Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)
1853-11-19 / 1109. szám
Mindezek elérésére a reáliskolák vezetnek. De miként lehetne legkönnyebben az ily tanintézeteket rögtön életbe léptetni ? Még elmúlik egy kis idő, talán néhány év is, míg vagy a községek pénzviszonyai megengedik, vagy találkoznak nagylelkű egyesek, kik elősegítik a nevezett költséges tanintézetek fölállítását. Ahol eddig külön iskola-alapítványok léteztek, ezek már mind gymnasiális intézetekre fordítvák. Nincs tehát hamarjában egyéb kilátás, mint a miskolczi levelező szerint is, a gymnasiummal reáliskolát párosítani, legalább ideiglenesen a kezdő osztályokat. E tekintetben végtelen nagy nyereség a legigénytelenebb kezdés is. Tehát ne várakozzunk. A mellett, hogy a hírlapok külföldi rovatait böngészszük , tehetünk valamit haszonra is. A birodalmi tanterv megengedi az algymnasium és alreáliskola combinatióját ott, hol a körülmények azt sürgetik. És kérdem, hol ne volna ez a legnagyobb szükség ? Hány ifjú tanul főgymnasiumunkban , kik a gazdászati, vagy kézművi pályára lépnek későbben , s tanulnak görög meg latin nyelvet, mi ugyan hasznos, de nem elegendő. A jó szülők pedig minden áron nevelni , képeztetni akarják gyermekeiket. Mennyi jó hajlam, akarat! A mint főgymnásiumunkban a rajztanítás megkezdetek , tódult az ifjúság a rajzterembe , fölfogván a szülők a technicus szakmány ezen egyik kellékének kiáltó szükségességét. Képzelni lehet, ha majd, amit remélnünk lehet s kell is — jövő évre az alreáliskola is megnyittatik a gymnasium alsó osztályai mellett, mily örvendetes lesz a concurrentia. Nem kétkedünk, hogy az illető testület mindent elkövet ezen eszme valósítására, s a kegyes kormány nem vonja meg helyeslését a fölterjesztendett czélszerű tantervtől az algymnasium és alreáliskolák ideiglenes összeolvasztására vonatkozólag. Mi a főgymnasium és teljes reáliskola eszméjének összevetését és egyeztetését lehetségesnek, hasznosnak és szükségesnek is ismerjük. Elveinket következőkbe foglaljuk : A két külön irányú tanintézet tanulmányainak egyrésze az egyetemi pályára, más része a practicus életre készíti a tanulókat; egy része tisztán természettudomány, tehát reálismeret, más része philosophia, történelem, nyelvismeretek, szívképző szépművészet stb. egy része kizárólag a főgymnasiumba, más része csak a reáliskolákba tartozik. Tagadhatlan, hogy e két irányt egészen összeegyeztetni nem lehet, de közel fekvő párhuzamban vezetni lehetséges. Ugyanis a természettudományokat a két külön irányú intézet osztályaiba mindenesetre egyenlő fokozatban lehetne fölosztani; a főgymnasium philosophiai, latin s görög nyelv és irodalmi , költészeti és szónoklati órái alatt a reáliskola 6. osztályában rajz , technológia, terjedelmes erőmű és géptan , szépírás stb. taníttatnék; — történelem és földrajz, élőnyelvek és ezek irodalmának ismerete; vallástan , a gymnasium és reáliskola hat osztályában egyenlő irány és tertelemben taníttatnék , fenmaradván a gymnasiumban még a 7. és 8-dik osztály, melyekben ezen tanulmányok a főgymnasium czéljához képest még elég tertelemben s kellő magasabb irányban adathatnak elő az egyetemi pályára készülőknek. Ily fölosztás mellett még a 12 tanárhoz legalább kettő kívántatnék, a természettudományok, technológia, rajz tanítására. Ami az összeolvasztás haszna és szükségességét illeti : nyilván abban áll, hogy majdnem egy költséggel két tanintézetet nyerne az állam. Gondoljuk meg, hogy ugyanazon épületben, ugyanazon egy természettudományi műszerek, százféle készletek, múzeum, könyvtár stb. mellett mindkét tanintézet megfelelhet feladatának , és mennyibe kerül elkülönítve mindegyik intézet ? Továbbá mily jól