Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)
1853-11-08 / 1099. szám
meg. A fontos ügy kellő pártfogásra talált, a physika s egyéb természettudományok nem állat- , növény- és ásványtan taníttatásához szükségelt műeszözök és gyűjtemények, mint valamely varázsütésre előállottak, s így ezentúl okszerű tanítást fognak nyerni ifjaink a tudományok ez ágazataiban is. Hálás köszönetünket nyilvánítjuk e helyen. Pósch gyógyszerész urnák, ki egy igen csinos ásvány gyűjteményt szerkesztett össze, továbbá Antal onostudor urnák, ki növény- és dr. György urnák, ki rovar-gyüjteménynyel ajándékozta meg a gymnasiumot. Dr. Madarász R. úr vegytani előadásait saját költségén kiállított reagenseivel szokta ellátni. Adja isten, hogy a szervezés nagy munkájával eddig elő erélyesen küzdő tanintézetünk, több ily lelkes pártfogókra találjon ! October 4-kén az összes tanári kar és tanulók a templomba gyülekezőnek, hol, mint Apostoli Urunk a Felsége neve napján, buzgó imánkat küldők a mennyek urához, ifjú, lovagias Fejedelmünk egészséges boldogságáért. Ugyanez nap a r. kath. egyházakban is e czélra „Te Deum“ tartatott. Az isteni tiszteletekben épen itt időzött megyei főnökünk Korecska úr ő nagysága is részt ven. Vidékünk gyáripara tetemesen emelkedik. Nádasdy grlya a betléri vasolvasztó-gyár szomszédságában egy másodikat épített, mely mint hallik, hetenként 800 ezer mázsa nyers vasat fogna termelni. Hir szerint e vasolvasztó-gyár még ez idén kezdendi meg működését. Az ősz nálunk is beköszönt. A szőlőfürtöket leszedtük a tőkéről. Borunk mennyiségére nézve felülmúlja reményeinket, de minőségére a múlt évi termésnél silányabb. Káposzta és burgonya szinte elég termett, de az utóbbi igen romlik. Nagy baj, miután megyénk éjszaki részén e hasznos növény a kenyeret pótolja. Kenyér- és zsemlyesütőinket e napokban a közönség által rég elhajtott fatalitás érte. Ugyanis, mivel a zsemlyék a rendes mértéket meg nem ütötték, sorra 12 ftnyi pénzbírsággal lakoltak. Hisszük, ezentúl nem lesz kedvük a mértéket meghamisítani. Gyümölcsünk sok termett, különösen szilva. Főztek is szilvapépet (lekvárt) minden háznál eleget. Ez alkalommal egy ifjú, de tapasztalt házis illetőleg gazdasszony a szilvapép-főzésnek különös módját találta fel, mely egyszerű ugyan , de megérdemli, hogy köztudomásra juttassék: lesz elegendő ház, hol jövendőre nézve sikeresen és haszonnal alkalmazhatják. E találmány pedig megoldja azon kérdést: „hogyan kelljen igen édes szilvapépet készíteni, anélkül, hogy czukor vagy méz tétetnék bele? Az egyszerű eljárás innez : a szilvából kifőtt forró lé meríttessék tiszta edénybe, s vettessék bele egy marok hamu, vagy kevés hamuzsír, mi tisztább szer. Ettől a lé forrásba jő, mint a bor. Midőn kiforrta magát, a hamu leülepszik. Ekkor a hab leszedetvén, a lé szüressék át és öntessék vissza a szilva közé. Ez eljárás szerint a szilvapép oly édes lesz mintha méz, vagy czukor tétetett volna bele. Probatum est. Időjárásunk tiszta, napjaink derültek, az éjjelek azonban hidegek. Úgy látszik, megyebeli időjósunk eltalálta, hogy az ősz hosszú lesz. 1. 