Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)
1853-10-18 / 1082. szám
igaz, de az ép, valódi bolózatost épen úgy nem szabad a művészet köréből száműznünk, mint például az operát. A tulajdonképi drámától szükségkep követelünk lélektani összefüggést és erkölcsi tartalmat; népszínműnél, melynek közvetlen feladata, inkább a tömeges piaczi életet feltüntetni legérdekesb helyzeteiben, szembeszöktetvén a népies szemléletet, amint az közmondásokban, adomákban, mondákban és danákban nyilatkozik, népszínműnél nem lehetünk oly szigorúak. Szinmű-irodalmunk a népszínműben mutat eddig legnagyobb szaporaságot és eredetiséget. Történetileg ugyan a franczia vaudeville és német Posse combinatiójából látszik kifejlettnek, de jellege oly nemzetiesen eredeti, hogy egészen önálló, s mi a legjobb, magyar művilágot képez. Ezen művilág legszerencsésebb képviselője kétségkívül Szigigeti, s bármennyire vádoltassék is ő, hogy személyeit jellemezni nem tudja, hogy meséinek nem ad öszhangot, annyi bizonyos, hogy a népszínműi hangot mindig ő találja el leghűbben. Hogy a magyar drámairodalom nem fog a népszínműnél megállapodni, arról bizonyosak vagyunk , de a népszínműnek is, mint ilyennek, igazságot kell szolgáltatnunk. — Az előadás, habár gondos, de a darab szellemének megfelelő nem volt. Név szerint a Sári és Fári közti ellentét nem úgy állott elő, mint kellett volna. Fáncsy működése, a főszerepben, leginkább volt igénybe véve, s ő valóban mesterileg játszott. Közönség számos. Vasárnap, oct. 16-káp, fenczimzett uj darab ismételtetett. Külön megjegyzéseink az előadásról nicsenek. — Ma kedden adatik: Hugonották. Opera 4 felv. irta Seribe, zenéjét Mayerbeer. Fordította Nádaskay Lajos. HIVATALOS. 1853 - diki september 6-dikán kelt császári nyiltparancs, *) kiható a birodalom egész területére, mely által az 1834. közigazgatási évre az egyenes adók hirdettetnek ki. Mis. Ferencz József stb. Az 1854. közigazgatási évbeli álradalmi szükségletek fedezése végett, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után, következendőket rendeljük. Először. Az 1854. közigazgatási évben a földadó, az épületadó , a kereseti adó és a jövedelmi adó , az ezen adókházi pótlékokkal együtt, az 1853. közigazgatási évre kiszabott mennyiségben és határozatok szerint fizetendők. Mi azonban föntartjuk magunknak, az egyenes adóztatás egyik vagy másik ágában az 1854. közigazgatási év folytában netalán szükségessé váló változtatásoknak életbeléptetését. Másodszor. Miután Horvát- és Tótország a lehetőleg egyforma és igazságos adóztatás föltételeinek megfelelő földadó-provisorium létesítése végett 1850. márczius 4-kén kelt nyílt parancsunkban rendelt nyomozások befejeztettek, ennélfogva a földadó 1853. november 1-jétől kezdve ezen országokban is az ideigl. földadósorzat eredményei szerint vetendő ki oly módon, hogy az az 1854. közigazgatási év első felére, jelesen az 1853. november 1-től 1854. ápril végéig terjedő időközre a jelenlegi országos adórész*) Bírod, törvl. 1853. sept. 13-diki LVIII. db 176. sz. szel, 1854. május 1-jétől fogva pedig a tiszta jövedelemnek 16 százalékával számitassék, s a földadónak az egész 1854. közigazgatási évre e szerint járó egyetemes összege a tiszta jövedelemnek 12 egyenlő százalékával vettessék ki és szedessék be. Harmadszor. Az 1854. közigazgatási évre, az 1851. dec. a0-kán kelt határozványunk folytán Horvát- és Tótországban az 1852. közigazgatási év óta rendelt jövedelmi adó beszedésének, az erdők jövedelmezésétől, többé nincs helye. Ezen rendelkezések végrehajtásával pénzügyminiszterünk bizatik meg. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben , ezer nyolczszáz ötvenharmadiki september 6-kán, uralkodásunk ötödik évében. Ferencz József s. k. Gr. Bud- Sehauenstein sk. Baumgartner sk. Legfelsőbb rendeletre : W a c e k W. sk. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatásig, Wächter János Benedek cs. kir. őrmestert, II. osztályú adóhivatali segéddé, az erdődi cs. k. adóhivatalhoz,Udvardy Flórián és Razy József irodai segédeket ideiglenes III. osztályú, továbbá Strasser Antal, irodai segéd, és Schey Flórián, dohányraktári segédet IV. osztályú számtisztekké, végre b Prohaska Carolini János, cs. kir. őrmester, III. osztályú irodai segéddé, Zora Demeter volt fiumei kincstári kerületi felügyelőségi számfejtőt, továbbá Horváth János ideiglenesen nyugalmazott irodai tisztet és Molnár János III. osztályú irodai tiszt kebelbeli segédet kezelési hivatalainál irodai tisztekké 700 ft évi fizetéssel, Hoffmann Szaniszló 6-dik dzsidás ezredbeli alhadnagyot III. osztályú irodai segéddé kinevezni méltóztatott. 1853-diki február 10-kén kelt császári nyilt parancs*), kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, az erdélyi nagy fejedelemségre, a Szerbvajdaságra és a temesibánságra, a katonai határőrséget kivéve, mely által 1853-diki évi május 1-jétől fogva**) ezen koronaországokban az általános ausztriai vámrendszer a kincstári országutakon, hidakon és réveken behozatik. Mi Első Ferencz József, Latén kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország királya stb. Fontolóra vevén a jó karban tartott országutaknak a közjólétre nézvei fontosságát, és azon tetemes költséget, melyet azok előállítása a fenntartása okoz ; tekintetbe vévén azon károkat, melyek a közlekedésre és az útfentartási eszközökre nézve Magyar-, Horvát-, Tót-, Erdélyországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban az út-, flid-, és révvámok jelen állapotából keletkeznek ; s lefontolván annak szükségességét, hogy az álsadalmi terhek egyenlő elosztásának elve az országúti intézetek használatáérti adók tekintetében érvényesíttessék, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után következőket találjuk rendelendőknek : I. Czikk A mellékletben foglalt, s birodalmunk egyéb részeiben érvényben álló rendelkezések az ut-, híd-, és *) A Bir. törv. lap 1855. jul. 22-ki XLIV-dik darab 153. számát. **) Lásd az alább következő, 1853-diki július 12- dikén kelt végrehajtási szabályt. révvámok mértéke, beszedése és kezelése iránt, a katonai határőrségen kívül, melyre nézve külön határozat tartatik főn, a fölnevezett országokban hatályba léptetendők mindazon országutakra, hidakra és révekre nézve, melyekre az állodalom vagy az állodalmi hatóságok kormányzása alatt álló nyilvános pénzalapok költségén tartatnak főn , mégpedig csak azon országutakat illetőleg , melyek töltésszerüleg készitvék. II. Czikk. Ezen szabály életbe léptének időpontjául 1853 diki május 1-jeje tűzetik ki. III. Czikk. Ezen időponttól fogva az I-ső czikkben kijelölt kincstári út- hid- és révvámokre nézve, de egyedül csak ezekre nézve, a, személyek, rendek és testületek minden eddigi kiváltságai és mentességei kivétel nélkül megszüntetendők, és az ezen álladalmi