esik a szülőknek, ha gyermekeiket ugyanazon egy városban neveltethetik a gymnasiális és reális tudományokban; mily czélszerű, ha az ifjak korán megismerkednek egymás mellett a tudományok mindkét irányával stb. Nem akarunk még most oly tüzetességre bocsátkozni, hogy az órák rendezését is tervezetbe hozzuk, csak az elveket akartuk megemlíteni. Majd megkísérendjük a legapróbb részletességeket is. Megelégszünk eleinte azzal, ha jövő évben a miniszteri magas rendelet útmutatása szerint az alreáliskola megindittatik gymnasiumunkban, mit a tisztelt helyi iskola-igazgatóság lelkes tevékenysége már a magas kormány által a gymnásiumok és reáliskolákra nézve kijelölt párvonalas combinátió nyomán remélnünk följogosít. Végre fölhivjuk derék városi tanácsunk becses figyelmét a már megnyitott rajztanodára. A meglehetős nagyságú tanterem tömve van ifjúsággal. A hetenkint adatni szokott 2 óra, a terem kicsinysége a tanulókhoz képest, és az ideiglenes rajztanító elfoglaltsága sat, sehogysem felelhetnek meg azon vágynak, melyet az ifjak és szüleik tanúsítanak a rajz iránt. Nyittassák meg tehát késedelem nélkül a tanépület nagy tereme e czélra, tétessék rögtön intézkedés, hogy rendes rajztanító legyen, taníttassák a rajz hetenkint legalább 4szer, azonkívül vasárnap és ünnepnapokon, hogy a kézművesosztály mindenesetre részt vegyen e jótéteményben. — Hol közérdekről van szó, ott nemes tanácsunk nem szokott késedelmezni; t. levelező collegáim , a mi közleni valóm lenne még, már fölkapkodták előlem; említést érdemel még a H. G. úr által építtetett gőzmalom, melybe már rövid idő múlva a gépezet is be lesz illesztve, s azonnal részesülünk az előnyökben, melyekkel számtalan szárazmalmainkat az fölülmúlja. A malom udvara mulató kertté lesz átalakítva, emellett több fürdőszobával is el lesz látva, a lakosságnak valóban legnagyobb haszna és élvezetére. A helybeli irodalmi mozgalmak is figyelmet érdemelnek. Mint halljuk, aranyunk , vagyis Arany Jánosunk híres „Toldijának II. kötetén dolgozik , Mentovics is kiadni szándékozik szép költeményeit; Losonczy anacreoni dalait fogja összeszedni, Kiss Lajos és Szilágyi Sándor történelmi munkát készítenek, Varga János czélszerű olvasókönyvet szerkeszt gymnasiális használatra. Ács Zsiga a nyelvtudós classicus angol művek mint hisszük, classicus fordításával készül föllépni; mint mondják, mathematikai tankönyvek is készülnek főgymnasium és reáliskolák számára (és ezt rám akarják kenni, inter nos sit dictum.) —És ezen férfiak mind főgymnasiumunk tanárai. Szüretünk csendesen folyt le. A termés minden tekintetben középszerű. Csemegés must 1 f- 20 kr p.pénzen kelt el, tiszta must ára jelenleg 2 f. 24 p. kr. Mily KÜLFÖLD. Németország. A cs. kir. szövetséggyülés-elnökségi követ a f. hó 10-kei szövetséggyülési ülésben Ausztriának a keleti kérdésbeni magatartására nézve nyilatkozatot adott be; hasonlót cselekvők a szövetséggyülési porosz követ is. Mindkét nyilatkozat ekép hangzik : Ausztria: ,,A császári, elnökségi követ legmagasb udvarától megbizatva van, a magas szövetséggyűléshez a következő nyilatkozványt intézni: E magas gyűlés elnapolei ideje alatt az Európa keleti részében támadt bonyodalmak az orosz császári birodalom s az ottomani Porta közt a béke formális megszakadására vezettek. Az ausztriai császári udvar s a többi európai hatalmak buzgó törekvéseinek nem sikerült, a viszály ezen új és komoly fordulatának elejét venni, melynek békés kiegyenlítése mellett oly sok és hatalmas indokok szólnak. Ily általános fontosságú ügy szoros és szükséges érintkezésben áll a német államszövetség viszonyai és érdekeivel, melyhez kettő az alkudozásokban résztvevő hatalmak közöl tartozik. Megemlékezve