Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)

1853-10-09 / 1075. szám

Nagybritannia London, sept. 30. Crosby­ Hallban „Görögország baráti“ tegnap mectinget tartottak, melyben is mintegy százötvenen, többnyire görög férfiak és hölgyek, vettek részt. Harrington gr. helyett Herbert tisz­­teletes elnökölt. A gróf, midőn meghivatott, azt válaszolá, hogy nem fogadhatja el e tiszteletet, mert attól tart, hogy a meetinget Oroszország önkénytelen párthívei képezik. St. John és más szónokok a legnagyobb megvetéssel szó­lottak a török kormányról, azt bizonygatván , hogy Orosz­ország terjeszkedési vágya ellen nincs jobb torlasz , mint egy görög császárság megalapítása. Ily értelemben nyilat­kozott a görög R i g 0 p u 1 0 s is. Végre határozatta­lan, h°gy „Eastern Christian league“ neve alatt szövetséget alapítnak. London, oct. 3. A „Chronicle“ szemle alá vevén Oroszország elleneit, azt állítja, hogy Poroszországban minden státusférfi tart az éjszaki szomszéd nagyravá­­gyásától. Azok közöl is, úgymond, kik birják a király bizalmát, legalább néhányan, péld. Radovitz tábor­nok, ismeretesek gyűlöletükről az orosz befolyás iránt Németországban; a gyakorlati kormányzók is, mint­­Manteuffel báró, nem hajlandók pártolni azon pár­tot, melyet Oroszország minden német udvarnál tart. Spanyolország is, folytatja a „Chronicle,“ hajlamát akará mutatni az európai szövetséghez , midőn P­r­i­m tábornokot félhivatalos utón a török táborba küldé. A hollandi flotta, mely a Dardanellák közelében czirkál, nehezen fog ugyan résztvenni a netáni háborúban, de már jelenléte bizonyságul szolgálhat a törököknek, hogy háttérben még más hatalmak is készek a csatára. Svéd­országnak Finnland van eszében, mely oly módon lett oroszszá , mint Moldva és Oláhország. Dánia is tudja, hogy az ő dardanellái­a­a Sund. Ugyancsak a „Chronicle“ berlini levelezője, ki egy­kor a felett panaszkodott, hogy a németek igen közö­nyösek a keleti kérdés dolgában, most őszinte bókokat csap a berlini sajtónak, kinyilatkoztatván, hogy Berlin­ben mindjárt elejétől fogva jól fogták fel a keleti kérdés i. lényegét s előrelátták bekövetkezendő phasisait. A kez­detbeli közöny , úgymond , onnan eredt, mert biztak, hogy a nyugati hatalmak annak idejében föllépendnek. — Az „Advertiser“ kivonatban forditá a köl­ni újság czikkét Anglia hadi készleteiről Oroszország irányában, s ezen czikk legtalálóbb válasznak tartatott a „Times“ szűkkeblű aggodalmaira. Törökország, Konstantinápoly, septemb. 26. „Eddigi leveleink előkészíthették a közönséget a most bekövetkezett eseményekre , s a figyelmes ol­vasó kénytelen megvallani , hogy ezek egészen ter­mészetesen fejlődtek ki az adott viszonyokból, a­nél­kül, hogy elhamarkodással vagy előtolakodással csu­pán csak a Portát lehetne vádolni. — A­ki az itteni vi­szonyokat közelről ismeri, be fogja vallani, hogy a­zul­­tán és tanácsa, egy félmivelt lakosságnak s tulfinom di­plomatának közepette, kénytelen volt vagy kalapácscsá vagy üllővé lenni, s hogy ezen alternatívában a Diván természetszerűleg azon útra tért, mely leginkább össze­vágott a nép hangulatával. Hibáznék egyébiránt, a­ki­­ azt hinné, hogy a török kormánynak igen nagy kedve van a háborúra. A tanács fiatalabb része, név