1. AUSZTRIAI BIRODALOM Az újan épített 8 épülendő tengeri hajók legénységgel elláthatása végett a cs. k. marina személylétszámának szaporítása hozatott javaslatba. A tisztek száma egy ezredessel, 9 főemberrel, 6 fő és 5 alhadnagygyal, és 30 hadapróddal fogna szaporítani, így megfelelő arányban a legénység száma is. A kir. fenségeik a Brabant hg és hgnő Stuttgartban utaztakban rövid látogatást teendnek Schaumburgban , hol a hgnő fivére István fhg ő cs. fensége lakik ; onnét Drezdába, s innét viszont rövid mulatás után Würtemberg fővárosába mennek. KÜLFÖLD: Németország. A „Zeit“ hírlap általunk is e napokban közlött nyilatkozatával egyidejűleg a „Schlesische Zeitung“ egyik berlini levelezője következő tudósítást közöl: „Politikai tekintetben Prokesch tíz jelenléte érdeket gerjesztett, mivel tudomásul juta, hogy törekvései : Poroszországot a szövetséggyűlésnél a török kérdésben Ausztriával közös eljárásra birni, siker nélküliek maradtak“ — A „Zeit“ ezen állítása irányában határozottan állíthatjuk — mond az O. D. P. — hogy ilynemű tanácskozások Berlinben nem tartottak, s már a viszonyok természete hozza magával, hogy a keleti kérdésben a szövetséggyűlésnek közbenjárásáról szó nem lehet. Ámde hogy a szövetség elnökségi követ a porosz udvarnál egy Ausztria és Poroszország részérőli közös „nyilatkozat“ szándékát Frankfurtban szóba hozta-e vagy nem, már ez más dolog. Drezda, nov. 2. Re eves nagybritanniai miniszteri titkár, kiről újabb időkben a hírlapok gyakran szólottak, s kinek Konstantinápolyba utazása diplomatiai küldetésben történtnek mondaték , onnan visszatért, útjában tegnap érkezett ide, s ma útját ismét London felé tovább folytatta. Frankfurt, octob. 50. A dr. Judo ellen a szövetséggyűlés által a miatt indított per, mivel a német alkotmányokirat kiszolgáltatását neki megtagadta , az itteni felebbezési törvényszék tegnapi ülésében akép döntetett el, hogy a vádlott az ügyvédkedéstől öt évre felfüggesztetek. Az ítélet nem annyira az által van indokolva, mivel Judo úr az érintett oklevelet, mely, mint kibizonyult, többé birtokában nincs, a szövetséggyűlés reclamatióji daczára visszatartotta, mint inkább a törvényszék irányában tett nyilatkozatai által, védelmében azt mondván, hogy a törvényszék külbefolyásoknak engedni hajlandó. Berlin, nov. 3. (C. B.) Mikép hitelesen értesittetünk, a Porta és Francziaország, úgy szinte Anglia közt is értekezletek folynak a nyugati hatalmak esetleges költségeinek kárpótlását illetőleg. Az olvasók hihetőleg még emlékezni fognak azon republikánus összeesküvésről, mely mintegy tizenöt hónap előtt Brémában felfedeztetett s „halálszövetség“ nevet viselt. A brémai főtörvényszék most ez ügyben meghozta az ítéletet. A bűnrészesek, kiknek száma öszvesen 82-re terjed, nagyobbrészt hoszszabb vagy rövidebb fogságra ítéltettek, a szabadon bocsátottak a kisebb számot képezik. A fegyházbüntetésre ítéltek, amennyiben némelyek még befogva nem voltak, azonnal befogattak. Az elítéltek mindnyájan feljebb akarnak hivatkozni. A történt nyomozás eredményéről még semmi bizonyos nem tudatik. Egy brémai lap többek közt imezt közli: „Hirek járnak, hogy az alsóbb néposztály néhány, jobbadán igen fiatal, tudatlan, s minden nevelés nélküli egyénei közt csakugyan czimboraság létezett, melynek végczélja kérdésen kivül, nem volt csekélyebb, mint orgyilkolás. Jelesül szándékban volt a (brémai) senatust, a