adózás fizetése alól Csak azon kiváltságok és mentességeknek leend helyük, melyek és a mennyiben azok jelen szabályban ellátvák és világosan benfoglalvák. IV. Czikk. A C3. kir. kincstári út- hid- és révvámok kezelése, vezetése és ellenőrzése a pénzügyi hatóságokat illeti, hatáskörükhöz képest, és az , valamint az e részbeni kihágásoknáli eljárás (az ide mellékelt szabály 19. és 20 §§.) az álladalmi jövedék tekintetében kibocsátott átalános és különös rendeletek által szabályoztatik. V. Czikk. Ezen nyilt parancs végrehajtásával pénzügyi és kereskedelmi miniszterünk bizatik meg. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolczszáz ötvenharmadiki február tizedikén , uralkodásunk ötödik évében. Ferencz József s. k. Gr. Bud-Schauenstein s. k. Baumgartner s. k. Legfelsőbb rendeletre : Ransonnet. 8. k. Kereskedelmi és börzetudósítások. Bécs, oct. 15. Jelentékenyebb külföldi megbízások papírok eladása s idegen váltók visszaküldésére, kártékonyan hatottak az árkeletre , anélkül, hogy erre politikai esemény szolgáltatott volna alkalmat. Bécsi börze october 15-től. (Távirati közlés.) Áru| Pénz Státuskötelezvény 5, 91% 90%, dto 4% 8(Ha 80% 1839-ki sorsjegyek 250 fto» 131 130 1834-ki „ 500 fto* • ■ 217% 217% Bankrészvény darabja . 1298 1286 Éjszaki vaspálya oszt. ... 215 215 Dunagőzhajózási részvény 615 610 Augsburg.............................................. 112 112 Amsterdam 100 tallér ....— — M. Frankfurt 120-ért .... 110%— Hamburg 100 Eco tallérért— 82% London 1 ft sterlingért .... 1111 Cs. kir. arany................................ 17 16% Ezüst.................................................... 12% 12 Dunavízállás. (Oct. 17-kén) 5', 2", 9"', 0 fölött. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM Pest, oct. 17. Tisztelt szerkesztő úr,örvendő meglepetéssel olvastam tegnapi lapja azon jeles czikkét, mely Kazinczy Ferencz emlékezetét költi fel nagyainkat oly hamar és könnyen feledő közönségünknél, mely figyelmezteti a divat íróit a Kazinczy munkáiban levő classicai magra, mely nélkül sem az irodalomra maradandólag hatni, sem nevüknek becsületet biztosíthatni nem fognak, s végre öszves kiadását indítványozza a nagy író dolgozásainak. Örömmel tudósíthatom önt, hogy ilyenhez reményünk lehet. Az elhunytnak rokona s nekem azt élve-szeretett barátom, Kazinczy Gábor úr, évek óta gondolkozik és gondoskodik már e fontos teendőről; ő az, ki áldozatokkal megszerezvén Ferencznek könyvtárát s minden, halála után nála volt írásait, úgy szólván maga van a szükséges anyagnak, de a szükséges életirati adatoknak is birtokában, melyek nélkül Kazinczy sok alakú írói pályáját átérteni, s dolgozásait helyes elrendezés által egyenként kellő világositásban feltüntetni, nem lehet. Szép napok voltak azok, melyeket Szempre Pál és én, két régi barátjai s bajtársai, és Kazinczy Gábor, méltó epigonja a derék küzdőnek, együtt tőkénk e nyár végén Borsodnak egy regényes szegletében, s kiknek ideje Kazinczy Ferencz ereklyéi kegyeletes forgatásában, tettei és hatásai felfelemlitéseiben, S munkái valaházai kiadása tervezgetésében tölt el! Adja Isten, hogy a bánfalvi szép napok gyümölcsözőkké lehessenek az irodalomra nézve is, de az csak úgy lehet, ha az összes magyar sajtó, solidáris buzgósággal követve az Ön szép példáját — mely szerint a nemzetisége már szinte egyetlen, s legnemebb tényezője az irodalom ügyét a nemzetnek lelkére kötni majdnem naponkint serénykedik — a Kazinczy Ferencz , összes munkái kiadása létesítésére lelkesen működnék ; s ha az irodalom baráti általa felgerjesztve, országszerte részvevőket ébresztenének s aláírókat gyűjtenének. Az anyag együtt van, a rendezés elvei — mi egy irénál sem oly nehéz, — meghatározvák: az életbe lépés. Csak a közönség „Legyen!