szerint azok, kik katonák, testestül lelkestül a háború mellett vannak, s ennek ügyében eget-földet mozgásba hoznak. Ez azonban, fájdalom, nem tiszta hazafiságból történik, vagy vallásos buzgalomból; az arany is szerepel. Minden­féle magán­érdekek a háború felé tolják az ügyet, s épen ez érdekek nyilatkoznak a Divánban leghango­sabban, túlkiáltván a békepárt józanabb javaslatait. Az úgynevezett hadi párt csaknem csupa oly férfiakból áll, kik sohasem voltak a nyugati mivelődés baráti; a béke pártolói viszont leginkább azok, kik részint tanulmány, részint utazás által a külföldön, oly műveltségre emel­kedtek, mely Törökországban rendkívüli. S ezek a békét ajánlják, mert jól ismerik Európa viszonyait; jól isme­rik mindazon erőket, melyek háború esetében a Porta ellen támadnának; jól tudják , mily kis mértékben lehet Angliában bízni, mely barátságát, segélyét csak a töb­­bet ígérőnek adja el. Redcliffe lord lelkiismeretén sok fekszik, s bizonyosan máskép fejlődnek az ügyek, ha a főhatalmak képviselői más emberekbőli választatnak.“ így ír a „Presse“ egyik konstantinápolyi levelezője, egy másik levelezőnek szavai, ugyanaz napról, a kö­vetkezők : „R e s i d ir pasa egy értekezletben kinyilatkoztató a f­­ranczia és angol követeknek , hogy a­zultán hajlandó a bécsi jegyzéket a czár javaslata szerint elfogadni, ha­­hogy a követek rábírják a czárt következő feltételekre: I) A czár kötelezi magát, hogy jövendőre nem fog avatkozni a zultán görög alattvalóinak ügyeibe, minek ellensúlyozása tekintetéből a zultán természetesen bán­­tatlanul hagyja a görög egyház eddigi jogait Törökor­szágban. 2) Oroszország mit sem követel hadi költségek fejében. 3) A czár kötelezi magát a dunai fejdelem­­ségek rögtöni kiüríttetésére, vagy legalább arra , hogy csapatai Moldvába vonuljanak vissza. — R­e­s­i­d pasá­nak ezen nyilatkozatai folytán a nyugati hatalmak kép­viselői , kik az utóbbi napokban többször értekeztek volt a porosz és ausztriai követekkel, futárokat küldenek illető kormányaikhoz, s nem igen valószínű, hogy a hadi párt, mely tegnap keresztülvivé egy egyhangú felszólítás szerkesztetését a­zultánhoz , hogy többé semminemű alkudozásokba ne ereszkedjék, mindamellett odavihesse a dolgot, hogy valami eldöntő lépés tétessék, mielőtt Páris­ és Londonból a feleletek visszaérkezné­nek. Hahogy a mostani zultán helyett ennek apja ülne­­ a trónon, ily felszólítás már bizonyosan a szent zászló kitűzését vagy egyenes hadüzenetet eredményezett volna, de Ab­dúl-Med­sídnél bizonyosak lehetünk, hogy a háború mindaddig nem fog megkezdetni,,, míg csak a kiegyenlítés minden lehető módjai nem lesznek ki­merítve.“ A táviratilag már jelentett nagy diváni ülésről ugyan­ezen levelező ezt írja: A Diván kijelenté, hogy a jelen körülményekben min­denesetre legtanácsosabb volna , ha Törökország eré­lyesen fellépne Oroszország ellenében; a Diván azon­ban a zultán saját belátására bízta, mikor és mikép történjék ez. A zultán ugyan válaszában semmi kötele­zettséget sem vállalt, hanem a Divánt biztositá, hogy ő folyvást szivén viseli az ország jóllétét s nem fog elmu­lasztani semmit, mit koronája becsülete és­ méltósága tőle megkíván. „ . . . , Dunai­ fej­delemségek. Bukarest, sept. 24. A hely­beli