szövetséggyülésnek alkotmányzavarainkba tavaszkor történt beavatkozása után, nemsokára megrohanni s annak minden tagjait leölni. E czélra összeszólalkozások történtek, titkon czinkostársak s fegyverek gyűjtenek sat; azonban épen az itéletileg szabott büntetések mértéke mutatja, hogy az összeesküttek előkészületei az első általános terv határait még nem lépték túl s még maguk az orgazdák is távol voltak a tulajdonképi cselekvéstől. (M. P.) Francziaország, Pária, nov. 1. A Journal des Débats tegnapról írja: Baraguay d’Hilliers tábornok konstantinápolyi rendkívüli követ, ma St. Cloudban elbúcsúzott. Úgy hallatszik, hogy holnapután (nov. 2.) fog elutazni. A politikai salonokban, hol a tábornok nem volt álló báb, nagyon igyekeztek konstantinápolyi utasításainak tartalmát megtudni. A tábornok azonban kevesebb ügyességgel mint egyenességgel kijelentette , hogy meglehetős nagy együgyűség kívántatik ahoz, mikép valaki belőle államtitkokat kivenni akarjon. Ezen katonás nyers felelet egy külföldi diplomatának kérdésére, a párisi salonok azon finom látogatóját némi csodálkozással töltötte el. Baraguay d’Hilliers nagy számú táborkart visz magával „kíséretül“, mint beszélik, a harczias bonapartisták azzal hízelegnek maguknak , hogy Törökország ezen ürügy alatt tiszteket kapna, kik azonnal azultán rendelkezése alá állíthatók. Azon hírre vonatkozólag, hogy Konstantinápolyba Anglia is rendkívüli követet küldene,a Siécle a következőket jegyzi meg : „A rendes követek kártyáikat kijátszották. Azon partrét, melyet Oroszország keleten elkezdett , tehát csak maguk a kormányok folytathatják. A fekete tenger hullámzó partjain háború-események gördülnek le, melyeknek ára a török birodalom leend,zonban ezen háború politikai vezetése most Londonból és Parisból történik , hol székét meg is tartandja. Tehát a sor most Angliára is rákerült, hogy rendkívüli követet küldjön. Jól értesült személy szerint, a Siécle azon tudósítást veszi, hogy az angol kabinet, miután Baraguay d’ N 11 ers-nek a Portához, rendkívüli követté történt kineveztetését meghallotta, arról tanácskozott , vájjon nem volna-e czélszerű, hogy „Anglia az ottomán Portánál, hasonlókép egy tábornok által képviseltetné magát. A miniszterek többsége mellette nyilatkozott, s most csak a tábornok megválasztása van hátra. Azon jegyzékről, mely újólag a Porta ebbe terjesztetett volna, azt beszélik, miszerint az olmützi határozatokkal szoros összeköttetésben állna és ezért a czár előtt az kedves volna, azonban a Porta részéről ép ezért nem találhat kedvező fogadtatásra, sőt a Courier de Marseille bizonyossággal erősítheti, hogy a Porta csak a fejedelemségek megtörtént kiürítése után ismerendi el a békealkudozás hasznosságát. Ha a dolog így áll, a háború nehezen marad ki. Úgy látszik, hogy a czár nem várt ennyi rokonszenvkifejtést a nyugati két hatalomtól Törökország irányában s talán az Anglia és Francziaország közötti szoros szövetséget is lehetlennek tartotta. Emellett épen nem valószínűtlen, hogy saját segédforrásait igen sokra, s az ellenségét igen kevésre becsülte. Habár komolyan senki sem hiszi, hogy Törökország Oroszországgal a síkra kiállva megmérkőzhetnek, a czár előnyeit nevezetesen csökkenti az, hogy ellensége első elbukása után