“ szavától függ. Ennyit addig is, mig az Ön olvasóiban a tegnap olvasottak emlékezetét a holnapi lap el nem törlendette. — előfigyelmeztetésül. Határozott nyilatkozatot Kazinczy Gábortól, Kazinczy Ferencz méltó kiadójától várjunk! Toldy Ferencz. A hassérvekről. —Irta BALASSA JÁNOS orvossebész tudor, szülész és műtő, a k. pesti tudományos egyetemnél a gyakorlati sebészet nyilv. r. tanára. Pesten, Emeli Gusztáv könyvnyomdája, 1853. 8 rét. 158 l. (114) Ritka az oly tankönyv, melynek velejét legalább egy ötödik részére nem lehetne kivonni, s melynek átolvastánál nem kellene a jó szemekkel emészthetlen polyvát is fölhabzsolni. Ritka azon tankönyv, mely nem volna tertelmes idézetekkel, toll vitákkal fölczafrangolva, hogy az ívek szaporodása mellett a szerzőnek hírnevével dija is öregbüljön a kiadó erszénye , és az olvasó vesztett ideje rovására. Ritka azon könyv, melyben nem a bárki által olvasható írott könyvek, hanem csak az ébren figyelő, tisztán észlelő, és az elfogulatlanul ítélő által magyarázható természet szent könyvének foglalatja van híven lemásolva. Ritka végtére azon könyv, melynek serkentője nem a pénz, vagy a hírvágy, hanem a gyakorlati haszonnal özönlő ismeretek, 6 művészi fogások tetemes áldozattal járó népszerűsitése. Mindezen ritka könyvek tulajdonával bir Balassának most megjelent munkája, mely tíz évre szorítva mintája a rövid, gyakorlati hasznú, érthető és őszintén szóló írásmódnak, és minthogy a kisded körű orvosi 8 ezen fölül a maroknyi magyar orvosi község számára van írva, egyszersmind hű tanúja az önérdektelenségnek. Ki e könyvet leírja, okult, tapasztalt s hiú barátjától vezettetik, ki az előforduló sérvi részeknél megsúgja, mit tegyen, s mit kerüljön, hogy biztos uton járjon, nehogy vagy a kába empyrismus kaptája szerint, vagy a véletlen szerencsére építve működjék. A mily deli s tiszta a papír, s a nyomtatás, oly kedves és tiszta az elannyira bonyolódott sérveknek kór- és gyógytani taglalgatása. Különös elismerést érdemelnek a sérv fészkeinek (lágyék 3 czombgyürüknek s csatornáknak stb.) a legdíszesebb fametszvényekkel fölvilágosított boncttani magyarázata, nemkülönben a különös kedveléssel és beavatott tankétól várható gyakorlatisággal tárgyalt, s tanulságosan lerajzolt sérvkötők, végre a műtéseknek (a jeles új bécsi tanoda szellemében szabatosan előadott) külön egyes esetekre illő individualizáló egyes mozzanatai. Mindezeket az ítélheti meg leginkább , ki maga i3 bonczkedvelő s műtő lévén, érzé, merről nehezkedett leggyakrabban a homály, s érzi az üdvös derűnek melegítve világító sugárhullámzásait. Tudjuk mindnyájan, kik 12 —15 év előtt vatják Pesten a sebészettant, hogy a sérvtanulmánynak alapjai, úgymint: a lágyék - és bonczcsatorna, meg a sérvkötök isméje egy valódi noli me tangere volt, egy lidércthez hasonló szörnyeteg, melybe sem az A, sem a B, sem a C tanár nem akart (hol intrinsecus, hol extrinsecus) okoknál fogva kopni. Az elemi boncztanban a dolog s a körülmények természeténél fogva csak röptében adathattak elő az említett