orosz őrséget egyszerre azon hír veri fel­, hogy a törökök Zimnicza mellett átkeltek a Dunán. Gorcsa­­k­o f­s­lg sietve oda indítatja a legközelebbi lovas ezre­det, s a bukaresti helyőrségből egy ezred gyalogságot. . A kozák ezredes, ki mintegy 30 kozákkal Zimniczában volt, ezekkel elhagyja a várost, a nélkül, hogy meggyő­ FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI UJDONSÁGOK. Budapest, oct. 7. Érkezett tudósítások szerint Kormányzó Főherczeg ő cs. Fensége múlt hó 30-kán esti 9 óra tájban Kassára legjobb egészségben megérkezett és a püspöki pa­lotába szállott; majd a kát. és polg. hatóságok és tisztelgés végett megjelent mágnások elfogadása után tetemeibe visszavonult. A város fényesen ki volt világítva. Másnap Ő cs. Fensége a csapatszemle után a székesegy­házat, Orsolyakolostort, a katonai és polgári intézeteket s hivatalokat méltóztatott megszemlélni, aztán a cs. k. hely­­tartós. osztály ülésében elnökölt. A püspök ő mélt.-nál tartott ebéd után Ő cs. Fensége a színházi díszelőadáson je­lent meg, s más­nap sz. mise hallgatása után 10 órakor d. e. Lőcsére elutazott. ő cs. Fens. mindenütt élénk lelkesedéssel fogadtatott, s minden helységek, merre ő cs. Fens. átutazott, hódolat­ és ragaszkodás hasonló jeleit adták. Újabb tudósítások jelentik Ő cs. Fenségének f. hó 5-kán d. u. 4 órakor Szent-Miklósra történt megérkezését, hol a lakosok fáklyásmenetet rendeztek, valamint az útban fekvő minden községek ő Fensége keresztülutazásakor lelkesedést tanúsítottak. 2­4-dikén Ö cs. Fensége Sz.-Miklóson az ottani hatóságok helyiségeit megszemlélni, és ügyviteleikbe betekinteni méltóztatott, és egy nagymisén jelenlétei után 9 órakor útját Rosenbergen át Beszterczebányára folytatá. Liptó és Zólyommegyék határán ő cs. Fenségét a zólyom­­megyei főnökség , a beszterczebányai mélt. püspök, és a székes káptalan küldöttsége fogadá egy diadalkapunál Óvártt (Altgebirg). Ö cs. Fens. megnézd az ottani kincstári olvasztó hutát, és a bányamunkások egy osztályát zene­karukkal megszemlélni méltóztatott, valamint útja további folyamában az út közelében fekvő rézhengerművet. Számos fényes bandérium kíséretében Ö cs. Fens. d. u. 3 órakor Beszterczebányára érkezett, hol nagyszerű diadalkapu volt felállítva, s valamennyi házak­ ünnepien földiszittettek. Miután ő cs. Fens. a püspöki palotában leszállott. Wocher gyalogezred raktárzászlóaljának megszemlélése után Ő cs. Fensége, a clerus, tisztikar, és összes hatóság bemutatását elfogadni, s aztán magán audientiákat osztani méltóztatott. Estve a város ünnepélyesen ki volt világítva Ö cs. Fensége tiszteletére mind a városközség fáklyásmenetet zenével, mind a bányamunkások bányaszövétnekekkel ünne­pélyes diszmenetet rendeztek. Valamint érkezésekor , úgy ezen ünnepélyeknél is, melyeket megszemlélni méltóz­tatott , Ö cs. Fenségét az utczákon és téteken hullámzó lakosság legnagyobb örömviadallal üdvözlé. (B. H.) — A legfelsőbb rendőri hatóság Podolsky Edét, volt bécsi főrendőrbiztost, Pozsonyba rendőrigazgatóvá a rendszeres járulékokkal együtt, kinevezte. — Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. octob. 