ezüst- vagy papírpénzben történjenek-e? A ne­vezett czikk csak az utóbbi kérdéssel, mint a pénz­ügytudomány szabályai szerint elméletileg eldönthe­­tővel foglalkozik. A czél tehát ezen intézkedésnél az lévén, hogy a bank nemes-ércz-kincsének növelése által jegyei iránt a bizalom öregbittessék s ezek ki­bocsátási összegének szaporítása az ezüsttel szem­beni árfolyamuk rövidsége nélkül, eszközöltethessék: világos, hogy az egyenesen ezüstben történendő be­fizetéseknek adandó elsőbbség. Mert igy a rendsza­bálynak az ipar­ s kereskedésre jótékony hatányai azonnal be fognak állani, s a befizetések bevégeztéig folyton hatni. Mert az ezüst, akár bel-, akár kül­földről jöjjön, semmi eselre nem vonatik el a ber­­forgalomból, hol az elő nem fordul; ellenben az ezüstbefizetések arányában öregbíthető bankjegy-ki­bocsátás az ügyleti üzlet forgó tőkéjét közvetlenül s azonnal szaporitandja. Ellenben, ha a befizetések papírban kivántatnának , előbb a forgalomból meg­felelő pénzmennyiség elvonatnék, mely csak később, az ezüst felvásárlásakor folyna vissza oda. — Itt még azon kérdés merül fel, minő hatánya várható e rend­szabálynak a pénzérték állására? Mennyiben tartalék­bankrészvényeket ezüstteli fizetések mellett a kül­föld vesz át, annyiban a pénzérték állására e rend­szabály azonnal kedvezőleg úgy hat, mintha külföl­dön ausztriai kölcsön vétetett volna fel. Mennyiben abban belföldiek veendenek részt, annyiban egy időre, múlékonyan az ezüst árkeletének mérsékelt emelkedését szülendi, mi azonban ezen esetben nem­csak káros nem lesz, hanem inkább jótékonyan fog hatni, mert az ausztriai hitelpapírok pénzzé valódí­­tását egy kissé megnehezítendőén, nem igen fog tör­ténhetni az, hogy midőn a külföld tartalékbank­részvények átvételére ima alá, ugyanakkor ausztriai metalliques-okat adjon el, melyeknek megvalósitott értékével teljesítse azokra a befizetéseket.­rosz herczeg nevét viselő 54. gyalogezredből , továbbá Szanka Jatzko, kuria-bisztrai , ungvm. m­. o. szül., 28­ éves, görög kath., nős, egy fiú atyja, mindkettő bé­res gróf Schönborn-uradalmi szolgálatban Szent-Mik­­lóson, a fölöttük tartott katonai rögtönbirósági vizsgá­lat folytán, megállapított tényállás mellett részint be­­vallván, részint hites tanú­vallomások által rájuk bizo­nyulván, hogy 1533 febr. 7-kén esti 9 órakor a szent­­miklósi korcsmánál összebeszéltek, hogy egy a munká­csi vásárról hazatérő kocsit kirabolnak, ezen szándék­kal az országútra mentek, a munkácsi vásárról hazatérő három hraboniczai lakosnak, névszerint Turjanicza Havrila, Kochan Mária és Kochan Józsefnek kocsiját Szent-Mikóson tűlig kísérték, aztán egy helyen, hol a szekér feldőléssel fenyegetett, azt megrohanták, Szanka Jatzko a szekérről leugrott, Kochan Józsefről a gubát letépte. Csekan Iván addig, míg Szankát Kochan József és Turjanicza flavrillo üldözték, a szekérről egy fejszét és egy kendőt, melyben 2 font só és 2 váltott, volt, elrablott, a szekérnél maradt Kochan Máriát, ki őt ek­kor gubájánál megragadta, a közellevő tócsába dobás­sal fenyegette, s midőn az őt elereszteni nem akarta, jobbkezét megharapta, s ezután ő is elszökött. A kárvallottak jelentésére 1833 febr. 10-én a cs. k. csendőrség által elfogattak és 1835 febr. 13-án ide bekisértettek, az utonálló­ rablás bűnében elmarasztal­tattak és a cs. ki kassai kerületi katonai parancsnokság 1855 jan. 24-ki hirdetménye 5 %-ának értelmében egy­hangúlag kötél általi halálra ítéltettek, mely ítélet ma­j, 12 órakor délben végre is hajtatott. Munkács, febr. 15-én 1833. magán alapítóknak köszönik tételeket, így p. C. Ox­fordiban n . .