sérvfészki (lágyék-és combcsatornai) tájak. A harmadik évben divat volt az elméleti sebészetre nem járni, s ki a tanításokra bejárt is, ösztönszerüleg Kölcseyt vagy Shakespearet olvasott, mert természet elleninek érzé a fiatal csak theoretice előadatra hallani, mit intuitiv modorban közleni lett volna lelkiismereti kötelesség, s mit a könyvből kiolvasni maga is bírt otthon. Az akologiának szinte ily sorsa vala, renyhék is voltunk de tudatlanok is, és előkészületlenek, s igy a sérveket sem festve, sem viaszban, sem természetben nem látván a bracheriumok X vagy Y c instructiójával nem gondoltunk , s még a boldogult Dolezsal is csekély haszonnal foltozgatott a sok festésen s a sok fesletten. A negyedik évben a tudorságra törekvő orvosnövendék, (a medicus) hol méltósága alattinak , hol — mivel a chirurgiából rigorozálni nem kellett neki, szükségkivülnek tartá a sebészettant illő buzgalommal hallgatni, a sebészettanárok ezt látván kényelmesebbnek némelyek szükségesebbnek is leték inkább a belbajakkal, mint a külsőkkel tanidejöket betölteni, „akud a g e n d o“ szépen elnyargalt az idő, és a sérvtannak , valamint a sérvkötőknek is titkai, s fortélyai Szép szemérmesen fátyol alatt rejtve maradoztak. Az orvos soha nem gondolt a sérvre, és egynémelyike azt úgy nevezett babénak tartván a tisztító főzetekkel akaró eloszlatni, — a szegény sebész isten igazában nyirbizélt, hasogatott s a kontárságból legfölebb nyeglésszé nemesedett, s egy húron pendülgetett azon ildomos keztyüsökkel, kik sérvgyártókká tökélyesültek , —■ ha igaz ! Balassa hassérvtana Alfától Omegáig tárgyalja a kitűzött halfajakat, s e szerint könyve egy valóságos Vádomecumul szolgál minden művésznek (operateurnek) s mindennek, ki a sérvekkel közelebbről s alaposan megismerkedni törekszik. A munka, mely Wattman bárónak, a szerző egykori tanítójának van ajánlva, két szakaszra oszlik . Az első szakasz a sérveket általában magyarázza, szó van abban a sérv substratumainak ép és kóros viszonyairól , a sérvek okairól, a mozgékony s nem mozgékony szabad sérvekről, meg az odanőttekről, s mindezeknek gyógyításáról. A második szakasz gyakorlati tapintattal különzi el a gyakorta előforduló sérvvfajakat a ritkáktól, s mig ezek röviden, de kielégítőleg magyaráztatnak, amazok kívánt kimerítőleg igazi mesteri kézzel hatnak le. A sérvek gyökeres gyógymódjának üdvét csak a rögtön támadt s csekély tertelmü sérvekre szorítja szerző, de az efféle ünnepelt műzeai módokat mindamellett és pedig kiválólag előadja. Dr. Joachim Vilmos volt vasmegyei főorvos. OMER PASA. Mindazon férfiak közöl, kik jelenleg Törökország állami ügyeit kezelik , főkép kettő vonja magára a mivolt világ figyelmét: Rosid és Omer pasák. Amaz azultán első államembere, ez legelső hadvezére, úgy hiszszük, érdekelni fogja olvasóinkat, ha ezúttal az utóbbinak életéből néhány adatot feljegyzünk. Omer pasának eredeti neve L a 11 a sz Mihály. Született 806-dik évi nov. 24-dikén Vlaszkiban, az Ogulini kerületben (határőrvidék). Atyja lovas kerülő volt Gracsaczban, hol az ifjú Mihály az iskolát látogató; később főhadnagygyá neveztetett Ogulinba, s fia ennek következtében itt és Ottocsaczban folytatá iskolai pályáját. A fiú kivált szépírásban és rajzban volt kitűnő. Mint ifjú, Gospiczban hadfi lett, s Knezics százados által a velebiti útnak építése körül használtatott. Ezután Zárába ment. Szerencsétlenségre apja 1öontnyi kincstári pénzt vesztvén el játékon , hivatalából kiesett,s ekkor Mihálynak kellett szülei és nővére fentartásáról gondoskodni. Sorsán javítandó, miután főnökeivel összezörrent. 