3-kárél széle parancsával, az egész birodalomra kiható, s a zsidók birtokolhatási jogát szabályozó, következő legmagasb ren­deletet hirdettetett ki: „Minisztereim és birodalmi tanácsom meghallgatása után rendelem a mint következik : I. E rendelet kihirdetése napjától a hírod. törvénylap által, a zsidók állampolgári viszonyainak bekövetkező végképi elrendezéséig, minden koronaországban az ott, 1848. jan. 1. előtt és addig léte­zett, a zsidók birtokolhatási jogát korlátozó rendszabályok ismét ideigl. hatályba lépnek. II. Azon esetekre nézve, a melyekben a zsidók e nap előtt az ingatlan vagyon jogos bir­tokát szerezték meg , vagy ott, hol az ingatlan vagyon jo­gos birtoka a köz könyvekbeni beigtatás által szereztetett csak *meg, de az ez iránti kérvény már benyujtatott, e megszorítások nem alkalmaztatnak, így az ingatlan va­gyonok birtokjoga iránti azon jogüzleteknek sem állnak ezek ellenére, melyek e nap előtt, egyik közhatóságnál, jegyzői irat vagy más közhitelesítés segélyével köttetett, habár a birtok átadása még megsem történt is, vagy ha a közkönyvekbei beiratásérti kérvény, ott, hol ily könyvek léteznek, még megsem történt volna is. III. Bel-és igaz­ságügyi minisztereim e rendelet teljesítésével bízatnak meg. Bécs, oct 2. 1955. Ferencz József: Gróf Bud­-Schau­­enstein m. k. Bach m. k. Krausz m. k. Legfelsőbb rende­letre Ransonnet m. k. — Javaslatba hozatott a kereskedelmi és iparkamrák kiadásai körül eddig gyakorlott rendszer megváltoztatása, s e tekintetben véleményzések kérettek be az iránt, a költ­­ségfedezés mi­után történhetik legczélszerűbben, váljon az iparüzleti engedményidíjak behozatala vagy az átírásoknál követelendő bizonyos illetéki dijak által ? — Örömünkre szolgál egy fontos hirt közölhetni tiszt, olvasóinkkal, melynek valósulását minden hazafias kebel óhajtja. Társas köreinkben azon hir kering, miként egyik lelkes mágnásunk felhívására leggazdagabb birtokosaink közel húszan oly végre egyesültek és arra kötelezendik magukat, hogy évi tiszta jövedelmük századrészét tíz éven át tőkésítvén, a tíz év alatt több százezerre növekedő ösz­­veg kamatjából és egy e végre alakuló részrehajlatlan bi­zottmány vezetése mellett szegény ifjak nyerendnek tudo­mányos kiképezést, hazai művészek tökéletesítése eszközöl­tetik, magokat a gazdászat és nevelés pályájára szánt ifjak kiképzése és utazása elősegíttetik s a hazai irodalom és szí­nészet emelésére pályadijak fognak kitüzelni s a benyúj­tandó jobb művek kinyomatása eszközöltetik. Nem tudjuk, mennyi való e hitből. Azonban mi ezt hihetőnek tartjuk. Aristokratiánk hivatásának felismeréséhez kezd jutni, övé a kezdemény joga és kötelessége; kezeibe tette le a sors a hatás eszközeit. A magas kormány, mint tudjuk , minden műveltségi törekvést örömest tesz magáévá. — Adja Isten tehát, mint megtörtént tényt, regestrálhassuk nem­sokára. — Végre létre akar jönni a pesti Lloyd-társaság lapja. Furcsán jártak tavai az illetők e lapkiadással. Csőd hirdet­tetett a szerkesztőre, szerkesztő választatott s végre kisült, hogy a társaság pénzereje nem győzi meg a vállalat költ­ségeit. Szép az a buzgóság, csak ne felejtsük, hogy non omnes omnia. De most, azaz f. hó 22-én felső engedelem­­mel egy rendkívüli közgyűlés fog tanácskozni e lap létre­hozásáról. Lesz tehát nekünk is (német) Lloydunk, de E. Warrens-el csak a bécsi Lloyd