ennek azonnal segélyére siethetnek az egyesült hajóhadak s talán egyéb hadereje is a két hatalomnak, melynek mindegyike külön külön képes volna Oroszországgal megmérkőzni. A kaukázi dolgok folyama, hol az oroszok jelentékeny veszteségeket szenvedtek,így a fejedelemségekben lévő, betegségek által megtizedelt s a heverésben csüggeteg foglaló sereg gyöngesége, szinte sokat járulhatott Miklós czárnak szelidebbé hangolásához. Azt beszélik , hogy ismét fölmerült Spanyolország és Portugal egyesítése , s e théma a politikai pártok komoly vitatkozás tárgya. A nehézség, mely Portugal ellenzéséből áll, az által szüntetnék meg, hogy az iberi félsziget trónjára, a 17 éves Braganza herczeg, Marinda Gloria portugál királynő fia, emeltetnék. Jól értesült körökben egy házassági szövetség forog fen, mely Napoleon herczeg és egy badeni herczegnő, Vilmos markgróf leánya közt Stuttgartban köttetnék. Ezzel kapcsolatban állna, Stephanie badeni nagy herczegnőnek Compiegnebe utazása. Pária, nov. 2. Egy rajnai lapnak írják Párisból, nov. 1-jéről: A békereményekkel Baraguay d’Hilliers tábornok kineveztetését kell szembe tennünk, mit a Moniteur ma jelent. Elutazása haladéktalanul bekövetkezendik , és azon nyilatkozatokból, melyeket Senator társai előtt tett, kiviláglik, miszerint ő, mint eddig is hitték, Konstantinápolyban úgy fog föllépni, mint M e rizikóit". Meg kell jegyezni, hogy a tábornok minden tettereje mellett csípős gtínyolodó, s a szellemdús embernek nem minden szavát vehetni készpénz gyanánt. Egyébiránt minden oldalról állítják, hogy a vitéz és erélyes Baraguay d’Hilliers tábornok Konstanstantinápolyba küldetésének jelentőségét nem titkolhatni. Az új követ tegnap estre Marseillebe elutazott, hova nov. 3-kára várják, és másnap (nov. 4-kén) hajóra ül. Egy marseillei lap jelenti, hogy azon hajó, mely őt Konstantinápolyba vizendi, a révben készen áll. Jelentve vala, hogy az uj követ tisztekből álló kísérettel menend. Még a tisztek neveit nem tudhatni, de bizonyos az, hogy azok főrangja tüzér- és mérnök tisztek. (Az Ind.beige ezeket említi: Dieu alezredes, Foy és Melin századosok, Beurman tüzér százados, Jourjon őrnagy). Bonaparte Napoleonig Stuttgartból Strassburgon át visszatért. Tegnap et 12 órakor indult el Strassburgból, s már Párisba megérkeznie kellett. Narvaez tábornagy tegnap Párist elhagyta. Egyenesen Madridba megy, hol néhány napig mulat, s azután valencziai jószágára vonul. —Krisztina királynő nov. 8—9-én fog elutazni. Albangnő leánykát szült; a francziák császára és császárnéja lesznek a keresztszülők, a madridi franczia követ által képviseltetve. A Siécle beszéli: Mint tudhatni, Mr. Reeves, az angol minisztérium titkára, igen ügyes diplomata, engedelmet nyert Konstantinápolyba menni. A miniszterek, angol szokás szerint Mr. Reevest felszólították, hogy észrevételeit a kabinettel közölné, úgy látszik, hogy ezen észrevételek lord Redcliffere nézve nem valának kedvezők, ki az angol közvéleményt eléggé nem vette figyelembe és Ausztria nevében tett biztosításaira nagy súlyt helyzett. Minthogy azonban lord Redcliffe tagadhatlanul ügyes diplomata, ezen kivül a lordok házának tagja, hol beszédei a minisztériumot zavarba hozhatnák, azt állítják, hogy visszahivatása oly formaságok