1828-ban Zárából Boszniába, Bányalukba szökött, honnan 1829-ben Viddinbe ment s az ottani vezér, Huszein pasa által vendégszeretőleg fogadtatott. Itt öt évig tartózkodott mint nevelő. A vezér gyermekeit oktatá olasz nyelven, magá pedig megtanult arabul és törökül. 1834-ben Konstantinápolyba ment s a hadügyminisztériumban mint írnok alkalmaztatott. 1838-ban elkészítő Konstantinápoly tervrajzát s a nagyvezérnek Chozrów pasának ajánlá, ki őt ezredesül nevezte ki, s feleségül adá neki gyámleányát,Konstantinápoly egyik leggazdagabb örökösét s egy 1827-ben lenyakaztatott jancsár főnök leányát. 1839-ben a sereggel Szyriába indult Ibrahim pasa ellen, hol is csekély haderejével úgy megveré az ellenséget, hogy Ako vára megadta magát s az egyiptomi uralomnak Szyriában vége volt. Érdemei elismeréséül vezérőrnagygyá neveztetett s rendjellel diszesittetett. Ezután a drúzok ellen ment, s miután ezeket is megvert, azultántól egy gyémántokkal kirakott kardot kapott. 1845-ben az arnautákat győzte le, s ennek következtében a szeraszkiei, R uzed pasa. Legújabb posta. Ma veszszük — írja az oct. 16-ki „Oest. Corresp.“ — a m. Porta 1270 év Maharéra 1-éről (oct. 4.) kelt manifestumának franczia fordítását. Anélkül, hogy az abban foglalt s egyoldalú előterjesztések és adatok méltánylásába mélyebben bocskáznánk , szükségesnek hiszszük mégis ezen — a kor történelmében mindenesetre nagy érdekű okmánynak tömött kivonatát közölni. A manifestum — a bécsi jegyzéknek a Porta által kívánt módosításaival s a nagyhatalmak ama megkeresésével kezdi előterjesztését, hogy a Porta ezektől álljon el, miután Oroszország a bécsi értekezleti jegyzék egyszerű elfogadásához ragaszkodik. A m. Porta annál kevésbbé mulaszthatja el a lépésnél a kellő indokok elősorolását, minthogy kényszerültnek érzi magát a háborút megkezdeni, s ezúttal szövetségeseinek (?) a nagyhatalmaknak tanácsát nem követni, „habár az ottomán kormány soha sem szűnt meg előterjesztéseik jót akaró szándékát kellőleg méltányolni.“ Őfelsége azultán kormányának eljárása , kezdettől fogva semmi alkalmat nem nyújtott viszálkodásokra, mert az, a vita kezdetétől mai napig a mérséklet és kiengesztelődés határai közt maradt. S ha Oroszországnak a sz. helyeket illetőleg sérelmei voltak, akkor — a török manifestum nézeteihez képest — e kérdésre kellett volna szorítkoznia, s nem tüstént felemlítő rendszabályokkal lépni fel, minek : a seregeknek a határszélekre küldése s a tengeri haderőnek Sebastopolhoz rendelése valának. A szent helyek kérdése minden fél elégültségére megoldatott s a Porta egyszersmind nyilvánitá hajlandóságát a Jeruzsálemet illető kérdésekre nézve a kívánt biztosításokat megadni. Ezen ügy bevégeztével, a Porta háború- ürügyként volt kénytelen tekinteni, ha Oroszország a görög egyház ama kiváltságainak kérdéséhez ragaszkodik, melyeket az ottomán kormány engedményezett, s melyeknek épségben tartását becsülete, méltósága és fejedelmi hatalmához képest kötelességének tartja, a melyekre nézve azonban semmi más hatalmasság avatkozását vagy főfelügyeletét nem engedheti meg. S most Oroszország Moldvát és Oláhországot jelentékeny haderővel szállta meg s e tartományokat zálogképen akarja mindaddig megtartani, még követelései teljes!