­­ c­z kir. tanárállomás van, melyek közöl kettőt nemrég Victoria királynő alapított; de van 27 más tanári állomás, melyet­et magán személyek ala­pítottak, s mindig az alapítók rendelkezése értelmé­ben töltetnek be; ezek között több a legközelebb idő­ben alapíttatott. Ha tehát a bizottmányi jelentés az oxfordi egyetemet, egy nagy nemzeti intézet­­nek nevezi, ez csak azon értelemben veendő, misze­rint az, az egész nemzetre igen nagy fontossággal bír, nem pedig hogy az államból indulna ki, vagy pedig attól függene. Másodszor : már maga az egyetemnek fogalma a német felfogástól szerfelett különbözik. Mint már meg­­jegyzők, Németországban az egyetem oly intézet, mely­ben minden szaktudomány taníttatik ; egyetemessége tehát működésének s az oktatáshoz megkivántató esz­közöknek kiterjedésében áll. Német felfogás szerint nem egyetem, hol egyedül bölcsészetet és theologiát, de jog- és orvostudományokat tanulni nem lehet. (Ilyen pél­dául a minszteri intézet.) A fogalom magvát a tu­dományos feladat , az universitas literarum képezi. Angliában az egyetem nem egyéb, mintegy ugyanazon helyen létező , egymással, semmi szük­séges összeköttetésben nem álló, semmi egészre kike­­rekített oktatásra nem kötelezett nevelő és képzőintéze­tek összesége. Egyes alkatrészeik nem karok, me­lyek itt épen nem léteznek , hanem az egyes nevelő­intézetek (Colleges and Halls), tehát semmi sincs bizonyos kitűzött czél elérésére szervezve, minden csupán csak esetleges. A collegiumok szaporítása az egyetem területét s anyagtartalmát növelhetné ugyan, de annak belszerkezetén s lényegén mit sem változ­tathatna. Az ily felfogás mellett igen természetes, miszerint az egyetem vagyona s jövedelme egészen különbözik az egyes intézetekétől, melyek amazt épen semmiben sem gyámolítják. Az egyetem magá­ban szegény lehet, míg egyes intézetei majdnem meg­­fuladnak a roppant gazdagságban, így p. C. az ox­fordi egyetem épen nem gazdag, ellenben a Magda­lena, Christ Church-Meaton collegiumok herczegi ja­vadalmakkal bírnak. Az angol egyetemeknek harmadik sajátságos tu­lajdonaihoz tartoznak a collegiumok és csarnokok; ezen intézeteknek a német egyetemekkel legkisebb hasonlatosságuk sincs, s azért is róluk kissé tüzete­sebben szólandunk. Oxford 19 collegium s 5 csarnokkal bir. Az elsők oly alapítványok, melyek, mint testületek, el vannak ismerve, s nagyobb vagy kisebb javadal­mak­ és jövedelmekkel bírnak. A csarnokok testületi joggal nem bírnak, s csak épületük van birtokukban. Igen messze vezetne, ha e kétnemű intézet közötti különbséget részletesebben akarnék tárgyalni; min­ket leginkább a collegiumok viszonyai érdekelhetnek. Mindenike ezen testületnek egy, az emlitettükféle pa­­lotaszerü épülettel bir a városban, mely a testület tagjainak lakásul szolgál. A tagok kétrendbeliek : a­l­a­­pítványi és nem alapítványi tagok (mem­­­bers on the foundation, and members not on the foun­dation). Amazok a testület kormányzó tagjai, imezek pedig fizetés mellett és bizonyos időre vetettek föl a közös élet élvezetére; szavazati joguk azonban nincs, sem a collegium jövedelmeire számot nem tarthatnak. A kormányzók ismét egy elöljáró (head, provost, pre­sident) néha egy második elöljáró; ezek után jőnek a részestársak (fellows.) Ezeknek száma az egyes collegiumokb­a különböző ; Christ Church 101; New­ College 70; Magdalena 40, a többiek egy tuc­at ré­szestársat számlálnak; az összes collegiumok 542-öt. Az elöljárónak a házban kell lakni; ő viszi az igaz­gatást, s a collegiumot az egyetemnél s egyebütt kép­viseli. Az új rendelkezés szerint nős is lehet. Szép, sőt némely részben igen nagy jövedelemmel bír; ál­lása mindenesetre kitűnő. Kinevezése rendesen a ház növendékei által történik. Ezen utóbbiaknak jogi és tényleges viszonyaik sajátságosak, ők képezik az in­tézet ügyei fölött határozó hatóságot; közülük válasz­tatnak a ház hivatalnokai; ők végzik az oktatást is a collegiumokban. Minden fellownak joga van pénz­­­beli jövedelemre s a házbani szabad élelmezésre. A hivatalos tudósítás szerint a készpénzbeli jövedelem mintegy 200 font sterlingre rúg. Nem okvetlenül szük­séges, hogy az intézet palotájában legyen székhelye, kivévén, ha házihivatalnok tisztét viseli; a részes tár­sak ott élnek, a­hol akarnak, s fizetéseiket mindaddig húzzák , míg meg nem házasodnak , vagy valamely ekklézsiát el nem fogadnak. Vannak tehát közöttük ügyvédek, orvosok, iskolatanítók, sőt magasabb rangú katonatisztek is. Sokan közölök Angliában még csak nem is laknak, sőt némelyek hivataluknál fogva, vagy csupa kedvtöltésből egészen Keletindiába jutottak. Többnyire az egyház szolgálatában állanak, mi any­­nyival könnyebb , mivel minden collegiumnak meg­vannak gazdagon jövedelmező, s patronátussága alatt álló ekklézsiái, melyek egyedül e fellonoknak enged­­ményeztetnek. A gazdag collegiumok a patronátusi jogot pénzen is meg szokták vásárolni. A fellowok kinevezése, mely igen természetesen az egyetem fia­talabb tagjainak kívánsága szerint irányul, a külön­böző házakban, a jogigényletek különbsége szerint változik. A kinevezés egyrészt a magánszemélyeket, vagy községtanácsosokat illeti; másrészt bizonyos kö­zéptanodák egykori növendékei bírnak választási joggal, p.­­. a winchesteri, westminsteri iskolák; gyakran a jelöltek megválasztatása egyes helyek­­vagy egyházi tisztségektől függ. Az érdem szerinti szabad választás, vagy pedig csődvizsgálat következ­tében történni szokott kinevezés a rendkívüli kivéte­lek közé tartozik. A­mi pedig a nem alapítványi ta­gokat illeti, ezek részint oly tanuló ifjak , kik fizetés mellett lakásra és élelmezésre fölvétetvén, az okta­tásban is ingyen részesülnek; részint az intézet egy­kori tagjai, kik az évi járandóságot folytonosan lefi­zetvén, ezután is az egyetem tagjai maradnak. Ezek­nek azonban fenmarad választási joguk az egyetem részéről a parl­amentbe választandó követre nézve, ennélfogva mindig az egyetem tagjaiul tekintetnek. Ezenkívül üléssel s szavazati joggal bírnak az egye­tem