közt történendik , mi a kegyvesztést becsült térzetére nézve kevésbbé érzékenynyé teendi. A Siecle azt is hiszi, hogy a hajóhadak azért mentek a Dardanellákba, hogy a fekete tengeren nyomatékosan működjenek. Egy rajnai lap következő távírdai tudósítást közöl: Párig, nov. 2. estve 6 óra. Komolyan beszélik, hogy Francziaország brüsseli rendkívüli követe és felhatalmazott minisztere Barret Adolf, visszahivatott és még ma Párisba érkeznek. Helvétia. October 30. A zsidóknak Zürich-cantonbani letelepedését illetőleg , a következő rendszabályok hozattak. A zsidó letelepedésére egy községtanács sem adhat engedélyt; a megerősítési jogot a községgyűlések maguknak fentarthatják. Az ily letelepedési engedélyre ezenkívül még a belügyi kormány jóváhagyása kívántatik. Az egy községbeni letelepedési engedély által még nincs arra jogosítva, hogy másutt 13 portékaraktárt nyithasson. A letelepedési engedély tetszés szerint visszavonható. A többire nézve különben a zsidókat ép azon föltételek kötelezik, a letelepedés megnyerését illetőleg, mint a keresztényeket, és a mesterség választása szabad tetszésekben áll. Belgium, Brüssel, october 30. Az „Ind. belge“ az angol udvari lap következő helyét adja: „Úgy látszik, hogy Brabant herczeg, a belgák királyának elutazása előtt, Victoria királynő 5 felsége kegyének különös jelét fogja leirni, minthogy Brabant herczegnő bevezetése elégséges oknak tekintetik , hogy ne létessenek tekintetbe azon szigorú rendszabályok, melyek különben az ifjú herczegnek azon dicső egyletbe fölvételét, melynek tagjává lenni kinézve van, akadályozhatnák.“ Más szavakkal, Brabant herczeg a térdszalag-renddel fog diszesíttetni. Dánia- Kopenhága, oct. 29. Beszélik, hogy a tengerészeti minisztériumhoz jelentés jött volna egy erős orosz hajóhadosztálynak Bornholmhoz érkeztéről , hit valósulást vár. Flensburg, oct. 31. A rendek gyűléséhez a községek részéről naponkint érkeznek kérvények a reformatiótól 1851-ig érvényesnek maradott német egyházi és iskolai nyelvnek visszaállítása tárgyában. A német nyelvnek a dánnali felváltása a Tillisch és Moltkeféle minisztériumok alatt 47 egyházat ért. Mint a W. Z. írja, nyugatról és északról a községek lakói részéről lefelé az utolsó szolgáig aláírt kérvények érkeznek a rendek gyűléséhez. Olaszország- Turin, october 28. Az Armenia olasz fordítását közli pápai szentsége azon latin szövegű brevejének, mely által Piemontban több régóta szokásban levő ünnep megszüntetik, s azok száma, a vasárnapok kivételével, ezután tizre tétetik. Olaszországi levelek egy eseményről beszélnek, mi a szmyrnai ügynek hasonmása leend. — A pápai kormány Anconában elfogatott egy Amerikában naturalizált Paperi nevű olaszt. A fogoly, ki új polgári jogát ki nem mutathatta , az amerikai consulhoz fordult, s ez őt védelme alá vette. A pápai hatóságok ajánlották, hogy szabadon bocsátják , ha többé a fogoly olasz földre nem lép. A posta elindulásakor még nem tudták a viszály kimenetelét. — Rómában ezenkívül feltűnő egy pápai rendelet, melynél fogva a gabnakészlettel bíró tulajdonosoknak, az elkobzás büntetése alatt, meghagyták, hogy a mennyiségről a hatóságoknak kimutatást adjanak be. Politikai gazdászat szempontjából az ily rendszabályok — mint az