— irigységre kelvén ellene, bevádolá őt a zultán előtt, hogy igen kegyetlenül viselte magát a legyőzött muzulmánok iránt. A zultán hitelt adott a vádnak, s ahelyett, hogy őt musirnak nevezte volna ki (mit a diadalmas hadvezér méltán várhatott), ismét gyémántos diszkardot küldött neki. Omer pasa akkor elbocsáttatását kérte és ezt meg is nyerte. Nyolcz hónapig visszavonultan élt Konstantinápolyban, midőn, a kurdok felkelvén, a zultán őt visszahívó, s újra csatába küldő a kurdok ellen, kik is egy hónap alatt legyőzetve, hódoltak Omer pasának, így visszanyerő a zultán kegyelmét , musirnak neveztetett ki s megkapó a Nisan-rendjelt. Midőn 1848-ban az orosz sereg Moldva- és Oláhországba nyomult, Omer pasa Bukarestbe rendeltetett seregével, s itt úgy viselé magát, hogy az orosz udvar is meg volt vele elégedve. A czár az Annarend első osztályával, a zultán, az arany Nisan-rendjellel diszeiték őt. Életének fénypontja azonban az 1851-diki év, midőn Bosznia ellenkező főnökeit ezekénél csekélyebb erővel legyőzvén, kényszerité a Tanzimot, azaz a birodalmi új szervezet elismerésére. Montenegróban először vezénylett rendes sereget, a szomszéd hatalom közbenjárása miatt azonban eredményeket nem mutathatott fel. Most Sumlában mintegy 100,000 főnyi seregnek parancsnoka. Omer pasa alig közép termetű, arcza vitéz és szellemdús kifejezésű. Beszéli az illír, török, arab, franczia, német és olasz nyelveket, írásos ügyeit mindenkor maga végzi. Délelőtt rendszerint hivatalos dolgaival foglalkozik, délután vadászatra megy. Először török feleséget vett, aztán görögöt, végre Bukarestben egy erdélyi német leánynyal köti össze. Nővérének egyik fiát magánál tartja, ki mint törzstiszt szolgál a török seregben , Te -f i g bey neve alatt. # Jelentés: A t. cz. közönséget, mennyiban előre hirdetett „Közmű tank és „Gazdaságtan“ czimü munkáim megjelenését figyelemmel kisérni szíveskedett, ezennel bátor vagyok t.cz. Müller Gyula ur pesti könyvkereskedő s kiadóhoz (szervita-tér) utasítani, ki a nevezett tantárgyakat, több más , általa mint. Zimmermann Jakab ur tantársam által kidolgozott tantárgyakkal együtt , sajátjává tevén , „Népiskolák könyve“ czím alatt két részben kiadta. A Közműtan s Gazdaságtan (még más három tárgygyal: Történettan, Terményleirás, Természettan — ez ábrákkal —) a Ildik részben jőnek elő, mely résznek ára kemény kötésben 20 pkr., és igy ama két munka sokkal kevesebbe (t. i. négy-négy kiba) kerül , mint előleges hirdetésem szerint külön kerülendett. Pest, oct. 14. 1853. Márki József, cs. kir. képezdei tanár. Uj könyvek. 167. III. Napoleon. Irta Urházy György. Pest, 1854. Müller Gyula tulajdona. (III. Napoleon arczképével.) 8rét. 2801. 168. Uj Magyar Muzeum. Szerkeszti Toldy Ferencz. IX dik vagy septemberi füzet. 413—408 és 367—406. 169. Újabb nemzeti könyvtár. Második folyam. Nyolczadik füzet. Szalárdi krónikája. V. Magas 4rét. 313 — 640 hasáb. 170. Uj magyar köszöntő. lila Gyulassy Antal. Esztergom, 1855. 8 rét. 174 l. (A részletesb iszaertítések a felczimzett munkákról egymásután következendtek.) # Telegraf! tudósítások. Trieszt, octok. 15. (Heti tudósitás) kávé, kakaó és bors ára kissé emelkedett. A gabona szinte magasb áron kel. Gyapot ára szilárd. Szesz ára újólag felszállt. Az olajoké csökkent. — Déligyömölcsök árukat megtartják. Berlin, oct. 15. Radowitz tábornok egészsége határozottan javul.