ezen kapcsolatról , a császári kormány nem kétkedhetik , miszerint fenséges szövetségtársainak pillanatai feszült figyelemmel irányoznak az orosz-török viszály kritikus állására. Ámde egyszersmind Ő Felségének a császárnak egy közelebb történt intézkedése által, mely Ausztria s így a német szövetség haderejére is vonatkozik, még különös alkalom is van szolgáltatva, hogy szövetséges társainak közepett a viszonyok jelen helyzetében magatartásról nyilatkozzék. Europa s az ausztriai monarchia politikai ügyállapotának csak legérettebb megfontolása után határozta el magát . Felsége Ferencz József császár, hogy hadserege létszámának már korábban szándéklott leszállítását az Oroszország és Porta között forma szerint kihirdetett háborús állapottal szemközt is részenkint eszközöltesse. Nem lévén szándéka a kitört viszályban résztvenni, míg azáltal a császári birodalom tulajdon érdekei nem veszélyeztetnek , Ausztria sem a két villongó félnek, sem a többi európai nagyállamoknak eljárásában nem találhatott okot, fegyveres hatalmának eddigi létszámát fentartani. A császári kormány inkább bizalommal hitte épen a jelen pillanatot választhatni, hogy részenkénti lefegyverzés által a világnak új kezességet nyújtson nemcsak saját békeszerető érzelmeiről, hanem a két szomszéd birodalom közti viszály békés a mindnyájának érdekeivel megegyeztethető kiegyenlítésében helyezett bizalmáról is. Még akkor is, miután császár ö Felsége a béke fentartása iránti óhajtásának ezen világos bizonyítványát adta, egy sem fogja azon fontos érdekek közöl, melyekért Ausztria akár mint európai hatalom, akár mint német szövetségi hatalom minden erejének kifejlesztésére esetlegesen kényszerülhetne , az ausztriai kormányt a gyors és hatályos cselekvésre készületlen találni, ha erre az események folyamában hozzá felhívás intéztetnék. — Békés politikájához hűségesen ragaszkodva egyúttal változatlanul igyekezendik befolyásának teljes mértéke szerint oda hatni, hogy a helyileg már kitört láng messzebbre ne harapózzék. Neki annyival igazságoab oka van, a békén munkálkodás sikerülésének reményét még a dolgok jelen helyzetében is szilárdul táplálni, mennyivel nagyobb bizonyosságot nyújtanak neki az orosz császári udvar határozott és ismételt nyilatkozatai, hogy e hatalom sem az ottomán birodalom integritását, sem azultán felségi jogait megcsonkítani nem szándékozik, és mivel Oroszország hasonló megnyugtató érzelmeket a Porta hadüzenete után is kijelenteni és tanúsítani nem szűnt meg. Egyesülten a berlini, párisi és londoni udvarokkal az ausztriai kabinet ennélfogvást a barátságos közbenjárás munkáját folytatni fogja, melynek szerencsés eredményéhez a kormányok és népeknek az egyetemes béke fentartásán nyugvó érdekei oly szorosan kötnék. — Midőn a császári kormány kötelességének tartja a magas szövetséggyűléssel ezt tudatni, egyszersmind reményét fejezi ki aziránt, hogy magatartása és törekvése, Németország kormányainak nyugodt és biztos szemei előtt nem nélkülözendi az elismerést, melyben ő nem csupán megnyugovást, hanem valóságos támaszt és segélyt is talál. Poroszország: A követ az ő legmagasb kormányának szándékait s azon módot, mely szerint ez különösen az ő magas német szövetségtársai irányában nyilatkozott, eléggé ismeri, hogy az ausztriai császári elnökségi követ úr által imént tett nyilatkozatára nézve biztosan kijelenthesse, miszerint a királyi kormány tovább is az elhatározás szabadságát, melyet eddig magának fentartott, használni fogja, hogy egyesülten ő felségének a királynak magas szövetségeseivel, minden erejét a béke biztosítására áldozza. A német szövetségi vár Mainz kormányát ezentúl felváltva Ausztria és