A. All. Z. — írja, nem ajánlatosak. Vasárnap, nov. 13-kán menend végbe Rómában Johannes Grande irgalmas testvér szentté avatása Peccator melléknévvel. Ez született spanyol, s már a múlt században szentnek nyilváníttatott. E nap , e nagy érdemű szerzet minden kolostorában a szentté avatási ünnepély nagy egyházi pompával menend végbe. Spanyolország- Madrid, oct. 23. A madridi újság írja : Tegnap este 80 órakor ő felsége a királynő a külügyminiszter és palotatisztek kíséretében, a szokott formaságok mellett, igen tisztelt Soulé urat, az amerikai egyesült államoknak az udvarnak rendkívüli követét és teljhatalmú miniszterét magán kihallgatáson fogadta. Miután a követek bevezetője által bejelentetett, Soulé átnyújtván ő felségének megbízó levelét, angol nyelven a következő beszédet tartotta : „Asszonyom, átnyújtván e levelet, mely engem fölségednél az amerikai egyesült államok rendkívüli követévé és teljhatalmú miniszterévé fölhatalmaz, nem tehetem, hogy ki ne fejezzem az örömet és megelégedést, mit érzek, csak a legbarátságosb biztosításokat nyújthatván királyi személyed s annak vezetése és gondja alá bízott nép irányában. Azon tisztelt fő, ki e pillanatban Amerika sorsát vezérli, élénken óhajtja, hogy kormányának a fölségedéveli viszonyait legjobb egyesítés jellegezze, és rám nézve öröm egyszersmind kötelesség munkálni és kifejteni mindazon körülményeket, mik a Spanyolország és az Egyesült államok között létező érdekviszonyokat legbensőbbekké tehetik és megerősíthetik a két ország közötti kötelékeket. Asszonyom, szívemből kívánom fölséged királyi személyének és fölséges családjának jóllétét. Legyen fölséged országlása szerencsés és boldog mindazon körülmények között, mik népét szerencséssé és boldoggá tehetik!“ ő felsége, a királyné, ezen beszédre így felelt: „Én örömmel fogadom azon biztosításokat, melyeket ön az Egyesült államok elnökének barátságos érzelmeiről nyújt, s örömmel biztosíthatom önt, hogy engem hasonló érzelmek lelkesítnek az ő személye és ön hazája iránt Ezen rám nézve mindig kedves biztosítások engem mindinkább meggyőznek, hogy mind Spanyolországnak mind az Egyesült államoknak érdekében áll régi viszonyaikat fentartani és szorosban összekapcsolni. Mi engem illet, miniszter úr, ön legjobb szándékra s kormányomban legőszintébb közremunkálásra találand ezen fontos és annyira kívánatos czél végrehajtására nézve.“ Madridban a királynő elleni nyilatkozványok mindinkább komolyabb jellemet öltenek. Egy levél, mely a madridi színházban a királynő ellen történt pisszegésekről szól, még megjegyzi: „Ismeretes közmondás, hogy a jövő események árnyat vetnek maguk elé. Ha e tétel helyes, akkor én egypár dolgot beszélek el önnek, mik bizonynyal jót nem jelentenek. Különböző, a királynő képével ellátott pénzeken egy szét lehet bevésve látni, mi a legaljasb elvetemültség jelensége. E pénzek az alsó néposztályok között, s a piacokon forgalomban vannak. A Times Spanyolország belállapotáról igen fenyegetőleg nyilatkozik. Narvaez tábornagy is a mostani helyzetet igen komolynak tartja. Nagybritannia, London, octob. 