bír. Ismét mondjuk, hogy szép dolog az a buzgóság, de az üdvösségre még egyéb is kell. — Egyetemi tanáraink közöl többen az­ iskolai Szün­napokat tudományos utazásra fordíták. Jordán és Csausz­urak Spanyol-, Balassánk Olasz- , Wenczel úr Poroszor­szágot, Lippay derék szemműtőnk a Rajna vidékét és Belgium egy részét s Nendtvich úr Csehország hegyeit s Bajorországot utazták be. — Ki hazai iparunk emelkedésének örülni tud, s azon solidaritásnál fogva, mely a külföld által is méltánylott hazai mesterek és köztünk létezik, emelőt, örvendetest talál abban, ha a magyar művész és iparos nevének ott is tud értéket, becsülést szerezni, hol vele a világ ipara, művé­szete versenyez , az tekintsen be a r­á 1­­­k órás kígyóut­­czai boltjába. E jeles művész­ mesterünkről, ki a londoni kiállításon, kormányunk által a pesti ipariskola részére megvásárolt művével, dicsérő okiratot nyert, alkalmunk lesz nemsokára bővebben szólani. — A jelen havi műtárlatból a társaság általi megvétel végett a következő, öt mű jelöltetett ki s fog az igazgató választmánynak ajánltatni: Tájkép, Markétól, a kar­­t­h­a­u­s­i, Molnár Józseftől, a ver­esc­zei halászfiú ifj. Marastonitől; lovak a legelőn, Adamtól (Mün­chenből); az erdő, Baumgartnertől (Berlinből.) . A városligetbe járó társaskocsik részvényei, mint halljuk, 25 percentig kamatoztak. E társaskocsik fennállása nemcsak közvetlenül szolgált a közönség kényelmére , ál­taluk a bérkocsisok versenye hivatott fel, melynek folytá­ban a vitelbér a fiókerek által alább szállíttatott.­­ A bécsi „Ll­o­y d“ szerint Szemere Bertalan a kölni újságban nyilatkozatot bocsátott ki , melylyel ki­­mondatik, hogy ő azon helyre nézve, hol a magyar korona elásva volt, soha nem nyújtott útmutatást. E közleményhez egyszersmind a következő, tegnapi napon vett, s egyenesen szerkesztőségünkhöz intézett sorokat adjuk: „Páris, oct. 2. Szerkesztő úr! Illő tisztelettel fölkérem a következő sorokat becses lapjába fölvenni. Remény­em, nem mondok benne semmit, mi közölhető nem volna. F. é. sept. 27-diki lapjában, a „Soldatenfreund“ után a korona feltaláltatása történetét adván, ön jónak látta az abban ki­tett kezdő névbetűt nevemmel kiegészíteni. Lehet, ön e névtoldással nekem akarta biztosítani azon szolgálatot, mit ön, saját helyzetében, természetesen, érdemteljesnek tart. De jellemem ellen lévén mások érdemeit elrabolni, ime kinyilatkoztatom, hogy sem módomban, sem aka­ratomban nem voló ama szolgálatot tenni. Sőt ná­lam senki sem kíváncsibb ismerni és csodálni ama férfiút, ki ily nevezetes tettet elkövetvén nevét, úgy látszik, óhajtja a köztudomástól titokban tartani. Fogadja ön szí­ves tiszteletemet. Szemere Bertalan:“ Midőn a szerkesztőség e sorokat, a sept. 27-ken e la­pokba felvett közlés nyomán ide iktatja, szükségesnek tart­ja egyszersmind megjegyezni, hogy a „S z e m e r e“ név a Pesti Napló fennidézett helyén nem csupán találgatásból, vagy a kezdő betűk szeszélyes, vagy szándékos kiegé­szítése folytán idéztetett, hanem egyenesen a f. é. sept. 26-kán megjelent bécsi lapok után , melyekben a „Sze­mere“ név egészen és betű szerint megemlítetett. Megvalljuk őszintén, miszerint ildomosnak tartanók, hogy oly történeti nevezetes eseményeknél, minőt a szent korona