Poroszország kezelendi. A közelebbi változásnál Poroszország veendi át a kormányt és ő fensége a hohenzollern-sigmaringi herczeg leend utóda a kormányzat-kezelésben Albert cs. kir. Főherczegnek, ki azt 1849. oct. 29- dike óta vitte. Kassel, nov. 10. A nép közt hire jár, hogy a felebbezési főtörvényszék a nemrég előadott botrányos esemény miatt elrendelt vizsgálati eljárásra nézve magát incompetensnek nyilatkoztatta , s a dolgot a fuldai főtörvényszékhez, mint odatartozót, utasította. Ezenkívül még azon hír is kering a városban , hogy a kurhesszeni hűségtársulat tegnap mint alapulása évnapján feloszlott. A „Kreuzzeitung“ szerint gróf Isenburg, Wächtersbachban jelenleg agyvelő-gyuladásban veszélyesen beteg. Francziaország, Páris, nov. 12. A császár és császárné ma délután 126 órakor nyitott négyes fogatú kocsiban, elől egy osztály testőrtől, hátul egy osztály vértestől kisérve Fontainebleauba elutazott. A Boulevardokan átmenve, a nép őket élénken üdvözölte, két nyitott kocsiban mentek azon személyek, kik a császári párt kisérik. Még tegnap este jelen voltak a nagy operában, hol egy új ballettet adtak. A császári pár 4000 fokot küldött a jeruzsálemi patriarchához, a franczia missionariusok számára. — Krisztina királynő Malmaisont elhagyta, hogy Spanyolországba visszatérjen. A Moniteur néhány nappal ezelőtt egy rendeletet közölt, melynél fogva az összes révekben, előre nem látott becsapás esetében , a szárazi és tengeri csapatok egyesített vezényletével a tengerészeti főispán bizatik meg mindaddig, míg a kormánytól kinevezett főparancsnok meg nem érkezik, annak átvételére. Azt beszélik, hogy ezen rendszabályt azon esetre parancsolták volna, hogy ha a menekültek Jerseyből kiszállani megkísérlenék. Különben bajos az ily kísérletre gondolni, minthogy a történet tanúsítja, hogy a legjobban elkészített, s prínz-és fegyverrrel gyámolított kiszállások is Francziaországban meghiúsultak. Csak valódi hajóhad kísérthetne ily merényletet. A Sec 1e-ben ezt olvassuk : „Ha jól vagyunk értesítve, konstantinápolyi oct. 30-diki tudósítások jelentik, hogy a Porta lord Redcliffe kiegyenlítési tervet véglegesen félretette. Red pasa a miniszterek és a nagytanács nevében kijelentette volna, hogy a háború a Porta türelmének daczára kitört, és hogy már többé nem egy külön kérdés megoldása, hanem Orosz- és Törökország kölcsönös egyíásházi állásának szabályozására új egyezmény forogna kérdésben. Azultán reméli, hogy isten segélyével ezen új kötés szilárd gátot képezene az oroszok nagyravágyása ellen. Tudni akarják, miszerint a nyugati hatalmak várakozásuk legszélső határául az oroszoknak a törökök fölötti első győzelmét tűzték ki, ez esetben a hajóhadak a fekete tengerre vitorláznának és Oroszország ellen ellenségesen lépnének föl. A nyugati hatalmak eddigi ingatag és késlekedő politikája ezen nézetet valószínűvé teszi, mindazáltal úgy látszik, hogy a halogatás időszaka lejárt, és miután a háborút meg nem akadályozhatták, annak gyors bevégzése a nyugati hatalmak munkás részvéte által politikájuk következetes feladata lenne. Hiteles források nyomán mondhatjuk , hogy III. Napóleon többé nem akarja osztani azon várt politikát, melyet Anglia Francziaországra rákényszeríteni tudott, s vannak szóló jelenségek, hogy nemsokára a cselekvés terére lépne. A hir 200,000 ember kiállításáról ismét lendületet kapott, s nem kell csodálkozni, ha közelebbről magvalósulna. Másfelől nem szűnik meg a senatus összehívásának híre sem, s minthogy oka, tudnillik a koronázási ünnepély el nem fogadható, mást kerestek helyette.Napoleon hg dotatiója és egy német herczegnővek összeköttetése forogna kérdésben. Ha a senatus csakugyan összehivatik , akkor