30. Mindamellett, Joffy a keleti kérdés e pillanatban minden figyelmet egyedül és kizárólag igénybe vett, a „Times“ nem feledi a parliamenti reform szükséges voltát sürgetni. Attól tart t. i. a „Times“, hogy e kérdést majd a toryk kezdeményezik és sokkal szabadelvűbb reformot indítványoznak , mint minőt a mostani kabinet óhajtana , s e tekintetből a közvéleményt ama veszélyekre akarja figyelmeztetni, melyek a választói jognak nagyon is tág alapra fektetéséből származhatnának. A kormány különösen azon eset lehetőségétől fél, hogy Disraeli a radikálokkal a kabinet megbuktatására egyesül. Ez ugyan még csak a lehetőségek legtágabb körébe tartozik, de némi körülmények oda mutatnak, hogy ily egyesülés nem épen valószínűtlen. Egy idő óta amnak kissé mindenesetre meseszerűleg hangzó hír kapott fel, hogy azon esetre, ha lord J. Russell reformbilije a választói jogot minden öt font sterlinges házbirtokosra akarja majd kiterjeszteni, Disraeli annak minden házbirtokosra a fizetett házbér-mennyiségre— tekintet nélkül—leendő kiterjesztését fogja indítványozni; ha pedig lord J. Russel az utóbbival lépne fel, úgy Disraeli az átalános szavazatjog megalapítását sürgetendi. Nottinghamban és Derbyben oct. 31. és nov. 1-ére oroszellenes meetingek voltak kitűzve, melyeken Urquhart ismét fog szólani. A hetilapok a keleti kérdést zsákmányolják ki a régi nóta szerint. A „Press“ egy valamennyi miniszterből álló küldöttséget fest le, mely a miniszterelnöknél tisztelkedve, őt szépen a magánéletbe vonulni kéri. A m. elnök egyiket a másik után türelmesen kihallgatja és hallgat. Végre arra kérik őt, nyilvánítaná pár szóval nézeteit, mire ő azt mondja:„Nem lépek ki!“ A miniszterek búsan távoznak. London nov. 1. Az „Advertiser“ „jó kútfőből tudja“ hogy a cabinet valamennyi tagja meg van győződve arról, miszerint a fejedelemségekben levő orosz ,a haderő a török támadásnak nem állhat ellent, s csak az orosz fegyverek iránti gyöngédségből igyekszik a kabinet a háborút tavaszig elhalasztani, midőn az erők egyenetlensége a török részen leend. Emellett a cabinet magát példás szemtelenséggel a Porta „őszinte barátjának“ nevezi. — E lapszerint Stratford lord csak úgy lett volna feljogosítva azultántól fegyverszünetet követelni, ha 1) a czár a fejedelemségekből kivonult — 2) ha védnökségi igényeiről írásban határozottan lemondott — és) ha elismerte volna kötelezettségét , Törökországnak a hadkészületekért kárpótlást adni. — De az Advertiser még ezzel sem elégszik meg; szerinte Anglia és Francziaország is joggal követelheti Oroszországtól a védelemre tett költségek megtérítését. E pontot nem feszegeti tovább a szabadelvű lap, de nyomatékkal ismétli.: „ Ha a miniszerek a kérdés oly megoldásába egyeznek, mely azultánt nem biztosítja minden fillére megtérítéséről, akkor a legvastagabb igazságtalanságot követendik el, akkor a török kincstár fosztogatása bűnének részeseivé válnak, s a kérdés utolsó szaka roszabb lesz az elsőnél. Ők az Angliára hozott gyalázatot növelni s a czárt kedvezőbb időbeni uj támadásra biztatni fognák. Soha ember oly gyámoltalan helyzetben nem volt mint most a czár; (?) a miniszterek azonban alkalom megragadása helyett részvéts könnyeket sírnak és segélykezeket nyújtanak neki. S mégis angol miniszter a nevök. E névre ők méltatlanok, úgy látszik, rokonszenvük nagyobb Oroszország mint saját hazájuk iránt.