megtalálása is képez, ily névtévesztő conjecturáktól min­den hírlap , s minden magáníró óvakodjék , s várja be a hiteles források megnyílását. Vidék- Debreczeni levelezőnk azon értesítéssel örven­deztet meg bennünket, miként az ottani Sz. Mihály vásár igen jól ütött ki. A vásáron megjelent idegenek által tett tetemes vásárlások a forgalomnak nagy lendületet adtak. Közintézetek. Nemzeti szinház. Ma vasárnap ada­tik: Szökött katona. Eredeti népszínmű népdalokkal 3 felv. Irta Szigligeti­­ződnék, vájjon igazán itt vannak-e a törökök, s nagy sietve négy mérföldnyire bevonul az ország belsejébe. A vezértábornok azonnal két vadászt küldött Pétervárba és Varsóba, hogy jelentést tegyenek a törökök átkelésé­ről. De már hat óra múlva új futárokat kelle küldeni, a jelentett hírek meghazudtulására. Kitűnt ugyanis , hogy csak néhány török hajózott át egy dunai szigetre, kik azonban csakhamar visszatértek Listonba. Ezen ese­mény adott alkalmat azon mendemondára , hogy 1300, redif becsapott volna az országba. — Úgy halljuk , P­o­n­­­a d­e franczia ügynök és főconsul úrnak el kellett volna hagynia Oláhországot; legközelebb azonban újabb utasításokat vett, hogy csak maradjon Bukarestben, anélkül hogy hivatalos összeköttetését a fejdelemmel ismét megújítaná. Az angol ügynök néhány napra Ga­­laczba utazott, nek mutatkozott.­­* Jóllehet ezen hírek, mint az ujabb­­koriak mindnyájan szoktak lenni, nehezen fognak hivata­losan igazoltatni, mégis páni felelmet idéztek elő a börzén. A keringő hírek közül csak a feltűnőbbeket közöljük : Lord Palmerston miniszterelnökké, M­e­n­zikof­f­hy pedig a Dunafejedelemségek kormányozójává lett volna , hogy a nyugati hatalmait, egyesülve a­zultánnal, kinyilat­koztatták volna, miszerint ha az oroszok 4 hét alatt a Dv­­na fejedelemségekből ki nem vonulnak, a háborút el fogják kezdeni. — Az 5% metall. mindjárt az üzlet kezdetén­re esett. A többi papírok hasonló arányban szálltak alább. Páris, oct. 3. — Rente 5% 75, 55. 472% 100. 95.—* Az „Assemblée nationale“ által közlött azon hírre, misze­rint az alkudozások a keleti ügyben újólag elkezdettek volna, a börzén kedvezőbb hangulat mutatkozik. Bécsi börze october 8 1-röl. (Távirati közlés.) ||Áru |Pénz Státuskötelezvény 5)„ . 80’, 88)4 dto 47a ..... 78­2 78ft 1839-ki sorsjegyek 250 ftos 129 128 1834-ki 1 500 ftos 219 217 Bankrészvény darabja .... 1275 1270 Éjszaki vaspálya, oszt........................ 21 Oft 210 Dunagőzhajózási részvény 605 600 Augsburg........................................ b­2fs 1125a Amsterdam 100 tallér ....— — M. Frankfurt 120-ért .... 11— Hamburg 100 Ecotalérért— 89­4 London 1 ft sterlingért 11,5 11,5 Cs. kir. arany............................. 177a 177, Ezüst.............................................. 12h 1274 Dunavizáll&S. (Oct. 8-kán) 5', 9", 0"', 0 fölött. Gabonaár váltó pénzben.' búza rozs árpas zab kuk. f. krf. krf. kr­­­f. krf. kr Pest, sept. 7. pesti mérő 18-11 —— 5 24-- -Szabadka , oct. 3. pesti m. 1137 9 20 6 —4 3010 30 Pécs , oct. 3. köböl 21 3013 3011 30 7 3012 — Temesvár, oct. 1. köböl. 