sem egyik , sem másik feladat miatt nem történnék , s tekintve azt, hogy az angol parliament is ez idő táján összehivatik, bizton állíthatni, hogy az külviszonyok következtében történt. Ha az államtestek Angliában és Francziaországban egyszerre összehivatnak, új bizonysága volna ez a nyugati hatalmak szakadatlan közös működésének. A Patrie ma esti számában, az 1775-ben kötött kutschuk-kainardsii kötésnek két czikkét idézi, mely csak egyedül illeti a vallási kérdést, s azután igy nyilatkozik : „És a czár azultántól ezen két czikk erejénél fogva , melyek különben Oroszországnak semmi jogot nem nyújtanak, követeli, hogy az ottomán birodalom tizenhét millió görög alattvalója fölötti védjogot neki megengedje, s őt egyházi souverainjévé tegye ! Mondhatni, miszerint ez annyit tesz , mint azultántól lemondását kívánni. Nem akarjuk hozzátenni , hogy Törökországnak elvitázhatlan hivatása minden vallást ugyanazon pártatlansággal védelmezni; hogy az e pillanatban mindeniknek, különbség nélkül, ez értelemben új engedményeket tesz, és hogy a fenebbi két czikk szabályai ellen elkövetett hiba nem jelentetett föl anélkül , hogy a török kormány az ellen haladéktalanul föl nem lépett volna.“ Páris, nov. 13. Kisseleff, orosz követnek, pár órai meglehetős élénk beszélgetése volt a külügyminiszterrel. Drouyn de Lhuysvai Nesselode gróf körjegyzékét közölte. Azon esetben, ha Kisseleff darab időre eltávoznék, őt Balabine államtanácsos pótolná. Azon eszmével, hogy a keleti kérdés európai congressusban intéztessék el, egészen fölhagytak. Ez eredetileg a franczia kormány néhány barátjától eredeti, s Morny, ki a békének állandó barátja, úgy látszik darab ideig fentartotta. Páris, nov. 15. — Ausztria, Dánia és Szászország követei, nemkülönben Oroszország követe is öt napra hivattak meg Fontainebleauba a császár által tartandó vadászatokra; ez utóbbival ott Vely pasa hihetőleg találkozni fog. Lord és lady Cowley a császár ott mulatásának egész idejére hivatalosak. A Presse az egyetlen lap, mely a Moniteur tegnapi jegyzékével nincs megelégedve. Elismeri ugyan, hogy a jegyzék a helyzetet világosan előadja, ámde mit sem határoz. Ez alkalommal még ezt mondja a Presse: Azt hiszik-e, hogy, ha az oroszok megveretnek, a megalázott czár el fogja az egyesség föltételeit fogadni, miket teljes szabadon elvetett ? Majdnem őrültség ezt hinni; ez annyit tenne, mint Oroszország segélyforrásait s az orosz nép büszkeségét és erődús magatartását nem ismerni. Az első főcsata, melyet az oroszok elvesztenek, jeléül szolgáland egy élet- és halálra folytatandó háborúnak; az egész moszkovita népcsalád egyetlen ember gyanánt fog felemelkedni, s nem nyugodni előbb, mig sebét és szenvedett kudarczát a Bosporus hullámiban ki nem mosta. Kinek szeme van, az látja, hogy az oroszok egy vesztett csatája — közháború. Páris, novemb. 13. A Constitutionnel ma megfelel a Journal de St. Petersbourg-nak, a keresztény lakosok ellen elkövetett kicsapongások miatt, a török kormány ellenében fölhozott vádjaira. Ha a fölhozott tények igazak volnának is, véli a nevezett lap, azok mégsem annyira roszalhatók, mint Görcs akoff herczegnek politikai nyilatkozatok miatt kivégzéssel fenyegetése; azok legfölebb is személyes és Helyi gyűlölség kitörései, melyekben a török kormány ártatlan. Egyébiránt a Constitutionnel, külön tudósítások nyomán, azon lapnak a törökországi keresztények állapotáról hozott rajzát egészen alaptalannak mondja, nem véve tekintetbe a seregek útja közben elkövetett némely kicsapongásokat. Omer pasa seregeinek élelmezése Bulgáriában kevésbé volt nyomasztó mint az oroszoké Oláhországban. A muzulmánoknál a M e n z i k o ff hg által előidézett