gyűléseiben. A collegiumok ezen csupán névsze­rinti tagjainak száma gyakran igen magasra rúg. 1850. dec. 30-kán az egyetem 6060 ily tagot szám­lált, kik közöl csak mintegy 1402 tanuló van az egyetemi jegyzőkönyvbe beiktatva. A Christ Church­­collegium jegyzőkönyveiben több mint 700 név van följegyezve; ezek közt 60 lord neve, kik most majd­nem mindnyájan miniszterek , angol követek, világ­hírű tudósok sat. Folytatjuk. A cs. k. katonai rögtönbiróság. A főszámvevői igazgatóságnak 1852-diki nov. 17. kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész terjedelmére, a lombard-velenczei király­ságot s a katonai határőrvidéket kivéve, mely által az álladalmi számtanból vagy számadásis­méből elméleti vizsgálatok szerkezetét tárgyazó ideiglenes szabály tétetik közhírré. *) 1. §. A főszámvevői igazgatóság a pénzügyi- s a vallás- és közoktatási minisztériumokkal egyetértőleg elhatározta, miszerint az álladalmi számtanból vagy számadástanéból­­ vizsgálatok tartása végett ideiglenes intézkedés tétessék , s e végre saját vizsgálati bizott­mányok állíttassanak föl. 2. §. Ilyen bizottmányok létezendnek: Csehországra nézve Prágában, Morvaországra és Sléziára nézve Brünnben, Galicziára, Krakó vidékére és Bukovinára nézve Lembergben, Felső-Ausztriára és Salzburgra nézve Linzben, Alsó-Ausztriára nézve Bécsben, S­t­á­j­e­r­o­r­s­z­á­g­­ra , Karanténra és Krajnára nézve Grátzban , Magyarországra nézve Budán, Horvát- és Tótországra nézve Zágrábban, A Szerbvajdaságra s temesi bánságra nézve Temesvárit, A Tengermellékre nézve Triesztben , Dalmátországra nézve Zárában és Erdélyre nézve Nagy-Szebenben. 3. §. Ezen bizottmányok előtt, a­mennyiben különös szolgálati ágakra nézve saját intézmények vagy szabá­lyok nem szolgálnak zsinórmértékül — az említett tanszakból­ vizsgálatot mindazoknak le kell tenniök, kik már létező szolgálati viszonyuknál fogva, vagy valamely szolgálatért folyamodni szándékozván, a vé­gett ezen tanszak elvégzése iránt álladalmilag érvényes vizsgálati bizonyítvány által kötelesek magokat iga­zolni. •4. §. Azon jelöltek, kik oly helyeken szolgálnak vagy csak laknak is, hol az álladalmi számtan vagy számadásisme nyilvános tanintézetekben tanittatik, ezen *) Magyarországot illető országos kormánylap. IV. évfo­lyam 1853. II. dar. Kiadatott és szétkü­ldetett febr. Il­n­en 1853. vizsgálatokra csak úgy bocsáttathatnak, ha magokat az iránt, hogy ezen leczkéket egy teljes évig hallgatták, iskolalátogatási bizonyítványnyal igazolják. 3. §. Ezen bizottmányok által azonban a vizsgákra olyanok is bocsáthatók, kiknek a leczkék látogatására alkalmuk nem volt, ha magukat az iránt igazolják, mi­szerint vagy az algymnasiumot, vagy műtani intézetekben a kereskedelmi tanfo­­lyamot, vagy a felső­ ipartanodát jó sikerrel elvégezik, vagy hogy már a nyilvános avagy valamely városi köz­­ségigazgatóság pénztári számvevői szolgálatában állanak. Az ilyen vizsgálati jelöltek egyébiránt vizsgálatra bocsáttatásérti kérvényeikben kötelesek előadni azon elméleti se­gédeszközöket , melyek által a tanszakot magukévá tették, mi a vizsgálatnál kellő figyelembe fog vétetni. A vizsgálatra bocsáttatásnak egyéb esetei olyanokra nézve , kikről általában