21 — 10­— 6 15 9 — A cs. kir. magyarorsági pénzügyi igazgatóság a bik­­szárdi adóhivatalhoz II. oszt. adószedővé Szilágyi Béni séakna-számvivőt, II. oszt. ellenőrré Bartók Lajos, mis­­kolcsi kerül. pénzügyigazgatósági hivatali tisztet, I. oszt. segéddé pedig Schenckenwald János, erdélyi kerületi segédet, mindnyáját ideiglenesen kinevezte. SEVELYA JÓZSEF volt honvéd, az őt illető 157 frt 30 kr. felvétele végett 1854. január 1-ig idéztetik a gyön­gyösi cs. kir. j.biró által. NÉHAI LÁZÁR ANTAL ÖRÖKÖSEI az ellenök emelt követelés tárgyalása végett f. évi dec. 19-re idéztetnek az aradi cs. kir. megye törv. szék. által. KILIK IGNÁCZ és neje zálogjoga 8852­­3 öl szántó­földre nézve a szombathelyi határban f. évi oct. 15-dikén elárvereztetik. FARKAS JÓZSEF farkasvölgyi ft és­­ szőlőjének idei termése f. évi oct. ii. a budai telekkönyvi lbirói hivatal­ban elárvereztetik. RADENICS A. kalázi lakos 2 lova, kocsija, 250 akóra menő vasabroncsos hordós, 6 kapa szőlőjének idei termése od­. 15. a hely­színen elárvereztetnek. FEHÉR FERENCZNÉ szül. Mező Madarassy An­­n­a, alsó-hangonyi lakos (Gömörben) mint tékozló gond­nokság alá helyeztetett. Az ellene követelésekkel bírók a rimaszombati járásbíróság előtt f. évi nov. 7-kéig jelen­jenek meg. PISZTOR JÓZSEF megszökött rabló f. évi dec. 30-ra a rimaszombati cs. kir. törvényszék előtti megjelenésre idéztetik. A PUSZTA-BERKI közbirtokosok a tagositási és korcs­mári jog feletti határozat végett összejövetelre hivatnak meg f. évi oct. 18-kára. KRAITS JÁNOS és LEOPOLDINA buda-tabáni 445. sz.af 3912 írtra becsült háza f. évi oct. 31. elárvereztetik. Az ALMÁSY-féle vagyon elkobzott tömegéhez tartozó s Pestváros határában levő fekvőségek, összesen 88 hold 404 ,3 ös rét és szántóföld f. évi oct. 20-kán délelőtti 10 óv. a pesti cs. kir. ker. pénzügyigazg. hivatalában, árverési úton 3 évre haszonbérbe adatnak. A HERZL 8. által elfogadott 1843. dec. 5-kén 1500 ftról kelt s Kern Enoch és fiát illető váltó elveszvén, köröztetik. Kik a VITTKE JÓZSEF nevén írva levő szegedi ház­hoz jogot tartanak, előiitetnek. Jelentés történhetik, sept. 24-től számított 90 nap alatt. SCHWARZ ÁBRAHÁM dorogi lakos ellen a csőd el­rendeltetett. Megjel. határnap nov. 2, 3. és 4. Kereskedelmi és börzetudósítások. Bécs, oct. 1. A legkülönfélébb hírek a mai börzén feltűnő élénkséget idéztek elő: az üzletforgalom tetemes­ Telegrafi tudósítások. Kopenhága, oct. 5. A trónbeszéd, melylyel ki­rály ő f­elsége az országgyűlést megnyitotta, lényegileg következőket tartalmaz : Az összes állam­ alkotmány­­javaslata a múlt országgyűlés elé jön terjesztve, a je­len ülésszakban a szükséges lépések teendők az alkot­mánynak későbbi életbeléptetésére. Az országos költ­ségvetés fel van ugyan emelve, de a pénzügyi állapot azért egészben véve megnyugtató.­­ Az országgyűlés ezután az elnökök választásához fogott. Genua, oct. 3. Tegnapelőtt éjjel számos politikai menekült — számukat 30-ra teszik — eddig még is­meretlen okokból elfogatott. Ancona, oct. 4. Az adriai part melletti tartomá­nyokból a borok kivitele megtiltatott. Si­gu­jabb posta. Bécs, oct. 7. Azon távirati sürgönyök, melyek je­lenleg egész Európát befutják, hirdetve a világnak, hogy Konstantinápolyban vetve az eldöntő koczka, meglepő­­leg rövid idő alatt is könnyen új alakot adhatnak az egyetemes constellatióknak. — Angliában kimondattak már az elhatározó szavak, midőn a külügyi