roszhangulat daczára, hála a török kormány erélyes rendszabályainak, a kormányzók mindenütt egységet és türelmet hirdetvén a keresztények ellen még semmi kicsapongás nem követtetett el sem a távol, a seregektől kiürített helyeken, sem pedig a csatatéren. Krétában némi nyilatkozványokat azonnal elnyomtak és megbüntettek. Az albániaiaknál a háborúszenet által felköltött lelkesedésnél, minden csendes maradt. Boszniából a Constitution net - nek hasonló tartalmú tudósításai vannak. A muzulmánoknak ott írásban kellett magokat kötelezniük, hogy testvéri lesz és türelmesen viselik magokat a keresztények irányában és hogy ezek részökről semmi besugásokra nem hall!Lovak TMad'S%'8 "termet Nagybritannia, London, nov. n. Daczára azon ellentmondásnak, mi a lengyel légiónak szervezetéről a legújabb tudósításaimat érte, különösen a franczia lapokban , az amerikai utóbbi lapok megerősítnek mégis egy tudósítást, mit már három héttel ezelőtt közöltem volt, tudniillik, hogy a lengyel menekültek is Amerikában készülnek, s a török csatatérre egy csapat önkénytest akarnak küldeni. Ezen közlemény — mint a N. P. Z. levelezője írja — most a democrata lapokban áll. Továbbá azt hallom , hogy az „egyesült constitutionálisdemocrata légió“ Dembinsky tábornok vezénylete alatt ismét fölbomlott, minthogy a democraták nagy része megtagadta a Dembinsky vezénylete alatt szolgálatot ki „aristocratai zsarnok“ volna. Az itt működő democrata központi bizottmány is az ellenzék részére állt, és azt kívánta , hogy legalább a légió főparancsnokságában változás történjék, erre Mieroslawski-t vagy Wysocki-t ajánlván. Midőn a constitutionalisok ezen „fölcserélés“-ben nem akartak megegyezni , a democrata középponti bizottmány kijelente, miszerint van elég ereje és pénze, hogy saját légiót alakítson. Az egész lengyel emigratioban egyetlen árnyalat nyilatkozik határozottan ellene a török bonyodalombani minden részvételnek, különösen az ily erőszakos vállalatoknak. Ez az úgynevezett Towianski-párt, mely bizonyos vallásos színezettel bir, s hitvallása ezen tételben foglaltatik: „Istennek tetszett Lengyelországot bűneiért megverni, de a kiállott büntetés után ismét föl fog emelkedni.“ Ezen párt ellene van minden összeesküvésnek vagy más erőszakos eszköznek Lengyelország visszaállítására, mit egyedül „Isten és az isteni igazsággali kibéküléstől vár.“ Ezen töredékhez több régi aristocrata és történeti hangzású név tartozik. A többi pártoktól ez részint „rajongódnak, részint ,,jezsuitá“nak, részint ,,megvesztegetett“nek tartatik. (II.) Törökország. Azt hiszik, hogy több mint 30,000 török állna az oláhországi területen. Bukarestben azon hír terjedt el, hogy az ottomán Porta az észak-amerikai Egyesült államokkal kölcsönt kötne. Azt mondják, hogy az amerikai követet Konstantinápolyban ez ügy érde-kelné. A kölcsön 300 millió piaster fogna lenni. Jelen pillanatban a török seregnek van pénze, minden héten 8 millió piaster érkezik a főhadiszállásra. Azon csapatok, melyek Oláhországba benyomultak, dicséretre méltó fegyelmet tartanak. Egyptomban a fegyverkezés erélyesen foly, beszélnek 75,000 ember rendkívüli kiállításáról. Az orosz consul, oct. 25-én az ausztriai hajónak Konstantinápolyból történt megérkezte után, zászlóját bevonta, s társaival hivatalosan tudatta, miszerint kormánya rendelete következtében Egyptomot elhagyja a consulatus összes személyzetével, s hogy honfitársait a svéd főconsul védelme alá helyezi. A syriai újságok oct. 30-áig terjednek, melyek azonban minden érdeknélküliek. Ezen tartomány tökéletesen csendes. A Srb. Dnev. ezt irja: Derwis pasa 5000 törökkel Grahovó ellen nyomul, s nagyszámú nehéz álgyat visz magával, hogy alkalmas helyen