tanúsított előleges kiképzésük s eddigi polgári vagy katonai szolgálatuk következtében méltán föltehetni , hogy ők magukat, anélkül, hogy leczkéket látogattak volna, az álladalmi számtanban vagy számadásismében sikerrel kiképezték , a főszám­vevői igazgatóságnak tartatnak fon. 6. §. Minden vizsgálati bizottmány egy elnökből s két vizsgálóból áll. Vizsgálati bizottmányoknál oly vá­rosokban , hol az álladalmi számtan vagy számadásisme nyilvános tanintézetben tanittatik , az illető tanár vagy tanitó mindig tagja a vizsgálati bizottmánynak és min­dig legelőbb vizsgál. Az elnök és a vizsgálók, és pedig az utóbbiak a vizsgálati jelöltek mennyiségének s a föl­váltás szükségének megfelelő számban , a főszámvevői igazgatóság által neveztetnek ki. 7. 3. A vizsgálat rendszerint az azon kerületre néz­ve , melyben a jelölt lakik , kirendelt vizsgálati bizott­mány előtt teendő le. Mindazáltal azon jelöltek, kik az álladalmi számtanból­­leczkék évfolyamát valamely nyilvános tanintézetben épen most végezték ,­ az ezen tanintézet székhelyére kirendelt vizsgálati bizottmány által a legközelebbi öt hónap alatt előtte teendő vizs­gálatra bocsáttathatnak azon esetben is, ha tulajdon­­képeni lakhelyük egyebütt lenne is. A rászólások következtében­ ismételt vizsgálatok rendszerint ugyanazon bizottmánynál teendők le, mely­nél az első (nem sikerült) vizsgálat történt. A bizottmányi elöljárók oly jelölteknél, kik jelenlegi lakhelyükön csak rövid idő óta laknak , vagy a­hol átalában a 17. §-ban előszabott határozatok kijátszásá­nak gyanúja forog fen, kötelesek a nekik czélszerűnek látszó módon , azon koronaországnak, melyben a jelölt azelőtt lakott, vizsgálati bizottmányával­ értekezlet által is maguknak bizonyosságot szerezni a felől, várjon a magát jelentő jelölt azelőtt már más bizottmány által ismételve nem utasíttatott-e vissza. Az itt fölállított szabályok alóli kivételeknek külö­nösen figyelmet érdemlő okokbeli megengedése , a fő­számvevői igazgatóságnak tartatik fen. 8. §. A vizsgálat letétele végett kellően megbélyeg­zett írásbeli kérvény nyújtandó be az illető vizsgálati bizottmány elöljárójánál, és ezen kérvényekhez a 4. és 3. §§-ban kiszabott bizonyítékok melléklendők. 9. §. A bizottmány elöljárója által a kérvény s annak mellékletei szigorúan megvizsgálandók és ha azokat szabályszerüknek találja, a jelöltnek a vizsgálat helye, napja és órája kitűzendő. 10. §. A jelölt által elhárítható csekély akadályok­nál , ez a bizottmány elöljárója által útba igazítandó, kétes esetekben pedig a vizsgálatra bocsátás a vizsgálati bizottmány által tanácskozás alá veendő, és a végzés ezen szabály határozataihoz képest szavazattöbbség szerint hozandó, vagy a főszámvevői igazgatóság hatá­rozata kikérendő. A vizsgálati bizottmány elutasító végzése ellen, a főszámvevői igazgatósághoz­ felebbezés útja nyitva áll. (Folytatása következik.) A magyar cs. k. országos pénzügyigazgatóság által szombathelyi cs. k. adószedői pénztártiszt Tracht Béla 3-ad osztályú cs. k. sárvári adószedővé, és veszprémi ■ HIVATALOS. Katonai rögtönbirósági ítéletek. Csekni Iván, egereskei, beregm. m. o. szül. 24­ éves gör. kath­., nős, gyermektelen, szabadságos ujoncz a­p.­

Next