hivatal oly választ adott a sheffieldi kérvényre, hogy a st. james-i kabinet kiálland „Törökország függetlensége“ mellett. Hahogy angol lapok ezenkívül még arról is beszélnek, hogy a Themze partján kell fellépni „a haza legdrá­gább érdekei­“ s „a szárazföld függetlenségéért,h­ogy ebben messzeható és tartalomdus tiltakozást kell lát­nunk mindazon sokféle tervek ellen, melyekkel a leg­utolsó időkben a diplomatia foglalkozni látszott. (V.) Az aldunai gyorsgőzös oct. 6-kán éjjel érkezett Pestre s azon tudósítást hoz­, hogy az oroszok Gyurgyevo­ és Galaczból erős osztályokban vonulnak Izmail felé. Ha ezen hír mellé egy másikat teszünk, hogy t. i. O­m­e­r pasa is kelet felé, Dobrudja irányában, megmozdult: csaknem azt kell hinnünk, hogy a török czirkáló csapa­tok előnyomulása a szerb határ felé csak hadicsel volt, melylyel az oroszokat Kisoláhországba akarák becsalni, hogy ezalatt ellenkező irányban tehessenek mozdu­latot. Ha valósul a hír, hogy a török fővezér parancsot kapott a kezdeményezésre, úgy az ellenséges csapatok leghamarabb Tulcsa mellett fognak találkozni. Az éjszakamerikai Egyesült államok bécsi követe, Jack­son úr, ma kezdi meg diplomáciai működését. Ezt újabb jelnek tekintik, hogy a Koszta-ügy kieglégítőleg intézte­­tett el. Lonovics József püspök ő maga e napokban a mölki kolostorból Bécsbe költözik át. A Tr. Z. jelenti , hogy a zultán a hadüzenetbe már beleegyezett, az illető fermán 27-kén fog kihirdettetni és már a főhadiszállásra elküldetett. Azonban ezen tu­dósítás szerint a Porta inkább szm­leges háborúra gon­dolt, mivel a rajongást többé nem zabolázhatta, és a két rész közöl a kisebbet akarta választani. Berlin. Innen azon távirdai tudósítás érkezett, hogy a király ő felsége az éjt Boroszlóban töltötte és 7-én estve Miklós czár ő felségével Berlinbe váratik. Páris, oct. 5. A sziléziai újság távirdai tudósítása határozott harczias hangon szól, s ezeket mondja: „Tö­rökország hadüzenete valósul.“ — A nyugati hatalmak hajóhadai 9-kén lesznek Konstantinápoly előtt, ha a háború kitör, a fekete tengerre vitorláznak.—Franczia­­ország és Anglia az orosz javaslatokat elvetették és el­határozva vannak Törökország segítésére, ha Oroszor­szág nem enged. — A hivatalos lapok ma nagyon har­­cziasok. London, oct. 4. Az E. C. e napról nem érkezett hozzánk. A .Times a következőkről értesít: A városban most jelenlévő miniszterek , kik a kabinet többségét ké­pezik, tegnap a külügyi hivatalban egybegyűltek, s hosszú értekezletet tartottak a keleti kérdés jelen, ag­godalomgerjesztő állásáról. A­mennyire e tudósítások terjednek, igen kedvezőtleneknek kell azokat tekinte­nünk azok reményeire nézve , kik a békére dolgoztak, ámde még a legroszabb esetben is eltelik egy kis idő, mielőtt e remények tökéletesen vízzé válhatnak, vagy kormányunk politikájában változás leend szükséges. Kormányunk e kérdésben egyáltalában nem működik Francziaország nélkül, Párisból pedig még semmi tudó­sítás nem érkezett. A Porta részérőli hadüzenet even­­tualitás volt, mely a Stratford lordnak adott utasításban tekintetbe vétetett, ki tehát, a későbbi utasításokat nem tekintve is, föl van hatalmazva, a flottáért küldeni. D­e kétségtelenül azt fogja tenni, mit a vultán védelmére

Next