ütegeket állíthasson föl. Midőn a montenegróiak ezen nem kedves venfdégek czéljait megtudták, 2—3000 összegyűlt és Grahovóba indult, melynek erősítésén most szorgalmasan dolgoznak. Aggódni lehet, hogy Derwis pasa megérkeztekor a montenegróiaktól hosszú puskákkal fog fogadtatni. Dunai fejedelemségek. Tudomás szerint mind Stirbey oláhországi, mind Ghika moldovai fejedelem a kormány gyeplőit rendkívüli kormánytanács kezeibe tette le. Az erre vonatkozó okmány így hangzik : „Ghika Gergely Sándor moldovai fejedelem kibocsátványa. A rendkívüli kormánytanácshoz ! Miután állásunk a dolognak nehéz események által előidézett állapotával összeférhetlenné vált, kötelességünknek tartjuk , a kormány gyeplőit a rendkívüli kormánytanács kezébe letenni. Azt azonnal fölszólítjuk, ezen feladatot, melyet rábízunk, mind együttleg, mind részleg ezen tanács minden tagja által, mi mindenik osztályának előadandó ügyeit illeti, saját felelőssége alatt, mindaddig , mig más intézkedések történtek , teljesittesse.“ Török-orosz hadi mozgalmak. (C. C.) Bécs, nov. 17. Bukarestból f. hó 13- káról ide érkezett magántudósitások szerint az Oltenitza mellett a Dunán átkelt török hadtest, nov. 13-án a bal Dunapartot Oltenitzánál ismét odahagyta, s ottani saját sánczolatait légbe röpite, úgy szinte a törököknek egy újabb kísérlete is, hogy a Gyurgyevo melletti szinten szilárd állást foglaljanak, az orosz csapatok által meghiusult. Az érintett eseményről Bukarestben a következő bulletin jelent meg: „A császári csapatok főparancsnoka személyesen ment Budestiba, hogy ott czélszerű rendszabályokat hozzon az Oltenitza melletti bal dunapartnak az ellenségtől megtisztítására; azon mozdulatok, miket ő nov. 12-kén (a naptár szerint oct. 31-ben) reggel létetett, azt eredményezték, hogy a törökök az oltenitzai vesztegháznál általuk állított sánczokat légberöpítették, magát az épületet, úgy szinte az Argis folyón ennek kiömlésénél általok épitett hidat felgyújtották s a Duna jobb partjára vonultak vissza, tökéletesen odahagyván az Oltenitza melletti bal Dunapartot.“ Az oroszok győzelmét jelentő magán tudósítás a bécsi börzén különbféle változatokban keringett. Némelyek szerint a törökök nov. 12-kén Bukarest mellett megverettek, visszanyomattak a Kalafat mellett a Dunán vissza átvonulni kényszerültek. Mások tudósításaihoz képest a törökök csupán stratégiai szempontból hagyták oda állomásaikat s vonultak ki Oltenitza és Gyurgyevóból, hol sánczaikat önmaguk rombolták szét s a bal Dunapart hosszában visszavonultak. — E hirek igen kedvezőleg hatottak a börzére; az öt százalékosak 90y 1-ről 92y- ra szökkentek, az északi vaspálya-részvények 222-ről 224^4-re. Egyébiránt a hirek özönlenek, de hivatalosan egy sincs közölök megerősítve. Annyi bizonyos, hogy az oroszok Bukarestből kivonultak, a csupán a sebesülteket és betegeket hagyták ott hátra. Ezt az „O. D. P. egy onnan érkezett magán családi levél után is közli. Mondják, hogy a sereg egy része az északnak fekvő fokshani útra tartott, Osten-Sacken érkező csapataival magát összekapcsolandó; a nagyobb rész pedig délnek Budesti és Oltenicza felé ment, hol 9-én, állítólag a törökkel összeütközött. E csatáról Berlinből a „Preuss. Corresp.“ útján jött következő tudósítás : Bukarestből nov. 10-től Berlinbe érkezett távirdai sürgöny szerint igen valószínű, hogy a napon Bukarest és Oltenitza között nagy ütközet történt, melynek eredménye azonban a sürgöny elhasonlíthatlan a dunántúli kedves hegyek édes szőlője és jószú boraihez képest, s mégis ott mennyivel olcsóbb ! Utolsó soraimban azért legyen szives szerkesztő úr üdvözletemet jelenteni a dunántúli szép hegyeknek, — Baracsnak és Ráczalmásnak, 2X24.