“ (V.) A „Chronicle“ a következő, Bécsből oct. 31-kéről érkezett távirati sürgönyt közli: Omer pasa vezénylete alatt oct. 27-kén Kalafatnál 30,000 gyalogság s 400 lovas kelt át a Dunán. Ezeket más jelentékeny haderő volt követendő. 28 án az oroszokkali összecsapás váratott. A törökök átkelésének megvalósult hire a „Times“ békereményeit nagyon lehangolta. „Íme tehát — úgymond — ez a vége a diplomatiai értekezletek és jegyzékeknek , a főszereplők megkezdték a vitát, s a párbajsegédeknek egyelőre nincs egyéb feladatuk, mintha koczka mikénti fordulását bevárni. De bármiként végződjék is a harcz, ez a nyugati hatalmak kötelességén mit sem változtathat. Anglia és Francziaország nem engedheti meg , hogy Oroszország erőszakoskodása gyümölcseit élvezhesse; legyen bár a török győztes vagy győzött fél, ugyanazon igényei maradnak a nyugati hatalmak irányában , s mi nem kételkedünk, hogy ezek ugyanazon hangon fognak szólani, akár nyer akár veszt szövetségesük. Az edinburgi presbyterium Palmerston lordot, kit a szárazföld legellenkezőbb pártjai évek óta máglyára valónak nyilvánítottak, öreg napjaira valóságos eretneknek és Krisztus-tagadónak jelentették ki, s ami még hajmeresztőbb, nemcsak őt magát, de az egész minisztériumot, az istenfélő Landsdowne, a szelíd Aberdeen és a jámbor Gladstoneval egyetemben. Elkárhoztatásuk indoka következő : a nevezett presbytérium utolsó tanácskozásaiban határozattá vált, a cholera dühöngéseinek egy általános ima és vezeklési nap által gátat vetni. Feltéve azonban, hogy a kormány szinte ily szándékot táplál, Palmerston lordhoz ama kérdést intézé az illető tanács, hogy a czélra, mely nap tűzessék ki? Mire a lord válasza ez jön : „A nagy mindenség ura a csillagzatra nézve, melyen élünk, bizonyos természet-törvényeket alapított meg; mindenkinek jó vagy balsorsa e törvények követése vagy nem követésétől függ. Márpedig e természet-törvények szerint egészségünk az emberi lények tömegültségéből származó vagy az állati és növényi anyagok rothadási folyamából keletkező kigőzölgésekkel legbensőbb kapcsolatban van, s e természettörvényeknél fogva csaknem elkerülhetlenül támadnak a betegségek , ha az emberi lények e kártékony hatásnak magukat kiteszik, sgyúttal azonban tetszett a gondviselésnek az emberek kezeibe oly eszközöket adni, melyek használatával a kigőzölgések elkerülhetők vagy legalább ártalmatlanokká csökkenthetők,és az emberek kötelesek a természet e törvényei után fürkészni s a gondviselés által javukra adatott eszközöket felhasználni. A cholera új látogatása borzalmasan teszi ezen ország népét figyelmessé arra, hogy e részbeni előavatossági kötelességét hanyagul elmulasztá, s hogy azon egyének , kiknek feladása volt a városok és helységek tisztítására felügyelni,s ez által akócholera elle^MegjJbT'e’szkrif feStték'e feladatokat A jövő tavasz bK,K*r 'j, SZk°Z T° na te lAz a mai naP alapitása eszk' 1 / * mkot kell0 rendszabályok megálnvebb J / 6 felia8^1,'i, melyek által a szegélnviSt lev'lfhV 3 természet rendénél fogva tisztítást és 'forrás .,8 kAbb helységek , a kór azon okai és forrásaitól mentessenek meg , melyek - ha el nem távoli- hatnak — okvetlen ragadós betegségeknek lesznek meleg.8v‘Uia/Crede teitkerU10 név mind,n imádkozása zöklése daczára a illás sarlójának sok dolgot fognak